21 október 2017
Meglepődsz ugye kolléga?Azt gondolom nagyon ideje egy olyan blognak is, mely kicsit a múltba húz vissza minket-egy olyan írás mely a címéből eredeztethetően akár megtévesztő is lehet-előbb ezt tisztázzuk! Nos lehet akár egy materializálódott eszközre is gondolni ha ezt a "szedőt" emlegetjük ( a blogban lesz szerencsém megmutatni is! ) de itt elsősorban nem a szerszámról,hanem magáról az emberről lesz szó-arról aki megszedte nekünk a tubinkat,aki hosszú éveken át ebből élt,és aki-mint olvasni fogjátok a mai napig ennek hatása alatt áll....engem is magával ragadott! Egészen rendhagyó módon e blogom írása közben zenét hallgatok...Daniel Waples hang játéka/itt az eszköz neve a hang/ egészen lenyűgöz-ha meg szeretnéd tapasztalni ezt a fajta meditatív állapotot jó szívvel ajánlom hangulat csinálónak a fent nevezett fiatalember zenéjét-a YT-n megtalálod..... Egyfajta álom volt az mi velem megtörtént a nyáron-kín keservesen végül is regisztráltam a legismertebb közösségi portálon,és ellenérzéseimmel telve megtapasztalhattam a jó és rossz oldalait is ennek. A rosszat feledem- igyekszem- a jót viszont nem tudom csak a szerencsémnek köszönni... Ismertek-jól tudjátok hogy kisgyermek korom óta szenvedélyem minden ami a vízzel kapcsolatos-az élő eleségek örökös kutatása, tenyésztése is e körbe tartozik! Már mesélgettem néhányótoknak a valahai nagy kánaánról - mikor még a hozzám közel eső folyóban a Sajóban is megtalálható volt a Tubifex tubifex. Egykor ez "csinálta" a hobbit,a legfontosabb alapeleség volt minden halunk számára. Én mindent meg is tettem azért hogy megszerezzem nekik, hol üzletben vettem, hol magam szedtem anyukám tésztaszűrőjével- ám nem volt közel a Sajó biciklivel! Később édesapámat nyaggattam állandóan azzal hogy vigyen el autóval a tőlünk 50 kilométere lévő lelőhelyre... Volt hogy "rejtélyes embereket" is láttam a part egy távoli szegletében-agyonfáradtan, mocskosan álltak a víz szélén, és rakosgatták vödreiket. No..hát mit csinálnak ezek itt a fekete víz partján, miben ténykednek? Mondanom sem kell hogy nem túlzó az akkori vízre nézve a jelzőm- szó szerint olyan fekete és koszos volt az kérem, hogy tíz centiméternyire belemerített tenyerünkből már egy folt sem látszott! A Sajó a határon túlról is magával hozta a szlovák (akkor még csehszlovák! ) gyárak szennyét, a papírgyárak, bőripar hulladékát, és a kommunális szennyvizek nagy részét is bizony. A magyar oldalon is minden lakott település beleöntötte mocskát- különösképpen a nagyobb városok felől jövő kisebb vízfolyások, vagy egyenesen a szennyvíztelepek "segedelmével". Ózd, Putnok, Kazincbarcika, Miskolc-így vonult lefelé a sok szenny, míg végül belesimulhatott a Tisza szőke vizébe ez a mocsadékos és büdös meggyalázott folyó. Én imádtam mindig is a vizet, úszni magamtól tanultam meg, 9-10 évesen már a héti tóban merülgettem szüleim nagy kiabálása ellenére. Ők a parton voltak, így azt csináltam amit csak akartam-a víz az enyém volt! De ez a folyó számomra olyan rendkívül félelmetes és iszonytató is volt, hogy irtóztam még a gondolatától is hogy beleessek. Féltem tőle, nem tudtam milyen mély, sejtelmem sem volt semmiről sem. Honnan tudjam mi rejlik a fekete mélységben, hogy merészkedhetnék e vízbe? Erről szó sem lehetett-viszont volt egy erő mely iszonyatom leküzdésére ösztökélt! A víz szélén ugyanis a belátható mélységek felé húzódva vörös szőnyegként nyújtózkodott a tubifex szőnyeg...ezt meg halaim olyan hévvel fogyasztották, hogy nem tehettem mást! Nos- emlegettem a néhai találkozást "furcsa" emberekkel-egyszer meg is mertem kérdezni tőlük, hogy ők mit csinálnak éppen?" Tubifexet szedünk fiam...mi is, csak mi nagyobb mennyiségben mint te, mert mi visszük az üzletekbe. Na gyere, vegyél ki magadnak, még beleesel a Sajóba!" Ez volt hát az indíttatásom-a lökés, mely egész életemre meghatározta vonzódásomat a vízparti emberek iránt, a hobbi iránt, és a tubifexek irányában. Szóljon hát e blogom azokról az emberekről akik hajdanán maguk voltak a "tubifex szedők", akik révén elérhető közelségbe - az üzletekbe- kerülhetett ez a halak számára ínyenc csemege, maga a tubifex nevű kis féreg. Persze szóljon erről a blogom, de ki beszéljen benne? Én? Nem..