18 december 2017

 

Előző cikkemben a halak bőrének funkcióival kapcsolatban próbáltam összefoglalni néhány, talán az akvaristák számára is fontos dolgod. Abban a cikkben megemlítésre került, hogy a halak bőre, mint szerv, milyen fontos funkciókkal bír. Többek között, mint az ozmoreguláció fontos szerve, komoly szerepe van a halak szervezetén belüli, illetve az őket körülvevő közeg, a víz közötti kölcsönhatás, folyamatos biztosításában, az által, hogy szabályozza a különböző ionok, ásványi anyagok, adott esetben a gyógyhatású készítmények szervezetben lévő koncentrációját, valamint felvételét.

 

A víz, mint az egyik legfontosabb lételem, körülvesz mindnyájunkat. Víz nélkül elképzelhetetlen az élet. Mint lételem, a legfontosabb közeg, hiszen nélküle nem lennének képesek életben maradni a vízi élőlények, ezért rendkívül fontos a minősége, összetétele is. Minden élőlény szervezetében és sejtjében jelen van, így a szervezet nagy része, körülbelül 70 %-a vízből áll. Ha a szervezet, a víz tartalmának 10 %-át elveszíti, komoly egészségkárosodás következhet be, illetve szélsőséges esetben, halállal is végződhet a nagymértékű folyadékvesztés. Az élőlények szervezetében természetes folyamatnak tekinthető a normál mértékű folyadékvesztés, viszont az elvesztett vízmennyiséget pótolni kell, hogy a szervezet zavartalanul működhessen.

 

A víz, amelyben a halak élnek, illetve, amelyet iszunk, nem tisztán hidrogénből és oxigénből áll. Ez természetes, mivel a víz kiváló oldószer, így különböző sók, ionok (Na+, Ca+, Mg2+, Cl-) vannak benne oldott állapotban. Ezek az oldott sók adják a víz karakterét, keménységét, valamint ion egyensúlyát. Természetesen ugyanez vonatkozik az élőlények testében, így a halak szervezetében, a sejtjeikben lévő víz összetételére is. A legtöbb élőlény sejtjeiben lévő ionkoncentráció és a sejtek közvetlen környezetében lévő ionkoncentráció nem azonos. A élőlények szervezetében az ozmoregulációs rendszer feladata, hogy fenntartsa a szervezetben lejátszódó biokémiai folyamatok zavartalan működéséhez szükséges ionkoncentrációt. Ennek hiányában nem a megfelelő irányban, illetve nem a megfelelő sebességgel játszódnak le az élettani folyamatok.

 

Aki akvarisztikával foglalkozik, annak tudnia kell, hogy a tengervíz és az édesvíz, nem azonos ionegyensúllyal, összetétellel rendelkezik. Ez az egyensúly, bizonyos mértékben stabilnak tekinthető, de a természetben, ahol a két víztípus találkozik, például folyótorkolatoknál, ez a stabilitás egyáltalán nem jellemző. Ezeken a helyeken az egyensúly, mind térben, mind időben igen nagy változatosságot mutat. Ez a változás, változatosság rendkívüli probléma a vízi élőlények számára. A halak azonban a több millió éves evolúciójuk során megoldották ezt a problémát.

 

A halak, illetve más élőlények szervezetét felépítő sejtek membránjai, valamint a test felszínén lévő szövet, a bőr, nem 100 %-ban vízálló. A tudomány mai állása szerint, a világegyetem legparányibb egysége is a harmóniára, homogenitásra törekszik az őt körülvevő környezettel, így a vízben és a benne élő élőlények szervezetében is ez a folyamat a fő hajtóerő. A víz esetében ez nem más, mint az ozmózis, alapja a benne oldott ásványi anyagok, ionok között fellépő potenciálkülönbség. Ha két eltérő ionkoncentrációval rendelkező oldatot egy féligáteresztő hártyával elválasztunk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a két oldatban lévő ionok által létrejövő potenciálkülönbség miatt, az alacsonyabb koncentrációjú oldatból, egységnyi idő alatt több oldószer, ez esetben víz molekula jut a féligáteresztő hártyán keresztül a töményebb oldatba, mindaddig, amíg ki nem egyenlítődik a két oldat koncentrációja. Ez mit is jelent a halak számára? Az édesvízi halak esetében, az őket körülvevő közeg ionkoncentrációja alacsonyabb, mint a sejtjeik ionkoncentrációja, ezért a bőrükön és a kopoltyúikon keresztül vízmolekulák áramlanak a sejtmembránokon keresztül a sejtjeikbe, hogy homogenizálódjon a két közeg. A tengervízben élő halak esetében fordított a helyzet, hiszen az őket körülvevő tengervíz, magasabb ionkoncentrációval rendelkezik, mint a testüket felépítő sejtek, ezért a sejtjeikből vízmolekulák áramlanak a környezetbe a kiegyenlítődés miatt. Ezt a vízvesztést a tengervíz ívásával pótolják, azonban az elfogyasztott tengervíz, magas só koncentrációja miatt, olyan kiválasztó rendszerrel rendelkeznek, amely megakadályozza a túlzott só bevitel miatti pusztulásukat. Ez a só kiválasztási folyamat a kopoltyúlemezeiken, valamint a kopoltyúfedőiket borító bőrrétegen keresztül valósul meg, valamint kevés mennyiségű vizelet kiválasztásával, mely jelenség rendkívül energiaigényes folyamat a tengervízben élő halak számára. Az édesvízi halak esetében eltérő a probléma, mivel az ő esetükben folyamatos vízfelvételről van szó. Ezt a felvett vízmennyiséget, túlnyomórészt vizelet formájában választják ki. Az édesvízi halak, a vizelet mennyiségét illetően, akár a testtömegük 30 %-ának megfelelő mennyiségű vizeletet is kiválaszthatnak naponta. Közvetlenül nem a témához kapcsolódik, de úgy gondolom meg kell említeni, hogy léteznek olyan édesvízi halfajok, amelyek a vizeletüket a végbélnyílásukon keresztül ürítik a környezetükbe, így székletük kocsonyássá, csavarodottá válik (pl. Symphysodon sp.) . Azért találom ezt fontosnak, mert ez a jelenség, akár téves diagnózishoz is vezethet az adott faj esetében. Ezt a jelenséget könnyen összetéveszthetjük a halak, kóros emésztőrendszeri elváltozásaival, mivel ezen megbetegedések hasonló tüneteket produkálhatnak.

 

 

Összefoglalva az itt leírtakat, elmondhatjuk, hogy nem elegendő, ha az általunk tartott díszhalak igényeit, kizárólag felszínesen ismerjük. Nem elegendő csak a táplálkozási és viselkedési szokásaikat ismerni, hiszen rengeteg olyan tényező van ezen dolgokon kívül, amelyek közvetlenül befolyásolják a halaink közérzetét, illetve akváriumi körülmények közötti jövőjét. Tehát fontos, hogy nagy hangsúlyt fektessünk a közeg minőségére, a vízre, amelyben élnek, mivel nélküle elképzelhetetlen a halak és a vízi élőlények léte. Bízom benne, hogy eme írás sokak számára segít majd megérteni a halak élettani folyamataival kapcsolatos összefüggéseket és a jövőben nagyobb hangsúlyt tulajdonít az élőlényei igényeinek a felkutatására. 

 

 

 

 

Log in to comment


halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #1 4 éve 3 hónapja
Mail ment e nagyszerű blog tartalmával-kérlek csak szólj,akár az összes "landolhat" nálad!
Jobbulást kívánok:Gábor
mmccannon profilkép
mmccannon válaszolt #2 4 éve 3 hónapja
Sajnos továbbra sem tudom elolvasni a blogokat, így ezt sem, pedig jelentős mértékben hozzájárulna gyógyulásomhoz.
:-(
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #3 4 éve 3 hónapja
Jogos!
T.:Gábor
imperatore profilkép
imperatore válaszolt #4 4 éve 3 hónapja
Szia Gábor!


Köszönöm, hogy elolvastad az írásomat és külön köszönet a kiegészítésért!
A beillesztett képnek nem azon részletén van a hangsúly, hogy hol vannak az anyagcsere-folyamatok végtermékeinek a kivezetőnyílásai, sokkal inkább, magán a folyamaton! ;)
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #5 4 éve 3 hónapja
Megvallom nagyon fellelkesültem amikor elolvastam újabb írásod címét..emlékeztem még hogy anno milyen érdeklődéssel olvastam a friss kiadásban megjelent/1978 talán?/Szergejev B.:Isznak-e a halak c. könyvét!Már a cím is meglepett,bár akkoriban aktívan halaztam már-így a könyvtári példányt mindaddig féltve őrizgettem míg tanév végeztével vissza nem kellett vinnem...
Cikked érzékeny húrokat penget ezért nálam-tulajdonképpen mikor olvastalak régi emlékeim fátylán keresztül tudatosult bennem írásod.A fent említett könyv egyike volt azoknak melyek felkeltették figyelmemet a körülöttünk zajló történésekre,és egyre mélyebben érdeklődtem kedvenceink "belsejében" végbemenő folyamatai iránt is...mondjam azt hogy ekkoriban körvonalazódott meg bennem mi szeretnék lenni ha felnövök?Hát nem az ami lettem-de tudásvágyam állandóan újabb és még újabb utakra hívott a könyvtárak hűvösébe!:)
Nézzük hát mi az amivel én bővíteni tudnám blogodat az akvaristák által érdeklődésre számot tartó szinten?Mivel te szépen egyesítetted a dolgokat,én csak címszavakat ajánlanék már:onkotikus nyomás,mikrocirkuláció...ezekről azt gondolom édes anyanyelvünkön is található "emészthető" írás a hálózaton,és a téma igen érdekes is-akiben felkeltetted az érdeklődést az akár ezen a vonulaton is haladhat tovább.
Kiemelkedőnek tartom azt a pár szót amit úgymond csak mellékesen adalékként odaírtál:"...Az édesvízi halak, a vizelet mennyiségét illetően, akár a testtömegük 30 %-ának megfelelő mennyiségű vizeletet is kiválaszthatnak naponta..."Ez pontosan így van-én azonban nem a bélsárral való keveredés vonzatát gondolom taglalandónak,hanem a nagyon fontos megemlítését a következőknek:édesvízi halaink ún. hipertóniás vizeletet engednek ki a környezetük vizéhez képest.Ez annyit jelent hogy jóval töményebb oldat kerül a tartóvízbe mintsem gondolnánk,és emellett sokan a "kakitól" félnek...Ahogy írod is:a nagy mennyiségű vizeletben /és csontos halaink körében/karbamid,és ammónia formájában távozik a fehérje anyagcsere végterméke.Ez kérem egy nélkülözhetetlen ismeret számunkra,hiszen halaink közérzetét-növekedését-reprodukciós hajlamát stb.rendkívüli mértékben befolyásolni képes!Ok..sok más is távozik még a vizelettel-szulfátok,foszfátok-,de a fenn említett összetevőkre igen nyomatékosan gondoltam felhívni a figyelmet.Tessenek tehát elgondolkozni a szűrések fontossági sorrendjén-miért van az hogy sokunknál ugyan van mulm,de halaink kirobbanó formában leledzenek..és miért van az hogy látszólag kristálytiszta vízben is létezhetnek satnyán növő kedvetlen halak,melyek nőni az istennek sem akarnak?Biológiai szűrés kérem...a legfontosabb ami csak létezhet az akvarisztikában!
Kolléga ezt nem tarthattam magamban...mint ahogyan azt sem,hogy megérne egy "misét halaink emésztőrendszerének kivesézése/sic!/is,hiszen nem mindegy hol és milyen "lyukak" vannak halaink alfelén!Megbocsáss de megkérdelek:a záró képen lévő szarvashibákat honnan sikerült beillesztened?:D Ki volt az az elvetemült aki az anális úszó mögé,a faroknyélre rajzolta be a "kivezető nyílásokat"?
Egyébként figyelemfelkeltő,és inspiráló az írás-köszi szépen!;)
T.:Gábor
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések