Bár technikai okok miatt egy kicsit késve jelenik meg, de annál izgalmasabb témákat érint a Magazin 80. száma. Jövő héttől már kapható az újságárusoknál és a jobb díszhal-szaküzletekben.

A mexikói kardfarkú hal
A napjainkban csak „szifó” néven előforduló halacska, még a laikusok számára is ismert, hiszen nincs olyan állatkereskedés, ahol ne árulnák folyamatosan ezt a kezdőknek ajánlott, igen tetszetős díszhalat. Általában, ha valaki akváriumot vásárol, a szifó mindig az első halak között szerepel, szívóssága, viszonylag olcsó ára, és nemutolsósorban könnyű szaporíthatósága miatt...

Retro evolúció
Bár Európában nem őshonosak az elevenszülő fogaspontyok, a felfedezésüket követően nem sokkal felmerült több faj betelepítése más kontinensekre is különböző megfontolásokból. Alkalmazkodó képességének köszönhetően – a szélsőségeket jól tolerálva – három fajuk tudott igazán meghonosodni hazánkban, és bár tudomásunk szerint időnként néhány példányból álló állományfrissítések történtek, e fajok évtizedek óta folyamatosan létező állományokat tartanak fenn hazánk erre megfelelő vizeiben...

Társítási lehetőségek az amerikai sügéreknél
Ez a cikk az első a Sügérföld rovat történetében, amely nem kifejezetten a sügérekről szól. Nagyon sok tévhit kering manapság ezekről a csodálatos halakról, főképpen a félrefordított „szakkönyveknek”, és a különböző internetes fórumoknak köszönhetően, melyek színvonala lassan egy valóságshow-éval vetekszik. Sokan azért fordulnak el a bölcsőszájú halaktól, mert a sok bizonytalan forrás agresszívnak, társíthatatlannak, féktelen természetűnek írja le őket...

Két újdonság Afrikából
Kasi Mátyás kollégám egy nagyon érdekes témát dolgozott fel a dél-amerikai sügérek, dél-amerikai halakkal való társításáról. Afrikáról is lehetne egy hasonló cikket írni, de nem teszem, azon okfejtésből kiindulva, hogy egyrészt csak ismétlésekbe bocsátkoznék, hiszen az alapelvek ugyanazok, másrészt egy nagyon komplett témából tudnék csak korántsem teljes részleteket kiragadni. Ráadásul általában nem is az a probléma az afrikai sügérekkel, hogy afrikai halakkal hogyan társítsuk azokat, hanem, hogy egyáltalán milyen díszhalakkal tarthatóak. Erről pedig a közelmúltban megjelent könyvben már elég kimerítően leírtam a véleményemet. Ha a Magazin Olvasói másként gondolkodnak, igénylik a témát, akkor ígérem a következő számok egyikében visszatérek erre a kérdésre. Most viszont, mivel úgy érzem, hogy bőven akadnak olyan afrikai sügérek, melyek még Magyarországon nem ismertek, ezúton két nagyon szép, dekoratív újdonságot szeretnék bemutatni...

Kormányrendelet
Megjelent a “Kormány 41/2010. (II. 26.) Korm. Rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról”, melyről néhány – az akvarisztikát és a halakat érintő – gondolatot leírtunk, kiemelve azon részeket, amelyek szakmailag aggályosnak, illetve megfelelő értelmezés híján értelmezhetetlennek tartunk...

Díszhalaink takarmányozása – 2. rész
A díszhalak takarmányozásával kapcsolatban nagyon sok helyen elhangzik, hogy halainkat változatosan etessük. Ez teljes mértékben igaz, hiszen a változatos etetéssel tudjuk azt elérni, hogy a halaink jól növekedjenek, szépen fejlődjenek, „színesek” és egészségesek legyenek. Azonban jó azzal is tisztában lenni, hogy – takarmányozástani szemszögből nézve -mi áll e mögött az állítás mögött: mi az, hogy változatos etetés, miért jó, illetve milyen táplálékokat és miért érdemes előnyben részesíteni?

40 éves a Zsilinszky díszállat-szaküzlet
Éppen 40 éve annak, hogy meg kaptam első akváriumi halaimat, egy – számomra nagyon érdekes, elevenszülő – szifó párt. Jött még velük némi valiznéria, amely – a halakkal együtt – néhány hónap alatt szaporodott is. Mire észrevettem, már 8-10 darab, halakkal és növényekkel teli, 5 literes uborkásüveg tulajdonosa voltam. Természetesen osztogattam fűnek-fának – már akkor is – a szaporulatot, de mivel folyamatos volt az utánpótlás, más célállomást kellett találnom. Ekkor, a 70-es évek elején, kerültem be az egyik XI. kerületi díszállat-szaküzletbe, a Zsilinszky-boltba...

Heiko Bleher felfedezései – 6. rész
A „Heiko Bleher felfedezései” sorozat utolsó részéhez érkeztünk. A leírásokat olvasva és a fotókat nézegetve odaképzelhettük magunkat is a helyszínekre. Olyan fajokról és élőhelyükről olvashattunk, amelyeket talán soha nem láthatunk élőben. Számomra megtisztelő, de ugyanakkor nehéz feladat volt Bleher írásaival dolgozni. Remélem sikerült legalább olyan élményt átadni az Olvasónak, mint amiben nekem volt részem munkám során...

Chilei pillanatképek
Aki szereti a szokatlan természeti csodákat, az szeretni fogja Chilét, az Andok fenséges lejtőin lassan lecsúszó óriási gleccsereivel, sivatagjaival éppen úgy, mint fjordjaival, végtelen esőerdőivel és festői szépségű tavaival, szigeteivel. Egy végtelen hosszúságúnak látszó ország, amely végig megy észak-déli irányba Pánamerikán...

Sipos László a víz alatti festőművész
Gyerekkoromtól kezdve a rajzolás és a víz volt az a két dolog az életemben, amely leginkább foglalkoztatott. Víz mellett nőttem fel, tavasztól őszig a Tisza-parton laktunk, így aztán korán ismeretséget kötöttem a víz világával. Hat évesen, Cousteau kapitány filmjeinek hatására elhatároztam, hogy búvár leszek, erről is van egy rajzom, amit mai napig őrzök. Gyerekként a Tisza melletti házunk közelében lévő sekély, de kristálytiszta vizű kubikgödrökben kezdtem a búvárkodást, és a hínárfélékkel sűrűn benőtt tavakban szerzett élmények meghatározták a továbbiakat. A gyerekkori álmomat sikerült is valóra váltanom, először az MHSZ keretei között, majd 1994-ben CMAS búvártanfolyamot is végeztem, 2003-ban pedig búvároktatói minősítést is szereztem. A búvárkodás során leginkább az élővilág érdekel, bár szívesen merülök barlangokban vagy jég alatt is...

Zöldövezeti lakás kiadó
Az akvakertész sorozat előző részeiben lépésről lépésre körbejártuk, hogy miként lehet az üvegkockába zárt vízbe a növényeinknek élhető közeget biztosítani. Azonban a szép zöld gyep, a gyönyörű bokrok mit sem érnek halak, garnélák és egyéb állatok nélkül. Ők visznek igazi életet az akváriumba. A kellő gondossággal kiválasztott élőlények remekül hozzátesznek az akvárium összképéhez. Az alábbiakban olyan lakók közt csemegézünk, akik értékelnek egy „panorámás zöldövezeti lakást”...

Egy év a Xingúkkal
A 90-es évek közepe-vége felé fogtam bele a diszkoszok tartásába, nagyjából egy időben azzal, hogy az Internet is egy kicsit szélesebb kör számára vált elérhetővé, így a kezdetektől fogva az időm tetemes részét azzal töltöttem, hogy mindenféle weboldalakat és fórumokat keresgettem - látogattam, melyek a diszkoszhalakról szóltak. Egészen pontosan nem tudnám megmondani, hogy mikor, de szerintem kb. 10 éve annak, hogy egy angol weboldalon (ami ma már nem létezik, és a hajdan híres tulajdonosa sem halazik már) megláttam egy tökéletesen kerek testű, aranysárga színű példányt. Szerelem volt első látásra. Abban a pillanatban tudtam, hogy egyszer nekem ilyen halam lesz...

A díszállattartás és a média kapcsolata
Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy egy televízióban látott riport, egy színes magazin, egy interneten publikált cikk, egy rádióműsor, akár egy óriásplakát láttán kérdések, kételyek, gondolatok fogalmazódtak meg benne. Legyen az gazdasági vagy bulvár hír, szórakoztató műsor vagy reklám. Ha mélyebben érdeklődünk a dolog iránt, internetes keresők segítségével rákeresünk, a közösségi oldalakon ismerősöktől megkérdezzük, megvesszük a releváns magazint, újságot...

Fonalas úszójú Polynemus-ok
A Polynemidae (Linné, 1758) család elsősorban tengeri és brakkvízi halakat foglal magába, melyek szinte minden trópusi és szubtrópusi tengerben előfordulnak, megtalálhatók folyótorkolatokban, zátonyok közelében, de édesvízbe is felnyomulhatnak. Szájuk alsó állású, hátúszójuk két részre osztott. A családra jellemző fonalas úszók azt jelentik, hogy – mint a képen is látható – a testméretüket meghaladó hosszúságú, akár 30 centiméteres nyúlványok jelennek meg a mellúszón...