én csak amatőrködtem - hogy ne mondjam bénáztam - ott a parton, számból hiteltelen lenne mindaz amit elmondanék. Első kézből kell információhoz jutnom, keresnem kell egy olyan embert aki ezt valaha csinálta!Eddig ez rendben is van- de hol keressem, kit zavarjak azzal a gondolatommal hogy erről beszélni kellene, ezt szeretném ha tudnák a mai halas hobbi tagjai is? Itt jön képbe a fent emlegetett közösségi oldal szerepe: alig pár hónappal a regisztrációm után rátaláltam egy úrra aki díszhalak tenyésztésével foglalkozott, sőt manapság is "csinálja" még egy kis kihagyás után. Megfelelő tiszteletet tanúsítva szóba is elegyedtünk- már ha az interaktív chat és skype beszélgetést lehet személyesnek nevezni. Ez volt az az időszak amikor ölembe hullott a rég vágyott szerencse: az úr valaha maga is egyike volt a tubifex gyűjtőknek! Sőt-mi az hogy! Igen komolyan csinálta hosszú ideig- hát ezt meg kell írnom! Mire megkezdődött a tanév már mi is többször beszéltünk a témáról, és felvetettem neki a témát: szeretném ha írhatnék az ő részvételével egy amolyan "riportot"...azonnal támogatott! Kitaláltuk, hogy én kérdezzek csak nyugodtan, ő megírja rá a válaszokat amint ideje engedi, én pedig megszerkeszthetem a cikket. Teltek a napok, beszéltünk is, de nem nagyon jött a válaszlevél- elkedvetlenedtem. Meg kellett értenem hogy neki is sok munkája van, hogy nem is mai gyerek már-és talán meg is gondolta magát időközben. Bár agyamban tökéletes tisztasággal felidézhettem a beszélgetéseinket, úgy döntöttem nem írok emlékezetből (sportszerűtlen lenne nélküle írni egy cikket az ő valahai életformájáról) így lezártam a témát magamban. Nem-nem éreztem csalódást: én pontosan ismerem /csak azt hiszem!/ a díszhaltenyésztők világát, tudom hogy erővel, szemtelenkedéssel sokra nem mennék, és a gyomrom sem bírná. Elkönyveltem hát magamban: ebből nem blog lesz, hanem emlék-mégiscsak sikerült beszélgetnem egy valahai nagy "szedővel", ez is komoly nekem! A minap éppen panaszkodtam neki, hogy nem sikerült vennem tubit a boltban- sőt nem is kecsegtetnek már reménnyel sem- ő is jelezte hogy neki sem sikerült. Szó-szót követett, és egyszer csak előhozta a témát...a blogot! Én itt pironkodtam a monitor előtt: hogy lehettem ekkora buta, hogy ilyen témát hozok fel neki, mármint a tubi beszerzést? Ejj...nem lett volna szabad, mert íme most itt mondja nekem a privát ablakban hogy miért nem írt még választ. Szégyellem magam ( ezt azonnal el is mondtam neki) és tudom hogy soha nem fogja elhinni, de szavamra mondom nem akartam már ezt a témát érinteni..főleg nem úgy hogy még az életben nem volt szerencsém kezet rázni élőben vele. Igazság szerint rettenet könnyű haverkodni a neten-de borzalmasan nehéz a másik féllel megismertetni magunkat, emberi valónkat. A kolléga azonban már nem tágított: akar róla beszélni! Én mondtam neki hogy de hiszen már beszéltünk erről, igazán nem akarom zavarni, emlékszem! Nem, nem arról van szó- ő szeretné ha készülne ilyen írás, ő már előkutatta a régi feljegyzésekkel teli füzetkéit is, több száz képet átbogarászott...csináljuk meg! E pillanatban értettem meg hogy miről van szó, és hogy milyen jól is tettem hogy nem presszionáltam a dolgot neki : ennek az embernek az életéről, a valahai pénzkeresetéről, sőt a nagyon mélyen gyökerező szenvedélyes szeretetéről van szó- nemcsak arról hogy begyűjtötte a tubit meg eladta! Megértettem hogy kemény élete van mostanság is (ismerem a napirendjét) tudom hogy talán erő sem annyi van már mint hajdanán- de szívesen mesél, nagyon szívesen mondja el a dolgokat! Ezért gondoltam azt, hogy hát beszélgessünk csak, de nagyon szeretném szó szerint őt idézni! Mindketten "rápattantunk" a témára- a mai technika már csodákra képes! Le is töltöttünk egy olyan kis programot mely a Skype beszélgetést rögzíti- de közös megdöbbenésünkre éppen ez év decemberétől a skype már nem támogatja ezt a felhasználást! :( Húú....de belevágtunk, és sikerült- több órányit beszélgettünk csapongva a témák között, és jókat nevettünk egymás hanggal is alátámasztott ügyetlenkedésén. Ő idősebb már-de a technikát jobban érti mint én- én pedig hálával adózom a nyugalmának, és töretlen kitartásának! Itt van hát a hanganyag- sőt az ő megkezdett valahai válaszlevele is, számomra pedig maradt a megtisztelő feladat hogy cikké/riporttá/ gyúrjam össze mindezt! Olvassátok hát szeretettel így a téli nagy csendben Nagy József tubifex szedő visszaemlékezéseit-közel húsz éves távlatból. - Józsikám, hogy is volt, hogy