Falevelek az akváriumban

Sokat gondolkodtam e blogom címén…nem szerettem volna ha hatásvadásznak tűnik,ugyanakkor célom volt hogy könnyedén megtalálható legyen ha valaki e témában keresőzne,és magyar találatra vágyik.Így esett hát választásom a fenti címre-de megvallom szívem szerint az Erdők ölén megnevezést adtam volna neki…így vagy úgy,végül maradtam a lényegretörő cím mellett,és jó szívvel tárom elétek mindazt,amit a témában tudok,illetve az eltelt idő alatt magam is megtanultam.Nem mehetek el amellett sem,hogy rengeteg hasznos információt kaptam részben a fórumokon böngészgetve,részben pedig a ti hozzászólásaitok gerjesztette érdeklődésem okán-volt hogy célzottan keresőztem szerzőre,de akadt amikor ismert blogban olvasgattam utána.Tájékozódásom ki nem hagyható forrása volt az Akvárium Magazin összes rendelkezésemre álló száma,a különböző könyveim,és olyan dokumentumok melyeket idegen nyelvről fordítóztam több-kevesebb sikerrel.E hosszúra sikerült prológusra szükség volt- úgy korrekt ha már előljáróban is megköszönöm mindazok munkáját akik nyomdokain haladva végül úgy érzem egy jó átlagos szintet megütő magyar nyelvű cikket írhattam a témában. Falevelek…vajon kinek a fantáziáját ne mozgatná meg a kérdéskör,nevezetesen hogy mire alkalmazhatjuk ezeket hobbink során?Ugye érdekes lehet a felvetés is,főleg olyan hobbitársaim számára akik hozzám hasonlatosan idegenkednek a vegyszerektől,és ha csak tudják el is kerülik azokat!Falevelek…ok,de milyen faleveleket alkalmazhatunk egyáltalán-melyek azok amiket már kipróbáltak honi vagy külföldi társaink?Milyen észrevételeik voltak ezekkel kapcsolatosan,a medencékben tartott különféle állatainkra ezek milyen hatást gyakoroltak?Sőt-milyen hatást gyakoroltak a tartó közegre,hogyan befolyásolták a víz paramétereket….Ezernyi ki sem mondott kérdés-már most érzem hogy minderre csak részben tudok válaszolni.Nem túlzok:kicsit félve nyúlok a témához,és még írás közben is folyton utánaolvasok…nagyon szeretném ha helytálló,és hosszú távon is használható ismeretanyagot sikerülne prezentálnom. Tovább nem kerülgethetem hát a „forró kását”-érzem türelmetek véges.Vágjunk hát bele!:) Előbb azonban még egy kis felvezetés:hobbiállataink nagy része tőlünk igen messzire eső tájakról származik…mit keresnének hát a nálunk honos levelek az ő medencéikben?A magyarázat rendkívül egyszerű:a honi erdőkben-kertekben is találhatóak olyan fák,melyek levelei nagyon hasonló anyagokat tartalmaznak mint a trópusi fák levelei,igaz az összetételük csak nyomokban hasonlatos.A lényeg azonban nem ezen van-„nyughatatlan”,örökké kísérletező kedvű kollégáink/na és persze magam is!/keresték azt az utat mely során itthon is elérhető a természetből származó növényi származékok sora!A legfontosabb mindezek közül a tannin jelenléte a hazai fák leveleiben,másodikként pedig szorosan felzárkózva azonnal említeni szükséges a huminanyagok meglétét is.Ahogy visszaolvasom magamat kicsit nevetségesnek érzem ezt az egyszerű fogalmazásmódot-de látni fogjátok hogy szerettem volna egyszerű konyhanyelven kifejezni magamat. A tannin jelentőssége kimondhatatlanul fontos a trópusi medencékben…mint tudjuk a tannin másik neve a csersav,képlete C14H10O9 + 2H2O.De itt azonnal erőt is kell