22 október 2017
Számomra az egyik legkedvesebb halak a lazacok közé sorolt Nannostomusok. Nevük jelentése „kicsi szájú”, ami a magyar névben is megmutatkozik, őket hívjuk törpeszájú halaknak. Külföldön mint ceruzahal (pencilfish) néven terjedtek el. A törpeszájú elnevezés testi jellegzetességükből adódik.

rivalizáló N. beckfordi hímek

A nemzettség nevét Günter adta 1873-ban, aki elsőként írta le 1872-ben a típusfajnak számító N. beckfordit. 1876-ban Steindachner is nagy gyűjtőmunkát végzett és 3 új fajt írt le a nembe (N. eques, N. trifasciatus és N. unifasciatus) majd 1909-ben Eigenmann ismét 3 fajjal gazdagította a nemzettséget (N. harrisoni, N. marginatus, N. minimus). 1913-ban Fowler tette le a névjegyét a N. digrammus faj leírásával. Ez a 8 faj már az 1930-as években megjelent az akváriumokban, főleg amerikában, ahol William T. Innes írt róluk cikksorozatot.

Az ’50-es években újabb két fajjal a N. espei és N. bifasciatus-szal gazdagodott az állomány Meinkel és Hoedeman által. A ’70-es években Dr. Stanley H. Weitzman vállalta magára a Nannostomusok kutatását, ’75-ben Cobbal karöltve írták le a N. marilynae fajt, majd szólóban folytatva ’78-ban 3 fajt is lejegyzett, a N. britskii, N. limatus és N. nitidus fajokat. Érdekeség, h a N. britskii-ből csupán tartósított példány van a tudomány birtokába, azóta nem sikerült újabb példányokat megfigyelni. Egy évtizeddel később Weitzmann Fernandezzel együtt írták le a N. anduzei fajt, ami nemének legkisebb képviselője, alig haladja meg az 1,5cm-t!

A 2000-es években újabb, vöröses árnyalatú Nannostomusok jelentek meg a Nyugat-európai díszhalnagykerekben. 2001-ben Paenke és Arendt írta le a N. mortenthaleri fajt, amit korábban N. marginatus alfajának gondoltak és N. sp. „Coral Red” néven került forgalomba. Pár évvel később megjelent a N. sp. „Purple” és a N. sp. „Black”. Előbbit idén, 2009-ben írták le tudományosan és a N. rubrocaudatus nevet kapta Zarske-tól. Utóbbi hovatartozása még nem tisztázott.

N. espei az 5 átlós folttal

A halak előfordulási helyét Kolumbia, Venezuela, Guyana, Francia Guyana, Perú és Bolívia fogja közre. Valamint Brazília területén is előfordulnak fajok. Többségük az úgynevezett fekete vizek lakói. A víz itt emlékeztet igazán a sötét tea színére és a kémhatása is savas, egyes területeken 3,9-es pH érték mellett is találtak Nannostomus fajokat.

A halakra sötétbarna vagy fekete hosszanti csíkok jellemzőek, kivéve a N. espei-t, aminek testén átlósan 5 fekete folt található. Testük alapszíne sárgás vagy szürkés. Egyes fajoknál a nászt, vagy az ivarérést a hímeken vörös színe jelöli. A színezetükhöz kapcsolódik, hogy éjszakára pizsamát húznak, azaz megváltoztatják színezetüket.

N. eques nappali (A) és éjszakai (B) színezete

Testméretük 1,6cm-től (N. anduzei) a 6 cm-ig (N. harrisoni) terjed. Testállásuk két fajt kivéve a megszokott vízszintes tartás. A N. eques és a N. unifasciatus ferde, 45° - 80° bezáróan úszik a levelek alatt. Ha megijesztik őket, átváltanak a vízszintes, gyorsabb úszásra. Érdekes, hogy a mellúszóikat igen gyorsan „rezegtetik” és így manővereznek a vízben. Életkoruk akváriumi körülmények között, jól tartva, akár 5-6 év is lehet!

Az akváriumban békás csapathalak – a N. mortenhalerit kivéve - és nyugodtan tarthatjuk őket más, békés fajokkal. Egy kisebb csapatnak már megfelel egy standard 60cm-es (kb. 54L) akvárium. Az akváriumot dúsan beültethetjük növényekkel, sok faj tartására megfelel a csapvíz is, bár törekedjünk 6-10 nk és 6,5 pH értékekkel rendelkező vízben tartani őket.

egy csapat N. mortenthaleri

Az etetésükre, főleg ivadékkorban oda kell figyelni. Mivel kicsi szájuk van, csak az apró eleséget képesek elfogyasztani. Ivadékkorban első eleségként papucsállatkát vagy rotatóriát adjunk nekik, s csak később frissen keltett sórákot. A felnőtt halak már a tubifexet és a grindált is gond nélkül fogyasztják.

a legújabb faj, a N. rubracaudatus

Az eddig ismert fajok:

N. anduzei (Weitzmann & Fernandez, 1987)
N. beckfordi (Günter, 1872)
N. bifasciatus (Hoedeman, 1954)
N. britskii (Weitzmann, 1978)
N. digrammus (Fowler, 1913)
N. eques (Steindachner, 1876)
N. espei (Meinkel, 1956)
N. harrisoni (Eigenmann, 1909)
N. limatus (Weitzmann, 1978)
N. marginatus (Eigenmann, 1909)
N. marilynae (Weitzmann & Cobb, 1975)
N. minimus (Eigenmann, 1909)
N. mortenthaleri (Paepke & Arendt, 2001)
N. nitidus (Weitzmann, 1978)
N. rubracaudatus (Zarske, 2009)
N. unifasciatus (Steindachner, 1876)
N. trifasciatus (Steindachner, 1876)
N. sp. "Black" ("Hoffmann & Hoffmann","2005")

Igyekszem a fajokhoz, részletesebb, képekkel ellátott leírást készíteni.

külön köszönet Tom Christoffersennek aki nem csak megengedte, hogy használjam a képeit, volt olyan kedves, hogy a válaszát lefordította magyarra is! :)

Forrás:

Radek Bednarczuk – Colorful pencil for the freshwater aquarium – Tropical Fish Hobbist, 2009

Stanislav Frank – Akvaristik, 1984 - p. 82-87

Horn / Zsilinszky – Akvarisztika – Mezg. Kiadó, Budapest, 1991 – p. 169 – 173

http://www.salmlernetz.de/index.php/lebiasinidae/nannostomus-forts - [Letöltve: 2009. 07. 27.]

http://en.wikipedia.org/wiki/Pencil_fish - [Letöltve: 2009. 07. 27.]

Fotók:

http://apisto.sites.no - Tom Christoffersen


Log in to comment
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
    • AM Nyomtatott kiadás
    • Üdv! Amint azt kicsit több, mint egy hete is írtam, nagyon várom a levelet, vagy valami igazi visszajelzést.
    • 4 napja 3 órája