kezdődött ez a dolog, hogy lettél érintett a témában? Sorozatos véletlenek folytán. Előzménye természetesen, hogy akvarista lettem, amit meg kell írni "Hogyan lettem akvarista" címmel. Ahogyan a díszhal szenvedélyemet, úgy a tubifexes karrieremet is az unokabátyámnak köszönhetem. Ő is teljesen véletlenül csöppent ebbe az iparágba. Gyerekkorunkban természetesen mi is gyűjtöttünk leves szűrővel a perecesi Pecében nyáron pár deci tubifexet, sőt láttuk Bódis Gyulát, a tenyésztőt a Szinvában tubifexet mosni, de ki gondolta volna, hogy ezt iparszerűen is lehet. Szóval Fortuna először az unokabátyámat környékezte meg. A miskolci KIPSZER telephelyén dolgozott mint lakatos, amikor 1977-ben egy szép napon megjelent a telepvezető (Kovács .) sógora, embereket kért a rokontól, merthogy a Szászhalombattai Temperáltvízű Halgazdaságba lehetne vinni másfél mázsa tubifexet. Jenő bátyám rögtön jelentkezett és még aznap eldöntötte, hogy ő bizony erre a pályára lép. Szervezett magának az utcából egy társat akinek volt egy rozzant Wartburgja. Kellett szerezni üzleteket ahová szállítanak és megkezdte 1994-ig tartó ádáz háborúját a tubifex és az egészsége ellen ami a halálba vezetett. 1978-ban én is elkezdtem "komolyabban" halazni, anyám konyhájába bezsúfoltam 6 akváriumot dexion polcokon. Természetesen a bátyám adta hozzá a tubifexet, merthogy a Perecesen bérelt udvaron 20-30 liter mindig volt tejes ládákba pakolva, folyóvíz alá téve. 1980-ban meg kellett állni a halazással, mert jött a nem várt katonaság de '81-től újult erővel kezdtem a haltenyésztésbe. Továbbra is ingyen kaptam a tubifexet, csakhogy egyre gyakrabban feledkezett meg a túlhajszolt bátyám Perecesről a Lányi Ernő utcai lakásukba elvinni a halkaját, ahol átvehettem tőle. '83-ban sok nagyétkű halat sikerült letenyészteni és egyszer csak azzal szembesültem, hogy nekem kell a tubifex kérdést megoldani, mert a bátyám rendszeresen (vagy módszeresen (?)) megfeledkezik a nekem ígért adagról. Nem lehet ez olyan nagy dolog ha ő meg tudja csinálni, gondoltam és a tettek mezejére léptem. A planktonháló helyére szúnyoghálóból készült zsákot tettünk a keretre és egy fedeles vederrel és gumicsizmával felszerelkezve felszálltunk az 1-es villamosra a nejemmel. A Tiszai pályaudvaron átszálltunk a 8-as buszra és irány a Sajó legközelebbi pontja. Kicsit ismerős volt a környék, mert a nejemék iskolájának a gyakorlati telephelye az akkori Vízügy udvarán volt, közvetlenül a Sajó gát lábánál. Átvágtunk a bozóton, bedobtam párszor a kezdetleges hálóm és csodák csodája jött a tubifex. Nehéz volt mosni, mert nem tudtam a rövid csizmával beállni a vízbe de csak-csak szedtem egy tízliteres vederre való anyagot, amiről otthon derült ki, hogy 2 liter tiszta tubi van benne. Hatalmas siker volt és óriási mázli, mert később kiderült hogy se előtte, se utána százméterekre nincs megfelelő hely ahol lerakhatta volna a folyó az iszapot. Pont belenyúltam abba a 20 méterbe ahol volt. Az 1984-es év már saját autóval ( MHSZ-es Skoda 105-ös) és egy bolttal indult. Az autónak örökké hálás leszek, a legmostohább, legkátyúsabb terepen sem hagyott cserben, 10 évig szolgálta a szedés és szállítás nyűgét. Egyik bolt hozta a másikat, s azon kaptam magam hogy nyakig benne vagyok a tubi-versenyben, amit Miskolcon hatan-heten vívtunk. (Említsük meg a neveket: Tóth Jenő, Zselinszky Ágoston, Lászka János, Nagy József, Szombati István, Ignácz László, Komor Sándor) Én Mezőkövesd-Eger- Heves- Gyöngyös útvonalon szállítottam a Sajó aranyát, valamint Kazincbarcika 1 boltját tudtam megcsípni. Miskolcot, Barcikát, Ózdot az unokabátyám tartotta erősen. /A fenti választ a kolléga levélben juttatta el hozzám, most pedig következik az a rész amit élőszóból én másolok ide nektek-igazából nem a teljes beszélgetésünk, mert akkor szerintem többen "szívgörcsöt kapnátok" a nevetéstől! :D Emberek,hogy nekem milyen tájszólásom van, és hogy mit össze tudok bénázni a hangrögzítés meg a mentett fájlok helyének megkeresése közben! Na, lényeg a lényeg: most kimegyek a hátsó teraszra, és kiröhögöm magam: jah, természetesen a tubis téma maradéktalanul, és sértetlenül meg is van! József baritonja a fülemben cseng- isteni így blogot írni!/ .... Kérlek folytasd a bőséges szöveg olvasását,a képek élvezetét itt: http://halorxxl.blogspot.hu/2013/12/a-tubifex-szedo.html
Log in to comment