vennem magamon,ugyanis nem szeretnék én tudományoskodni-a Wikipédia tökéletesen elmagyarázza miről van szó: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csersav A tannint-csersavat-mi akvaristák rengeteg módon használjuk…igen lágy vizeinket savanyítani tudjuk segítségükkel,de nem kell feleslegesnek gondolnunk jelenlétét keményebb vizeinkben sem!Erre rendkívül nyomatékosan szeretném felhívni azok figyelmét,akik csak legyintenek a falevelekre mondván:”Á,nekem úgyis kemény a vizem,nem savanyít az semmit”!Ez igaz is-mint tudjuk a karbonátkeménységet okozó kalcium-hidrogén–karbonát,és a magnézium-hidrogén-karbonát pufferoló hatása miatt a kemény vizeket csak erőteljebben savas más szerekkel tudjuk leküzdeni-a természetes savak erre csak igen feltételesen,és nagy mennyiségben alkalmasak.Okvetlenül szeretném felhívni figyelmeteket arra az egyszerű tényre,hogy a vízkémia olyan ága a hobbinknak,melyet igen melegen ajánlok tanulmányozni-sőt magam sem érzem naprakésznek tudásomat!Mivel viszont nem is a vízkémiában „vetemedtem” írásra,nyugodt szívvel említem meg:aki savanyítani akar levelek segítségével annak e blog csak támpontként szolgálhat-utánaolvasni okvetlenül szükséges! Rengeteg halunk származik az unalomig emlegetett fekete vizekből/black water/,vagy ha nem is ennyire sötét vizek lakói akkor az oldott növényi savaknak köszönhetően savanyú vizekből származnak.A tannin,és a huminsavak együttes hatásának köszönhetően ezen vizek színe teaszerűen sárgás,de akár egészen sötét árnyalatokat is felölthet-erre nem csak a szintén mindenki által ismert Rio Negro lehet példa!Említhetnénk még a teljesség igénye nélkül a Nánay-t Peruban,vagy a guayana-i Mazaruni-t…de mondom ezek csak példák egy cseh fórumról.Nyilván a környező vidék összes patakja is hasonló,ezek csak a nagyobb folyók…Akit bővebben érdekel a fekete vizek fellehetősége,annak jó támpont ha ránéz erre: http://en.wikipedia.org/wiki/Blackwater_river Ugye nem is olyan egyedülálló már az a sötét víz-nem kifejezetten csak az Amazonas-medencére jellemző?Én azonban most a falevelekkel kapcsolatos gondolataimat osztom meg,így nem veszem figyelembe a folyóvizekben lebegtetett hordalék miatti színt-csupán a fentebb említett /tannin,huminsav/beoldódó anyagokkal szeretnék foglalkozni.Jól ismerjük ezek hatásait vizünkre,illetve halainkra:adott esetben savanyítják/színezik,algák növekedését gátolják,gomba és baktériumölő tulajdonságúak stb,stb….Halaink tartása során is kihasználhatjuk e tulajdonságaikat,stresszoldó képessége mellett halainknak természetesebb és szűrt fényt is engednek a vízbe. Azonnal fel is jajdulnak a növényes akvaristák-de hiszen azért világítok ilyen teljesítménnyel hogy növényeimet jobban kényeztessem,mi lesz velem a sötét vízben?Kérdésem:ezekben a vizekben találhatóak azok a csodás növények melyeket ti tartotok,neveltek?Ugye nem…de megvédem a leveleket akkor is:a vízfestő képességüket egyébként is csak hosszabb ideig való áztatás során élvezhetjük,egy teljesen „kilúgozott levél”/kifőzött,kiáztatott../már alig tartalmaz olyan anyagokat melyek színezhetik vizeiteket.A dekorációs hatás viszont sok ideig élvezhető-feltéve persze akkor,ha nincs olyan élőlény a medencében ami elfogyasztja azokat! Ilyenek pedig szép