Farokfoltos díszküllő
Annak idején, valamikor a 80-as évek elején, amikor ez a csodálatos színezetű hal bekerült a hazai akvarista életbe, „burmai géb” néven kezdték forgalmazni. Mint utóbb kiderült, nem géb, de még csak nem is burmai. Származási helye Pápua Új-Guinea trópusi és szubtrópusi területei. Sekély tavakban és lassan áramló patakokban honos.
Egy barátságos afrikai
Az afrikai nagy tavak sügéreiről – csodás színeik mellett – legtöbbször vehemens, viszonylag agresszív viselkedésük jut eszünkbe. Mint mindenhol, itt is van kivétel! Egy igazán „barátságos” szájköltő fajt szeretnék bemutatni. Az első leírást halunkról az Akvárium Magazin húsz évvel ezelőtti számában olvastam először Lukács László tollából. Akkoriban még Haplochromis kribensis „Hard Rock”-ként tisztelhettük, mára sok helyen már Paralabidochromis sauvagei néven találkozhatunk vele.
A Nothobranchius brieni újrafelfedezése
Az afrikai utazások egyik legérdekesebb élménye, hogy olyan emberek között lehet lenni, akik nem felejtették el őseik mítoszait. A kongói Katanga tartomány Luba közösségek köreiben él egy olyan legenda, hogy a halak az esővel hullnak az égből. És ez a legenda valósággá is válik! Ha az emberek valahol egy folyó közelében egy mélyedést készítenek a földben, akkor egy hónappal az esőzések érkezése után, amikorra a mélyedés már egy ideje megtelt vízzel, kis halakat lehet benne találni.
Hegylakók végveszélyben I.
Tequila – egy kicsit másképp, akár így is kezdhettem volna cikkem, hiszen a tequila szó hallatán sokan a mexikói „tüzes vízre” gondolnak, pedig ez a szó a magashegyi fogaspontyféléket ismerő akvaristáknak egészen mást jelent. Kétrészes sorozatunkban hegyvidéki, kevésbé ismert, de sajnos legfőképpen veszélyeztetett elevenszülő fogaspontyfélékről lesz szó.
Santa Maria avagy a „Jámbor szigetek”
Tizenharmadik éve húz ide újra és újra vissza a szívem. Valahol a 25% K és 37% Ny között. Santa Maria – a neve magyarul lehetne akár Nagyboldogaszszony szigete is, az Azori-szigetcsoport kilenc tagjából a keleti csoport déli, és egyben a szigetcsoport legdélebbi szigetének.
Redox-potenciál
A víz egyes paraméterei közül a pH-érték, más néven proton aktivitás jelentőségével és módosításával már számos cikkben foglalkoztunk (a protonok elektromosan pozitív töltéssel rendelkező elemi részecskék). Keveset beszéltünk eddig a másik alapvető paraméter, az elektronaktivitás fogalmáról és hatásairól. Az elektronok elektromosan negatív töltésű elemi részecskék, amelyek az oldat oxido-redukciós tulajdonságait határozzák meg, melyek alapját az elektroncsere képezi. Az oxidáció fogalmát ezért kiterjesztjük és nemcsak oxigénnel való egyesülést, hanem elektron leadást is értünk alatta.
Horoggal díszhalra?
A cím olvastán gondolom többen is rosszallóan megcsóválták a fejüket, mondván, egy igazi akvarista nem okoz fájdalmat szeretett állatainak. A helyzet azonban az, hogy az én esetemben a horgászat előbb vált szenvedélyemmé, mint az akvarizálás, hiszen 2 éves korom óta horgászom, de „csak” 6 éves koromtól foglalkozom az akváriumokkal. Az első akváriumomat is a horgászatnak köszönhetem, mivel a legelső „díszhalaim” szivárványos öklék voltak.
Vieja synspilum
Közép-Amerika Mexikótól Panamáig terül el. Erről a területről a folyók vagy az Atlanti-óceánba, vagy a Csendes-óceánba folynak. Ezek a folyók gyakorlatilag teljesen el vannak szeparálva egymástól egy északnyugatról délkelet felé húzó dó hegylánc által, ily módon mindkét hidrogeográfiai területnek megvan az egymástól eltérő sajátos faunája (állatvilága). Mi most az atlanti területtel foglalkozunk, amely Mexikótól Guatemala északi részén át Belize-ig terül el.
Az afrikai üvegharcsa
A harcsafélék közkedvelt díszhalak az akvarisztikában. Hasonló gondolatokkal kezdtem nagyjából egy évvel ezelőtt az amazonasi törpe bendzsóharcsáról szóló cikkemet, mely elővezetett egy teljes éven át „futó”, dél-amerikai harcsaritkaságokról szóló sorozatot. Viszont mi sem bizonyítja jobban e különleges életmódú és nagy formagazdagságú halak kedveltségét, minthogy ismét felmerült az igény, hogy a Magazin hasábjain egy harcsafaj szerepeljen. Mostani választásunk egy különleges afrikai fajra esett.
Green Terror
Ez a csodálatos színezetű akara igen régi lakója medencéinknek, szinte minden sügértartó akvarista ismeri, széles körben mégsem terjedt el. Ennek oka viszonylag harapós természete. Angolul Green Terror-nak nevezik, és aki már foglalkozott e fajjal, érti miért. Annyit azonban hozzáfűznék, hogy a „nincs agresszív hal, csak kicsi akvárium” megállapítás erre a fajra talán a legjellemzőbb. A kis akváriumok „kannibál vadállata” méltóságteljes és békés császárrá válik, amint akkora medencébe kerül, melynek mérete és elrendezése megfelel igényeinek.