Triops profilkép
Triops válaszolt #1 1 éve 3 hónapja






Nem ipari mennyiség, de erdei keréknyom pocsolyákban is gyűjthető.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #2 1 éve 8 hónapja
Privát fiókomban olvasva néha "érdekes" hangulatú üzeneteket is olvashatok, melyeket illendően meg is válaszolok- azonban van hogy az erre kapott válasz már csípi a szememet, ezért jelzem: nem titkolózom, nem hallgatok el olyan infót ami hasznos lehet. De ha nem tudok érdemit hozzátenni ezt is rendkívül jó lenne ha megértené az aktuális tudakozódó...továbbra sem tudok tubifex ipari szedésére alkalmas hazai lelőhelyet, főleg nem olyat ami tőlem 150-200km-re lenne. :(
Ne tessék azt hinni hogy "akárki is lennék", mert csak egy Borsod megye északnyugati csücskében halazó hobbista vagyok...pincurkát érzékeny lelkülettel. :(
T. :Gábor
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #3 3 éve 6 hónapja
A blog írása óta eltelt pár hónap,kitavaszodott.Igazából akár itt is véget érhetett volna a tubifex szedéssel kapcsolatos dolog,ha József ezt hagyja-de szerencsére nem hogy nem hagyta,hanem rátett egy gigantikus nagy "lapáttal".
Ti voltatok már úgy hogy valamit nagyon szerettetek volna,de még ha közeli barátság fűzött is egy kollégához akkor sem mertétek kérni?Vagy álmodoztatok már arról hogy szerencsétek lesz egyszer és kielégül a kíváncsiságotok?Én mindkettőt átéltem...születésnapi köszöntést küldtem Józsi mesteremnek,ő pedig a jó hírt:egy hatalmas partszakaszt végigjárva meglepte magát a régi emlékek felelevenítésével..és videózott is közben!Sőt-11 részes sorozatot készített azért hogy mi érdeklődők minél jobban átélhessük, kiválóan tájékozódhassunk!
Ezeket sorra fel is töltötte a FB fiókjába,én pedig íme megmutatom hol kezdődik ennek a végtelenül szerény embernek a munkája:
www.facebook.com/photo.php?v=68489135155...30773&type=2&theater

