26 February 2017
chemistryA lágy víz előállítása már-már napi gyakorlat, a víz keménységének növelése viszont sokkal kevésbé közismert téma, halőrxxl közbenjárásval olvassatok erről egy nagyszerű cikket Dexkilltől


 
Szerző: Dexkill
I. rész – Elméleti alapok


A természetes vizek keménységét a vízben oldott sók mennyisége határozza meg. Megállapodás szerint a vízben oldott kalcium- és magnéziumsók adják a vizek összeskeménységét (ebben az alkálifémsók nem szerepelnek), a hidrogén-karbonátok pedig a változó vagy karbonátkeménysége

Megkülönböztetjük az összes, a változó és az állandó keménységet.

Az összes keménység a vízben oldott kalcium és magnézium ionok összességéből adódik (tehát kloridok, szulfátok, nitrátok, karbonátok, hidrogénkarbonátok, minden, amit csak el tudunk képzelni). Az alkálifémsókat nem vesszük figyelembe a vízkeménység meghatározásakor.

A változó keménység a vízben oldott kalcium és magnézium-hidrogénkarbonátok összessége.

A többi (nitrát, szulfát, klorid) kalcium és magnézium vegyület összességét nevezzük állandó keménységnek.

Eltekintve az akvarisztikai célokra készült csík- és csepptesztek működésétől, a kémiai laboratóriumi gyakorlatot elővéve az összes keménységet a Ca és Mg-ion tartalom EDTA-oldattal történő titrálásával határozzuk meg. A módszer nem tesz különbséget attól, hogy milyen formában került be a vízbe a Ca és/vagy a Mg-ion.

A változó keménységet az un. lúgosság (=alkalinitás) mérésével határozzuk meg. Definíciószerűen a lúgosság a víz savakra vonatkoztatott pufferkapacitása. A gyakorlatban ezt sósavas titrálással határozzuk meg, ami viszont nem tesz különbéget a hidrogénkarbonátok, a karbonátok, de még előző kettő forrása között sem (nátrium, kálium, kalcium, magnézium, VAS, ÓLOM-hidrogénkarbonát – utóbbi kettőt szélsőséges példának szántam).

Figyelembe véve, hogy a hal, növény, garnéla, talaj, alga, stb. sem foglalkozik azzal, hogy a mellette „elúszó” kalcium, magnézium, vagy éppen hidrogénkarbonát-ion milyen formában került be a vízbe, nekünk sem kell ezzel foglalkoznunk.

A vízkeménységet keménységi fokban adjuk meg. Mivel a német keménységi fok (Gh, GH, gH, dGh, dGH, dgH, stb.) a legelterjedtebb, én is ezt használom. A többire ott a google :)

1 nk° annak a víznek az összes keménysége, amiben literenként 10 mg kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű oldott kalcium- (Ca2+) és magnézium-ion (Mg2+) van.

1 nk° annak a víznek a változó keménysége, amiben literenként 10 mg kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű oldott hidrogénkarbonát-ion (HCO3-) van.

Az összes és változó keménység különbsége az állandó keménység, de ennek gyakorlati jelentősége nincs, illetve nem is határozható meg pontosan.


Számoljunk!

Még valami elöljáróban: a számítások során a növények szempontjából ideális Ca-ion/Mg-ion arányt használom, ami 3,0, illetve az ideálisnak kikiáltott Gh/Kh = 2,0 aránnyal számolok.

Adott a víz, amely 1 liter térfogatú (V), az összes keménysége (Gh) 1 nk°, a változó keménysége (Kh) 1 nk°, és 3/1 tömegarányban (r) tartalmazza a kalcium és magnézium-ionokat. Tehát Ca/Mg = r = 3.

Az összes keménység

A) Számoljuk ki, hogy mennyi kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium és magnézium-iont tartalmaz a vizünk 1 literje (mg/l)

1 nk° => 10 mg/l CaO

d nk° => x mg/l CaO

x = d nk° / 1 nk° × 10 mg/l CaO = 1 / 1 × 10 = 10

A vizünk 10 mg/l CaO-dal egyenértékű Ca és Mg-iont tartalmaz.

B) Számoljuk ki, hogy a 10 mg/l kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium és magnézium-iont tartalmazó vizünk teljes mennyisége mennyi kalcium-oxiddal egyenértékű az kalcium és magnézium -iont tartalmaz összesen (mg)

1 liter víz => 10 mg CaO

V liter => x mg CaO

x = V liter / 1 liter × 10 mg CaO = 1 / 1 × 10 = 10

A vizünk 10 mg CaO-dal egyenértékű Ca és Mg-iont tartalmaz összesen.

C) Számoljuk ki, hogy mennyi kalcium-ion lenne a vizünkben, ha csak kalcium-ion adná az összes keménységet magnézium-ionok nélkül

mCa = 10 mg / 56,0774 g/mol × 40,0780 g/mol = 7,1469 mg Ca-ion

56,0774 g/mol = CaO moláris tömege

40,0780 g/mol = Ca-ion moláris tömege

1 liter Gh = 1 nk° vízben 7,1469 mg Ca-ion van oldva (Mg-ion nincs benne).

D) Számoljuk ki, hogy mennyi magnézium-ion lenne a vizünkben, ha csak magnézium -ion adná az összes keménységet kalcium-ionok nélkül

mMg = 10 mg / 56,0774 g/mol × 24,3050 g/mol = 4,3342 mg Mg-ion

24,3050 g/mol = Mg-ion moláris tömege

1 liter Gh = 1 nk° vízben 4,3342 mg Mg-ion van oldva (Ca-ion nincs benne).

E) Számoljuk ki, hogy mennyi kalcium-ion és magnézium-ion van benne, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesüljön

a) az összes keménység 1 nk°

b) a Ca/Mg tömegarány 3

Számoljuk ki a Ca-ionok mennyiségét a Mg-ionokhoz képest a D pont alapján r értékét figyelembe véve

m (Ca-ion) = r × mCa = 3 × 4,3342 mg = 13,0026 mg Ca

E/1.) Számoljuk ki a Mg mennyiségét a vizünkben

m (Mg-ion) = Gh × (7,1469 × 4,3342) / (7,1469 + 13,0026) = 1 × 30,9761 / 20,1495 = 1,537 mg

E/2.) Számoljuk ki a Ca mennyiségét a vizünkben

m (Ca-ion) = r × m (Mg-ion) = 3 × 1,537 mg = 4,61 mg

Tehát 1 liter Gh = 1 nk° összes keménységű vízben, ahol a Ca/Mg arány = 3, van

4,61 mg Ca-ion és 1,537 mg Mg-ion.

Ellenőrzés

Ca-ion okozta összes keménység

4,61 mg / 40,0780 g/mol × 56,0774 g/mol = 6,45 mg CaO => 0,645 nk°

Mg-ion okozta összes keménység

1,537 mg / 24,3050 g/mol × 56,0774 g/mol = 3,546 mg CaO => 0,355 nk°

0,645 nk° + 0,355 nk° = 1 nk°

Ca/Mg arány

4,61 mg / 1,537 mg = 3

Változó keménység

A) Számoljuk ki, hogy mennyi kalcium-oxiddal egyenértékű hidrogénkarbonát-iont tartalmaz a vizünk 1 literje (mg/l) (Emlékeztetőül 1 liter víz, Gh = 1 nk°, Kh = 1 nk°, Ca/Mg = 3.)

1 nk° => 10 mg/l CaO

d nk° => x mg/l CaO

x = d nk° / 1 nk° × 10 mg/l CaO = 1 / 1 × 10 = 10

A vizünk 10 mg/l CaO-dal egyenértékű HCO3--iont tartalmaz.

