22 október 2017
(Gyűjsünk,de mikor?) Az előző blogban már felvetődtek bizonyos kérdések -talán az egyik legizgalmasabb annak eldöntése hogy gyűjtsünk de mikor,és miért akkor? Ezen írás ezt a kérdéskört hivatott felvázolni,és részben saját gondolataim,részben a hálózaton megtalálható hazai,és külhoni fórumokban olvasható írások reményeim szerint segítenek is megválaszolni mindenkinek ezt a kérdést.Egyáltalán nem nehéz elképzelnem a tettvágytól fűtött kedves olvasóim lelkiállapotát....alig pár hónapja indult el az a folyamat és igény,hogy mi magyarok is egyre nagyobb számban szeretnénk medencéinkben leveleket használni.Szeretnék ebben segíteni -úgy vélem nem haszontalan ha ezt nyilvánosan megosztott formában teszem. Kis háttérinfó-hogy kiélhessem magam a "kétujjas" írásban,és ugyanakkor mégis elválasztott módon de tudjatok a dolgokról:hezitáltam a cikk címén-adjak más címet e második résznek,vagy célszerűbb egyszerűen jelezni hogy ez a második és nem utolsó része egy számomra fontosnak tűnő témának?Ez utóbbit választottam-mindig is szerettem a folytatásos dolgokat.Ígéretemhez híven én bizony elkészítettem ennek az írásnak egy kissé másabb elődjét-de egy áramszünet ezt nem gondolta megfelelőnek....szünetmentes táp tudom..majd egyszer;) Most azonban folytassuk: Oly annyiszor "feketevizeztünk" már,és örömömre meg is beszéltük ennek különböző kialakulásának lehetőségeit a postjaitok segítségével,hogy azonnal bele is foghatok egy újabb kérdés felvetésébe:vajon halaink eredeti élőhelyén hogyan és mikor kerülhet számottevő falevél mennyiség a vízbe? Kínálkozik a lehetőség a poénszerű megválaszolásra,hát megteszem:mikor sok esik bele a vízbe!:)Na ja....de a trópusokon ez nem úgy működik mint a mi mérsékeltövi éghajlatunkon!Ott a fák folyamatosan fejlődnek,csupán a régi elhalt levelek hullanak alá egész évben.Persze egy folyó mindig is dolgozik a medrének megváltoztatásán,így ennek folyományaként elképzelhető partszakaszok vízbeomlása,melyek magukkal rántják a burjánzó vegetációt is.Így már sokkal több levél-ág-gyökér kerülhet egy adott folyószakaszba,bár érzésem szerint ez még mindig nem okozhatja a víz paramétereinek komolyabb változását.Viszont figyelj olvasóm,mert szép lassan szeretnélek rávezetni arra,hogy az ott élő halak-rákok-garnélák stb. hogyan kerülhetnek egész évben kontaktusba a víz fölötti vegetációval!;) Bepotyognak hát a levelek-termések/és még sok más is,de azokat nem taglaljuk eztán/,becsúszhatnak egész erdőrészek is-és jön a legnagyobb változást okozó,évenként pontosan érkező esős évszak.Számunkra elképzelhetetlen az a víztömeg ami ilyenkor szétszalad a folyók kiöntési területein,és ugyanilyen elképzelhetetlen az a biodiverzitás is ami még mindig felfedezésre vár az esőerdőkben.A fórumon nagyon helyesen állapítottuk meg hogy bizony nem csak egyazon növényfaj képviselői,hanem válogatás nélkül minden faj víz alá kerül ilyenkor...az ártalmatlanok,az ehetetlenek-sőt az egyenesen mérgezőek is!Rengetegféle növény teljes egészében a víz alá merül hosszú-hosszú hónapokra..és mégis túlélik!:) Talán egy jellemző adat a mindenki számára ismerős Amazonas folyamról:azt mondják az esős évszakban akár 15 méternyivel is magasabb lehet a vízszint....elképesztő.Ha még azt is hozzávesszük hogy egyik kedves írónk/Molnár Gábor/ a legismertebb feketevizű folyón/Rio Negro-hát persze!;)/ is kétölnyi emelkedést említ-máshol két méternyit-akkor könnyedén elképzelhető mekkora az a terület ami ilyenkor víz alá kerül..Csoda hogy a rengeteg beoldódó anyag megfesti a vizet?A rettenet mennyiségű vízben aztán rohamosan több táplálékot találnak halaink,megváltozik a víz összetétele,rengeteg alkalmas hely kínálkozik szaporodásra-és halaink meg is teszik ezt. Látható hát hogy az akvaristák azon törekvése hogy minél jobban kiszolgálja halaink igényeit,és utánozzuk neki az akkori körülményeket szinte reménytelennek tűnik-de megközelíteni egy nagyon kis morzsányira azért megtudjuk!Ezért teszünk hát be nekik leveleket is....nem csak a vízkémia,hanem az elfogyasztás lehetősége is benne foglaltatik a dologban.Adjuk hát meg nekik azt a "feelinget" akár egész évben hogy génjeikbe zárt ösztöneiket kiélhetik,rejtőzködhetnek,ehetnek,sőt ívhatnak is a vízbe került levelek segítségével.Ugye láttatok már biotópokat amin sodor a víz,kavarog az üledék,és suhannak-vagy éppen egy hordalék kúpban lerakódnak-a levelek?Halaink legtermészetesebb közege ez....jobbat nem tudunk kitalálni semmiféle módon. Alig emlegetett hatása a leveleknek még a növényekre kifejtett hatása:számos nyomelemet is tartalmaz,amit a falevelek akvarisztikai alkalmazásával a