17 december 2017
chemistryA lágy víz előállítása már-már napi gyakorlat, a víz keménységének növelése viszont sokkal kevésbé közismert téma, halőrxxl közbenjárásval olvassatok erről egy nagyszerű cikket Dexkilltől


Log in to comment


Pap Endre profilkép
Pap Endre válaszolt #1 1 hónapja 3 hete
Köszi!
Jól átszámoltam, mielőtt beraktam, és tizedgrammos mérleggel mértem ki, de így sincs kizárva a tévedés. Átnézem újra, illetve megpróbálkozok majd a szódásszifonba rakott mészkőporral is, ezzel a kloridot kiküszöbölöm. Mindenesetre annak már örülök, hogy a sózásnak köszönhetően rendbejöttek a halaim, újra szaporodnak. A növények kicsit fakóbbak, de nőnek, végülis annyira nem nagy a baj. Megnéztem a cikkeket, a leírások alapján inkább a klór lesz a bűnös, azt kell kiküszöbölni.
toist profilkép
toist válaszolt #2 1 hónapja 3 hete
Az általad listázott növényeket tápanyagokkal eddig nem sikerült kinyírnom, így csak javasolni tudom ennek a cikknek a kénfelesleg fejezetét, elég hasonlónak tűnik, amit leírtál. De a kloridra is vannak érzékenyebb és kevésbé érzékeny haszonnövények ( erre meg itt egy cikk ), nyilván a vízinövényeknek sem tesz jót bármilyen mennyiségben... Azt is el tudom képzelni, hogy csak elég lenne visszavenned a mennyiségből és helyrejönnének a növények, nem túltad véletlenül túl kicsit? (itt-ott egy tizedes megcsúszik aztán kész a baj :) )
Pap Endre profilkép
Pap Endre válaszolt #3 2 hónapja 2 hete
alkalmaztam a kálcium-klorid-dihidrátos, magnézium-szulfát-heptahidrátos vízkeményítési módszer.
Az eredmény:
A halak láthatóan jobban érzik magukat, a xifók újra szaporodnak, az üvegen és a köveken immáron nem sötétszínű, hanem zöld alga van, amit a halak szivesen csipegetnek,
DE: A növényeim elnyúltak és halványak lettek (érdes tócsagaz, guadalupei tüskéshínár, jávai moha), illetve a jávai moha el is tűnt, néhány megsárgult maradékot látok.
Kérdés: Ez a kloridtól, vagy a szulfáttól lehet?
Arra gondolok, hogy ha áttérek a mészköves vagy gipszes kálciumbevitelre, akkor a kloridot el tudom hagyni a vízből. Kérdés, hogy a szulfáttal lehet-e gond a növényeket illetően?
Pap Endre profilkép
Pap Endre válaszolt #4 8 hónapja 4 napja
Egy kérdésem lenne ahhoz a részhez, amikor a CaCO3-at szódavízbe oldjuk. Tehát az szerepel a blogban, hogy a mészkőporra kell ráengedni a szódavizet, és finoman kevergetni. Ne működik ez úgy, hogy a szódásüvegbe teszem a mészkőport, a vizet, majd ráengedem a CO2-t és ott bent a palackban, nyomás alatt oldom be a mészkövet? Igaz lehet vajon a tippem, hogy így van idő, mert nem kell attól félni, hogy elillan a CO2, illetve erősebben is lehet rázni, így gyorsabban oldódhat, továbbá a nagyobb co2 tartalom miatt vélhetően több mészkövet képes feloldani?
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #5 1 éve 11 hónapja
Használj modellgipszet és keserűsót az állandó, és mészkő oldva szódában a KH-ra. Utóbbi helyett szódabikarbóna is jó lehet ha nem gáz a magas Na-szint /növények pl./
T. :Gábor
;) www.greenaqua.hu/hu/saltyshrimp-mineral-...eg-novelo-200-g.html
Pap Endre profilkép
Pap Endre válaszolt #6 1 éve 11 hónapja
Itt nem mészről, hanem kálcium kloridról van szó. Ha előoldatot készítek, melynek összetételét pontosan ismerem, elkerülhetem, hogy a kiégetett anyaggal felforraljam a halaimat. A kiégetés csak azért kell, hogy biztos lehessek a hidráttartalom felől és igy elkerüljem azt hogy emiatt pontatlanul adagoljak. Már oltottam meszet egy fazékban, jó forró lett, bugyogott és ennyi, erre fel lehet készülni. Ennél sokkal veszélyesebb dolog az, amikor olajlakkot főzök. Ahhoz hogy a veszélyre felkészülhessek, tapasztaltabbak tanácsát kell kérnem, akik jobban tudják mire számítsak. Csak emiatt teszek fel olyan kérdéseket, amire sejtem a választ. Attól félek, hogy esetleg nem elég sejteni. A korábbi hasonló üzelmeim előtt is szakemberektől tájékozódtam, noha volt saját elképzelésem és a végén ezután többnyire sikert értem el.
djguard profilkép
djguard válaszolt #7 1 éve 11 hónapja
Endre! Jobb, ha vigyázol ezzel a dehidratált mésszel, gondolj az oltott (hidratált) és az oltatlan dehidratált, kiégetett) mészre. Véleményem szerint, ha láttál már mész oltó gödröt, elmegy a kedved attól, hogy ezt akváriumba tedd
Pap Endre profilkép
Pap Endre válaszolt #8 1 éve 11 hónapja
"Az élelmiszeripari minőséget nagyon jól lehet használni, ajánlom is, amennyiben(!) a termékről kiderül, hogy kristályvizes (dihidrát vagy hexahidrát), vagy vízmentes (anhidrát). Nagy eséllyel dihidrátot lehet venni, de ha nem, az sem baj, csak számold át a beméréseket :)"