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Még az első videót sem néztem végig-ez az igazság-de ez nem is az a műfaj amit egyszerűen nézni kell.Ezt érezni kell-ezért fog nekem hetekig tartani míg megtekintve valamennyit leülepszik bennem az új élmény.
Ám van ami még ettől is jóval megtisztelőbb:azt mondja nyáron egyeztetünk időpontot,és az én közelemben lévő Sajó szakaszt is végigjárja-és szeretné velem...
Most nem tudok tovább írni-nem is szükséges...köszönöm szépen!
T.:Gábor
pecajoco profilkép
pecajoco válaszolt #4 3 éve 9 hónapja
Köszönöm Gábor. Nagyon jó barátom volt .Sokat tanultam tőle.
Nyugodjon békében.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #5 3 éve 9 hónapja
Köszönöm Jocó-jó anyagból könnyű volt dolgoznom,az elismerés sokkal inkább a kollégát illeti.
Zselinszky urat nem volt szerencsém ismerni,József felé viszont kommunikálom a rossz hírt.Nyugodjon békében,megtisztelő volt számomra az ő nevét is említeni a blogban.
T.:Gábor
pecajoco profilkép
pecajoco válaszolt #6 3 éve 9 hónapja
Nagyon jó az írásod és elnézésedet kérem hogy rossz hírt kell veled közölnöm, Sajnos Zselinszky Ágoston jó barátom idén nyáron elhunyt.
branco profilkép
branco válaszolt #7 3 éve 9 hónapja
Köszönöm! Hatalmas élmény volt olvasni.
Takker profilkép
Takker válaszolt #8 3 éve 10 hónapja
No,végre sikerült elolvasnom,mondhatni élvezet volt minden sora.
Minden tiszteletem az úré,nem semmi munka lehetett ez,annál is inkább mivel magam is ismertem szúnyoglárva szedőket,igaz ők horgászati célra gyűjtöttek,vagy tán még ma is gyűjtenek,és volt alkalmam kipróbálni párszor.
A lényeg ugyan ez volt ismerni kellett a helyet ahol érdemleges mennyiségű lárva van,a szedő is hasonló volt,csak nem háromszög hanem négyzet alakú keret volt fa nyéllel,és nem volt ilyen hosszú a szúnyogháló.Meg azt jobbára csónakból végezték.
Azt hiszem most ha kicsit több időm lesz körbenézek itt a környékünkön egy-két patakban,sejtelmeim szerint kellene lenni benne tubinak,annál is inkább mivel mostanság eléggé akadozik az ellátás,meg hajt a kíváncsiság is:)
Üdv:Takker
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #9 3 éve 10 hónapja
Takker: innen valóban nem műxik a dolog...vagy József mester javaslatát kövesd,vagy erre kattints,ennek mennie kell:

halorxxl.blogspot.hu/

T.:Gábor
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #10 3 éve 10 hónapja

Najo beküldte: Én Gábornak Szekszárdiakról beszéltem, de kevertem...azok a veszprémiek voltak, találkoztunk velük is egyszer.

Egyáltalán semmi gond Józsi-remek hangulatú beszélgetéseink közben én azt sem csodáltam volna ha a végére már a Körösökről beszélünk! :)
T.:Gábor
Najo profilkép
Najo válaszolt #11 3 éve 10 hónapja
Takker! Docba csatolom remélem hozzáférsz, ha nem küldj egy email címet!
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #12 3 éve 10 hónapja
Abban az időszakban pedig nem is volt még ennyiféle szárazkaja,legalábis vidéken biztosan nem.Emlékszem a méregdrága Tetra Rubin,meg a Tetra Min nevűekre-a Sera-t akkoriban még nem is ismertük szerintem.
Poénként elmondom hogy gyermekkoromban hogy nézett ki a halasbolt kínálata itt Ózdon:szárított vízibolha-a kék zacsis-a pulton,kimért kis fóliatasakokban a lemezes szépen szín szerint( :D ),
lehet hogy valami mikroszkópikus kiszerelésű márkás is a kurrens vevőknek.Fagyi kaja nem...Élőből a tubi az az alap,néha vödrökben D.magna vagy pulex a gyűjtőtől függően,jó bő vízzel árulva-és kezét csókolom!
Akkoriban viszont egyenletesen esett az eső,itt nálunk is számtalan kisebb vízállás volt amiben a legváltozatosabb planktonokat szedhetük!Tudtam hogy ha cyclops kell hová menjek,tudtam hogy fekete szúnyoglárvát hol lelek milliószámra-és tudtam hogy ha nem vagyok rest lebicajozhatok a Sajóra tubiért.(Bicikliznem akkor kellett ha rossz fát tettem a tűzre-de el kellett szöknöm,mert 25-30 km-re tizenpár évesen egyedül biztosan nem engedtek volna.)
Szép idők voltak...mára a planktonszedés esélye errefelé nulla,ez a nagyon nagy bajom.
Pasa-tudásod nem meglepő módon felöleli az ország egész területét,rendkívül szivesen olvasnék tőled bármit! :)Remek volna minden élő eleségről tudnunk hasonló dolgokról,de belemerülhetnénk akár olyan speciálisabb témába is,mint pl. a rengeteg gammarus gyűjtése,stb.,
Ha esélyt látsz a kis blog folytatására ismeretségeid által,és támogatod,reálisnak tartod a folytatást kérlek "vesd be magad" (bocsánat).Elindulni látszik egy olyan folyamat melynek során az élőzés talán megint reneszánszát élhetné-ragadjuk meg!Köszönöm a véleményedet,rendkívül jól esett...:)