legegyszerűbb módon juttathatunk akváriumainkba-növényeink is meghálálják! Pénz....egy nagyon haszontalan dolog,mert hamis ábrándokat kelthet annak birtoklójában-hogy mire fog vezetni ez az allegória mindjárt meglátjuk: megvehetsz bármilyen szuper kütyüt....beteheted az aranygyűrűdet is a vízbe ha halaid nem érzik ott jól magukat!Meg is vásárolhatod a trópusi fák leveleit nem is túl drágán,mi itt mégis a hazai fák leveleiről fogunk beszélgetni-melyekhez nem kell egy fillér sem,de munka az igen!Kérem hát hogy írásomat csak azok olvassák tovább akik tenni nem restek-akik nem a pénzért megvehető dolgok után kutatnak weblapokat böngészve...dolgozni is fogunk,és ettől jobban is érezzük majd magunkat!:) Még valami:egyáltalán nem kárhoztatom azokat a kedves kollégáimat akik mégis venni kényszerülnek,és akik trópusi fák leveleit használják inkább...de csak egy ártatlan kérdés:ugye az ottani gyűjtők is olyan körültekintéssel,és olyan körülmények közül gyűjtenek mint mi?Ugye ők sem a szmogos városok környékén lévő fák leveleit szedik le válogatás nélkül..ugye?Nagyon szeretem a catappa-vagy nevezzük bárhogy-leveleit használni,de nyilvánvaló törekvésem hogy egyszer és mindenkorra itthoni levelekkel váltsam ki őket.Nem a pénz az ok..nemcsak az!Környezettudatosság-minek a fél világon áthozatni a leveleket ha esetleg itthon,tőlünk pár kilométerre is lennének alkalmasak..elgondolkodtató ugye? Jöjjenek hát kedvcsináló képek-a minap egy kedves kolléga megjegyezte milyen szép helyen lakom,elmondom hát hogy az összes elkövetkező kép Járdánháza falu Izra nevű völgyében hegynek kúszó erdei útja mellett készült.Az út szilárd burkolatú volt a szebb időkben,mára a sokáig tartó fagy,és a karbantartás hiánya mondhatni vadregényessé tette...Ladám nyiszorgása,és a hátsó ülésen jojózó gyermekeim legalábbis erre engednek következtetni.Iskolába kellett falevelet gyűjteni....hol máshol tehetnénk meg ezt gyorsan,ha nem egy alig-alig használt erdei út mentén?Nézzük hát... Sorompó nyitva-megvallom életemben eddig egyszer láttam még csak zárva-harminc éve talán ? Erdők ölén kérem....enni lehet az avarról,ahol olyan mikrobiológiai dolgok zajlanak folyamatosan,amit meg kell mutatnom nektek: Képződik a humusz-jellemző hogy nagy eső után vagyunk,mégis olyannyira sok vizet képes megtartani már az avar is,hogy alig nedvesedett át alatta az erdei föld. Egy kis kedvcsináló előljáróban...mint látjátok vörös tölgy is van szép számmal a közeli erdőségeinkben,ám ezek még fiatal fácskák csupán.Alattuk a tavalyi lombozat maradványait láthatjátok...akvarisztikai célra már tavasszal sem voltak alkalmasak,de erre még visszatérünk. A kép közepe táján egy vörös tölgy makkjának kupacsa figyelhető meg-csodás kis elhalt darabja a termésnek-sokkal később még erről is beszélnünk kell!;) Hazafelé vezető utunkon még megmutatom nektek hogy milyen is egy vadon tenyésző égeres..alján a jó kövér félmocsaras földben gigantikus csalánerdő fogadná a behatolót.nincs még itt az égertoboz gyűjtési szezonja-de nézzük hogy néznek ki most: Egy közelibb kép a meleg motorháztetőn: Erről van szó kérem-a tobozkák még nagyon erősen fejlődőben vannak-közepes termés ígérkezik-középen egy megtermékenyítetlen,elhalófélben lévő is megfigyelhető...a hozzá hasonlatosakat majd ne gyűjtsük be a szezonban sem. Végül lazító jellegű képsoromat bemutatván még megmutatom hogy néz ki az út hazafelé..az erdőt figyeljétek természetesen!;) Hát....a fák még "ezerrel zöldek"-sőt mai terepszemlém is alig pár sárguló levelet mutat.Minden itt bemutatott kép pontosan egy hete készült-hogy pontos legyek 09.15.-én.Élnek hát még a levelek.... Na végre elérkeztünk a tulajdonképpeni kérdéssel kapcsolatos gondolataimhoz....gyűjtsünk,de mikor? Alapvetően két megoldás lehetséges ugye,de ennek is vannak árnyalatnyi fokozatai. Szedjünk zöld leveleket, szárítgassuk meg otthon és azt használjuk? A diólevélnél tudjuk hogy így ajánlja több-köztük magyar- kolléga is,és nem gond a levél fiatalkori juglontartalma sem-sem a növényeknek,sem az állatainknak nem árt.A füge,és eperfa leveleknél is olvasható a garnélásoknál-algázósoknál a friss,még zöld levél etetése.Arra viszont már több helyen is figyelmeztetnek,hogy csak annyi kerüljön a vízbe ami el is fogy viszonylag gyorsan-a levél élő mivoltában volt leszakítva,benne az utolsó percig zajlottak a folyamatok! Ha zölden szedünk mégis mikor tegyük ezt-fiatal levélke korában,mikor még bársonyosan puha?Esetleg idősödvén amikor már teljesen kifejlődve szabályos vegykonyhaként részt vesz minden egyes levél a fotoszintetizálásban?Ilyenkor szabályosan rohannak a különféle