B) Számoljuk ki, hogy az 10 mg/l kalcium-oxiddal egyenértékű az hidrogénkarbonát-iont tartalmazó vizünk teljes mennyisége mennyi kalcium-oxiddal egyenértékű az hidrogénkarbonát-iont tartalmaz összesen (mg)

1 liter víz => 10 mg CaO

V liter => x mg CaO

x = V liter / 1 liter × 10 mg CaO = 1 / 1 × 10 = 10

A vizünk 10 mg CaO-dal egyenértékű HCO3--iont tartalmaz összesen.

C) Számoljuk ki, hogy mennyi hidrogénkarbonát-ion van összesen a vizünkben

10 mg / 56,0774 g/mol × 61,0168 g/mol × 2 = 21,76 mg

56,0774 g/mol = CaO moláris tömege

61,0168 g/mol = HCO3-ion moláris tömege

Megjegyzés: a kétszeres szorzó abból adódik, hogy 1 mol Ca-ionnal 2 mol HCO3--ion egyenértékű (sztöchiometria) [Ca(HCO3)2]

Tehát 1 liter Kh = 1 nk° változó keménységű vízben van

 

21,76 mg HCO3--ion.

Ellenőrzés

1 nk° változó keménységű vízben 21,76 mg HCO3--ion van oldva.

Tegyük fel, hogy ez a 21,76 mg HCO3--ion kizárólag kalcium-hidrogénkarbonátból [Ca(HCO3)2] származik.

Tehát a vízben 21,76 mg / 61,0168 g/mol × 162,1117 g/mol = 28,90 mg kalcium-hidrogénkarbonátot „oldottunk fel”.

Megjegyzés: az idézőjel azért van, mert a Ca(HCO3)2 nem kristályosítható ki, kizárólag vizes oldatban létezik, így nem tudjuk feloldani, de most hanyagoljuk el ezt az apróságot. :)

162,1117 g/mol = kalcium-hidrogénkarbonát moláris tömege

28,90 mg kalcium-hidrogénkarbonát egyenértékű 28,90 mg / 162,1117 g/mol × 56,0774 g/ mol = 10 mg CaO-dal, és tartalmaz:

7,1448 mg Ca-iont (0,1783 mol)

21,76 mg hidrogénkarbonát-iont (0,3566 mol)

0,3566 / 0,1783 = 2

Megfordítva az egyenlőséget tehát 10 mg CaO egyenértékű 7,1448 mg Ca-ionnal, és 21,76 mg hidrogénkarbonát-ionnal.

Tehát 1 liter, Gh = 1 nk°, Kh = 1 nk° víz, amelyben a Ca/Mg arány 3, tartalmaz:

 

4,61 mg kalcium-iont

1,537 mg magnézium-iont

21,76 mg hidrogénkarbonát-iont

Ok, de mit kezdjünk ezzel? :) Mutatom.


II. rész. - Gyakorlat

A fenti elméleti fejtegetések során kiszámolt oldott anyag mennyiségeket kell bevinnünk szilárd anyagok oldásával, hogy a kívánt vizet előállítsuk.

A gyári GH/KH/TDS emelők is így működnek, csak nagyon-nagyon vaskos összegekért :)

Miket használhatunk?

Kalcium-ion bevitel

  • Kalcium-klorid
  • Kalcium-karbonát
  • Mészkő
  • Kalcium-szulfát-hemihidrát
Kalcium-klorid (CaCl2)

Kereskedelmi forma kalcium-klorid-dihidrát, CaCl2.2H2O. Triviális nevét nem ismerem, talán nincs is. Régóta használt anyag útsózásra, szárításra (pl. egyes háztartási páramegkötő eszközökben is ez van), élelmiszeripari adalékanyag (E 509), és újabban megjelent a gazdaboltokban savanyúságok, befőttek kezelésére. Beszerezhető a jobb akvarista boltokban, és a vegyszerkereskedelemben.

Az útsózós minőséget nem ajánlom felhasználásra, mert lehet, hogy hígított (szennyezett?), illetve változó - 70-80%-os -, CaCl2 tartalmú, és nem lehet tudni, hogy mennyi a víztartalma. Továbbá általában 2-5-10 kg-s kiszerelésben lehet kapni. Pontatlanul lehet csak vele dolgozni.

Az élelmiszeripari minőséget nagyon jól lehet használni, ajánlom is, amennyiben(!) a termékről kiderül, hogy kristályvizes (dihidrát vagy hexahidrát), vagy vízmentes (anhidrát). Nagy eséllyel dihidrátot lehet venni, de ha nem, az sem baj, csak számold át a beméréseket :)

A kalcium-klorid beszerzésére az akvarista boltot, és a vegyszerkereskedelmet ajánlom.

Kalcium-karbonát (CaCO3)

Triviális nevét nem használjuk. A kereskedelemben kalcium-karbonát néven ismert. mészkövek fő alkotóeleme, a természetben meglehetősen gyakori. A tojáshéj kb. 95%-a kalcium-karbonát. Használjuk még savmegkötőként is. Megtalálható a gyógynövény/bioboltokban, egyes patikákban, ahogy a vegyszerkereskedelemben is. Akvarista boltban még nem láttam.

A kalcium-karbonát beszerzésére a bioboltokat, és a vegyszerkereskedelmet ajánlom.

Mészkő (CaCO3)

Ásványai: kalcit, aragonit, vaterit. A fehér, vagy a víztiszta! Nem a szürke. A szürke az dolomit, CaCO3 és MgCO3 keveréke. Szintén használható, de ott azért már illik mérni is, mert a Ca/Mg tartalma területenként – bányánként – változik. Egyszer majd talán szakmai elhivatottságból mérek néhány dolomitot, mert amúgy nagyon izgalmas lenne szinte teljesen INGYEN megcsinálni a visszasózást :)

A mészkő beszerzésére a legjobb, ha elmész egy kőkereskedésbe és szép fehér mészkövet kutatsz, 1 kg talán 50-100 Ft, de lehet, hogy ingyen megkapod :). Persze nem tilos ám túrázni mészkőhegységekben, és ott gyűjteni a letört darabokat.

Kalcium-szulfát-hemihidrát (CaSO4.0,5H2O)

Köznapi – téves – nevén gipsz. Az „igazi” gipsz (CaSO4.2H2O) egyik jellemző és számunkra fontos tulajdonsága, hogy hevítéskor víztartalmát két lépcsőben veszíti el. Elsőként vizének 3/4-e távozik el. Az így keletkező kalcium-szulfát-hemihidrát (CaSO4.0,5H2O, ásványneve bassanit) víz hozzáadásával percek alatt vissza tud alakulni gipsszé. Valójában ez az a fehér por, amit gipsz néven árulnak a boltokban. Bár tévesen nevezzük gipsznek a „gipszet”, mégis maradjunk ennél a megnevezésnél.

Akvarisztikai használatra az un. modellgipszet javaslom. Az egyéb ipari gipszek nem biztos, hogy megfelelő minőségűek.

Továbbá javaslom a megvásárolt gipszet finom szövésű műanyag szitán („százforintos” műanyag szita tökéletes erre a célra) átszitálni, és a zacskó helyett jól záró műanyag edényben, nedvességtől, illetve párától védett helyen tárolni.

Magnézium-ion bevitel

  • Magnézium-szulfát
Magnézium-szulfát

Kereskedelmi forma magnézium-szulfát-heptahidrát, MgSO4.7H2O. Epsom-só, illetve keserűsó néven ismert. Gyomorbántalmakra, hashajtóként, emésztés segítőként használjuk. Beszerezhető a bioboltokban, patikában, akvarista boltokban, és természetesen a vegyszerkereskedemben is.

