- Hozzászólások: 248
- Köszönetek: 55
Az akvárium szûrése
- Pap Endre
- Nem elérhető
- ŐshalAM
Azt azonban, hogy a légbeporlasztás nem hűti az akváriumot, sem elméletileg, sem tapasztalat alapján nem írom alá. Azok a buborékok mire felérnek a vízből, telítődnek párával (ami lehet hogy később lecsapódik az üvegen, de valamennyi úgyis elhagyja az akvárium légterét), e pára pedig biztosan párolgáshőt visz magával.
Az egyik kicsi akváriumomban korábban még kicsi motoros belsőszűrő volt. Kíváncsiságból direkt megfigyeltem ,hogy a szoba azonos hőmérséklete mellett - amit szintén mértem - megváltozott a hőmérséklete a víznek, már akkor is, mikor a saját légbeszívóját használtam (persze eközben működik a fodrozódás is, ami igen hasznos, ezért itt is felszínközelbe kell hagyni a vízsugarat). amikor átálltam akkor még légporlasztós szűrőre, tovább esett az egyensúlyi hőmérséklet, persze nem sokat 1-2°C csupán. A fűtő állandó teljesítményű, nem hőfokszabályzós, így a magától beálló vízhőmérséklet a hőkivitel változásával megváltozik a vízhőmérséklet. A nagyobb különbség akkor mutatkozott meg hőmérsékletben, mikor eljött a kánikula. Magasabb hőmérsékleten már többet hűt, mert több párát tud kivinni a meleg levegő. Tovább lehet trükközni azzal, ha esetleg átvezetem a légcsövet egy jegesvödrön, ezzel hideg levegőt fújok be, ami további folyamatos hőelszállítást tett lehetővé, mikor megjött a nagy meleg. A leghatékonyabb vízhűtésnek azonban az bizonyult, ha levettem a fedőt és odaállítottam a ventillátort , az mindent vitt, 30-ról visszaálltam vele 24-re, és éjszaka le lehetett kapcsolni.
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- halőrxxl
- Nem elérhető
- Mindenhat(L)ó
- Hozzászólások: 2965
- Köszönetek: 1688
Aztán még: amikor a halak elkezdenek pipálni, akkor a baj már sokkal nagyobb semmint azt gondolnánk- itt most egyértelműen nem azokra a halcsaládokra gondolok melyek kívánják is a légköri lélegzetvételt, hanem a hagyományos "vízi halakra". Amint azt az AM régebbi számában is nagy élvezettel olvashatjuk sajnos az oxigénhiány mint jelenség már jóval korábban mételyezi halaink életét minthogy pipálni kezdenének! A pipálási határ mint olyan jóval kevesebb oxigénszintnél található, mint a kezdődő és minden életfolyamatban káros oxigénhiányos állapot. Részemről legszívesebben megölelném az akkori cikk íróját olyan szépen levezette, látványos méréseket és egy általam plátói szerelemmel kedvelt műszert is bevillantva...szóval számomra aki halas ember vagyok és szó mi szó kissé sok halat is tartok nekem szinte kötelező a folyamatos levegőbeoldás. Működik-működhet a felszín fodroztatása is, de egy régebbi linken lévő táblázat is híven megmutatja a hatékonyságok közti különbségeket.
A legjobb az lenne ha nem is kellene semmit csinálnunk a vízzel, de ez a hobbi nem erről szól..
T. :Gábor
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- toist
- Nem elérhető
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 399
- Köszönetek: 363
Endre! Értem mire gondolsz, de én úgy tapasztaltam, tökmindegy honnan szívunk a kis csővel, ha belső szűrőnk van (több év alatt egyszer sem lett kevés a vízben oldott oxigénem attól, hogy csak a "zárt" tető alatt volt a kis cső vége). A gyakorlat elméleti háttere az lehet, hogy az oxigén vízben rosszul oldódik, 6-7 mg/l környéke a maximum az általunk használt hőmérsékleten, a levegő 1 literjében pedig nagyjából 200 mg az oxigén, tehát magas a buffer, emellett az akváriumi világítás által melegített levegő és a párolgás egyaránt kifele hajtja az akvárium fölül a levegőt, a kis réseken mindenképpen elég aktív légcsere történik (elég csak arra gondolni alátámasztásul, hogy párszáz liter akváriumnál is mennyivel nagyobb a szoba páratartalma, még akkor is, ha üvegtető van minden akváriumon). Viszont van egy kijelentésed, ami egyáltalán nem igaz: ha levegőt juttatunk be az akvárium vizébe, az önmagában nem hűt. Az valóban tud hűteni, ha fölüle aktívan hajtunk ki levegőt pl ventillátorral, mivel a párolgás erősebb lesz és ez endoterm folyamatként hűti az akváriumban maradó vizet. Visszaolvasva amit írtam, úgy tűnhet, hogy kötözködöm, de nem ez történik csak ha már elméletet keresünk a gyakorlat mögé, próbálom azt megtalálni, ami alátámasztja a valós gyakorlatot. Nem kell elhinni egyébként, csak próbáld ki! Nem durván túltelepített akváriumnál (és ez nagyon fontos kitétel!) elég oxigén fog bekeveredni - a telefon kamerája sajnos még mindig nem jó, hogy pl az L333-asokat levideózzam, jelenleg 2 akváriumom működik bárminemű beporlasztás nélkül kiválóan (csak felszín mozgatással), de hogy egy példát mutassak a múltból, az esőztető szintén csak felszínfodrozásra (felszín alól felfelé) állítva ikráztattam és neveltem fel pettyes indiai tarkasügereket, a hozzászólásban és linkelten látható képek, videók is mutatják, hogy nagyon nem érezték rosszul magukat - a hozzászólás alján a 3. videón az is elég jól látható, mennyi a felszínfodrozás mértéke.