vegyületek az egész edénnyalábrendszerben,a levél él,és élni akar!A klorofill ilyenkor van csak igazán elemében-működik a vegykonyha!Az ilyenkor leszedett levél mindent tartalmaz ami csak egy növényben lehetséges....tehát elvileg aki etetési célzattal szedi ilyenkor jól jár vele!Kérdés hogy ha szárítjuk mennyire módosulnak a levél erezetében megszáradó nedvek,és mennyire alkalmas ez a levél a víz kémiai összetételének manipulálására?Aki ilyen célzattal tárazna be leveleket mennyire jár jól a zölden szárított levelekkel? Sok a kérdés-jól tudom....de nem oktalanul!Sajnos alig találni kielégítő választ hálózatszerte,sőt azt gondolom ezek nem is elegendőek számomra.Ilyenkor kénytelen az ember saját kútfőből származó válaszokat generálni saját kérdéseire...érdekes dolog,ezt hívják gondolkodásnak?:D Majd segítetek a blog hozzászólásainál-mert kérdéseimet ezzel a célzattal is teszem fel.Okoskodjunk,"túrjuk együtt" a netet-aztán kitárgyaljuk! Végül is szedhetünk élő leveleket....adhatjuk azonnal is őket étkezési célzattal,de meg is száríthatjuk őket.És itt jön a probléma:ha elkezdjük szárítani az addig zöld és élő levél zsugorodik,pöndörödik,egyszóval mindent elkövet csak hogy ne legyen könnyű a dolgunk!:D Lehet persze fagyasztani is-eleségeknél szokás-de kérdem én:kell még egy furcsa tekintet a családtól mikor pakoljuk a fagyasztóba a leveleket?....vidámkodtam csak-persze hogy ez az út kerülendő.Szárítani kell őket,mert tudjuk hogy a dehidratálás az egyik ősidők óta jól bevált tartósítási mód.A pöndörödés ellen -emlékeztek ugye?-anno alkalmaztuk a préselést,és lehet is ilyen irányú ötleteléseket találni a hálózaton.Viszont alig hiszem hogy alkalmazható lenne ekkora levéltömegnél-a kivitelezésről pedig újabb aggályaim származnak!Újságpapírok között nem jó...bár már állítólag ólom mentes a technika,de a nyomdafesték még mindig ott van.Vegyünk többszáz itatóspapírt?Ne....rátapadhat a préselendő levelekre.Szárítsunk szúnyogháló alatt?Megtehetjük,de akkor kisebb mennyiségekkel kell dolgoznunk,mert ehhez ugye szükségeltetik egy nagy sík felület is.Ugyanez vonatkozik a géz,necc,és más ritkás szövetekkel leszorított módozatra is....de én továbbgondoltam! Ha már mindenképpen zölden kell az a levél,hát hadd pöndörödjön össze-mielőtt a medencébe tesszük egyébként is le illik mosnunk,mindössze előbb kicsikét beáztatjuk hogy a levél kigöngyölhető legyen annak sérülése nélkül.Nagyon jó módszer a mikróban való "gyors áztatás",azt mondják így sokkal hatékonyabban el is meríthető a száraz levél...a lágy levéllemezt aztán már könnyedén mosogathatjuk. Lemosás,dörzsölés,súrolás...rendben van,de azt tudni kell hogy amit felszívott a levél-és itt szennyező anyagokra,permetekre gondolok-azt eltávolítani belőle nem tudjuk!Ismételten itt van hát a gyűjtési hely alapos ismerete,főleg ha kerti növények leveleit szedegetnénk! Még csak annyit tennék hozzá a témához,hogy a levelekben van bizony protein is-mintegy 12-21% közé teszi a rendelkezésemre álló irodalom néhány faj esetében,bár a neten rákeresőzve unos-untalan mindig csak a növények számára elérhető tápanyagtartalmat emlegetik.Nem csoda ez kérem....nem oly régi a téma még világszerte sem.Akit érdekel egy kis tudomány ezzel kapcsolatosan itt megtalálhatja: http://www.spectrumanalytic.com/support/library/ff/Plant_Nutrients_in_Municipal_Leaves.htm Jöjjön hát a másik lehetőség-gyűjtögessünk száraz leveleket? Én ezt az utat választom...nem azért mert ezt tartom az egyedül helyesnek!Nyilván ilyenkor a levelek tápanyagtartalma már csökken,de nekem rájuk főleg vízkezelésre van szükségem.Egy-szintén nem magyar sajnos- tanulmány ami mérte a levelek tannintartalmának változását,a következőt mutatta ki:áprilisban-tehát a vegetációs idő kezdetén-a levelek 0.5%-ot,míg szeptemberben már 5.0%-ot mutatott ez az érték!Nyilvánvaló hát hogy ha vízkezelési célzattal szednék leveleket,akkor már az elhalt leveleket kell céloznom! Ennek egyébként több haszna is van számunkra,időhiányban szenvedő,helyben szűkölködő mai embereknek-vegyük sorra: -a levelek szárazak,könnyedén légszárazzá alakulnak otthon -a tannintartalom a lehető legmagasabb,kevesebb levéllel ugyanolyan hatást érhetünk el -nem pöndörödnek,nem kunkorodnak a levéllemezek-kevesebb hely,használat előtt egyszerűbb tisztítás -a leveleken már csak kis számban vannak olyan rovarok amit otthon nem látunk szívesen -az őszi gyűjtés egyszerűbb,hiszen: a)-nem néznek minket furcsán az emberek:D b)-a kivitelezés is könnyebb,hiszen a levél "lejön" a fáról c)-remek családi program,és romantikus kirándulás is egyben A sort folytathatnám,hiszen számos észérv is emellett szól....azt gondolom hát,hogy akiknek hasonló céljaik vannak a levelekkel mint jómagamnak,azok várják a zordabb időket-nem kell már sokáig várnunk!Ma kora hajnalban itt a nagy vidéki csöndben és árnyalatnyi ködben zörejekre figyeltem föl...az egymást kergelésző bőregerek szárnya biztosan nem kelthette e zajt.Kávémat fogyasztva mégis meghallhattam azokat a számomra mindig is szimfóniaként élvezett hangokat melyeket a lehulló levelek ágakhoz,és egymáshoz verődése okoz....kezdődik hát!Bár még csak alig néhány sárguló dió és cseresznyelevél simul a gyepre,bár még zöldellnek az erdők-elkezdődött az őszi lombhullás.A természet és benne a fák készülnek a nagy változásra,érzik hogy most egy másmilyen világ következik.Az idő határozottan morózusabb lesz,jönnek előbb a hűs,majd később a metszően hideg északi szelek....közeleg az igazi ősz.A fák eldobják immár semmire sem jó leveleiket,lecsupaszodik a táj...az eddig rejtekben lévő madárfészkek is napvilágra kerülnek,a mezőkön rókák keresgélnek apró egérkékre vadászva-mi pedig elindulunk hogy begyűjtsük egész évre elegendő levélmennyiségünket.Persze lehet egy kicsit többet is-évekig eltartható,barátoknak ajándékozható ez a teljesen ingyenes dolog.De hogyan gyűjtsünk-hogyan szárítsunk,és hogyan tároljuk el őket?Nos erről,és ahogy magamat ismerem még kicsit is többről lesz szó következő írásomban az alkalmas idők eljövetelével.... Tartsatok ki,élvezzétek a még néha jó melegen sütő napot....eljő az az idő amikor csak gyűjtött leveleink illata,és fantasztikusan szép formái idézik bennünk majd az idei őszt.Kellemes olvasást,jó egészséget nektek-rendkívül szivesen fogadok minden további észrevételt,ötletet,javaslatot-várlak benneteket a fórumon!:) T.:Gábor
Log in to comment


koba0525 profilkép
koba0525 válaszolt #1 3 éve 11 hónapja
Elképzelhetőnek tartom,hogy akkoriban ültették ezeket a fákat,mikor a busa,az amur és a törpeharcsa telepítésével próbálkoztak a vizeinkben.A múlt században sok növény és állatfaj kerülhetett így az országba és vetette meg a lábát,úszóját,gyökerét.Biztos volt rá magyarázatuk az illetékeseknek.
Teljesen mindegy,hogy ki,mikor,miért.Az a lényeg,hogy most itt vannak.Igyekezzünk ésszerűen kihasználni az általuk adott lehetőségeket!
A folytatás elovasása után megyek is kotorászni az avarban az említett helyre,ahol jobban megnézem a többi fát is.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #2 3 éve 11 hónapja
:ohmy: Ezt a fajta diót valami interkontinentális varjúnak kellett volna hoznia;)
Egyébként az itteni erdőségekben anno igen komoly erdészeti munka folyt,például édesanyám is évekig dolgozott a csemetekertben,vagy a csemeték ültetésénél-vádliján most is látszik a lánykorában megtörtént viperacsípés nagy kimetszése.Arra gondolok hogy akkoriban kerülhetek be ezek a nem őshonos fajok-a blogban szó lesz olyan tölgyfáról is,mely szintén kevéssé ismert/Qercus rubra/
Na kis türelmet még ha kérhetem...este már talán még beszélhetünk is az új blogról-ráadásul érdekes,és szép fotókkal is készültem nektek meglátjátok!
T.:Gábor
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #3 3 éve 11 hónapja
A diót sok esetbe a varjak is terjesztik. Összeszedik a termést amit csőrükben szállítanak, majd azt néha szállítás közben elejtik vagy elengedik. Én nem egyszer megfigyeltem ezt. Persze lehet más magyarázat is arra, hogy hogyan került oda.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #4 3 éve 11 hónapja
Ott a pont Balázs-bizony ez az!:)/juglans nigra/
Igazság szerint nekem sincs lövésem sem hogy hogyan került ide endemikus lakóhelyéről,de ahol megtaláltam az egy telepített erdőrész-cserek,szilfák,és gyertyános vegyes erdőcskében vannak.Számuk sem lehet sok-és lehet látni hogy direkt egy helyre ültették anno őket,mert kb 8-10 fa él kisebb csoportot alkotva.Egyébként szép egyenletes törzsük van,és mint az egyik fotón is látható már uralkodó magasságba törtek-a lombkoronájuk azonos magasságban van a környező fákkal.
A termés külső burka nem fogja meg a kezet mint az általunk ismert dió/Juglans regia/,de igen "szagos" ahogy mondtam is...itt azt hiszem csak a madarakat,egyéb apró állatokat érdekli.
T.:Gábor
Ui.:Köszönet a tájékozottságodért-inspiráltál hogy a blogba még olyan fafajokról is beillesszek képeket melyeket egyébként akvarisztikailag még nem teszteltem.:)
koba0525 profilkép
koba0525 válaszolt #5 3 éve 11 hónapja
Nem vagyok botanikus,de Fekete dió!:)
Sosem néztem utána,de most a Wikipédiát átfutva már tudom,hogy nem őshonos.Akkor miért lehet betelepítve egy bizonyos természetvédelmi területen,ahonnan én ismerem?Ez nem szempont?
