21 október 2017

MESE SZIGET!

 

Elkalauzollak most benneteket egy csodás és rejtélyes világba.

Hisz a hétvégén volt szerencsém ellátogatni oda.

Életem értelme azt mondta, elvisz engem egy mesebeli szigetre, ahol még a csigák is csak miattam járnak.

Meg kell hogy mondjam nem sokat tiltakoztam ellene.

A sziget neve is folyamatosan azt súgta fülembe: - Ha megkeresel, nem fogod megbánni.

A neve nem más: mint ANGYAL SZIGET.

 Ezen a szigeten Zsolti, kedves barátunk lakik, aki mindig is arra vágyott, hogy a madarak reggeli csiviteléseire ébredjen.

 

Tehát elmentünk, hogy mi is a madarakra keljünk.

Ráckeve város civilizációját kényelmesen elhagyva, motorcsónakba szállva folytattuk izgalmas utunkat. Minden egyes perc értékes vízi világot tárt szemünk elé.

Még motorcsónakot is kitűnően megtanultam vezetni, bár nem volt nehéz hisz lassan irányítottam, mert minden egyes csodát látni kívántam.

A neves ANGYAL SZIGETET a Kis –Duna zárja közre, mely édes nyugalmat árasztott magából. A vízi világa meg, hát ……hmm.., még sosem volt szerencsém ilyen gazdag élővilágba betekintést nyernem.

Belecsöppentünk egy tényleg teljesen más világba, a mesevilágba.

De, ezt a részét meghagyom kedvesemnek, hogy próbálkozzon ő a lehetetlennel. Próbálja írásba foglalni azt az érzést, ami ott úrrá lett rajtunk.

Neki menni fog!!!

Én meg visszatérnék az ott élő vízi csigák életéhez. Mintha pórázon tartottak volna, úgy húztak maguk után.

Rengeteg számban voltak vízi csigák. Élvezték a pár napja tartó ragyogó napsütést.

Egyes fajok mozdulatlanul rátekeredtek a nádra, vagy a vastag fűszálra, mások meg a sekély partrészen süttették a testüket.

Nagyon jól le lehetett szűrni, hogy ez a hely egy mennyország a csigáknak.

Találtam a vízben nagy tányér csigákat, melyeknek különösen sötét testük volt.

A tányércsigákon kívül, a nagy mocsári csigák csak úgy versenyeztek egymás közt, hogy melyik tud gyorsabban mászni a vízfelszín alatt. Pajkos játékosok voltak!!!

De számomra a legkedvesebb győzött. A folyami fialó csiga! Elképesztő számban voltak láthatóak. Belőlük kiemelkedően sok volt. A legkisebbtől a kifejlett szülőkig. Melyek nőstényei már a partszélénél pihengettek, várva a szülés idejét.

Aztán lassacskán a nap is lenyugodott. Mi visszatértünk szállásunkra.

Még egy utolsó vacsival megetettem a párnappal ezelőtt hozzám szegődött kisrigómat. Nem sokkal utána bebóbiskolt ő is.

És mi is álomra hajtottuk fejünket. A szigeten tényleg igazi ANGYALOK őrizték az álmunkat!

Igazán szép kirándulás volt!

 

Köszönjük neked Zsolti!

 

Log in to comment
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
    • AM Nyomtatott kiadás
    • Üdv! Amint azt kicsit több, mint egy hete is írtam, nagyon várom a levelet, vagy valami igazi visszajelzést.
    • 3 napja 11 órája