A magnézium-szulfát-heptahidrát beszerzésére a patikát és az akvarista boltot javaslom.

Hidrogénkarbonát-ion

  • Nátrium-hidrogénkarbonátot
  • Kalcium-karbonát
  • Kalcit (mészkő)
Nátrium-hidrogénkarbonát

Kereskedelmi forma nátrium-hidrogénkarbonát. Triviális neve szódabikarbóna. Beszerzési helye: élelmiszerüzlet, patika, biobolt, drogéria, vegyszerkereskedem. Az élemiszeripari minőségnél egy dologra kell figyelni, nevezetesen arra, hogy ne legyen benne adalék, pl. csomósodásgátló, vagy egyéb anyag. A bioboltban, drogériában általában gyógyszerkönyvi minőséget adnak.


A megvásárolt anyagok tárolása, illetve felhasználhatósági idejük akvarisztikai célra

Az alábbiak kizárólag javaslatok, hogy a beszerzett anyagok minél hosszabb ideig, és minél biztonságosabban felhasználhatóak legyenek.

  • Célszerű a boltban, patikában, stb., zacskóban megvásárolt anyagokat átönteni jól záró műanyag vagy üveg edénybe. Kerüljük a fém-, fadobozok használatát!
  • A tárolóedényeket címkézzük fel pontosan, egyértelműek. Írjuk rá az edény tartalmát, és a betöltés dátumát. Higgyétek el, évek múlva Ti sem fogtok emlékezni arra, hogy mit tettetek anno a „kalciumsó” feliratú edényben :)
  • A beszerzett anyagokat tároljuk 20-25°C körül (szobahőmérsékleten).
  • Óvjuk őket sugárzó hőtől (fűtőtest, napfény, stb.).
  • Kerüljük a magas páratartalmú, vagy éppen nagyon száraz helyeket (pl. az akvárium feletti polc, fürdőszobai szekrény, intenzíven légkondicionált terem, stb.).
  • A tárolóedényekbe mindig tiszta, száraz kanállal nyúljuk.
  • Célszerű a műanyag (pl. polipropilén) kanalak használata (beszerzési hely: „százforintos bolt”), a fém-, fakanalakat kerüljük. (Kivéve persze a saválló laboratóriumi vegyszeres kanál :))
  • A tárolóedényeket közvetlenül akkor nyissuk ki, amikor ki akarunk belőlük venni, majd a bemérés után közvetlenül zárjuk is vissza őket.
  • Végül, de nem utolsó sorban, ezek az anyagok VEGYSZEREK! Akkor is azok, ha közvetlenül nem károsak az egészségre. Akkor is azok, ha éppen élelmiszerüzletben, vagy patikában, esetleg egy kínai természetgyógyásztól vettük őket!
  • Tároljuk úgy, hogy illetéktelenek, kisgyerekek, háziállatok ne férjenek hozzájuk!
Ha a fentieket megfogadjátok, betartjátok, a beszerzett alapanyagokat korlátlan ideig (a gyártó, kereskedő által megadott lejárati időn túl is!) tökéletes biztonsággal használhatjátok hobbicélokra.


A. Vízkeménység beállítása a legegyszerűbb módon

Tiszta (Gh = 0 nk° Kh = 0 nk°) vizünkből készítsünk olyan vizet, amire a következő sajátságok jellemzőek:

  • Térfogat =      1 l
  • Gh =               1 nk°
  • Kh =               1 nk°
  • Ca/Mg =         3
Korábbiak alapján a fenti víz tartalmaz:

  • 4,61 mg kalcium-iont
  • 1,537 mg magnézium-iont
  • 21,76 mg hidrogénkarbonát-iont
Használjunk

  • kalcium-klorid-dihidrátot,
  • magnézium-szulfát-heptahidrátot,
  • nátrium-hidrogénkarbonátot.
1 liter vízben oldjunk fel ehhez

4,61 mg / 40,0780 g/ mol × 147,0146 g/mol = 16,91 mg kalcium-klorid-dihidrátot,

1,537 mg / 24,3050 g/ mol × 246,4756 g/mol = 15,59 mg magnézium-szulfát-heptahidrátot,

21,76 mg / 61,0168 g/ mol × 84,0070 g/mol = 29,96 mg nátrium-hidrogénkarbonátot.

147,0146 g/mol = kalcium-klorid-dihidrát moláris tömege

246,4756 g/mol = magnézium-szulfát-heptahidrát moláris tömege

84,0070 g/mol = nátrium-hidrogénkarbonát moláris tömege

A vízben lesz Ca-, Mg-, Na-, klorid-, szulfát-, hidrogénkarbonát-ion. Nincs benne kálcium-hidrogénkarbonát [Ca(HCO3)2], sem magnézium-hidrogénkarbonát [Mg(HCO3)2], de a változó keménysége mégis 1,0 nk°. Az összes keménység pedig 1,0 nk°. A Ca/Mg arány pedig 3.

Mi van akkor, ha nem 0 nk° a víz bármelyik keménysége, és nem 1 litert akarunk csinálni? (Pl. Thaiföldön lakunk, ahol a monszun idején a csapból is lágyvíz folyik, de mi sügérezni szeretnénk…)

Tegyük fel, hogy van 80 liter (Gh = 4 nk°, Kh = 1 nk°) vizünk, amiből Gh = 10 nk°, Kh = 5 nk° vizet szeretnénk csinálni, akkor a fenti beméréseket meg kell szorozni (10-4)×80-nal, illetve (5-1)×80-nal.

Kívánt összes keménység: „A” nk°

Kívánt változó keménység: „B” nk°

Rendelkezésre álló víz összes keménysége: „x” nk°

Rendelkezésre álló víz változó keménysége: „y” nk°

A kezelendő víz mennyisége: „V” liter

Bemérendő kalcium-klorid-dihidrát (g)

(A – x) × V × 16,91 / 1000



(10 – 4) × 80 × 16,91 / 1000 = 8,12 g

Ha ~ 0 nk° vízből indulunk ki, a képlet nagyon egyszerűvé válik:

Gh × V × 16,91 / 1000



Bemérendő magnézium-szulfát-heprahidrát (g)

(A – x) × V × 15,59 / 1000



(10 – 4) × 80 × 15,59 / 1000 = 7,48 g

Ha ~ 0 nk° vízből indulunk ki, a képlet egyszerűsítve:

Gh × V × 15,59 / 1000



Bemérendő nátrium-hidrogénkarbonát (g)

(B – y) × V × 29,96 / 1000



(5 – 1) × 80 × 29,96 / 1000 = 9,59 g

Ha ~ 0 nk° vízből indulunk ki…

Kh × V × 29,96 / 1000



Ellenőrzés

Van 120 liter Gh = 4, Kh = 1 vizünk. Szeretnénk belőle csinálni Gh = 10, Kh = 5 vizet.

Kalcium

(10-4) × 120 × 16,91 / 1000 = 12,18 g kalcium-klorid-dihidrát

12,18 g kalcium-klorid-dihidrát tartalmaz 12,18 g / 147,0146 g/mol × 40,0780 g/mol = 3,3204 g Ca-iont, ami egyenértékű 4645,95 mg CaO-dal (120 literben!).

4645,95 mg CaO / 120 l = 38,72 mg/l CaO => Gh növelés 3,872 nk°

Magnézium

(10-4) × 120 × 15,59 / 1000 = 11,23 g magnézium-szulfát-heprahidrát

11,23 g magnézium-szulfát-heprahidrát tartalmaz 11,23 g / 246,4756 g/mol × 24,3050 g/mol = 1,1074 g Mg-iont, ami egyenértékű 2555 mg CaO-dal (120 literben!).