Egy biztos:a szép szál fák alatt nem ajánlatos tartózkodni,ha potyog.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #6 3 éve 11 hónapja
Erdőkben jártam-érdekeset is láttam!
Most hogy végre már szerkeszthetem/válogathatom a képeket a folytatáshoz rábukkantam egy szemet gyönyörködtető impulzív képcsoportra is...szeretném megteremteni az alaphangulatot nektek amivel majd várjátok a blog folytatását,ezért vidékies egyszerűséggel rákérdezek..
Na mi van a képen kollégák?Milyen fa és termése az amit meglepetésemre megtaláltam egy ritkás facsoportban?Nézelődjetek bátran-keressetek kutassatok-a válasz meglesz!;)
Tehát a képek:
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946902440642226
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946885479841234
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946896342427218
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946912878034434
Még annyit,hogy a termésnek olyan átható illata van,ami a kezemen is megmaradt...egzotikus,nem őshonos fajról van szó!;)
T.:Gábor
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #7 4 éve 2 napja
A gyümölcsök biztosan tesznek hozzá némi fruktózt,amellett hogy ha bomlásnak indulnak nem kevés szerves anyagot is visszajuttatnak a körforgásba.Ha lerohadtak a fákról,és az állatok nem ették meg még szeszes irány is elindulhat.De kérdezlek én:mindez vajon mekkora töménységet jelent ez egy olyan folyóban ahol a másodpercenkénti vízhozam több száz köbméter?Nem konkrét folyóra gondolok..
Madarak ürüléke általában gazdag foszforban..de ez megint olyan irány mintha kémiából a mólsúlyt számolgatnánk.Szerintem biztosan módosítják ezek is a víz kémiáját,de olyan elhanyagolható nagyságrendben amivel számolni akvarisztikailag nem is igen érdemes..
Tudod azt gondolom hogy lehet nem is igen kell nekünk olyan nagyon az ottani folyók épp aktuális paramétereivel ennyire számolni...a hal amit szeretnénk szaporítani lehet hogy már olyannyira alkalmazkodott az akváriumi körülményekhez,hogy leívna még a padlószifonban is-na ez extrém példa volt.:D Nem szabad túlbonyolítani a dolgokat-elég annyi paramétert ismernünk amennyi elegendő,és /!!/ még akkor sem biztos a siker.Ez az akvarisztika szépsége,ez a rettenet sok kiszámíthatatlan dolog..ez a "sokismeretlenes" egyenlet.Még az is lehet hogy ha onnan hozatnánk vizet,abban a szent pillanatban akkor sem lenne siker!
Egyszerű példa:anci.Bonyolultabb példa néhány L-es ami gyakrabban szaporodik akváriumban...és a legbonyolultabb ami alig,vagy ismeretlen a szaporodása mindeddig.Ajánlom figyelmedbe /ha még nem találkoztál volna a leírással/pl az L-190 szaporodási szokásait...szerintem elég érdekes,lehet hogy nem is találná meg akváriumban a szükséges dolgokat.
Fáradozzunk,próbálkozzunk..holnap meg beszélgessünk azokkal akik sikeresek néhány faj szaporításában!;)
T.:Gábor
saluosi profilkép
saluosi válaszolt #8 4 éve 2 napja
Ahogyan mostanában az L-es harcsákkal foglalkozó oldalakat böngészem,több kérdés is felmerült bennem...vajon a rothadó és frissen "érkező" növényi részek,levelek,faágak mellett mennyire alakíthatja a vizek kémiáját a nem kevés gyümölcs,és meglehetős mennyiségű madárürülék.
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #9 4 éve 2 napja
Aminek pozitív eredménye van, az jó. Teljesen mindegy, hogy milyen levél. Az eredmény a lényeg.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #10 4 éve 2 napja
Nem okoskodás ez,hanem nagyon is igaz!
Ha azt nézzük egyértelmű hogy mi csak halovány mását vagyunk képesek ennek előállítani,ráadásul lombhullató fák leveleinek,terméseinek felhasználásával.Egyáltalán nincs könnyű dolgunk szó mi szó-főleg ha még azt is tudjuk hogy a trópusi esőerdők vízzel rendszeresen elöntött,és hosszú ideig víz alatt álló fái megőrzik leveleik nagy többségét!.Akkor mégis mi okozhatja hogy az Amazonastól északra eső vizek nagy többsége "fekete",még akkor is ha csak barnás?Anno sokat tanulmányoztam e vidék földrajzát-de annyira bele sem kell merülni...északra nagy mocsaras részek vannak ahol-ahogy mondod is-még a száraz évszakban is mindig tocsogós idő van.Csoda ha az elhalt növényi részek engedik a színező anyagokat és a savasságot csökkentő tannint?Sőt-még tovább megyek:egyértelmű hogy olyan rövid idő alatt míg az esős évszak tart-bár ez több hónap!-lehetetlen kioldódnia ennyi anyagnak-magyarázat hát a felhalmozódott igen sötét és savas víz bekerülése a fő ágba.Tekintsünk délebbre...Az Amazonas nem sötét vizű folyó!Sőt inkább hordalékos mintsem barna a vize,ezt a mindenki által jól ismert manausi fotó is jól mutatja ahol a legismertebb "feketevízzel" a Rio Negro-val találkozik a gigászi folyamóriás.
De lépjünk immár délre a folyó "alá".Itt is találunk színes vizű folyót,bár a Rio Madeira színét már sokkal inkább az eróziónak köszönheti,semmint a bomló növényi részeknek.Ajánlom utánaolvasni az esőerdő talajának,vagy méginkább a laterit kifejezésnek.Képzeletbeli utunkon most az Amazonas déli oldalán közeledünk az Atlanti-óceánhoz,de addig még két gigászi folyóval is találkozhatnánk-ha olyan szerencsében részesülnénk hogy módunkban állna ezt megtenni...A Tapajos és a Xingu vize viszont már egyáltalán nem sötét.Nagyon tanulságos nézegetni a domborzati térképeket is...a Mato Grosso plató közeléből ered mindkét folyó,de a Paraguay is..az azonban már más folyamrendszer tagja.
Egy szuper kis "böngészde" akiket érdekel ez a táj:
southamerica.zoom-maps.com/
Tehát mint korábban is említettem már hasonló témájú postodra válaszolva:egyetértünk!
DE:igenis tehetünk valamit ha "fekete vizet",és savanyúbb kémhatást szeretnénk-és ehhez nem csak a catappa levél a járatos út.Nem szeretnék senkit befolyásolni,de elérhető a megfelelő kémhatás és szín magyar levelekkel is...ingyen.Igazad van:ez a víz nem ugyanaz lesz mint az élőhelyen megtalálható-de hisz halaink sem azok már.Azt gondolom sokkal inkább hasznosak azon fajok szaporítására tett kísérleteink során ezek a próbálkozások is,mintha karba tett kézzel és tátott szájjal várnánk ama bizonyos sült galambot:).
Valaki lesz szíves utánanézni hogy az egyeduralkodó Terminalia catappa levél eredetének...valaki magyarázza el nekünk hogy miért ez a levél a jó,és hogy ez mennyire gyakori a fenn emlegetett folyamok partjain,mocsaraiban-rendi?Ha ez megvan,akkor se gyártsunk összeesküvés elméleteket,hanem lássuk be:igen élelmes emberek forgalomba hozták egy olyan fa leveleit melyek náluk a hátsó-vagy első,oldalsó-kertben nőnek,és ugyan úgy engednek ki huminsavakat mint a mi szépséges tölgylevelünk például:) Lehet hogy mi bősz európaiak csak hű vevői vagyunk a huncut keleti emberek ravaszságának?Lehet hogy ha Európában kezdődött volna el a halgyárak működése,és a kontinentális viszonyok között előforduló fák leveleit,terméseit..netán kérgét használtuk volna akkor most mi exportálhatnánk ezeket a keleti régióba?Na ugye...;)
Szép a catappa levél..szép a mangrove is-de a szívemnek mégis a magyar tölgy a legkedvesebb,és pontosan azon vagyok hogy erre azok figyelmét is felhívjam akik most kezdtek el érdeklődni.Sőt...miért nem jó a cserlevél például?
Nos-folyt.köv. a III.részben.
T.:Gábor
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #11 4 éve 2 napja
Miután mindenkit "elküldtél csigázni", engedd meg, hogy némi apróságra hívjam fel a figyelmet. A "fekete víz" keletkezése csak kis részben köszönhető a direkt belehulló növényi részeknek. Sokkal inkább köszönhető ez annak, hogy a rendkívül sok eső ami szinte állandó jelleggel aláhull (még száraz évszakban is szinte naponta esik) átmossa az erdő növényzetét, a bomló avart ahol oldószerként viselkedve sok oldható anyagot kiold- Ez a leves állandóan belefolyik/szivárog a vizekbe. Aztán ott az esős évszak, amikor egész erdőrészek kerülnek víz alá. Szerintem mégis inkább a bemosódó oldalék okozza mintsem kizárólag az áradás. Miért gondolom így. Ha az áradás okozná kizárólag, akkor nem lenne fekete víz csak az esős évszakban, pont akkor amikor egyébként valószínűleg az oldott anyag lehet, hogy kevesebb koncentrációban van jelen a hígítási elv miatt. Nyilván összetett kérdés ez, de én úgy hiszem, hogy csupán a folyóparti fákról a direkt módon vízbe kerülő növényi részek nem lennének elegendőek az olyan szintű vizek megfestéséhez, mint pl. a Rio Negro és mellékfolyói. sokkal inkább tulajdonítom az erdei avarból folyamatosan bemosódó csapadékvíznek, ami magával viszi a kioldott anyagokat. Valószínűleg ez okozhatja azt, hogy úgy egyébként a dzsungelek termőtalaja igen szegény és vékony. Nincs ideje raktározódni semminek, vagy folyamatosan újrafelhasználódik, vagy kimosódik. Aztán arról sem kell megfeledkezni, hogy ott a növényfajok száma valószínűleg km2-ként meghaladja a magyar növényi fauna összességét. Persze ez megint csak az én okoskodásom..
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #12 4 éve 2 napja
Tisztelt kollégák,kedves érdeklődő olvasóim!

Örömmel értesítelek benneteket arról,hogy a blog folytatása-egyben egy időre befejező része-készülőben van!A képek nagy része már elkészült-feldolgozás alatt van-,egy része pedig még várat magára,de már nem sokáig.
Szeretném előre "beharangozni" azt is,hogy e blogban igen személyes rész is lesz...természetesen azt más színnel fogom "szedni",akár el se olvassátok-sőt e honlapra azt be sem illesztem.Azonban én valahányszor az erdőn járok mindig elönt ez az érzés...muszáj írnom róla,ha csak magamnak is.
