Technikai okok miatt néhány napot csúszik a lap, viszont rendkívül érdekes cikkekkel lesz teli. A jövő héten mindenki kézbe veheti, addig is ízelítőül a tartalomból:
Kakadu törpesügér
Hazánkban a dél-amerikai törpesügérek - régebben oly közkedvelt - képviselői meglehetősen háttérbe szorultak az elmúlt pár év folyamán. Ezen írásom nem titkolt célja, hogy egy régi kedves ismerősöm hathatós segítségével, némiképp népszerűsítsem a lenyűgöző szépségű, fejlett ivadékgondozási ösztönnel rendelkező fajok tucatjait magába foglaló Apistogramma nemzetséget. Hogy kire is utaltam a „régi kedves ismerős” titulussal? Nem másra, mint az Amazonas folyam perui szakaszának egyik igazi, élő ékkövére: a kakadu törpesügérre…
Nyasszai karcsúsügér
A Malawi-tó északi görgeteg zónáiban több helyen is előfordul (Ngkuyo, Masimbwe, Mphanga). Jellegzetessége a fajnak a hosszú, nyurga test és a száj felé hegyesedő fej. Ez a sárga vagy narancs farkú csoport csapottabb fejformájú, magasabb hátú és jóval szelídebb temperamentumú, mint az alapváltozat. A hímek hossza 12 cm, testükön világoskék alapon sötétkék- fekete függőleges csíkok találhatóak. A farokúszó és a hátúszó vége narancsos sárga. A nőstények 2-3 cm-rel kisebbre nőnek, valamint színpompájuk igencsak elmarad a hímekétől.
Az Everglades képekben
Állandó, nem hivatalos kiküldött, amerikai „akvarisztikai tudósítónk” - Boros Laci barátunk - az Everglades mocsárnál járt Floridában. Amint megláttuk a képeit, azt gondoltuk, hogy bár nem szorosan akvarisztikai témájúak, de muszáj bemutatnunk őket a Kedves Olvasónak!
Elassoma okefenokee
Közel húszévnyi türelmes várakozás után végre hozzájutottam egy, még Európában is ritkaságnak számító picike naphalhoz, az Elassoma okefenokee-hoz. Természetes elterjedési területük kiterjed Dél-Florida kivételével az egész félszigetre, nyugaton egészen a Choctawhatchee folyó (nyugati populáció), és keleten a Waccasassa folyó (keleti populáció) vízrendszeréig. Az első okefenokee példányokat még a 19. század végén Lönnberg gyűjtötte a floridai Orange megye Páfrány nevű patakjából, valamint az Osceola megyében fekvő Kissimmee város körüli patakokból és tavakból (pl. Tohopekaliga-tó).
Díszhalaink takarmányozása – 1. rész
A díszhalaink számára megfelelő (teljes értékű) táplálék kiválasztása, a kielégítő takarmányozás – a hal szervezetében lejátszódó kémiai és biológiai folyamatok révén – elengedhetetlenül szükséges a növekedéshez, hatással van a halak egészségi állapotára, ellenálló képességére, viselkedésére, és küllemére (színezet). Tenyészállataink esetében is kiemelkedő fontosságú a takarmányozás kérdése, hiszen befolyásolja a szaporodás sikerességét, a tenyészhalak termékenységét, az utódok számát és egészségi állapotát, ellenálló képességét (immunrendszer), növekedését, stb. Jó tenyészhalak nevelésére, pedig már egészen ivadékkortól törekednünk kell.
Interjú Dr. Horn Péterrel
Dr. Horn Péter akadémikus, rektor emeritus 2009-ben a Magyar oktatás és köznevelés kategóriában Prima Primissima Díjat kapott. Ezen apropóból kértünk tőle interjút.
Heiko Bleher felfedezései – 5. rész
Brazília, Lago Aiapuá régió, 2007. Begyűjtés helye: Az itt bemutatott fajok, sok más fajjal együtt, a Lagos Aiapuá északi vízgyűjtőterületén, az Igarapé Tabac?o felső folyásánál élnek. A régió a mai napig az alig felfedezett, hatalmas Rio Purus vízterületéhez tartozik, de mégis messze van a fő folyótól.
Akvakertész verseny
A 2009-es év igazán izgalmasan végződött az akvakertészek számára. Decemberben ünnepélyes keretek között hirdettünk eredményt, a legszebb növényes akváriumok versenyén. 35 gyönyörű akvárium nevezett az első magyar akvakertész versenyre a H.A.C. 2009. Aquascaping Contestre. Külön öröm számunkra, hogy még határainkon túlról is érkezett (magyar) nevezés.
Bohóchalak szaporítása a gyakorlatban – 2. rész
Artemia petét könnyű beszerezni, szinte minden akvarista boltban kapni, természetesen édesvízi boltokban is. Viszont nem olyan könnyű jó minőségűt kifogni. Akkor jó az artemia pete, ha a peték nagy százaléka kikel és azt egy viszonylag könnyen behatárolható időpontban teszi. Ráadásul ez csak az egyik gond. A legtöbb pete, amit boltokban kapni előre sóval van keverve, ami egyszerűbbé teszi a keltetést, viszont rettenetesen kevés. Egy ilyen zacskó pete kb. két-három alkalomra elég, ami mondjuk két nap. Viszont az ivadékok ezt fogják enni hetekig. Tehát mindenképpen érdemes valamivel nagyobb kiszerelést találni.
A karácsonyfaféreg
Karácsonyfaféreg alatt általában a Spirobranchus giganteus, vagy Spirobranchus corniculatus fajokat értjük. A Serpulidae családba tartoznak. Ezek a csőférgek meszes vázat építenek, egy csövet építenek maguknak, amibe veszély esetén vissza tudnak húzódni.
Egyszerű széndioxid generátor
A díszhalak tartása csak addíg öröm, amíg az akvárium vizében képződő bomlástermékek szintje nem emelkedik meg lényegesen. A vízben keletkezett káros anyagok legnagyobb része nitrogén-, másik része pedig kénvegyület. A fehérjék bomlásából először ammónia (NH3), majd hidroxil-amin (NH2-OH), azt követően nitrit (NO2), végül pedig nitrát (NO3) keletkezik. A kénvegyületek legmérgezőbbje a kénhidrogén (H2S). Ezen bomlásermékek jelenlétében a halak sápadtak, gyakran kerülik a fényt, étvágytalanok, fajra jellemző viselkedésük megváltozik, hajlamosakká válnak betegségekre, végül pedig elpusztulnak. A káros folyamatok megelőzése érdekében rendszeres vizcseréket kell végrehajtanunk, amely munkaigényes feladat.
Corydoras aeneus színváltozatok
Akkor jöttem csak rá, milyen nagy fába vágtam a fejszémet ezzel a témával, amikor elkezdtem anyagot gyűjteni a cikkhez. Számos nehezen megválaszolható kérdés merült fel már a legelején: Mi a különbség a C. aeneus, a C. schulzei és a C. eques fajok közt? Egyáltalán különálló fajok-e? A különböző színű C. aeneusok előfordulnak- e a természetben vagy csak kitenyésztett színváltozatok?! Esetleg csak festés eredményei?! Nem volt más hátra, mint belevetni magam a papíros és internetes szakirodalomba – kiegészítve persze a saját tapasztalataimmal – és hozzálátni a szálak kibogozásához.
Dr. Lányi György 86 éves, és mi ez alkalomból meglátogattuk
Dr. Lányi György 1924. január 9-én született, Budapesten. Biológus, tudományos szakíró, újságíró, aki a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaság tudományi és Állatorvosi Karán tanult 1942–1944 között. A Magyar Agrártudományi Egyetemen végzett 1947-ben, majd doktori oklevelet szerzett 1948-ban. Az Állattenyésztési Kutató Intézet Haltenyésztési osztály halbiológusa volt 1948–1950, majd az Állatkert osztályvezető biológusa volt (1951–1952).
Az észak-amerikai vörösrák – 2. rész
Az Procambarus clarkiiról szóló cikk második, rendhagyó részében az akvarizált fajok gazdasági jelentőségét, valamint környezeti hatásait járom körül. Az akvarisztika jelentős üzlet az abban érdeketek számára. Az akvaristák előtt az eredeti élőhelyeken elsősorban az állatok befogásával, tenyésztésével, nagykereskedelmével foglalkozó társaságok ismertek. Mindamellett számos beakvarizált faj az eredeti élőhelyén kisebb-nagyobb jelentőségű helyet foglal el az élelmiszeriparban. Biztos sokan láttátok a kereskedésekben méregdrágán árult egzotikus fajokat fogyasztó helyi lakosokat. A halak mellett hasonló a helyzet a rákokkal is. A Procambarus clarkii-t könnyű alkalmazkodóképessége miatt a világ több pontján tenyésztik, és fogyasztják.