2555 mg CaO / 120 l = 21,29 mg/l CaO => Gh növelés 2,129 nk°

A Gh = 4 nk° vizünkben feloldjuk a kiszámolt mennyiségű anyagokat, a víz összes keménysége:

Gh = 4 + 3,872 + 2,129 = 10,0 nk°

Hidrogénkarbonát

(10-4) × 120 × 29,96 / 1000 = 14,38 g nátrium-hidrogénkarbonát

14,38 g nátrium-hidrogénkarbonát tartalmaz 14,38 g / 84,0070 g/mol × 61,0168 g/mol = 10,44 g hidrogénkarbonát-iont, ami egyenértékű 4799,56 mg CaO-dal (120 literben!).

4799,56 mg CaO / 120 l = 40,00 mg/l CaO => Kh növelés 4,0 nk°

A Kh = 1 nk° vizünkben feloldjuk a kiszámolt mennyiségű anyagot, a víz változó keménysége:

Kh = 1 + 4,0 = 5,0 nk°

Természetesen, ha a kiindulási víz Ca/Mg aránya nem az ideális érték (3), akkor Gh, és Kh mérés alapján számolva még a kalcium-klorid-dihidrát és magnézium-szulfát-heptahidrát feloldása után sem lesz az, ezért célszerű minél lágyabb, sőt tiszta vízből (esővíz, RO-víz, ioncserélt víz) kiindulni.

Kiegészítés: ha lehetőséged van oldott kalcium, és magnézium-tartalmat meghatározni az összes keménység helyett, akkor az ideális Ca/Mg arányt már be tudod állítani. Ennek számítását nem írom le, mert egyrészt nagyon kevesen tudnak közvetlenül kalciumot és magnéziumot mérni, másrészt így is nagyon hosszúra nyúlt az írásom, harmadrészt Magyarországon mindenhol keményebb a víz, mint amire szükségünk van az akvarisztikai gyakorlatban, negyedrészt pedig a múltkor közzétett excel táblázatom (amit némi kiegészítés után újra fel fogok tenni a netre) tartalmaz minden számítást, minden anyagra, minden lehetőségre, arányra vonatkozóan.

Gyakorlati megvalósítás

A módosítandó vízből kiveszünk 1-2 litert egy edénybe, kicsit megmelegítjük (pl. tűzhelyen, de nem kell forrnia), beleszórjuk a mérlegen kimért anyagokat, addig kevergetjük, ameddig feloldódik a teljes mennyiség, majd az így készített oldatot hozzáöntjük a teljes mennyiséghez, és alaposan összekeverjük. Az oldáshoz használjunk üveg, vagy műanyag edény, a fém -, fa, stb. edényeket ne használjuk.


B. Vízkeménység beállítása a természettel azonos módon, avagy kalcium-karbonát, illetve mészkő (kalcit) használata

Mivel a kalcium-karbonáttal (vagy a kalcittal) viszünk be kalcium-iont és hidrogénkarbonát-iont is, a számítás kicsit összetettebb, de nem kezelhetetlen.

A számításokat nem vezetem le, csak egy határértéket közlök.

A kalcium-ion bevitelt akkor fedezhetjük tisztán kalcium-karbonátból (kalcitból), ha a Gh/Kh arány kisebb, mint 1,55 (tehát pl. Gh = 5,0 nk°, Kh > 3,22). Ekkor még nátrium-hidrogénkarbonátot is kell adagolnunk.

Ha a Gh/Kh arány 1,55 felett van (tehát pl. Gh = 5,0, Kh < 3,22), kalcium-ion bevitelt nem tudjuk fedezni tisztán kalcium-karbonátból, adagolnunk kell kalcium-klorid-dihidrátot is.

A Gh/Kh = 2,0 arány esetén (pl. Gh = 5,0, Kh = 2,5) a kalcium bevitel legfeljebb 77,5%-át fedezhetjük kalcium-karbonátból, 22,5%-át kalcium-klorid-dihidrátból kell fedeznünk.

Mivel tudom, hogy ezt a módszert csak műkedvelők fogják kipróbálni, nem növelem a karakterek számát a számolás hosszú és összetett lépéseivel így az egyszerűség kedvéért készítek egy táblázatot a kalcium-karbonát és a kalcium-klorid-dihidrát arányról a Gh/Kh arány függvényében.



1. táblázat - Kalcium-karbonát/kalcium-klorid-dihidrát bemérési arány a Gh/Kh arány függvényében

A magnézium bevitel természetesen független ettől, annak számítását már megtárgyaltuk.

Gyakorlati megvalósítás

Ez a legizgalmasabb rész!

A kalcium-karbonát nagyon rosszul oldódik tiszta vízben (0,014 g/l 20°C-on), tehát megint a kémiát kell segítségünk hívnunk. Modellezzük le a természetet! A levegőben lévő szén-dioxid a csapadékvízben oldódik, leszivárog a talajba, és feloldja a mészkövet.

A reakcióegyenlet:

CaCO3 + H2O + CO2 ↔ Ca(HCO3)2

Ezt a gyakorlatban úgy hajthatjuk végre, hogy fogunk egy szódásszifont, töltünk bele minél lágyabb (RO/eső/ioncserélt/desztillált) vizet, majd nyomunk a szifonba 1-2 széndioxid patront, ahogy a szifon mérete igényli.

Mérjük be mérlegen a számított mennyiségű kalcium-karbonátot (kalcitot), tegyük egy lombikba / főzőpohárba / befőttes üvegbe / műanyag dobozba / üvegtálba, majd a szifonból öntsünk rá 0,3 liter szénsav-oldatot, és óvatosan, de alaposan – ügyelve arra, hogy minél kevesebb oldott szén-dioxidot űzzünk ki a vízből – keverjük össze az elegyet.

A továbbiakban kb. 10 percenként keverjük meg óvatosan, addig ameddig feloldódik. Ha 1 óra múlva is van benne feloldatlan szilárd anyag, akkor öntsünk hozzá további 0,2 l szénsav-oldatot, majd óvatosan keverjük meg újra.

Miután az összes szilárd anyag feloldódott, intenzív keveréssel űzzük ki a vízből az összes felesleges szén-dioxidot. Keverés helyett tehetünk bele egy porlasztókövet és levegőt porlaszthatunk a vízbe. Arra ügyeljünk, hogy ha kicsi az akvárium térfogata, és már vannak benne halak/garnélák, a szén-dioxidot alaposan űzzük ki, nehogy szén-dioxid sokkot kapjanak, és elpusztuljanak. A szénsav-oldat 3000-5000 ppm koncentrációjú – nézz meg egy ásványvizet „minimum 3 g/l CO2” a felirat rajta! Az induló akváriumoknál, vagy a hal/garnéla nélküli növényes medencékben a szén-dioxid kiűzést akár el is hagyhatjuk, a növények hálásak lesznek érte. :)

Az így előállított kalcium-hidrogénkarbonát oldatban oldjuk fel az egyéb szükséges anyagokat, mint pl. a kalcium-klorid-dihidrátot, magnézium-szulfát-heptahidrátot, nátrium-hidrogénkarbonátot. Szükség esetén az oldatot tovább hígíthatjuk vízzel.

Megtehetjük azt is, hogy a kalcium-klorid-dihidrátot, magnézium-szulfát-heptahidrátot, nátrium-hidrogénkarbonátot külön-külön feloldjuk vízben, majd az oldatokat elegyítjük, gondosan összekeverjük, és ebbe az elegyített oldatba öntjük a kalcium-hidrogénkarbonát-oldatot.

Tiszta (Gh = 0 nk°, Kh = 0 nk°) vizünkből készítsünk olyan vizet, amire a következő sajátságok jellemzőek:

  • Térfogat =      1 l
  • Gh =               1 nk°
  • Kh =               0,5 nk°
  • Ca/Mg =         3
Korábban kiszámoltuk, hogy a fenti víz tartalmaz:

  • 4,61 mg kalcium-iont
  • 1,537 mg magnézium-iont
  • 10,88 mg hidrogénkarbonát-iont
Mivel a Gh/Kh = 1/0,5 = 2, a táblázat alapján a kalcium bevitel 77,5%-át fedezzük a kalcium-karbonát, és 22,5%-át a kalcium-klorid-dihidrát használatával, és nátrium-hidrogénkarbonát használatára nincs szükség.

Kalcium

0,2 l szénsav-oldatban oldjunk fel

77,5/100 × 4,61 mg / 40,0780 g/ mol × 100,0869 g/mol = 8,92 mg kalcium-karbonátot vagy kalcitot

0,8 l vízben oldjunk fel

22,5/100 × 4,61 mg / 40,0780 g/ mol × 147,0146 g/mol = 3,80 mg kalcium-klorid-dihidrátot

Magnézium

A 0,8 l kalcium-klorid-oldatban oldjunk fel

1,537 mg / 24,3050 g/ mol × 246,4756 g/mol = 15,59 mg magnézium-szulfát-heptahidrátot

Hidrogénkarbonát

A 8,94 mg kalcium-karbonáttal bevittünk 8,92 mg / 100,0869 g/mol × 61,0168 g/mol × 2 = 10,88 mg hidrogénkarbonát-iont is az oldatba, ami fedezi a Kh = 0,5 nk° beállításához szükséges 10,88 mg hidrogénkarbonát-ion mennyiséget, tehát nincs szükségünk szódabikarbóna használatára.

A 0,8 l kalcium-klorid-oldatba öntsük bele a 0,2 l szénsavas kalcium-karbonát-oldatot, keverjük össze az elegyet gondosan, és máris kész az 1 liternyi szinte természetazonos összetételű Gh = 1 nk°, Kh = 0,5 nk° vizünk.

Abban az esetben, ha olyan Gh/Kh arányt kellene beállítanunk, aminél a kalcium-karbonát adagoláson felül nátrium-hidrogénkarbonátot is kell adnunk, a szükséges hidrogénkarbonát-ion mennyiségből kivonjuk a kalcium-karbonáttal bevitt hidrogénkarbonát-ion mennyiséget, és a hiányzó mennyiséget viszünk be nátrium-hidrogénkarbonátból.

Tiszta (Gh = 0 nk°, Kh = 0 nk°) vizünkből készítsünk olyan vizet, amire a következő sajátságok jellemzőek:

  • Térfogat =      80 l
  • Gh =               7,5 nk°
  • Kh =               6,0 nk°
  • Ca/Mg =         3
Korábbiak alapján kiszámolhatjuk, hogy a fenti víz tartalmaz:

7,5 × 80 × 4,61 mg = 2766 mg kalcium-iont

7,5 × 80 × 1,537 mg = 922 mg magnézium-iont

6,0 × 80 × 21,76 mg = 10445 mg hidrogénkarbonát-iont

Kalcium

Mivel a Gh/Kh arány 7,5/6,0=1,25, a táblázat alapján látható, hogy a Ca-ion teljes mennyiségét fedezhetjük a kalcium-karbonát bevitellel – kalcium-klorid-dihidrát nélkül –, és további nátrium-hidrogénkarbonátot is kell adagolnunk.

Készítsük el a szódás szifonba a szénsav-oldatot, majd 1 liternyi szénsav-oldatban oldjunk fel

2766 mg / 40,0780 g/ mol × 100,0869 g/mol = 6,91 g kalcium-karbonátot vagy kalcitot

Magnézium

1 l vízben oldjunk fel

922 mg / 24,3050 g/ mol × 246,4756 g/mol = 9,35 g magnézium-szulfát-heptahidrátot

Hidrogénkarbonát

A 6,91 g kalcium-karbonáttal bevittünk 6910 mg / 100,0869 g/mol × 61,0168 g/mol × 2 = 8425 mg hidrogénkarbonát-iont is az oldatba, ami 10445 mg – 8425 mg = 2020 mg-mal kevesebb, mint amennyire szükségünk van a Kh = 6,0 nk° eléréséhez.

2020 mg / 61,0168 g/mol × 84,0070 g/mol = 2,78 g nátrium-hidrogénkarbonátot

Ellenőrzés

Gh

6,91 g / 100,0869 g/mol × 40,0780 g/mol = 2767 mg Ca-ion => 3872 mg CaO => 3872 mg / 80 l = 48,40 mg/l CaO => Gh = 4,84 nk° a kalcium-karbonát adagolásból

9,35 g / 246,4756 g/mol × 24,3050 g/ mol = 922 mg Mg-ion => 2127 mg CaO => 2127 mg / 80 l = 26,59 mg/l CaO => Gh = 2,66 nk° a magnézium-szulfát-heptahidrát adagolásból

Gh = 4,84 + 2,66 = 7,5 nk°

Ca/Mg arány = 2767 mg / 922 mg = 3

Kh

6,91 g / 100,0869 g/mol × 61,0168 g/ mol × 2 = 8425 mg hidrogénkarbonát-ion => 3871 mg CaO => 3871 mg / 80 l = 48,39 mg/l CaO => Kh = 4,84 nk° a kalcium-karbonát adagolásból

2,78 g / 84,0070 g/mol × 61,0168 g/ mol = 2020 mg hidrogénkarbonát-ion => 1856 mg CaO => 1856 mg / 80 l = 11,60 mg/l CaO => Kh = 1,16 nk° a nátrium-hidrogénkarbonát adagolásból.

Kh = 4,84 + 1,16 = 6,0 nk°


C. Gipsz használata a kalcium bevitelre

A boltban megvásárolható „gipsz” (CaSO4.0,5H2O) használatával kalciumot tudunk bevinni az akváriumvízbe.

A korábbi példákhoz hasonlóan tiszta (Gh = 0 nk°, Kh = 0 nk°) vizünkből készítsünk olyan vizet, amire a következő sajátságok jellemzőek:

  • Térfogat =      1 l
  • Gh =               1 nk°
  • Ca/Mg =         3
Korábban kiszámoltuk, hogy a fenti víz tartalmaz:

  • 4,61 mg kalcium-iont
  • 1,537 mg magnézium-iont
Kalcium

1 l vízben oldjunk fel

4,61 mg / 40,0780 g/ mol × 145,1493 g/mol = 16,7 mg „gipszet”

Magnézium

Az 1 l gipsz-oldatban oldjunk fel

1,537 mg / 24,3050 g/ mol × 246,4756 g/mol = 15,59 mg magnézium-szulfát-heptahidrátot

Ellenőrzés

Gh

16,7 mg / 145,1493 g/mol × 40,0780 g/ mol = 4,61 mg Ca-ion => 6,45 mg CaO => 6,45 mg / 1 l = 6,45 mg/l CaO => Gh = 0,645 nk° a gipsz adagolásból

15,59 mg / 246,4756 g/mol × 24,3050 g/ mol = 1,537 mg Mg-ion => 3,55 mg CaO => 3,55 mg / 1 l = 3,55 mg/l CaO => Gh = 0,355 nk° a magnézium-szulfát-heptahidrát adagolásból

Gh = 0,646 + 0,355 = 1 nk°

Ca/Mg arány = 4,61 mg / 1,537 mg = 3

A Kh beállítását a gipsz alkalmazása nem befolyásolja, ezt már tárgyaltuk az A módszernél.