T.:Gábor
Najo profilkép
Najo válaszolt #13 3 éve 10 hónapja
Én Gábornak Szekszárdiakról beszéltem, de kevertem...azok a veszprémiek voltak, találkoztunk velük is egyszer. Nevezetes volt a Mosoni-Duna, s az amit írsz, hogy gyenge volt a minősége, az a hír is eljutott hozzánk. Sok konzervgyár kifolyójában is szedték, én kettőre emlékszem, a kecskeméti volt híres és nyíregyházi. Ez utóbbinak hamarabb vége lett. Miskolcon volt olyan bolt a Búza téren akinek 3*5 litert szállítottam hetente, jó bevétel volt az a kereskedőnek...
Najo profilkép
Najo válaszolt #14 3 éve 10 hónapja
Vörösszúnyognál azt tapasztaltuk, hogy ha nem volt egy "kritikus" tömegben a szedett anyagban, akkor nemigen tudtuk felbújtatással kinyerni...
Természetesen nem tubival indítottam az ivadékot, öözel száz bányató van a környékünkön, heti 2-3 alkalommal jártunk planktonozni...de a lehető leghamarabb áttértem a vágott tubira és aztán már csak tubifexet kaptak. Minek is pazaroltam volna a pénzt tápokra, a tubi szinte ingyen volt :)
Najo profilkép
Najo válaszolt #15 3 éve 10 hónapja
Pontosítok, egy évem volt "64 ezres" :)
Pasa profilkép
Pasa válaszolt #16 3 éve 10 hónapja
És valóban remek blog lett. Olvasva én is ott járok a parton és lesem a fövenyt, mennyire piroslik.

Le a kalappal a tubi-ásók előtt. Ismertem jó párat, még a 70-es évekből, de azokat is, akik a TEHAG-nak is szedtek. Az úgy volt, hogy jött néhány osztrák és német díszhal-nagykereskedő, akik elsősorban tubifexet vittek, másodsorban díszhalakat. Nekik -ha törik, ha szakad- mindenképpen meg kellett szedni a rendelt mennyiséget. (ez a történet is megér egy blogot)

Az országban sok helyen és többen is gyűjtöttek tubit. A leghíresebbek a veszprémiek voltak. A Beck-Szeles páros terített a Fővárosban és a Dunántúlon. Nagy sikere volt a veszprémi (Séd) tubinak, mert az vastag volt és fekete, sokáig elállt akár víz alatt, akár hűtőben. A blogban is említés történik a "drót-tubiról", amiből akár 3-4 kg-ot is egyben fel lehetett emelni.
Egyik alkalommal, amikor végeztek a tubi terítésével, indultak hazafelé, és a megmaradt majd 50 (!) litert itt hagyták nekem ajándékként, nem érte meg hazavinni. Akkor a tubifex ára 50 Ft volt.
Ők voltak azok is, akik fogadásból szedtek, 10 perc alatt 10 kilót!
Voltak szedők, akik a Mosoni-Dunaágban gyűjtöttek. Mély volt a víz, többször csónakról szedtek. Azt a "selyem-tubit" nem szerettük, mert hamar kifeküdt, könnyen döglött.