A blogban immár rátérünk végre a tulajdonképpeni munkára,a levelek szedése,szárítása,és tárolása is véleményem szerint kimerítően taglalásra kerül.Fő csapásirány a gyakorlati tudni-tenni valók leírása,és javaslataim a témában ugyan úgy,mint tapasztalataim megosztása.Azonban hangsúlyozottan szeretném kérni hogy bátran szóljatok majd hozzá,minden gondolatotokat,tapasztalatotokat osszátok meg velem és vesézzük ki a legalaposabban ezeket!Élvezettel készülődöm a megírásra,azt gondolom ez is amolyan "Gáborosra" fog sikeredni...sok szöveg,sok kép-és egy meglepetés a végére a kitartóbb olvasóknak!;)
A megjelenés várható időpontja a jövő hétvége valamely napja-addig örömteli halazást,és jó egészséget kívánok nektek!
Tisztelettel:Gábor
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #13 4 éve 2 hete
Enném a leveleid javát,mint vaddisznó a kukorica darát....ha hal,garnéla vagy csiga lennék!:)
Alig várom hogy megejtsd a jelzett teszteket,és örömmel tölt el hogy nem vagy rest e nem kevés munkával járó folyamatot dokumentálni.Anno már jártam ezen az úton..akkor még nem volt digitális masina,nem volt internet sem.Ha néha hozzájutottam egy-egy kölcsönbe kapott nyugati vagy magyar irodalomhoz akkor éjt nappallá téve olvastam,vagy éppen a képi anyagot memorizáltam...ma már a határtalan lehetőség-a net-a mi kis házikónkba is utat talált magának.Néha viszont elégedetlen vagyok..elégedetlen a magyar hobbisták hozzáállásával,a tenni akarás hiányával.Tisztelet a szerencsére nagyon sok kivételnek természetesen...
Én nem fogom sosem spoilerezni,vagy rejteni a mondandómat-kivéve ha olyannyira offnak érzem,hogy csak így van merszem leírni.Én igazat adtam Zoltánnak,és megköszöntem a véleményét-mindenkinek megfelelni senki sem tud,sőt nem is lehet cél.A blog ráadásul olyan személyes mondanivalót is tartalmazhat melyet annak írója szeretne írásban is látni..vagy szeretné ha olvasója hasonló utat járna be gondolatai nyomdokán haladva.Az én stílusom egyedi,de ember legyen a talpán aki tud érzelemmentesen írni olyan témában ami lénye legmélyéből is érinti..én képtelen vagyok erre.Sokat írok "feleslegesen",de vannak olyan mondataim melyeket nem véletlenül hagyok meg a végső "korrektúrázáskor".Szeretném ha nem csak szikár tényekről,hanem távolabbra mutató gondolataimról is képet szerezhetnétek ezáltal..szóval nehéz a dolgom,legalábbis így érzem.Sajátos stílus,néha akaratlagosan beszőtt ízes kifejezések...picinyke humor,és talán némi saját tudás is jellemezheti írásaimat.Ez vagyok-változtatni magamon már nemigen fogok tudni,de elkövetkező blogjaimban talán tetten érhető majd a szándék:szeretném ha minél több olvasóm találná meg benne azt,amit ő keres egy blogban.
Köztünk-és néhány ezer olvasó-között legyen mondva:a neten töltött pár év már elegendő volt arra hogy megtanuljam:ha bármit személyesnek érzek,arra nem szabad válaszolni.Válaszolni ne szabad-de magyarázkodni még úgysem-hogy én mégis ezt teszem annak az az oka,hogy törekszem annak megértésére mi motiválja az esetleges negatív kritikát írót.Ez esetben úgy gondolom Zoltán azért elégedetlen, mert nem olvasta előző blogomnál annak a postnak a szavait melyben jeleztem hogy más kolléga is ír ebben a témában,és az az Ő része lesz!:) Tehát készül már a "felsorolós blog" is..magyar kollégától,nekünk magyar akvaristáknak.Van akinek több idő kell,van aki csak odaröppent pár oldalt és kész is...várjuk türelemmel,és szeretettel majdani blogírónk írását is!
Én haladok a magam által kijelölt utamon....következik nem is oly soká a következő rész.Nyugágy,nyugtató ajánlott-vagy éppen ki is hagyhatón az írás...akik viszont kedvelik a stílusomat azok nem fognak csalódni,mert "csakazértis adok neki"!:D Hiába na...hadd legyen értelme a hajnali keléseimnek.
Hullanak már a levelek....színesedik az erdő.Fájós lábaimmal nekiveselkedek a hegyeknek,hogy elkaphassak pár olyan képet ami igazán illik egy őszi blogba.Élvezem a hegynek való kaptatást,imádom a susogó levelek hangját....és pontosan így fogom élvezni mikor le is írhatom majdan ezeket/az akvarisztikai vonatkozás lehet hogy csak álca?..no ezt nem hinném!/
Találkozzunk az interaktív erdőkben...várom hogy írhassak nektek a folytatásban!:)
T.:Gábor
toist profilkép
toist válaszolt #14 4 éve 2 hete
Készül az első teszt, a képen a hétvégi szerzemények.
Cseresznye, alma, nyír, nyír (zölden), éger és van még némi tölgy a dobozban :)

"Gáboros" rész és fentiekhez tartozó mese:
Figyelem: Spoiler! [ Kattints a kinyitáshoz ]
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #15 4 éve 2 hete
.-.!
zilzol profilkép
zilzol válaszolt #16 4 éve 2 hete
?
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #17 4 éve 3 hete
A fórumszabályzat tiszteletben tartására tett figyelmeztetésed bennem olyan gondolatokat fogalmazott meg,amit szintén e passzus figyelembevétele okán nem írhatok meg ide neked!:)
Röviden:grrr.....:laugh:
T.:Gábor
zilzol profilkép
zilzol válaszolt #18 4 éve 3 hete

Mátéfi beküldte: Kétségkívül van tintája és tehetsége is Gábornak, ...


