21 október 2017
A díszhal tartás első állomásain átjutva a lelkes (kezdő) akvarista nekilát mélyebben beleásni magát a témába. Olvasgat az internetes fórumokon ahol látszólag sokkal okosabb akvarista társak hirdetik a igét. Nyilván jobb lenne egy szakkönyv elolvasása elsőre, így rögtön át lehetne lépni néhány hétköznapi buktatón. Na de rohanó világunkban, csapkodják az egeret és sok esetben a rossz információt vagy ha mégis jó, annak a felét (se) jegyzik meg. Természetesen vannak fórumok ahol szakértő válaszokat kaphatnak a kérdésekre (mint például itt is), de sajnos vannak ellenpéldák is. Az egyik neves külföldi szaklap ötlete nyomán (úgy látszik a probléma kis hazánkon kívül is fennáll) gondoltam részletezek néhány széleskörben tévesen olvasható és tudományosan közel sem pontos, egyes esetekben kimondottan a hülyeség kategóriájába eső gondolatot a díszhal tartással kapcsolatban.

Ez kicsi hal, nem nő meg!

Az egyik legősibb  és legveszélyesebb tévhit, miszerint halak akkorára nőnek mint amekkora az akvárium. Miközben valóban igaz hogy egyes fajok csökevényesen fejlődnek túl kis méretű akváriumban, főleg túlzsúfolt körülmények között, azért a többség mégsem így “működik”. Közkedvelt nagytestű sügérek, márnák, algázók például nem szokták “lemérni” az akvárium oldalait és így bizony rohamos növekedésnek indulhatnak. Ha nincs elég hely nagyobb fajok tartására akkor NE vegyük meg! Ha a kereskedő szépen mosolyog, akkor se. Inkább menjünk be a szomszédos könyvesboltba, könyvtárba és olvassunk utána mekkorára is nőhet a kiszemelt hal. Az aranyhalak, csíkfélék és néhány díszhal sajnos valóban csökevényes maradhat. Nehéz eldönteni káros-e avagy sem illetve mennyire szép egy ilyen hal ami viszont biztos, hogy túlzsúfolt, kicsi akváriumban előbb utóbb a vízminőség rossz lesz, a kémhatás instabillá válik és szépen előjönnek ismeretlen eredetű betegségek, vagy ismert de megmagyarázhatatlan gombás fertőzések és úszórothadások vagy rejtélyes halálesetek. “De hát tiszta a vizem és halak jól érzik magukat!” – Ja, persze!

Akvárium takarítót felveszek!

Kár lenne. Ha persze nem akarsz vele foglalkozni nyilván ez a megoldás. De vegyük azt az esetet amikor hobbiból tartunk halakat. Sokkal egyszerűbb mint sokan gondolják. Félre lehet dobni a brigádnaplót mert heti 10-15 perc miatt nem érdemes jegyzetelni. A takarítás NEM azt jelenti hogy mindent kiborítok az akváriumból és újra építem. Porszívózás helyett szoktál otthon padlót feltörni és újra burkolni? Na ugye hogy nem! Minden újratelepítés olyan mintha előlről indítanál egy akváriumot. Minek ha minden rendben van? Tessék rendszeresen a víz egy részét kicserélni. Alkalmanként átmozgatni a talajt, néha arrább pakolni egy követ vagy fadarabot nem nagy ördöngősség és a növényeket se teszed tönkre. Na persze ez legtöbbször elvesz az életedből negyedórát. Nyugodtan lehet vásárolni garnélákat, algázókat, páncélosharcsákat vagy ami tetszik “takarító személyzet“ címén, de igaz a hír hogy minél több állatot pakolunk a vízbe az attól nem lesz tisztább csak koszosabb.

Vízcsere vagy amit akartok!

A két véglet: a teljes csere és az elpárolgott víz pótlása, egyik sem jó igazán semmire. Az akvarisztika ma már sokkal korszerűbb “tudomány” mintsem hogy elhiggyük az “öreg” víz a legjobb a halaknak. Persze a friss csapvíz sem a halaknak jó hanem inkább szomjunkat oltani (bár néha érdemes csukott szemmel inni, de ez egy másik téma). A nitrát szint, a bomló szerves anyagok, stb. mennyisége egyre nő és magától nem fog csökkenni. Cseréljünk vizet! De ne az egészet és ne csak az elpárolgott vizet pótoljuk. Minél többet cserélünk annál jobb de persze ne vigyük túlzásba mert nem újraindítani akarjuk az akváriumot. A cserevíz kémhatására, hőmérsékletére kell elsősorban ügyelni, de ha azonos vízzel cserélünk az maga a tökéletesség (nyilván ne a nitrátszint legyen azonos). Ha “nem átlagos” akváriumod van akkor figyelhetsz persze másra is (pl. keménység). Sok sügérfaj, elevenszülők nem tolerálják a magas nitrátszintet, tengeri halak meg mégúgyse. Mivel minden akvárium más ezért érdemes mérni és úgy vizet cserélni. Általában elmondható hogy egy rendszeres (tehát nem évente egyszer!) heti 25%-50% vízcsere kellően “higítja” a nitrátot és a szerves anyagokat. Nyilván ettől vannak markáns eltérések ami függ az akvárium méretétől és tartott halfajoktól is, de a hangsúly a rendszerességen van. “Ez sok időbe telik!” – mondhatnád. Persze elvesz némi időt a TV nézésből de ha tíz percnél tovább tart egy vízcsere, akkor vagy eldugult a cső vagy bealudtál.

...folytatása következik...

Log in to comment
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
    • AM Nyomtatott kiadás
    • Üdv! Amint azt kicsit több, mint egy hete is írtam, nagyon várom a levelet, vagy valami igazi visszajelzést.
    • 3 napja 11 órája