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- Spongyafilter
- Nem elérhető
- Növendék
- Hozzászólások: 70
- Köszönetek: 39
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- Pap Endre
- Nem elérhető
- ŐshalAM
- Hozzászólások: 248
- Köszönetek: 55
Én ebben látom a probléma gyökerét amikor csak a vizet hullámoztatjuk.
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- Spongyafilter
- Nem elérhető
- Növendék
- Hozzászólások: 70
- Köszönetek: 39
toist beküldte: Egyetértek. A hullámzó felszín többet ér oxigénbeoldás szempontjából mint, a finom, elkevert beporlasztás.
Ha már újra előkerült a téma, akkor én is leírom a tapasztalatomat. Nekem is úgy tűnik, mint halőrnek, hogy légpumpás levegőztetéssel sokkal jobban dúsítható a víz oxigénnel. Kánikulában volt az a jelenség, hogy a halak elkezdtek pipálni és a maláj tornyosok is mind a felszínre jöttek. Belső motoros szűrés volt, felszíni vízáramoltatással, légpumpa nélkül. A víz hőmérséklete 28-29 °C körül volt. Aztán üzembe helyeztem a levegős szivacsszűrőt a motoros helyett és a probléma megszűnt. Belső motoros szűrésnél nálam mindig megjelenik a hártya a víz tetején, a levegős ezt eltünteti, nem tudom, hogy ez okozza-e a jelenséget, vagyis a hártya akadályozza a beoldást. Növényes fórumokon is írják, hogy nyáron éjszakára gyakran üzembe kell állítani a légpumpát, mert a halak elkezdenek pipálni, pedig azok az akváriumok nincsenek általában túltelepítve hallal. A természetben a csobogás utánozza a légpumpa hatását, azok a vizek oxigéndúsabbak, amiknek csobog a felszíne, mint a csak felszínen áramlóknak.
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- Pap Endre
- Nem elérhető
- ŐshalAM
- Hozzászólások: 248
- Köszönetek: 55
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- Pap Endre
- Nem elérhető
- ŐshalAM
- Hozzászólások: 248
- Köszönetek: 55
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- halőrxxl
- Nem elérhető
- Mindenhat(L)ó
- Hozzászólások: 2965
- Köszönetek: 1688
T. :Gábor
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- Pap Endre
- Nem elérhető
- ŐshalAM
- Hozzászólások: 248
- Köszönetek: 55
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- halőrxxl
- Nem elérhető
- Mindenhat(L)ó
- Hozzászólások: 2965
- Köszönetek: 1688
www.akvariummagazin.hu/index.php/ame/83-...ermet-nyert-pragaban
Cikkek keresése a honlapon: "Főoldal" fül lenyitása, tallózás a 42 oldal csodásnál csodásabb cikkei között- jelenleg ismét megfogadtam hogy nagy gyönyörűséggel elolvasom a " Gázok hatása az akvárium biológiai egyensúlyára" c. írást.
Ha idézetet találsz tőlem és nincs megjelölve forrás azt azt jelenti hogy a neten is megtalálod- copy a szövegre, Google keresőbe illeszt és enter... Örömmel jelentem hogy a 3. találat már a Te kommentedre mutat- nos ennyit a net hitelességéről, ezért kell mindig lektorált irodalomból is olvasni.
