A napokban az előfizetőknél és a boltokban az Akvárium Magazin 78. száma. Kiváló ajándék lehet egy előfizetés a karácsonyfa alá! Addig is ízelítő a tartalomból:

A narancsúszós páncélosharcsa tenyésztése
Mindig tetszettek a narancsszínnel büszkélkedő páncélosharcsák. Közülük is a Corydoras sterbai volt a favorit. 2008. őszén hozzájutottam 13 darab kifejlett, ivarérett példányhoz. Azt tartják, hogy tenyésztése komoly kihívás még a tapasztalt akvaristáknak is. Éppen ezért elhatároztam, hogy lesz, ami lesz, én bizony megpróbálom…

A garnélák új generációja
Az első édesvízi garnéla néhány éve tűnt fel a világ akváriumaiban, elindítva ezzel egy új, nagyon dinamikusan fejlődő trendet. Az édesvízi gerinctelenek – mint a csigák, rákok, és garnélák – hamar meghódították az akvaristákat. A trend koronázatlan királynője, az eddig tudományosan nem azonosított Crystal Red garnéla.

Néhány gondolat az amerikai sügérekről
Az AM szerkesztőségének az a képtelen ötlete támadt, hogy az ünnepi számban cseréljük fel tárcáinkat Kasi Mátyással, vagyis ô írjon az afrikai sügérekről, én pedig az amerikai földrészről válasszak témát. Hogy, hogyan sikerül a dolog, azt majd az Olvasók fogják eldönteni, mindenesetre szép, családias karácsonyt és boldog új évet kívánunk! Sokat gondolkodtam, hogy melyik halat válasszam, lenne miből, hiszen a közép- és dél-amerikai sügérkínálat elég bőséges. Végül is úgy határoztam, hogy másfelé veszem az irányt, és nem egyféle sügérről írok, hanem azokat a számomra legkedvesebbeket veszem sorjában néhány sor erejéig, melyeket valaha tartottam, tenyésztettem, vagy éppen kudarcot vallottam velük.

A kazuárfejű sügér
Dél-Afrikában, a Kongó folyóban él ez a meglehetősen extrém kinézetű, bizarr fejformájú sügérkülönlegesség. Mivel úszóhólyagja aránylag fejletlen, kizárólag a lassú folyású szakaszokon, öblökben fordul elő, ahol sok búvóhely található. Nem rendelkezik feltűnő színezettel, mégis van benne valami, amely biztosítja helyét üvegmedencéinkben. Esetlennek tűnő, ugráló mozgása, búbos feje, kékes szemgyűrűje teszi a társas akvárium bájos központjává, az akvarista szíve csücskévé.

Garra rufa, a gyógyító hal
A Garra rufa (Heckel, 1843) az 1800-as évek eleje óta ismert és az eurázsiai régióban találták meg. A Jordan, az Orontes, a Tigris és Eufrátesz folyók vízgyűjtő területe a fő élőhelye, ahol megtalálható folyókban, apró csatornákban, tavakban. Törökország déli és Szíria északi részén is él néhány helyen. A Garra nemzetségnek már több mint száz faja ismert, de ilyen érdekes tulajdonság eddig erről az egy fajról derült ki.

Heiko Bleher felfedezései – 4. rész
Heiko Bleher neve még a hazai akvaristák körében is jól ismert, sőt elismert. Elsősorban a diszkoszhalak iránt érdeklődők, tenyésztők szívébe lopta be magát az elmúlt évtizedek alatt. Bleher gyerekkora óta évente több expedíción vesz részt, ahol újabb és újabb fajokat fedez fel. A 2007. évi felfedezéseiről készített cikksorozatot, Magyarországon elsőként az Akvárium Magazin olvasóival osztja meg.

Törpék az akváriumban
Az első akvárium méretezése sok akvarizálni kezdő ember legnagyobb problémája. Ez részben betudható annak, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, milyen lehetőségeik vannak, mely halak iránt is érdeklődnek. Egy szakkönyv alapos áttanulmányozásával már tisztább képet kaphatunk melyek azok a halak, halcsaládok melyeknek viselkedése, színezete leginkább illeszkedik a mi elképzeléseinkhez. Ezen ismeretek birtokában nagyobb biztonsággal kalkulálhatjuk ki az akváriumunk méretét.

Nagynyomású szén-dioxid rendszer összeállítása
A szén-dioxid gáz akváriumba való adagolása, a modern növényes akvarisztika alapja. Hatására a növények aktív fotoszintetizálásba kezdenek és oxigént termelnek. Ezzel a trükkel a növényes akváriumokba a halak számára létfontosságú oxigént a növényekkel állíttatjuk elő. Lássuk tehát, hogy milyen elemekből épül fel a nagynyomású széndioxid adagoló rendszer.

A beteg halak is rosszul vannak…
Általánosságban elmondható, hogy ha a kiváltó okokat ismerjük és azok negatív hatásait meg tudjuk szüntetni, akkor eredményesen gyógyíthatóak halaink. Néhány gondolat, amire érdemes figyeljünk:

A legtöbb betegség okozója a nem megfelelő tartási körülmény, a stressz, a rossz minőségű táplálék illetve a nem megfelelô vízminőség. Egy túlnépesített akvárium lehet, hogy a mi szemünkben szép, de vajon az akvárium lakói is így érzik?...

Csiszár Gábor akváriuma
Bemutatkozásként annyit magamról, hogy a harmincas éveimet járom és hobbi szinten űzöm az akvarisztikát. Első akváriumom egy édesvízi volt, melyet 14 éves koromban még a szüleimtől kaptam. Akkor tanulgattam, hogyan lehet és érdemes jól berendezni egy akváriumot úgy, hogy az a benne élőknek kényelmes, számomra pedig tetszetős legyen. Belevetettem magam az akvarisztikával foglalkozó könyvekbe és igyekeztem minden létező újdonságot beszerezni. Abban az időben még nem volt internet, úgyhogy az információáramlás csak a közvetlen ismerősök között és persze a szaklapokból valósulhatott meg. Egészen addig jutottam az édesvízi akvarisztikában, hogy halakat – többek között diszkoszhalakat is – szaporítottam otthon.

A bohóchalak szaporítása a gyakorlatban – 1. rész
Szokták mondani, hogy egy tengeri akváriumnál az egyik legfontosabb emberi tényező, a türelem. Ebben igazuk is lehet és ez fokozottan érvényes akkor, ha bohóchalat, vagy bármi más akváriumban lakó élőlényt szeretnénk tenyészteni. Kell még hozzá jó sok kitartás, rengeteg befektetett idő és a kudarc elviselésének képessége. És még jó néhány dolog, amit megpróbálok itt leírni.

Lothar Hermann halodája
Már régóta nézegettem ennek az Úrnak a honlapját az interneten, mivel sok jó és pozitív leírást találtam róla különböző fórumokon, amikor is május elején sikerült eljutnom hozzá. Nem csalódtam! Egy igazi precíz, környezettudatos és egyben modern tenyészettel találtam szemben magam.

Egy új brazil ékesség Magyarországon
Ahogy azt korábban a Magazin hasábjain olvashatták, az Akvaristák Magyarországi Egyesültének keretein belül megalakult a Magyar Killi Szövetség. Az akkor még alakulóban lévő szövetség két tagja kiutazott Altenburgba egy akvarista kiállításra, ahonnan igazán nagy ajándékkal tértek haza. Hoztak nekem két pár Simpsonichthys reticulatus-t. Örömmel fogadtam ezeket a csodás kis halakat, melyekről egészen 2002-ig nem is hallott a világ.

Az észak-amerikai vörösrák 1. rész
A Procambarus clarkii-t Charles Frédéric Girard nevezte el John H. Clark tiszteletére, aki 1851-ben végezte kutatásait a mexikói határvidéken. A Procambarus clarkii származási helye az USA déli része, Lousiana (német nyelvterületen hívják lousianai ráknak is). Európai utazásának, és hódításának első állomása Spanyolország, ahol 1973-ban figyelték meg először. Tekintettel gyors alkalmazkodóképességére, és viszonylag ellenálló életmódjára, hamar otthonosan mozgott az öreg kontinensen, és feltűnt más mérsékeltebb éghajlatú területen is. Európa északi részein megtalálható, de mérsékelt az elterjedése, ezzel szemben a déli részeken tömegesen elszaporodik.

Az Akvárium Magazin 78. számának hirdetői:
-AkvaPlanet
-AquaEl - Panzi-Pet Kft.
-aquariuminstall.hu
-Aquatlantis Akváriumok - Szer-Ber Team Bt. 
-Astra - Vet Profil Kft. 
-Coral Corner Kft. - Tengeri akvarisztika
-Ecosphere - aquariuminstall.hu
-EHEIM - Fisch Kft.
-Galapagos Zoo Centrum
-Green Aqua – Modern növényes akvarisztika japán stílusban
-Lila Sárkány Kft. - Sokkfagyasztott természetes élő eleségek
-MOLIFLORA - vízinövények
- SERA - sera Magyarország Kft.
-Sylvania – Akvárium- és terrárium-világítás
-TETRA - Fisch Kft.