Ezzel kapcsolatban annyi lenne a kérdésem, hogy ebből a kálcium kloridból nem lehet kiűzni a kristályvizet hevítéssel? mondjuk beteszem a sütőbe, vagy a sparhelt tetejére? Így bármilyen hirdátburok tartalomból anhidrátot tudnék csinálni, mellyel kizárhatom a bizonytalanságot. Amit én szerezni tudtam, az a befőttekhez való változat, a hidrátburok tartalmat nem tüntették fel rajta.
Gabor77 profilkép
Gabor77 válaszolt #9 1 éve 11 hónapja
Remek cikk, köszönöm!
Alkalmazni nem fogom ugyan víz keményítést, mert a 40 nk-s összkeménységű vizemen már nincs mit keményíteni, de nagyon jól le vannak vezetve az összefüggések!
djguard profilkép
djguard válaszolt #10 1 éve 11 hónapja
Pazar anyag! Bár jómagam inkább talajkémiával foglalkozom, jól esett felfrissíteni megkopott tudásomat. amit eddig evidensnek gondoltam , most részleteiben is megvilágosodott! Szomorúan kell megállapítanom, -bár eddig is tudtam- hogy TDS/EC mérőink egy fabatkát sem érnek az akvarisztikában. Egy valamire való quantitatív mérésrendszer, tesztcsíkokkal, műszerestül, (pl Reflectoquant by Merck) minimum 300 ezer Ft, amit, hát ugye nem mindenki engedhet meg magának.Mindenesetre tapasztalati úton is elérhetjük a kívánt célt, ha van egy ismert alapvizünk (pl. esővíz). Nagy köszönet!
toist profilkép
toist válaszolt #11 1 éve 11 hónapja
Nagyszerű anyag, nagyon köszönjük! Némileg képen is töröl, nagyon rácsodálkoztam mennyivel egyszerűbb ezt a keményítést "teljeskörűbben" csinálni, mint eddig gondoltam (nem mentség, hogy nem volt rá eddig szükségem :) ). A vízkémia topikban fejtegetett kérdés "hogyan" részére teljes mértékben választ ad! A "mit" kérdés eléggé növénykertész szemszögből van megközelítve, ezért a hozzám hasonló természetközeli-biotópmániásoknak ajánlok egy másik rövid olvasmányt (612. oldaltól) ettől az anyagtól hozzám hasonlóan mind a 20 ujjukat nyalják majd azt hiszem: a világ folyóinak és tavainak kémiai összetétele - kicsit angolul van, de ez ne rémisszen meg senkit, a vizek nevei univerzálisak, a táblázatokhoz meg csak a periodósus rendszer néhány elemét kell ismerni. A kettőt összekombinálva szinte gyerekjáték a halaink igényeinek megfelelő hibátlan vizet gyártani. (Az anyag alapján egyébként a Ca/Mg arány gyakran magasabb a természetben 3-nál, akár nagyon sokkal is, de a vízinövénykertészet nyilván más téma, ott a növények fejlődéséhez nem a természetes állapotokat kell megpróbálni leutánozni.)
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #12 1 éve 11 hónapja
"Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!" /Petőfi/
Mennyire igaz! A víz mindenekfölött a legfontosabb hobbinkban- nem kell hangsúlyoznom mennyire fontos a minél jobb megismerése, ugyanakkor a biztos alapok megszerzése is! Rengetegszer találkozom olyan -nem is ma kezdő!- akvaristával, aki már sikeresen tart vagy akár szaporít is halakat, de magát a közeget amiben ezt teszi alig ismeri...mi lehet ennek az oka?
Talán kissé száraz a szakmai rész, talán szívesen átsiklik a kollégák szeme azokon a részeken melyek bár le vannak írva, de nincsenek képek- csak betűk, képletek, számítások...Talán azt gondolják hogy az éppen aktuális csapvíz úgyis mindenre jó, minek ezzel foglalkozni?! Vagy-tovább lépek- úgysem lehet mit kezdeni a vízzel hiszen az borzalmasan bonyolult, ki tudja milyen kacifántos metódusokat lekövetve tudnánk csak ideig-óráig azt módosítani..meg drága! Drága??? Na neee...a szerzővel igen élénk privát levelezést és beszélgetések tömkelegét folytattuk anno, mikor felvetődött benne egy vízkeménységet, netán kémhatást is érintő beavatkozás. Az ég világon semmit nem tettem, csak pár rövidre fogott mondattal inspiráltam őt..ha eltévelygett hallgattam egy sort, majd mikor visszatalált kitörő örömet éreztem! E blog írója nem csupán hobbista, hanem a kémiában igen járatos ember is egyben- én azt akartam hogy ő egy nagyon bő lére engedett írást eszközöljön a témában...elfoglalt, szabadidő néha alig- mégis megírta anno, bár nem ide a mi honlapunkra.
A cikk megjelent, a kolléga izgatottan várta hobbitársai visszajelzését...csak várta, várta türelemmel. Biztattam őt, sőt mi tagadás tavaly télen még jeleztem is neki hogy a legjobb helye ennek az írásnak itt lenne. Most méltó helyére került ez a mélyen szakmai cikk, most végre-bár semmi munkám nincs benne- én is jólesőn hátradőlhetek....íme egy írás ami rengeteg információt, pazar számításokat, látványos képleteket tartalmaz, de mégis nagyon közérthető! Igen élveztem már a legelső olvasáskor is anno, de most hogy ide került mondatról-mondatra, sorról sorra újraolvasom majd-sőt értelmezem, készségszinten elsajátítom! Jó szívvel ezt ajánlom a kedves olvasónak is- ne a gépelési hibákat találjátok meg, hanem azt az igyekezetet mellyel a kolléga írta ezt a terjedelmes művet- mert ez az..mű!
Még valami: innentől kezdve már nincs mentsége annak aki nem mer hozányúlni a vízhez, pedig halai, garnélái vagy épp növényei ezt kívánnák! Egyértelmű hogy ez utóbbi mondat csak amolyan "Gáboros ugrasztás", hogy megpezsdüljön a véretek...olvassátok, élvezzétek hozzám hasonlóan, és ne feledjétek sosem: a víz mindig titkokat rejt...örökön-örökké tanulni kell, mérni kell, és ha gond van legelőször mindig a vízben keressétek a megoldást- akár képletesen vagy szó szerint is!
Szeretném felhívni az itt olvasók figyelmét még egy régebbi írásra, ez az ozmoregulációt taglalja....de nem mehetek el szó nélkül Szita Géza tanár úr rengeteg és hihetetlenül szakmai, úgyszintén igen élvezetes írása mellett sem! Minden mindennel összefügg....a vízkémia az alap- olyan alap melyet mindvégig tanulnunk, tudásunkat aktualizálnunk kell.
Kellemes szórakozást, agytekervények számának gyarapítását, és rengeteg/töménytelen mennyiségű!/ utánaolvasást kívánok nektek...Dexkill nagy köszönet hogy az év végi hajszában ismételten megint időt szántál erre az írásra, és kérésemnek engedve elénk tártad!
T. :Gábor

