Levél a vízbe(n)!

Csak kis türelmed kérem még, Gábor, jövő héten mindenképpen megpróbálok időt szakítani rá, hogy itt blogban is megjelenjenek az újonnan mért levelek eredményei - nem nagy dolog az egész, csak azért tart el egy darabig, mert rettenetesen el vagyok havazva, másrészt mivel itt ismertek az előzmények, számos blog van a témában, felesleges az általános rész, viszont van egy-két kiegészítés, amit érdemesnek tartok itt feltüntetni! Meg persze kis szubjektív rész is kerül mellé (amit a cikkben nem akartam), illetve az azóta szerzett felhasználási tapasztalatok. Remélem ezt többen is gyűjtögetitek az első blog óta, mert én elég kis létszámú csapaton tudom őket jelenleg tesztelni, de kíváncsiságom és érdeklődésem határtalan a témában!

Gábor, még a végén kijön, hogy csapvízben sem teljesen hülyeség mérni! A loriknak szurkolok!
A levelek kapcsán már a gondolataimban is turkálsz! Elkezdtem tegnapelőtt fogalmazni a levelet Marynek, de aztán úgy döntöttem, hogy megvárom a száradást, válogatok, majd ha úgy látom, hogy nincs közte csertölgy levél, utána ajánlok Marynek valami üzletet . Nagyon vegyesen gyűjtöttem össze egy szatyor levelet, csak arra figyeltem a vége felé, hogy legyen benne gyertyán és bükk is néhány, mert azon a részen épp a tölgy volt jelentős túlsúlyban.

Sanyi, a kisebb platánlevelekből hoztam, meg a tölgyek sem épp kicsik, de mondjuk a gyertyánhoz képest valóban sokkal nagyobb a platán. Valahogy majd csak közös nevezőre hozom őket!

Hogy legyen egy kis általános ötlet/infó megmutatom egy képen most épp hogyan szárítom és tárolom a leveleket (pince, megfelelő szárítóegység és hely híján, panelban).
Természetesen az újrahasznosítás elvét követve:
- a száradó levelek egy kiszuperált ventillátor "valamire még jó lesz" rácsain száradnak, a rács alatt vödör az esetleg lehulló élőlények helyben marasztalására
- a száraz levelek nagyon jól elvannak oldalukon feliratozott pizzásdobozokban (több nagyszerű felhasználási módjuk is van egyébként ezeknek a dobozoknak, vétek kidobni őket: akváriumszállításnál védőéleknek tökéletesek, horgászatnál ülőkének, kocsiban mindig hasznos tartani párat)

Tölgy, bükk, gyertyán, juhar, mogyoró és éger (a múltkor csak keveset sikerült szedni) begyűjtve. A mogyoró és éger kivételével 500 m felettről, néhány juharlevél egyenesen 580m-ről a kilátó közeléből (emberek csak tavasszal és nyáron járnak erre, 5 óra alatt senkivel nem találkoztunk, a jól ismert ösvényt alig találtuk, mert egységes volt az avartakaró) Hely-, időhiány valamint a vasárnapi eső miatt a gesztenye és a hárs sajnos kimaradt, pedig fa lett volna. A birs egyelőre nem jött össze sajnos, arra forrást sem találtam, csertölgy szerintem lesz közte (ha nincs, megpróbálok bizniszelni valakivel... ), platánt kapok Sanyitól - kösziiii!, valamint szereztem még be tebangot.
Tehát, amíg az eszköz megérkezik és a levelek száradnak, a tervezett listát tudom csak produkálni:
- bükk
- csertölgy
- gyertyán
- juhar
- mogyoró
- platán
- tebang
- tölgy (friss begyűjtés)
- szabadon választott levél a múltkori adagból (valószínűleg olyan, aminél nagyon hasonló méretek vannak)
De amint minden rendelkezésre áll, jön a következő adag!

Mary!
Az a bajom, hogy tannint nem tudok mérni, pedig hasznos lenne... A vízlepukkantás/infúzóriák kapcsán igazad lehet, viszont nincs hirtelen ötletem arra, hogy ezt hogyan lehetne életszerűen mérni. A zöld leveleken kívül se most sem korábban nem találkoztam olyannal, hogy levéltől ilyesmi történt volna (hőmérséklettől függetlenül)...

Gábor!
Kérlek, ne érts egyet! Most nem tudom, hogy "hagyjuk inkább rá a hülyeséget" módba váltottál és azért nem írtál bővebben, vagy csak úgy érzed, nem jó irányba ment a dolog (vagy egyéb). Mindenesetre biztos vagyok benne, hogy nincs mindenben igazam (soha nem szokott ) az előző okfejtéseimben, úgyhogy mutass rá arra, amit máshogy látsz, kérlek! Amíg megérkezik az új mérőm, van még idő kitalálni hogyan lesz még hasznosabb a következő teszt. Tudom, hogy meglátásaid javító szándékúak és nem az előző méréseket "mérlegeled", hanem a következőket próbálod jobbá tenni, ezért hálás vagyok és köszönöm és folytasd bátran!

Mary!

Nagyon köszönöm a leírt etetési tapasztalataid, ha lesz még további, oszd meg velünk kérlek!
A hőmérséklet kapcsán úgy vélem, hogy magasabb hőmérsékleten szimplán gyorsul a folyamat, valóban jó lenne egy teszt, de azt hiszem, hogy ezt nem a következő (hasonló) méréssel végzem, hanem egy másik téma lesz. A padló és a szekrény teteje közötti 4-5°C különbség már talán elegendő méréshez, itt viszont tényleg nagyon fontos, hogy teljesen azonos mennyiségek kerüljenek be, sőt itt azt hiszem egyetlen faj, a lehető legtökéletesebben azonos leveleit fogom egymás mellett használni.

Gábor!
A zöld levelek kapcsán: ha nem tévedek, a crustahunteres cikk _zöld_ és nem zölden szárított levélről beszél, az általam használt levelek gyakorlatilag frissek voltak, max 1-2 hetet száradtak (egyedül ezekből nem használtam még egyébként akváriumban).

A használt levelek kapcsán ezt írod: "Áldásosnak gondolnám azonban ha megadnád hogy mennyi levelet teszel vízbe,és mekkora az átlagos nagyságuk-ez is számít!"
én meg a blogban ezt írtam: "Minden pohárba 3 darab, nagyjából hasonló méretű levelet helyeztem (a nyírek talán kicsivel kisebbek)" A képeken 3 decis poharak vannak, ez alapján nagyjából tippelhető szerintem a méret, de legközelebb tényleg mérni is fogom!

Úgy látom kicsit önzőre sikerült a következő mérési tervem, mert már kezdem látni, hogy az okozza az eltérést a következő mérés helyes lefolytatásával kapcsolatos gondolatainkban, hogy magunk hogyan tartjuk halainkat. Nálam a törpe gömbhalak kivételével mindenki csapvízben van, ahogy szerintem az akvaristák nagy részénél, ezért gondoltam, hogy ez még érdekes lehet párhuzamosan a leginkább "reakcióképes" vízzel. Nyilván sokan használnak hozzád hasonlóan kevert vizet is, különösen páncélosharcsákkal és pontylazacokkal foglalatoskodók, ezért már töröm a fejem, hogy lesz feles is (de ehhez már biztosan kell még RO vizet és poharakat beszereznem ). Így már tényleg komolyabb lenne a teszt, nem csak ilyen kis "nyiszlett"!

Az időtartamot nem véletlenül hagytam ilyen hosszúra. A hozzád hasonló rutinos rókák és gyakorlott "levelező-szakos" halak elhiszem, hogy 2-3 nap alatt elpusztítanak mindent, de engem különösen érdekelt, hogy mi van, ha tovább benne marad. 5 nagyobbacska anci és egy szép adag garnéla nálam is letakarította a kiázott cseresznye levelet 3-4 nap alatt, azonban a nyírlevelek csak most kezdenek elfogyni (még van köztük majdnem teljesen ép), pedig lassan 3 hete vannak vízben. Ha valaki nem kifejezetten csak etetési/pH módosítási céllal, hanem díszítő/bújkáló jelleggel szeretné használni, vagy etetési céllal, de nincsenek hozzászokva a jószágai, szerintem fontos tudnia, hogy hosszú távon mi történhet a vízzel, ha bent maradnak a levelek... A kezdeti mérési sűrűséget tervezem egyébként növelni és köszönöm ezzel kapcsolatos megerősítésedet, a rengeteg munka miatt mostanság alig vagyok otthon és sokat rohanok, azért sikerült ilyenre.

A merülés olyan nagy mértékben függ a vízmozgástól, hogy kicsit kételkedem mennyire lenne hasznos infó, de még egy paramétert már nem nehéz felvenni.

Természetesen abban teljesen egyetértek, hogy a legéletszerűbb az lenne, ha egymás mellett lenne egy sor akvárium (mostanra a mérési tervek alapján nagyjából 30 db), mindegyikben valós körülmények és egy kontroll akvárium levelek nélkül, így mérhetnénk mindent. De pontos lenne az értékünk? Máshogy kérdezem: sokkal pontosabb lenne az értékünk? Aligha. Nem hiszem, hogy be kell mutatnom az esetet, amikor két elvileg tökazonos akváriumban máshogy nőnek/viselkednek a halak. Csak egy kicsivel több táp, csak egy kicsivel eltömődöttebb porlasztó, pár centivel rövidebb cseh átemelő és máris más lesz az oxigénbeoldás és CO2 kivitel, máris más lenne az "alap pH". Minél több tényezőt teszünk be a rendszerbe, a mérés annál életszerűbb lesz, viszont annál több módosító hatás teszi pontatlanabbá és kevésbé összehasonlíthatóvá az értékeket. De kérlek bátran ne érts egyet, és fejtsd ki, ha nem értesz egyet!