Megjegyzés: a gipsz nem túlságosan jól oldódik vízben (2 g/l, 20°C-on), így a számított mennyiség feloldásakor bőségesen adjunk a szilárd gipsz porhoz vizet (2-5 litert is akár), amit akár enyhén melegíthetünk is (de ne forraljuk!).

Elképzelhető továbbá, hogy a gipsz-oldatban szilárd, nem oldódó szemcséket találunk. Ekkor az oldatot szűrjük egy finom szitán, esetleg a szitába tett konyhai papírtörlő segítségével. Ha nagyon sok szilárd szemcsét találunk – amit se keveréssel, se melegítéssel nem tudunk feloldani -, válasszuk egy másik gyártó gipsz termékét.

Példa: 120 liter Gh = 0 nk° vízből készítsünk Gh = 5 nk° vizet.

Ehhez szükségünk van 5 × 120 × 16,7 / 1000 = 10,02 g gipszre.

Mivel 2 g gipsz oldódik 1 liter vízben 20°C-on, így a 10 g gipsz feloldásához 8-10 liter víz használatát javaslom, enyhén melegítve és kevergetve.


D. Vízkeménység beállítása vízkeveréssel

Biztos vagyok benne, hogy ezt a módszer ismeritek a legtöbben, sőt használjátok is. Ennek ellenére leírom, hátha valakinek mégis szüksége van rá.

A lényege, hogy egy lágyabb és egy keményebb vizet összekeverve állítjuk elő a kívánt vízkeménységet. A lágyabb víz lehet esővíz, RO-víz, ioncserélt víz. A keményebb pedig csapvíz, tiszta forrásvíz, ásványvíz, stb.

Tiszta (Gh = 0 °nk, Kh = 0 nk°) vizünkből készítsünk vízkeveréssel Gh = 5 nk° vizet.

Használjunk csapvizet, amiről a vízmű tájékoztatója alapján tudjuk, hogy az összes keménysége „215 mg/l CaO egyenérték”. (A vízművek általában így adják meg a keménységet, de mi tudjuk, hogy ezt el kell osztani 10-zel, hogy megkapjuk a keménységet nk° értékben.)

Tehát Ghcsapvíz = 21,5 nk°.

Mennyi tiszta vizet és mennyi csapvizet kell összekevernünk, hogy 100 liter Gh = 5 nk° vizet kapjunk?

Nem vezetem le, csak az alapokat és a végeredményt mutatom meg:

V1 =    Lágyvíz mennyisége (l)

V2 =    Keményvíz mennyisége (l)

Gh1 =  Lágyvíz keménysége (nk°)

Gh2 =  Keményvíz keménysége (nk°)

Vö =    A lágy és keményvíz összes térfogata (l)

Ghö =  A lágy és keményvíz keverékének keménysége (nk°)

Két egyenletből indulunk ki:

  • V1 + V2 = Vö
  • Gh1 × V1 + Gh2 × V2 = Ghö × Vö
Az egyenletekből a matematikai szabályai alapján a következő összefüggésig jutunk el:

V2 = (Ghö × Vö – Gh1 × Vö) / (Gh2 – Gh1)



Felhasználva az egyik kiindulási egyenletünket, megkapjuk, hogy:

V1 = Vö – V2



A fenti példát kiszámolva:

V2 = (5 nk° × 100 l – 0 nk° × 100 l) / (21,5 nk° – 0 nk°) = 500 / 21,5 = 23,25 l ~ 23 l kemény víz

V1 = 100 – 23,25 = 76,75 l ~ 77 liter lágy víz

Ellenőrzés

A kevert víz keménysége a második egyenlet alapján:

Ghö = (0 × 77 + 21,5 × 23) / (77 + 23) = 494,5 / 100 = 4,945 ~ 5 nk°

A keveréses módszerrel nem igazán tudjuk beállítani az ideális Gh/Kh arány, illetve a Ca/Mg arányt sem, tekintve, hogy nagy valószínűséggel a csapvíz sem az ideális Gh/Kh, illetve Ca/Mg aránnyal rendelkezik. Ez a módszer jár a legtöbb kompromisszummal, de egyben a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb is. (Hozzáteszem, hogy a rémhírekkel ellentétben még növényezéshez is megfelelő… :))


Miért használjuk a fenti módszereket?

„Ha Te most állandóan kólát innál, akkor én azt mondanám Neked, hogy igyál traubit. Mert ha traubit iszol, ugyanazt a cukros löttyöt csurgatod a beleidbe, mint a többiek. De azáltal, hogy ők kóláznak, Te meg traubizol, különbözöl a többiektől. Na... Ez az, amit jó lenne, ha megértenél.”

Azért Gaben nagysikerű monológján kívül nézzük meg a dolgok anyagi oldalát egy konkrét példán keresztül:

Kalcium-klorid-dihidrát(1)

1000 g

2159 Ft

2,159 Ft/g

Kalcium-karbonát(2)

1000 g

1040 Ft

1,040 Ft/g

Mészkő(3)

„kalcit”

1000 g

100 Ft

0,1 Ft/g

Kalcium-szulfát-hemihidrát(4)

„gipsz”

5000 g

1399 Ft

0,280 Ft/g

Magnézium-szulfát-heptahidrát(5)

„keserűsó”

100 g

134 Ft

+ 20 Ft zsacskó

1,54 Ft/g

Nátrium-hidrogénkarbonátot(2)

„szódabikarbóna”

1000 g

279 Ft

0,279 Ft/g



2. táblázat – Vegyszerek beszerzése, kiszerelések, áraik

Az árakat az alábbi helyekről gyűjtöttem, illetve saját vásárlásaimat vettem alapul:

(1) vegyszerkereskedelem

(2) biobolt

(3) kőkereskedés (fiktív összeg)

(4) barkácsáruház

(5) patika

Készítsünk 100 liter akváriumvizet RO-vízből kiindulva, ami Gh = 5 nk° Kh = 2,5 nk°, Ca/Mg arány 3.

Térfogat (l)

100













Gh (nk°)

5













Kh (nk°)

2,5













Módszer

Kalcium-klorid-dihidrát

Kalcium-karbonát

Mészkő

Gipsz

Keserűsó

Szóda-bikarbóna

Költség (Ft)



g

g

g

g

g

g



A

8,46







7,80

7,49

32

B

1,90

4,46





7,80



21

B

1,90



4,46



7,80



17

C







8,35

7,80

7,49

16



Összehasonlításképpen a kereskedelemben kapható egyik terméket vizsgáljuk meg:

Kiszerelés: 850 g

Ár: 9900 Ft (11,65 Ft/g)

A gyártó ajánlása alapján 10 liter RO-vízhez adjunk 2 g terméket, amivel Gh = 6 nk°, Kh = 3 nk° tulajdonságú vizet tudunk előállítani.

A mi 100 liter vizünkhöz tehát kell 100 l / 10 l × 5 Gh / 6 Gh × 2 g = 16,67 g termék, aminek az ára 16,67 g × 11,65 Ft/g = 194 Ft.

A gyártó termékéről ráadásul az nem derül ki, hogy mennyi kalciumot, illetve magnéziumot tartalmaz… Tartalmaz egyáltalán magnéziumot?!

Na, ki az, aki hetente 100 liter visszasózott vizzel cserél? :)

Annak DIY visszasózással – az általam javasolt legdrágább módszerrel - a havi költsége 128 Ft, míg a fenti termék használatával 776 Ft. Továbbá azon kívül, hogy jóval olcsóbb, biztosan a számunkra ideális Ca/Mg-arányt tudjuk beállítani.