Egy kiállítás hátterei - 3. rész
Mottó: "A legszebb, mit magad készítesz és neked tetszik."

ImageElérkeztünk   a   hátterünk  elkészítésének   utolsó mozzanataihoz, azaz következhet a festés és  a  lakkozás. Mielőtt  belemélyednénk tegyünk egy kis  kerülőt  a  régi cement-perlites hátterek felújításához és nézzünk  példát természetes anyagok felhasználására is.

Log in to comment

Egy kiállítás hátterei - 2. rész
Mottó: "A legszebb, mit magad készítesz és neked tetszik."

ImageMielőtt nekilátnánk a domborzat kialakításának, tisztítsuk meg az üveget. Ragasszuk le azokat a területeket ahova nem kerül háttér – de legalább a hátteres és nem hátteres rész találkozását – hogy később ne kelljen az esetleges anyagmaradványokat letisztítani.

Log in to comment
Egy kiállítás hátterei - 1. rész
Mottó: "A legszebb, mit magad készítesz és neked tetszik."


ImageE cikk megírásának apropóját a 2005. évi őszi kiállítás akváriumainak elkészítése adta. Számos hasznos ötlet, sok cikkben jelent meg már az Akvárium Magazin oldalain is - mégis úgy gondolom hogy a hátterezés témája kimeríthetetlen, hiszen mindig jönnek új ötletek, technikák. Igyekeztünk sokféle megoldást alkalmazni, mind a felhasznált anyagokat, mind a festési technikákat illetően. Ezekből szeretnék bemutatni néhány apró fogást és ismertetni a felhasznált anyagokat.

Log in to comment
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések