24 March 2017

Díszhalszaporítás, tenyésztés

Több
1 hónapja 2 hete #1 Írta: Takker
Ilyenkor,hagyod őket ugyan abban a medencében,vagy új ikráztatóba rakod?
Illetve miből derül ki,hogy még tovább ikráznának?

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 hónapja 2 hete #2 Írta: szotyika
néha előfordulhat hogy elhúzzák napokig az ikrázást.

Tommy

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 hónapja 2 hete #3 Írta: Takker
Sziasztok,
Császárlazac szaporitásával kapcsolatban kérdezném,tapasztalt e valaki olyat,hogy nem egyszerre,hanem több napon keresztül ikráznának?

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 hónapja 3 hete #4 Írta: Pap Endre
Ezeket már olvastam korábban is. A belső szűrést nem egy szivacsdarab képében kell elképzelni, hanem minimum egy nagy hordó, de inkább egy 50cm+ átmérőjű szennyízcső lesz az, ami leér a 2,5m mély medence aljára. Ebben lesz először egy üres rész alul (itt gyűlik a mulm), majd rács, azon pedig megfelelő méretűre tört és osztályozott téglatörmelék. Ez felmegy a felszínig, ahol belesüllyesztett cseh emelők nyomják ki a vizet a csövön kívülre. Lesz egy lefejtőcső, aminek a szívóvége belemegy a mulmkamrába. Nem a legoptimálisabb a medence kialakítása, mert eredetileg víztározónak készült. A cseh emelőn azért gondolkodok ennyit, mert lényegesen kevesebb áramot fogyaszt, mint egy vízszivattyú. A fent vázolt megoldásnál csak pár cm emelési magasság szükséges, arra gondoltam, ehhez megfelelő megoldás a cseh emelő. A gondom csupán a légszállítás meghatározásával van. Gondolom az akvarisztikában használt medencetérfogat-vízszállítás arányok itt nem relevánsak.
A pontyok között hamarosan lesznek majd színesek is.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
6 hónapja 1 hete #5 Írta: toist
Nem tudom ezt miért itt kérdezed, nem tógazda fórum ez... (viszont kerti tó téma valóban nincs ahova ez illeszkedne, de ezért az egy kérdésért nem nyitok) Ezt az írást javaslom áttanulmányozni, tavi haltermelési alapok, de az intenzív rendszerekhez - különösen a recirkulációshoz, ami neked kell, ez kissé közelebb áll . A 25m3 bőven elég lehet - bár jórészt hektárra/négyzetméterre vonatkozó infókat fogsz találni, de amiket eddig láttam az alapján ezt meg lehet csinálni.
A belső szűrős ötleten viszont konkrétan felröhögtem, az még az ötlet szinten is totálisan abszurd kategória (nem részletezném tovább)... cseh emelővel/emelőkkel működhet a dolog, de akkor se szivacsokat húznék rá, hanem átemelőnek használnám, hogy egy nagyobb többlépcsős szűrőrendszerbe juttassam a vizet. De nézd meg az anyagokat, rájössz miket lehet ilyen környezetben használni, nem jó felé gondolkodsz, hogy akváriumi megoldásokat akarsz alkalmazni, mivel nem akváriumi felhasználás a cél.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: Pap Endre

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
6 hónapja 1 hete #6 Írta: Pap Endre
Mit gondoltok ha 25m3 a víz és 100db ponty 1-1,5kg-ig való nevelése a cél az reális-e? Mekkora pumpát kellene vennem? Nagy belső szűrő lesz sok vagy nagy cseh emelőkkel (még majd eldöntöm).

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 1 hónapja #7 Írta: Pap Endre
Asszem a Tanganyika tóban (ha jól emlékszem) az egész halpopulációt a vízilovak trágyázása tartja fent. Láttam egy természetfilmet, erről szólt, meg arról, hogy mióta megritkultak a vízilovak, azóta megcsappant a halállomány.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 1 hónapja #8 Írta: djguard
A lókaki szuper, mert eredendően növényi rostokkal kevert. De a szalmában a legmagasabb a N arány!

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 1 hónapja #9 Írta: djguard
Valahol olvastam, hogy az éretlen szervestrágyában a C:N:P aránya 30:1:0,5. Tehát csak a szalma arányát kell változtatni, a műtrágyák hatóanyagtartalma pedig ismert.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 1 hónapja #10 Írta: halőrxxl
Nem, sajnos ő nem ilyen irányultságú. Viszont én kapcsolatban vagyok olyan ismerőssel aki igen- de Moina macrocopa egyenlőre reménytelen a fenébe..
De: tavaly járt az egyesület nagybecsű és kedvelt vidéki mesterünknél /Bazsa Gábor/ ő saját tavaiban saját maga termeli meg mindazt a planktonmennyiséget ami neki szükséges. Ő helyszíni planktonfogó bemutatót majd etetést is tartott nekünk, igazán élvezetes volt látni ahogy a nyüzsgő planktonfelhőből kiemel egy-egy jó adagnyit. A megoldás nem mesterséges eredetű eleség nekik, hanem a világon a legtermészetesebb...ami a lovakból kijön, és nagyot puffan a porban! :D
A tehenek, pipik, is hasonlót tudnak- de ha olvastad a tavi tenyésztést akkor tudod hogy célzottan a planktontenyésztés miatt vadkacsákat is telepítenek az adott vízre- vajon miért? ;)
Huhh...hát én már alig várom hogy végre kitavaszodjon!
T. :Gábor
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: djguard

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 1 hónapja #11 Írta: Pap Endre
Talán Te ilyen halgazdász vagyol?
Csak azért, mert akkor te lehetnél a kulcsemberünk a moina beszerzésnél :cheer:

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 1 hónapja #12 Írta: djguard
Ne gondolkodj Dipterexben ott vannak a piretroidok, szabad felhasználású szerek: Decis, Karate stb
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: Pap Endre

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 1 hónapja #13 Írta: djguard
Anélkül, hogy utána néztem volna, úgy rémlik, hogy ez a C:N:P arány a szalmás szzarvasmarhatrágya sajátja.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: halőrxxl

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 1 hónapja #14 Írta: Pap Endre
Nekem is ezen ketyeg az agyam: ismerek-e valamilyen halgazdasági tagot? Mert ezekszerint ők ezt moinát bizony oltóanyagként használják, kell, hogy legyen nekik, különben a leírt ivadék-előnevelést nem tudnák megoldani. Ha odaállítok, hogy nekem kéne egy literrel abból, akkor lehet, hogy kinevetnek, és azt mondják: nesze vigyed! Már csak keríteni kell egy embert, aki bevisz egy ilyen helyre, vagy kihozza a bolhát.

Láttam a köbméteres tartályokat! Ha oldalról is süti a nap, akkor lehet, hogy nem baj ha mély. Mert eddig mindenhol azt olvastam, hogy a zooplankton a sekély vizet szereti, de azok földbe süllyesztett vizek, csak felülről kapják a napfényt. Én is töröm a fejem ,hogy szerzek valamilyen műanyag edényt. Az a helyzet ugyanis, hogy a rózsás díszmárnáim minden második héten ívnának nekem 400 ivadékot, ha ezt ki akarom használni, akkor bizony bővítenem kell. Azt a foszforsavas vegyszert, hogy is írta: Dipterex, Neguvon. Vajon mezei hobbistának is meg lehet szerezni? A kerekesféreg miatt. Ha jól veszem ki a dolgokat, akkor itt valami olyasmiről van szó, hogy trágyázzák a vizet (szigorúan a megfelelő mértékben) ami fitoplanktonok elszaporodását eredményezi, amin megnőnek a zooplanktonok, azon pedig a halak. Zseniális, így kell a sz@rból halat csinálni :) pontosabban trágya+napfény. Még az is fontos, hogy reggel kell kiszórni, hogy estére elfogyjon, így elkerülhető a hajnali oxigénhiány. Most képzeljük el, mi lenne itt, ha a Tisza még mindig teljes hosszában folyna (csak mint országunk, elvesztette 2/3-át a hosszából). Azt olvasom ,hogy 8-10kg szerves trágyából lesz 1kg halhús.
A PDF íráshoz, amit linkeltem az előző hozzászólásban, eredetileg kellene, hogy legyenek kép mellékletek. Nos egy másik helyen megtaláltam egy hasonló írást, melynek képeit hozzá lehet nézni:
www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/...tes/apc.html#link5.2

Innen vannak a képek: www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/...yesztes/ch02s06.html illetve nem pont ebből a fejezetből, de jobbra lent van interaktív tartalomjegyzék, ahol lehet ugrani. Itt van szó az optimális trágyázás makroelem arányáról: C:N:P=44:7,2:1, már csak a tóvíz mennyiségének arányát kellene ehhez hozzátenni, meg hogy melyik trágya- vagy műtrágyaféle mennyit tartalmaz ezekből az elemekből, és akkor ki lehetne számolni, hogy miből mennyit tegyek otthon a lavórba, vagy az útszéli árokba? Képzeljétek el, ha ezt sikerül kisütni, akkor csupa élőeleséggel nevelhetjük a halainkat! Annyi vízibolhánk lesz, hogy még a fagyóba is jut egész télre.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 1 hónapja #15 Írta: darer
a kép sajnos nem jött.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 1 hónapja #16 Írta: darer

halőrxxl beküldte: Nem biztos hogy a mester örülne a másolásnak...javaslom inkább netes irodalom használatát. Pl: aqualandpetsplus.com/Minnows,%20White%20Clouds.htm
T. :Gábor


Bocs... culpa mea. Nem a könyv lemásolására gondoltam, csak az ide illő fejezetről, ami egy oldal, segítségképpen.
Kiengesztelésül egy Valentin-napi kép

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 1 hónapja #17 Írta: Triops
A 2 tanichthys fajt még nem keresztezték?

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 1 hónapja #18 Írta: halőrxxl
Nagyon-nagyon-nagyon!!!!! Szóval nagy az örömem ha nem holmi bulvár olvasásra szánjátok az időt, hanem valóban értékes irodalmat böngésztek. Tudom hogy nem számít de Endrének bejegyeztem egy piros pontot- mindezt poénként jelzem hogy jó legyen a hangulat! :)
Szóval a színtenyészetekről olvastál...nos elmondom neked hogy igazán kedvelt olvasmányom már rég /és időről-időre visszatérve!/ A Tógazdasági tenyészanyag-termelés/1982/ című könyvecske, melyben sokkal részletesebben megtalálhatod mindezt- az írók egyike is ugyan ez az úr / akkor még tudományos fokozat nélkül csak Horváth László/. A kis lila borítójú könyv előlapján egy hal embrió látható ikraburokban- csoda hát ha anno a lelkemet kitettem azért hogy már a megjelenés napján nekem is meglegyen ez az élménydús könyv? ;)
Egy kérdésem is van hozzád, mert te szeretsz "kombinálni" ahogy megismertelek...nos, szerinted vajon véletlen hogy egy topicban IBC-tartályokkal fotózkodtam, vagy elképzelhető hogy nyáron magam is "mesterséges planktonlelőhelyet " tervezek működtetni? ;) És a könyvben is, a pdf.-ben is ott a Moina....hhh-csak tudjunk szerezni!
T. :Gábor
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: Pap Endre

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 1 hónapja #19 Írta: Pap Endre
Ezt találtam, véletlenül ráakadtam: mkk.szie.hu/dep/halt/UserFiles/File/tana...k/halszap_iv_nev.pdf
A szerző Dr Horváth László egyetemi tanár. A ponty ipari szaporításáról szóló útmutató leírás.
Hogy jön ez az akvarisztikához? Csak beleolvastam, de sok fontos információt találtam a ikra, a lárva és az ivadék fejlődésével kapcsolatban. Érdekes az ivadék előnevelő tó előkészítése. Leírja, hogyan lehet elérni, hogy egy tóban csak kerekesféreg szaporodjon, vagy csak vízibolha (pongyolán fogalmaztam) . Erről bevillant egy ötlet: Ha ezt alkalmazzuk, akkor mesterséges planktonlelőhelyet készíthetünk, ezt lehalászhatjuk akváriumi halainknak, ami már komoly haszonnal bír az akvaristák számára is.
Ne feledjük az előző hozzászólásomat sem! :)
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: halőrxxl

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 1 hónapja #20 Írta: Takker
Szia,

Sok kolibrihalat szaporítottam már,de még ilyen elhúzódó ikrázással nem találkoztam.
Jelenleg is van sima,fátylas,és arany verzióm,ebből a halból. Ivadék csak az aranyból van jelenleg.
Kiteszel sima ozmó vízbe egy hímhez két nőstényt,rendszerint másnap vagy legkésőbb harmadnap leikráznak,ha nem vedd ki őket,kis élővel tuning és próba újra,de erre ritkán van szükség.
Ez az egyetlen olyan,legalábbis az általam nevelt halak közül ami akár tisztán száraz táppal indítható.
Én sera micront adok nekik,de papucsom is van,a kettő tökéletesen megfelel nekik.
Egy hét múlva már eszik a banán férget,artémiát.
Magam nem szoktam szétválasztani őket,de biztos jó úgy is.
Most kezdtem el a Vietnámi kolibrihal szaporítását,belőlük is van már egy kis csapat... ;)
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: halőrxxl, Pap Endre

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Moderátorok: petersKoka
Oldalmegjelenítési idő: 0.285 másodperc
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
    • Vízkémia
    • :) Van ám egy kollégád aki rendszeresen hozza a "szívideget" az aquascaperekre azáltal hogy ránt egyet a zablán, sőt mondhatni csontra betépi...
    • 2 napja 20 órája