T. :Gábor
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- Robotpilóta
- Nem elérhető
- DiszhalAM
- Hozzászólások: 98
- Köszönetek: 28
"Ami nem öl meg az megerősít"
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- Pap Endre
- Nem elérhető
- ŐshalAM
- Hozzászólások: 248
- Köszönetek: 55
Az internetet kényszerből használom források keresésére. Az akavrista blogokról egyet értek, ha még én is tudtam ott blogot írni... Ezzel szemben azért egy egyetemi TDK dolgozat nem a 4/b, azt azért hozzáértő emberek ellenőrzik, mielőtt jóváhagyják, azt az írójának szakemberek előtt, egyetemen tanító emberek előtt szóban is meg kell védenie, és már a mű keletkezésekor tudományos fokozattal bíró személy felügyeli a diákot, annyira nagy balgaságot nem szoktak bennük leírni, cserébe fent van az interneten, na persze rangban mindenképpen alatta marad az általad említett forrásoknak. Lehet, hogy a könyvtár jobb hely lenne a kutatáshoz, de ahhoz is legalább szerzőket, címeket ismernem kell. Ezért vagyok itt. Pl ezt a tippet: Szita Tanár Úr, ezt nagyon megköszönöm, de azt hogy előre megígéred, hogy bele fog törni a bicskám... Mi is a teljes neve Szita Tanár Úrnak? Akkor könnyebben keresek tőle való könyveket a témában. Ezek szerint Ő konkrétan akvarisztika témakörben vizsgálta a denitrifikáció jelenségét, és gyakorlati tanácsokat is találhatok az elmélet mellett az írásaiban? Ez az infó másnak is hasznos lehet itt.
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- halőrxxl
- Nem elérhető
- Mindenhat(L)ó
- Hozzászólások: 2965
- Köszönetek: 1688
A Cichlids-ről származó írást ismerem, de első olvasáskor képzavarba kerültem ott, és még nem volt időm újból rendezni magamban- valószínű hogy valamit nem jól értettem tehát nem úgy ahogy a cikkecske írója szánta- visszatérek még rá hogy tisztázzam magamban.
És néhány szó most erről a honlapról amin épp aktívkodunk: tudod kolléga azért nagyon jó itt beszélgetni mert védett környezetben vagyunk- ha majd jobban ki és megismered az itteni írásokat és azok íróit is, látni fogod hogy nem Marcsika a 4/b-ből írja a netről copyzott válogatot badarságokból levont következtetéseit, hanem rengeteg esetben sikeres akvaristák, elismert szakemberek, netán tudományos fokozattal is bíró társaink tisztelnek meg bennünket írásaikkal. Egy dologban biztos vagyok- és ez számomra nagy nyugalmat ad!- ez pedig az hogy ha én mint aktív tag nagyot tévednék bizonyosan kopogtatnának.."Gábor ez nem frankó, ezt magyarázd meg!"
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.
Minden itt olvasgatónak nagyon melegen ajánlom Szita tanár úr írásait- én már a FB-n nyilvánosan is megköszöntem neki hogy anno megírta a "Szita-összest"...nekem ő hozta meg a kedvemet a kémiához amit folyamatosan és örökkön-örökké tanulok eztán is! (Y)
T. :Gábor
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- Pap Endre
- Nem elérhető
- ŐshalAM
- Hozzászólások: 248
- Köszönetek: 55
Kétféle rekcióegyenletet írtak le a denitrifikáció folyamatára:
az egyik ebben van:
www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&s...-DNu3HOnz2Yg&cad=rja
A másik itt: kornyezet.elte.hu/cimlap/hu/kornytan/Zar...6/Balogh_Zsanett.pdf .
Ebben a cikkben:
www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A...nologiak_I/ch17.html
Említenek egy módszert, ami a szennyvíztisztítás esetében drága, de talán érdemes lenne megvizsgálni alkalmazhatóságát az akvarisztikában: az ammónium MgNH4PO4 formában történő kicsapatása. Ez 8 körüli pH-nál jó hatásfokkal lehetséges. Sajna elemi magnézium kell hozzá.
Említik itt az ammónia kifúvatását is, ez az amire emlékeztem. Ezen leírás alapján az akvarisztikában nem tudom elképzelni használatát. lúgosítani és melegíteni kell a vizet.
Ezt találtam még:
forum.cichlids.hu/showthread.php?398-Denitrifik%E1ci%F3
mit gondoltok ez utóbbiról? Hihető?
Esetleg tud valaki konkrét akvarisztikai szakirodalomról, ahol ezt a jelenséget leírják, mint akvarisztikában alkalmazottat?
