Olvashattatok már nagyszerű blogokat a falevelekről mikor/mit/hogyan gyűjtsünk és hogyan tároljunk témában, ez a blog természetesen másról fog szólni. Csak nagyon szűken szeretném érinteni a gyűjtéssel kapcsolatos részeket, inkább a levelek akváriumvízre gyakorolt hatásáról, mérésekről és ezzel kapcsolatban lehetséges felhasználási módokról szeretnék írni!

A használt levelek: alma, cseresznye, éger, nyír, nyír (zöld), tölgy.
A mérés időtartama: 12 nap
A méréshez használt víz: 1,5 dl, 38 μS (~ 1°nk) RO víz, kiindulási pH 7,5 (majdnem 7,6, rég hordóban állt)
A mérés kisebb ingadozásokkal 23-24°C-on történt, közvetlen napfény apoharakat nem érte, mesterséges fénnyel közvetlenül világítva nem voltak, a szobából ráeső fény érte csak őket.
Minden pohárba 3 darab, nagyjából hasonló méretű levelet helyeztem (a nyírek talán kicsivel kisebbek), tehát a teszt 1 levél/0,5 dl vízzel zajlott.

A mérés eredményeinek összefoglalása táblázatban:

A mérés eredményeiről és a levelekről részletesebben:

Alma

Minden egyéb előtt fontos kiemelni: a levelek teljes bizonyossággal permetmentes (a szomszéd permetétől is!!) fáról származnak. Ha kételyed adódna az általad választott fa tisztaságában, mindenképpen válogass más levelek közül, rengeteg erdei/mezei/vízparti faj levele használható!
Színezőhatása az első 20 órában nem jelentkezik, a 3. napon kezd el előjönni és egy középbarna árnyalatnál megáll. A pH első napra csökken, majd nagyon enyhén emelkedik, némileg az eredeti szint fölé (2 független mérő eredménye is ezt mutatja, tehát nem mérési hiba). A többi levélhez képest (a nyírhez hasonlóan) merev maradt.

Cseresznye

Minden egyéb előtt fontos kiemelni: a levelek teljes bizonyossággal permetmentes (a szomszéd permetétől is!!) fáról származnak. Ha kételyed adódna az általad választott fa tisztaságában, mindenképpen válogass más levelek közül, rengeteg erdei/mezei/vízparti faj levele használható!
A tesztelt levelek közül ez "adta ki" összes színét leggyorsabban a vízben. Színező hatása közepes és már két nap után jelentkezik, a pH előbb enyhén esik, majd nagyon lassan és keveset, de folyamatosan emelkedik.

Éger

A tesztelt levelek közül a legerősebb színező és pH csökkentő hatással rendelkezik. A teszt időszak végére majdhogynem fekete vizet csinál. pH módosító hatása igen erőteljes és tartós. A mérés alapján feltételezném, hogy a tobozhoz hasonlóan magas csersavtartalma miatt az égertobozhoz hasonló hatásokkal rendelkezhet az égerlevél is, esetleg kicsivel csekélyebb mértékben.

Nyír és zöld nyír

Színező és pH módosító hatást a száraz nyírfalevél használatánál gyakorlatilag nem tapasztaltam. A zöld nyírfalevél használatát a crustahunter-en olvastam, javasolták sebesülések és tumorok esetén, illetve baktériumos és gombás betegségek kezeléséhez és megelőzésére. A zöld levél aktívabb is volt a vízben, már másnapra bezavarosodott és a pH is csökkent, a cikk szempontjából "sajnos", állataim szempontjából "szerencsére" élettani jellegű hatásait tesztelni még nem tudtam. A száraz levél akváriumban sokáig tartós, az ancik lassan, a garnélák minimálisan fogyasztják, viszont búvóhelynek és látványelemnek tökéletes tartóssága miatt. Mivel a pH-ra és a víz színére sincs különösebb hatással, sulawesi garnéláknál (és halaknál) kifejezetten előnyös lehet használata. Más levelekkel ellentétben, melyek ázás hatására egész puhák lettek, az almához hasonlóan merev maradt a zöld és száraz levél is.

Tölgy

A tölgyet nagyjából mindenki ismeri, algázók, csigák, garnélák kedvelik, vizet közepesen színezi és pH-ját enyhén csökkenti. Kicsit csaltam, mert a tölgy levelek korábbi gyűjtésből származnak, de mivel még voltak itthon, úgy döntöttem őket is beveszem a tesztbe.

Röviden összefoglalva (hatékonysági sorrendben):
- színezésre alkalmas: éger, alma, cseresznye, tölgy
- pH csökkentésre alkalmas: éger, tölgy, zöld nyír (indokolt esetben, zavarosodás miatt óvatosan!)
- etetésre alkalmas: itt még nem állítanék fel sorrendet, mert túl keveset teszteltem, van már némi tapasztalatom, hogy mit szeretnek jobban és mit kevésbé (2 féle levéllel próbálkozom egyszerre mindig), de a teljes "mátrixot" még nem sikerült végigpróbálni, várom a tapasztalatokat! :)

Ahogy legutóbbi faleveles cikkben Gábor tollából olvashattátok, itt a nagyszerű idő a gyűjtésre! A levélgyűjtés kiváló móka, mert amellett, hogy az ember a már többször elfelejtett fajokat újra megtanulja levél és törzs alapján felismerni, ahogy teli zacskókkal gyűjti a leveleket, időnként észreveheti a szomszédok arcán a megelégedést "Ugye, apjuk, én megmondtam, hogy ez a srác nem komplett, most épp szatyorba' hordja haza az avart"!

A bloghoz szükséges "alapanyagok" begyűjtéséhez én az optimálisnál kicsit korábban kezdtem hozzá - amint lehetőségem adódott. (Városból kiszabadulás minden alkalmát meg kell becsülni!) Ezért a fák nagy részén még zöld volt a korona, ahogy ezt a képeken is láthatjátok, tehát gyakorlatilag az első hullásból szedtem szeptember végén. A gyűjtött levelek köre sajnálatos betegség miatt ilyen szűkös, az erdőbe nem sikerült kijutnom, a ház kertjében és a kert végében csordogáló patak partján gyűjtöttem csak - a ház egyébként egy 500 lelkes falu szélén található, nagy forgalmú út vagy nagyváros nincs a közelben. Nem tudom túlzottan hangsúlyozni a blog kapcsán, hogy bár tipikus
kerti fákat is használtam, azok már tavaly is maximum tavaszi lemosó permetezést kaptak, idén pedig semmilyen vegyszer nem érte őket, tehát nagyon fontos, hogy KIZÁRÓLAG olyan esetekben használjátok ezen fák levelét, amennyiben biztosan tudjátok, hogy különböző vegyszermaradványok nem lehetnek benne!

Végül, de nem utolsó sorban nagyon köszönöm a motivációt az AME nagyrabecsült és aktívan fórumozó tagjainak, ha úgy ítélitek, hogy nem volt hülyeség a blog és lesz rá igény, jövök még hasonlóval! :)

A képek saját készítésűek, itt találtok továbbiakat, láthatjátok a folyamatot, ellenőrizhetitek az értékeket:
https://picasaweb.google.com/114704460708681888450/LevelAVizbeN

Jó halazást, levelezést mindenkinek!