Törzsoldatok használata

Nem használok porokat. :)

Minden vízcsere során külön-külön bemérések, oldás, stb. Macerás, nem az igazi…

Törzsoldatokat csinálok, amikből a szükséges mennyiségeket térfogatméréssel mérem hozzá a cserevízhez, alaposan összekeverem, és mehet is az akváriumba.

Kalcium-klorid-dihidrátból 91,7 g-ot oldok fel 1000 ml vízben, ebből az oldatból 1 ml tartalmaz 25 mg kalcium-iont.

Magnézium-szulfát-heptahidrátból 101,4 g-ot oldok fel 1000 ml vízben, ebből az oldatból 1 ml tartalmaz 10 mg magnézium-iont.

Szódabikarbónából 14,98 g-ot oldok fel 1000 ml vízben, ebből az oldatból 1 ml-t 1 liter tiszta vízhez adva, pontosan 0,5 nk°-kal tudjuk emelni a víz Kh-ját.

100 liter víz összes keménységének 1 nk°-kal történő növeléséhez a kalcium-törzsoldatból 18,5 ml-t, a magnézium-törzsoldatból 15,4 ml oldatot kell adagolnunk. A Ca/Mg-arány a vízben 3 lesz.

100 liter víz változó keménységének 1 nk°-kal történő növeléséhez a szódabikarbóna-törzsoldatból 200 ml-t kell adagolnunk.

Megjegyzés: a változó keménység beállítása azért nem ennyire egyszerű. Ha nem RO-vízből indulunk ki, a vízben lévő egyéb oldott anyagok a szódabikarbóna-oldat adagolása ellenére is beleszólhatnak a víz Kh értékébe, tehát az adagolás után célszerű a Kh-t megmérni, és a mért érték függvényében adagolni még szódabikarbóna-oldatot.

Az oldatokat felcímkézett PET palackban, sötét, szobahőmérsékletű helyen tárolom. Hónapokig elállnak, ha némi zavarosodás, kristályosodás figyelhető meg, alaposan összerázom, hogy az anyag újra feloldódjon, és nyugodtan használom legközelebb is.

Megjegyzés: a minél pontosabb térfogatmérés fontos! Üveg(!) mérőhenger, laboratóriumi pipetta, fecskendő használata javasolt.


TDS növelés

Elöljáróban hadd hangsúlyozzam, hogy a vezetőképesség mérésen alapuló összes oldott anyag tartalom (TDS) meghatározása mindössze becslés, nem ad pontos értéket. Az ilyen alapon történő vízkeménység meghatározás, pedig még csak becslésnek sem nevezhető...

A TDS (Total dissolved solids) a víz összes szilárd oldott anyag tartalmát jelenti. Azért minősül csak becslésnek, mivel a vízben oldott gázok (főleg a szén-dioxid) a vezetőképességet befolyásolják, de nem számítanak bele a TDS értékbe. Hasonlóképpen a vízbe öntött savak (pl. sósav, kénsav) a víz vezetőképességét nagymértékben növelik, miközben a TDS értékben nem vesszük őket figyelembe.

Amikor a lágyvizet vízkeménység beállítás céljából kezeljük, oldott anyagokat viszünk be.

Adjuk össze a feloldott anyagok tömegét (mg), osszuk el a kezelt víz térfogatával (l) ekkor megkapjuk a vízbe bevitt összes oldott anyag koncentrációját (mg/l értékben). Vonjuk ki a kívánt TDS értékből ezt az értéket. Amennyiben az érték pozitív – tehát oldott anyag hiányunk van –, oldjunk fel a vízben olyan anyagot, ami a Gh-t, a Kh-t, és a pH-t sem befolyásolja, de a TDS-t növeli. Ilyenek: nátrium-klorid, nátrium-szulfát, kálium-klorid, kálium-szulfát, stb.

A legegyszerűbb és legjobb „mellékhatással” járó ezek közül a nátrium-klorid. Pusztán TDS növelésre a nátrium-kloridot (ismertebb nevén: a konyhasót :)) javaslom.

Egy konkrét példával szemléltetve:

100 liter RO vízből készítünk Gh = 5,0 nk°, Kh = 2,5 nk°, Ca/Mg = 3, TDS = 180 sajátságokkal rendelkező akváriumvizet.

A példát az A módszerrel készített akváriumvízen mutatom meg.

100 liter vízben feloldunk 8,48 g kalcium-klorid-dihidrátot, 7,81 g magnézium-szulfát-heptahidrátot, 7,49 g nátrium-hidrogénkarbonátot.

8,48 g kalcium-klorid-dihidrát kalcium-klorid tartalma 6,40 g

Megjegyzés, a hidrát – az anyagok kristályvíz tartalma – nem számít oldott anyagnak.

7,81 g magnézium-szulfát-heptahidrát magnézium-szulfát tartalma 3,81

(6,40 g + 3,81 g + 7,49 g) × 1000 = 17700 mg

17700 mg / 100 l = 177 mg/l oldott anyagot viszünk be a vízbe

180 mg/l – 177 mg/l = 3 mg/l oldott anyag hiányzik

Tehát oldjunk fel a vízben 3 mg/l × 100 l = 300 mg inert anyagot, pl 0,3 g konyhasót (és még az sem baj, ha jódozott... :))

Azt tegyük hozzá, hogy ez a 0,3 g anyag nagyon-nagyon kis mennyiség, a gyakorlatban akár figyelmen kívül is hagyható.

Továbbá jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy a TDS értéken a talaj, dekorok, szűrőanyagok, a napi etetés, a növények tápozása, stb., nagyon sokat tud módosítani az akvárium üzemeltetése során.
Bejelentkezés a hozzászóláshoz


halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #1 1 éve 1 hónapja
Használj modellgipszet és keserűsót az állandó, és mészkő oldva szódában a KH-ra. Utóbbi helyett szódabikarbóna is jó lehet ha nem gáz a magas Na-szint /növények pl./
T. :Gábor
;) www.greenaqua.hu/hu/saltyshrimp-mineral-...eg-novelo-200-g.html
Pap Endre profilkép
Pap Endre válaszolt #2 1 éve 1 hónapja
Itt nem mészről, hanem kálcium kloridról van szó. Ha előoldatot készítek, melynek összetételét pontosan ismerem, elkerülhetem, hogy a kiégetett anyaggal felforraljam a halaimat. A kiégetés csak azért kell, hogy biztos lehessek a hidráttartalom felől és igy elkerüljem azt hogy emiatt pontatlanul adagoljak. Már oltottam meszet egy fazékban, jó forró lett, bugyogott és ennyi, erre fel lehet készülni. Ennél sokkal veszélyesebb dolog az, amikor olajlakkot főzök. Ahhoz hogy a veszélyre felkészülhessek, tapasztaltabbak tanácsát kell kérnem, akik jobban tudják mire számítsak. Csak emiatt teszek fel olyan kérdéseket, amire sejtem a választ. Attól félek, hogy esetleg nem elég sejteni. A korábbi hasonló üzelmeim előtt is szakemberektől tájékozódtam, noha volt saját elképzelésem és a végén ezután többnyire sikert értem el.
djguard profilkép
djguard válaszolt #3 1 éve 1 hónapja
Endre! Jobb, ha vigyázol ezzel a dehidratált mésszel, gondolj az oltott (hidratált) és az oltatlan dehidratált, kiégetett) mészre. Véleményem szerint, ha láttál már mész oltó gödröt, elmegy a kedved attól, hogy ezt akváriumba tedd
Pap Endre profilkép
Pap Endre válaszolt #4 1 éve 2 hónapja
"Az élelmiszeripari minőséget nagyon jól lehet használni, ajánlom is, amennyiben(!) a termékről kiderül, hogy kristályvizes (dihidrát vagy hexahidrát), vagy vízmentes (anhidrát). Nagy eséllyel dihidrátot lehet venni, de ha nem, az sem baj, csak számold át a beméréseket :)"