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- Pap Endre
- Nem elérhető
- ŐshalAM
- Hozzászólások: 248
- Köszönetek: 55
Természetesen ennek a cikknek, amit linkeltem, nem feltétlenül hiszek. Valami szakirodalomra gondoltam, ahol ezt rendesen leírják, mégpedig akvarisztikai gyakorlatban, nem pedig valami szennyvizes témában.
Az üzemanyagra még emlékszek is, de nem tudom hol olvastam, hogy nagyon vigyázni kell, nehogy túladagoljuk, mert ha nem fogy el, belemegy az akváriumba. Úgy rémlik hogy valamikor értettem (érteni véltem) a folyamatot, de az már régen volt. Jártam egy talajvédelem nevű tantárgy előadásaira, ott volt szó a szennyvíztisztítókról, de az is olyan régen volt, hogy a jegyzeteket vagy megtalálom még, vagy nem. Ha sikerül beindítani a régi számítógépemet, talán ott még meglesz.
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- halőrxxl
- Nem elérhető
- Mindenhat(L)ó
- Hozzászólások: 2965
- Köszönetek: 1688
Nagyon szép dolog a reklám és a hiedelem, de minél mélyebbre ás valaki a témában annál inkább el is bizonytalanodik, illetve elkezd hitetlenkedni a reklámokon...röviden: az idézett akvaristás blogokban nekem hiányzik a folyamathoz szükséges "üzemanyag", mert maga az anoxis vagy anaerob környezet még csak az első lépcső.
T. :Gábor
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- Gabor77
- Nem elérhető
- ŐshalAM
- Hozzászólások: 310
- Köszönetek: 124
Pap Endre beküldte: Valahol olvastam egy olyanról, hogy denitrifikátor. Úgy tálalták, mint egy módszer arra, hogy kivegyük a nitrátokat a vízből.
Itt egy másik módszer: www.akvariummagazin.hu/index.php/forum/1...eralva?start=20#4920 , szvsz olcsóbb, biztonságosabb, egyszerűbb, kisebb, stb...
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- Pap Endre
- Nem elérhető
- ŐshalAM
- Hozzászólások: 248
- Köszönetek: 55
Itt olvastam erről:
www.akvarista.hu/akvarista-cikkek/akvari...itrifikatort-hazilag
www.akvarista.hu/akvarista-cikkek/akvari...or-1-ev-mukodes-utan
Valamikor, mikor a kommentek még megvoltak, valaki elmagyarázta ezt ott, de az már nagyon régen volt.
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- Robotpilóta
- Nem elérhető
- DiszhalAM
- Hozzászólások: 98
- Köszönetek: 28
Köszönöm Gábor a kimerítő választ! Bár a szivacs cella méretezési számokat ismertem mert elég sokat kutakodom a témában ,de valaki még biztos hálás lesz ,hogy ide leírásra került ez is.halőrxxl beküldte: 1, Elsősorban az hogy milyen célra, mekkora medencébe szánod. Pl.oldalmattennek 5 centis mivel megtartja magát-kisebb méretű medencében vagy hajlított sarokmattennél már a 3cm is elég lehet. A szivacs vastagsága jelenleg igen heves érdeklődés kereszttüzében áll, az egykori gigantikus nagy szivacstömbökkel szemben érdekes dolgok derülnek ki a vékony darabokról is.
2,.Az általad jelzett méretek a szivacs cellaméretét jelzik, minél nagyobb ez a szám annál több egész cella van egy négyzetinchen belül.
-A legritkább a Tm10 csak előszűrésre való főleg durva szennyeződésekhez pl. tavaknál.
-Tm20 már akvarisztikai gyakorlatban is ismert előszűrőként, tömődés esetén már elképzelhető megtelepedő baktériumkultúrákkal is
-Tm30 a leggyakoribb sűrűség, ezt elterjedten használjuk mindenféle szűrőhöz. Első osztályú könnyen tisztítható cellaméret.
-Tm45 egy igen sűrű /majdnem mint a "matracszivacs"/ habanyag, gyakorlatunkban főleg kisebb szűrőknél vagy garnélák medencéinek elválasztására használjuk.
T. :Gábor
Ui.: ne a medence méretét, hanem a célt nézd amire használni szeretnéd! Egy köbméteres medencében is nagyon jó a Tm30 biológiai szűrőnek, de 100 literes kishalas növényeshez is kellhet a Tm20 előszűrőnek.
Tehát akkor nekem halashoz 5cm TM30 kell a garnishoz meg 3cm TM45 mindkettő sarokmatten lesz. Indulásnak biztos jólessz a többit meg a tapasztalat hozza Na meg a vízteszt!
Üdv. Karcsi
"Ami nem öl meg az megerősít"
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.