Az öregek még emlékeznek rá, hogy egy-egy díszhal-kereskedésnek a havi forgalmát nagy pontossággal meg lehetett becsülni a hetente eladott tubifex mennyiségből. Minden liter tubifex 50 ezer Ft-ot havi forgalmat jelentett.
Takker profilkép
Takker válaszolt #17 3 éve 10 hónapja
Sajnos a teljes blogot nem tudom elolvasni,mert nem jelenik meg nálam,valami server error van :blush: Én meg műszaki analfabéta lévén nem tudom ez mit jelent,de ugyanez van mikor a főoldalon rákattintok valamelyik blog cimkéjére.:blink: Ha valaki segítene megköszönném.
Üdv.takker
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #18 3 éve 10 hónapja
Uraim ezt igen köszönöm.Csak írtam-írtam-írtam ami eszembe jutott-ez az a része a blognak ami amolyan ráhangolásként,majd a végén levezetésként szolgál.Remélem azonban hogy végigolvasva keltettem bennetek annyi jó értelemben vett "feszültséget",hogy megéreztétek mennyire fontos volt számomra is! Sőt ma még égetőbben fontos mint anno,hiszen naponta szembesülök azzal,hogy a tubifex mit jelent halaimnak.Sajnos megint harangoznom kell azon a bizonyos "vészharangon",mert még bizonytalanabb vagyok a magamhoz hasonlatos kis halazók ellátása kapcsán e téren-a tubi manna!Tökéletesen tisztában vagyok azzal hogy rengeteg hobbista-de igen komoly tenyésztők is!-ellenzik a tubifex etetését.Tegyék,erre azt gondolnám mondani hogy úgy is lehet ahogy ők csinálják..nagyon jól is lehet enélkül csinálni.A saját szememmel láttam hogy mennyire is lehet jól csinálni-tehát valóban nem ágálok én semelyik eleség ellen,de én ezt a régi fajta "old school"-t követtem mindig is.
József bátyánk olyan ember akit becsülni kell.Rengeteg ilyen kissé már idősebb kollégánk van...a fiatalabbak dolga az,hogy soha ne hagyják elfeledni őket!Azt hihetnétek hogy akinek deres már a haja,nehezebben hajlik a dereka abban lassan kialszik a láng...pedig csak csöndesebben lobog.Elég azonban egyetlen kis forgács hogy ismét fellobbanjon-és akkor a mi csalóka "ragyogásunk" olyanná válik mint gyertyafény a reflektor mellett.Ez már így igaz barátaim...ebből eredeztethető a néha megdöbbentő tény:igen tisztelem az elődöket,és meghajolok bárki előtt akiben akár fiatalabb kora ellenére is de megérzem a tudást!
No hát itt megérezhettem pár órában!Nem arról van szó hogy a legmodernebb szűréseket és különleges módszereket taglaltuk volna,hanem éppen ellenkezően:az emberöltőnyi rutinnal találkoztam.Mintegy kitárult előttem egy örökre elzárt világ ajtaja,és nem ám résnyire...A múlt életünk része,a hobbi múltja pedig a hobbiéletünk része.
Rettenet sokat szeretnék még írni nektek arról hogy most mi zsibong a fejemben,és mit érzek-de rövidrefogom...ne bírok most írni.
Csubi: az én hibám ha erre a következtetésre jutottál,mert ez nem így van.Csak a tubira hegyeztük ki a beszélgetést,viszont arról nem beszéltünk hogy Józsi nem csak tubit etetett ám anno!Nem is tehette volna,hisz a rengeteg kis lazac stb szájához esetleg csak a "nyomott tubi" mérete lett volna alkalmas-azt meg könnyű túleteteni,a víz romlását pillanatok alatt előidézve!József gigantikusan aktív planktonozó is volt...de a sórák neki nem bejövős!Ugye mennyi infó hirtelen,és mennyi olyan dolog amiről lehetne beszélni? :) Én ezt jól tudom...
Egy mondat még mielőtt kiszabom magamnak a követendő utat:saját szerepem csak annyiban nyilvánul meg a dologban,hogy kérdeztem...a válaszokat nem én adtam,igaz mindet ismertem már.És mégis,mégis elmesélte megint csak azért hogy rögzíthessük,hogy legyen miből "puskáznom"!A hangfelvétel hangulata olyan,hogy az ember akaratlanul is fel-fel kacag néha...isteni volt!
Most pedig az azonnali feladatom:bár a kolléga regisztrált tag itt,de sajnos idő híján nem tuti hogy észreveszi a fogadtatást..most is dolgozik.Nos,most jött el az idő hogy szóljak neki:Józsi gyere ha időd engedi,és olvasd el hogy a "srácok"hogy fogadták mindazt amit te elmeséltél-gyere és érezd azt amit én is...Azt mondtad senki nem fogja végigolvasni,mert Word-ben a képekkel együtt 24 oldal nálad.Azt mondtad nyirbáljam meg erősen,azt kérted hogy a halas témát a végén hagyjam ki senkit nem érdekel,meg nem a témába vág...Tanácsokat adtál a szöveg formázására,sőt tetemes részét átolvastad hibákat javítva...Látod a te kedvedért végigjavítottam még tegnap éjjel,és ahonnan csak lehetett kihagytam a gondolataim befejezetlenségét jelentő hármas pontokat is...ami rendkívül zavaró valóban,de ez a saját hibám,ez a stílusom.Hhh...olyan jó volt az egész!
A blog Najo mesterünk érdeme.Színtisztán az övé! Köszönöm neki hogy én írhattam meg...
T.:Gábor
Ui.:köszönöm nektek ha megértitek hogy valóban milyen nagyon mélyen érint a téma taglalásának sikere.Köszönöm.
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #19 3 éve 10 hónapja
Toist küldtem mailban térképet a vízfolyás kanyargósabb részéről, hátha ott lassabb az áramlás és jobban megáll az iszap, illetve ott hátha nem burkolt az árokfenék.

Mikor megyünk planktonozni?

Egyébként a tubit lehet a legkisebb halaknak is adni, botmixerrel összeaprítva, és plankton osztályozón átszűrve. A megfelelő méretű darabokat a megfelelő méretű halaknak.
toist profilkép
toist válaszolt #20 3 éve 10 hónapja
Mondjuk lehet hatékonyabbak lettünk volna Sanyival, ha a cikk szerint "felbújtatjuk" a szúnyogot és nem egyenként kis szűrővel szedegetjük ki a vödörben felrázott iszapból a parton (csak attól tartok, mi is fel lettünk volna bújtatva otthon az ötletünkkel :D)!

Csubi! A tubiban elég sok minden megvan, de ez más élő eleségekre is igaz, lehet a szárazakban szinte bármi, azért az igazi mégiscsak az élő (legyen az artemia, tubi, cyclops stb), az van igazán a halaknak összerakva, amit a természet "összekészített" nekik! Azt el tudom képzelni, hogy a tenyészállatoknak egyébként József csak tubit adott, de azért az ivadékot kétlem, indítóeleségnek azért nem nagyon lehet jól összeturmixolni szerintem :) (persze lehet nincs igazam) A másik, amit szerintem fontos kiemelni ennek kapcsán, hogy azért azokat a halakat, amik nem szoktak a tubihoz, csak fokozatosan szabad hozzászoktatni, mert nem egy pusztulást hallottam már, ahol nem az volt a gond, hogy rossz lett volna a tubi (mert minden hal azt ette), hanem az, hogy az újonnan beszerzett hal szervezete "nem ismerte", nem kapott korábban, jól belakott belőle és elpusztult. Ahhoz azért jelentős rutin kellett kialakuljon, hogy csak tubival egészséges és szép halakat tartson, én több fajnál is jártam már úgy, hogy miután többször adtam tubit és nagyon belaktak belőle, legközelebb már nem akarták elfogadni - akár hetekkel később sem -, vannak olyan fajok is, amik nagyon könnyen elhíznak tőle, szóval egyszerűnek tűnik ez a "csak tubi" módszer, de ez azért ennél sokkal nehezebb volt szerintem...
csubi1980 profilkép
csubi1980 válaszolt #21 3 éve 10 hónapja
Köszönöm, végig olvastam Gábor a blogodon ezt a cikket fantasztikusra sikeredet, ilyen részletekig, vagy egyáltalán erről a témáról nem hiszem, hogy bárhol lehet olvasni.

Egy kérdés merült fel bennem, olvasom, hogy az úriember Józsi, tubizás mellett halazott is és, hogy gyakorlatilag a halait kizárólag (hébe-hóba lemezes kaja bedobás mellett) tubival nevelte fel. No, akkor hogy is van ez az etessük változatosan a halainkat dolog? Mert én mindenütt ezt olvasom, hogy minél változatosabb kaját egynek a halaink így lesznek egészségesek, ehhez képest itt egy nagyszerű cáfolat, hogy kizárólag egy fajta kajával is szép egészséges halakat lehet nevelgetni, és gondolom az úr nem 1-2 halat, hanem több ezer halat nevelt (64000 évente eladott hal anno), gondozott így.

Nekem meg otthon van 4 fajta fagyi, 3 fajta minőségi lemezes, meg 2 fajta tablettás minőségi kajám, néha párolt zöldség stb. és hébe-hóba ha sikerül szerzek valódi élő eleséget is :)
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #22 3 éve 10 hónapja
Nagyon köszönet ezért a blogért!

A videót még nem tudtam megnézni mert idebent nincs fölhallgatom, de otthon pótolom :)

Tavaj nyáron egy vízfolyásnál próbálkoztunk tubit szedni, ahol "állítólag előtte évben rengeteg volt", de nem jártunk sikerrel, láttunk egy keveset de nem sikerült egy etetésnyit sem összeszedni. Volt vörös szúnyog is, abból annyi jött össze hogy 1-2 etetésre elég volt Toist gurámiainak. A lényeg hogy több volt vele a vesződség mint a haszon. Igaz nem is néztük át alaposan a vízfolyást hogy hol lehet olyan rész ahol lassabban folyik.
toist profilkép
toist válaszolt #23 3 éve 10 hónapja
Egyszerűen nem találom a megfelelő szuperlatívuszokat!
Kiváló, első kézből származó információk, csodálatos képek, tökéletes riport! (helyenként nem bírtam ki és felnevettem, azt hiszem sejtik, hogy nem a munkán szórakoztam ilyen jól... :D)
Gábor, óriási köszönet mindkettőtöknek, hogy ezt a beszélgetést és cikket összehoztátok!

Nem is emelnék ki külön semmit, végig kell olvasni, olyan érdekes, hasznos és nagyszerű dolgok vannak leírva, amik nem lehetnének hitelesebbek máshonnan, mint egy valaha volt tubiszedő és egyben haltenyésztő szájából. Senkit ne riasszon el a blog mérete! :)

Hatalmas köszönetem!
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
    • AM Nyomtatott kiadás
    • Üdv! Amint azt kicsit több, mint egy hete is írtam, nagyon várom a levelet, vagy valami igazi visszajelzést.
    • 3 napja 11 órája