Ezzel kapcsolatban annyi lenne a kérdésem, hogy ebből a kálcium kloridból nem lehet kiűzni a kristályvizet hevítéssel? mondjuk beteszem a sütőbe, vagy a sparhelt tetejére? Így bármilyen hirdátburok tartalomból anhidrátot tudnék csinálni, mellyel kizárhatom a bizonytalanságot. Amit én szerezni tudtam, az a befőttekhez való változat, a hidrátburok tartalmat nem tüntették fel rajta.
Gabor77 profilkép
Gabor77 válaszolt #5 1 éve 2 hónapja
Remek cikk, köszönöm!
Alkalmazni nem fogom ugyan víz keményítést, mert a 40 nk-s összkeménységű vizemen már nincs mit keményíteni, de nagyon jól le vannak vezetve az összefüggések!
djguard profilkép
djguard válaszolt #6 1 éve 2 hónapja
Pazar anyag! Bár jómagam inkább talajkémiával foglalkozom, jól esett felfrissíteni megkopott tudásomat. amit eddig evidensnek gondoltam , most részleteiben is megvilágosodott! Szomorúan kell megállapítanom, -bár eddig is tudtam- hogy TDS/EC mérőink egy fabatkát sem érnek az akvarisztikában. Egy valamire való quantitatív mérésrendszer, tesztcsíkokkal, műszerestül, (pl Reflectoquant by Merck) minimum 300 ezer Ft, amit, hát ugye nem mindenki engedhet meg magának.Mindenesetre tapasztalati úton is elérhetjük a kívánt célt, ha van egy ismert alapvizünk (pl. esővíz). Nagy köszönet!
toist profilkép
toist válaszolt #7 1 éve 2 hónapja
Nagyszerű anyag, nagyon köszönjük! Némileg képen is töröl, nagyon rácsodálkoztam mennyivel egyszerűbb ezt a keményítést "teljeskörűbben" csinálni, mint eddig gondoltam (nem mentség, hogy nem volt rá eddig szükségem :) ). A vízkémia topikban fejtegetett kérdés "hogyan" részére teljes mértékben választ ad! A "mit" kérdés eléggé növénykertész szemszögből van megközelítve, ezért a hozzám hasonló természetközeli-biotópmániásoknak ajánlok egy másik rövid olvasmányt (612. oldaltól) ettől az anyagtól hozzám hasonlóan mind a 20 ujjukat nyalják majd azt hiszem: a világ folyóinak és tavainak kémiai összetétele - kicsit angolul van, de ez ne rémisszen meg senkit, a vizek nevei univerzálisak, a táblázatokhoz meg csak a periodósus rendszer néhány elemét kell ismerni. A kettőt összekombinálva szinte gyerekjáték a halaink igényeinek megfelelő hibátlan vizet gyártani. (Az anyag alapján egyébként a Ca/Mg arány gyakran magasabb a természetben 3-nál, akár nagyon sokkal is, de a vízinövénykertészet nyilván más téma, ott a növények fejlődéséhez nem a természetes állapotokat kell megpróbálni leutánozni.)
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #8 1 éve 2 hónapja
"Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!" /Petőfi/
Mennyire igaz! A víz mindenekfölött a legfontosabb hobbinkban- nem kell hangsúlyoznom mennyire fontos a minél jobb megismerése, ugyanakkor a biztos alapok megszerzése is! Rengetegszer találkozom olyan -nem is ma kezdő!- akvaristával, aki már sikeresen tart vagy akár szaporít is halakat, de magát a közeget amiben ezt teszi alig ismeri...mi lehet ennek az oka?
Talán kissé száraz a szakmai rész, talán szívesen átsiklik a kollégák szeme azokon a részeken melyek bár le vannak írva, de nincsenek képek- csak betűk, képletek, számítások...Talán azt gondolják hogy az éppen aktuális csapvíz úgyis mindenre jó, minek ezzel foglalkozni?! Vagy-tovább lépek- úgysem lehet mit kezdeni a vízzel hiszen az borzalmasan bonyolult, ki tudja milyen kacifántos metódusokat lekövetve tudnánk csak ideig-óráig azt módosítani..meg drága! Drága??? Na neee...a szerzővel igen élénk privát levelezést és beszélgetések tömkelegét folytattuk anno, mikor felvetődött benne egy vízkeménységet, netán kémhatást is érintő beavatkozás. Az ég világon semmit nem tettem, csak pár rövidre fogott mondattal inspiráltam őt..ha eltévelygett hallgattam egy sort, majd mikor visszatalált kitörő örömet éreztem! E blog írója nem csupán hobbista, hanem a kémiában igen járatos ember is egyben- én azt akartam hogy ő egy nagyon bő lére engedett írást eszközöljön a témában...elfoglalt, szabadidő néha alig- mégis megírta anno, bár nem ide a mi honlapunkra.
A cikk megjelent, a kolléga izgatottan várta hobbitársai visszajelzését...csak várta, várta türelemmel. Biztattam őt, sőt mi tagadás tavaly télen még jeleztem is neki hogy a legjobb helye ennek az írásnak itt lenne. Most méltó helyére került ez a mélyen szakmai cikk, most végre-bár semmi munkám nincs benne- én is jólesőn hátradőlhetek....íme egy írás ami rengeteg információt, pazar számításokat, látványos képleteket tartalmaz, de mégis nagyon közérthető! Igen élveztem már a legelső olvasáskor is anno, de most hogy ide került mondatról-mondatra, sorról sorra újraolvasom majd-sőt értelmezem, készségszinten elsajátítom! Jó szívvel ezt ajánlom a kedves olvasónak is- ne a gépelési hibákat találjátok meg, hanem azt az igyekezetet mellyel a kolléga írta ezt a terjedelmes művet- mert ez az..mű!
Még valami: innentől kezdve már nincs mentsége annak aki nem mer hozányúlni a vízhez, pedig halai, garnélái vagy épp növényei ezt kívánnák! Egyértelmű hogy ez utóbbi mondat csak amolyan "Gáboros ugrasztás", hogy megpezsdüljön a véretek...olvassátok, élvezzétek hozzám hasonlóan, és ne feledjétek sosem: a víz mindig titkokat rejt...örökön-örökké tanulni kell, mérni kell, és ha gond van legelőször mindig a vízben keressétek a megoldást- akár képletesen vagy szó szerint is!
Szeretném felhívni az itt olvasók figyelmét még egy régebbi írásra, ez az ozmoregulációt taglalja....de nem mehetek el szó nélkül Szita Géza tanár úr rengeteg és hihetetlenül szakmai, úgyszintén igen élvezetes írása mellett sem! Minden mindennel összefügg....a vízkémia az alap- olyan alap melyet mindvégig tanulnunk, tudásunkat aktualizálnunk kell.
Kellemes szórakozást, agytekervények számának gyarapítását, és rengeteg/töménytelen mennyiségű!/ utánaolvasást kívánok nektek...Dexkill nagy köszönet hogy az év végi hajszában ismételten megint időt szántál erre az írásra, és kérésemnek engedve elénk tártad!
T. :Gábor
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
    • Akvárium - díszhal fotózás
    • Visszaolvasva Tomi, azt hiszem már te is mást írnál mint 4 éve, de én is! :) A reflektoros megoldás 10 éve valóban működött az...
    • 2 hete 23 órája
    • Díszhalszaporítás, tenyésztés
    • Ilyenkor,hagyod őket ugyan abban a medencében,vagy új ikráztatóba rakod? Illetve miből derül ki,hogy még tovább ikráznának?
    • 2 hete 3 napja