Csak akkor kár az elején a címen morfondírozni a blogban, inkább csinálni a végén a keresőnek megfelelő címűt amiben tételesen felsorolja a növényfajtákat és az adatait (gyűjtés ideje, benne lévő hatóanyagok, mi ellen, vagy miért jó). Szerintem
zilzol profilkép
zilzol válaszolt #19 4 éve 3 hete

halőrxxl beküldte: Jogos,és helytálló-főleg tetszik a szabályzat emlegetése.Mint látod ennél a blognál már próbálkoztam bizonyos szerkesztési megoldásokkal variálni az érthető és tömör blog érdekében-de nem igen sikerült.Sajnálom.:blush:
T.:Gábor


Akkor megint ott tartunk hogy mindenki keresse magának amit szeretne. De látjuk hogy külföldi oldalakon milyen szépen ott vannak felsorolva. Én csak ezt a fajta szerkesztést hiányolom.
Szép és szórakoztató amiket írsz, csak elkalandozol mindig az oldalmezsgyéken. Elég sok idő lehet az infókat összegyűjteni. Félek és én úgy gondolom hogy az ilyen hosszú hangvételű írások elveszik az időt a családtól vagy a halaidtól.
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #20 4 éve 3 hete
Kétségkívül van tintája és tehetsége is Gábornak, azonban én úgy gondolom, hogy a "lényegre törő" rövid bejegyzés a fórumozásra vonatkozik és nem a cikk vagy blogbejegyzésekre. A cikk illetve a blog az a hely, ahol az ember kibontakoztathat, ha úgy kívánja. Az egy önálló dolog és nem zavarja a fórumozást. Egy lehetőség.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #21 4 éve 3 hete
Jogos,és helytálló-főleg tetszik a szabályzat emlegetése.Mint látod ennél a blognál már próbálkoztam bizonyos szerkesztési megoldásokkal variálni az érthető és tömör blog érdekében-de nem igen sikerült.Sajnálom.:blush:
Van viszont egy alternatív javaslatom:már az első blogban is vannak linkek ahol boldogulni lehet-ott szép tömören le is vannak írva a dolgok.Ha megnyitod kielégít majd...esetleg még,de most már igazán szűkszavúan:
lmgtfy.com/?q=leaves+in+aquarium
T.:Gábor
zilzol profilkép
zilzol válaszolt #22 4 éve 3 hete
lehet most megleszek kövezve, de állok elébe. Félve nyitom meg halőrxxl blogjait, mert nekem túl hosszú és sok olyan lényegtelen mesélő dolgot tartalmaz amin próbálok átfutni. Értékelem hogy foglalkozik eme témával és veszi a fáradtságot a mai világban, de. De félek hogy hiába találják meg a keresővel a blogokat nem azt találják amit keresnek. Jó lenne valamikor eljutni egy növényi felsoroláshoz hogy mit mikor miért rakjunk be.
Látom és olvasom én a fórumi hozzászólásokban hogy az íróban egy Gárdonyi veszett el, de nekem zavaró hogy a pár soros lényeg helyett többször regényeket kell végighámoznom.
Azt már félve említem meg hogy elméletileg a fórum szabályzata is említi hogy "9. ) A kérdésed, válaszod legyen átgondolt, lényegretörő, ne írj be hosszú, olvashatatlan hozzászólást."
Nem akartam megbántani halőrxxl-t, mert kíváncsi vagyok a hasznos információkra és várom hogy mikor kapom is meg majd a folytatásos kisregényben.

ui.: nem az az ellenséged aki a szemedbe mondja a véleményét, hanem aki szembedicsér és a hátad mögött kibeszél.
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #23 4 éve 3 hete
Már jártam úgy hogy egy "elfeledett" ikrázatóban az égertoboz bepenészesedett.
Várjuk az írást és a képeket!
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #24 4 éve 3 hete
Erről van szó!Gratulálok,és majd még egy dolgot figyelj meg:ha ilyen levelekkel meg égertobozzal ívatsz az ikrák nálam például egészen sötétbarnára/majdnem feketére "értek" be!Tapasztalataim szerint még a kelés is jobb,az ivadékok mintha étkesebbek is lennének-egyszóval nagyszerű dolog a természetes anyagok használata!Ha ne adj isten viszont a keltetés során többször is erőteljesebb ikrapenészedést tapasztalnál akkor storno-és kell a xantakridin,vagy mint nálam a metilénkék.
Sokan mondjátok hogy szép környéken lakom-rendkívül jól is esik!Ezért arra gondoltam hogy a következő-a gyűjtést,szárítást-tárolást taglaló-írásban még rádobok pár lapáttal!Nehéz dolgom nem lesz,hiszen gyalogos felderítőútjaim során számtalanszor elgyönyörködöm magam is a tájban..imádom ezt a hegy-völgyes kis szegletét az országnak,még ha megélni nehéz is errefelé.A levelek begyűjtése is olyan helyen fog történni ahová autóval eljutni képtelenség....évek óta innen gyűjtök,sőt életem korábbi szakaszában sokszor "menekültem" is ide hallgatni a csöndet.A hely mint egy szentély....majd meglátjátok!:)
T.:Gábor
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #25 4 éve 3 hete
Nagyon szép helyen laksz :)

A multkori cikken felbuzdúlva betettem néhány platánlevelet a pandákhoz, íme az eredméyn:
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
    • AM Nyomtatott kiadás
    • Üdv! Amint azt kicsit több, mint egy hete is írtam, nagyon várom a levelet, vagy valami igazi visszajelzést.
    • 4 napja 3 órája