számmal vannak-itt mondok köszönetet sok garnélafannak,L-es harcsásnak…és legnagyobb örömemre egy igen elhivatott magyar kollégánknak is,aki e remek írást készítette a tájékozódni vágyónak: http://szentgyo.wordpress.com/2009/02/02/falevelet-az-akvariumba/ Aztán még egy-ez már külföldi,de rendkívül szép képekkel is rendelkező blog: http://www.crustahunter.com/laub-fur-wirbellosenbecken/ Érdekes ugye,hogy eddig én főleg a vízre való hatásról beszéltem-aztán tulajdonképpen e kollégáink eleségként is emlegetik?Jah kérem-a garnéláknak ez egyenesen csemege,a különféle algázó halaink is bizonyára ledarálják az őket megillető adagot,és sok csiga sem közömbös irántuk!Nálam az ancik és RC-k nagy élvezettel rendezik el a falevelek sorsát….csupán a falevelek vastagabb erezetét hagyják meg.Bár beszélgettünk már erről,de itt is említeném hogy akik külső szűrőket alkalmaznak,ezekkel vigyázzanak:a szívó részre szükséges egy sűrű rostély vagy durvább szivacs.Mindenképpen meg kell akadályozni a vastagabb erezet szivó ágba való jutását,hiszen ott rejtélyes dugulásokat okozhat. De beszéljünk még a falevelek más hasznáról is-oly sokszor emellett elsiklik a hobbista! Jól tudjátok már többen is hogy én alapvetően corykat tartok-ezért számomra eleségként nem jönnek szóba,de annál inkább rejtekadó helyként,sötétebb aljzatként!Alig olvashatok sikeres megvalósításról-mindenhol csak kívánalomként van a sötétebb aljzat/milyen kétségbeejtő hogy a festett kavicsokban sejtik a megoldást!/,de alig páran tesznek is lépéseket e felé.Nos egy jó lehetőség némi falevél alkalmazása…Coryjaim olyan élvezettel bujkálnak alattuk rejteket keresve,amit elmondani nem tudok-tegyetek próbát!Hmm…kapni préselt tökéletesen lapos catappa leveleket is,ezek nyilván nem erre vannak „kitalálva”-de egészen más a helyzet a kissé felpöndörödő szélű természetes módon szárított levelekkel:egyszerűen megkapóan kedvesek a levelek alól kikandikáló kis coryk!Aztán hogy milyen természetesnek érzik még a levelek közelségét mi sem bizonyítja jobban mint az,hogy egyenesen rájuk is ikráznak….némely nőstényem határozottan előnyben részesíti a levelek fonákját/görbületét mint az üvegfalat,vagy az ez célra betett „ívási mopp”-otJ! Ezért aztán igen egyszerű a dolgom ha az ő ikráit szeretném menteni:egyszerűen a falevelet helyezem a keltetőbe…a kikelő lárvák is keresik a fedezéket! Nagyon belelkesedtem érzem-térjünk hát vissza az eredeti koncepcióhoz:milyen leveleket tehetünk be a medencéinkbe?A kép fent említett linken ezekből bőséges információt találhattok,nem kell megismételnem az írók szavait… viszont mértékletességre inteném olvasóimat!Attól hogy milliónyi fa fogja elhullatni a leveleit,nem mindegyik hasznos ám!A hálózaton való kutakodásom során pontosan olyan hozzászólásokat olvasgattam,mint hazai oldalakon is:szinte minden levél említve van,mindenki mindent bele szeretne tenni a medencéibe-mert azt szedheti le a bejárati ajtaja előtt közvetlenül! L Nem erről van szó-sőt szó sem lehet forgalmas helyekről való gyűjtésről,ne adj isten permetezett kertekből származó levelekről!Ezt szinte mindenhol olvashatjuk-és tartsuk is be. Egyes levelek bár alkalmasak a medencékbe-legalábbis nem ártanak-,de akik célzottan és tudatosan szeretnék alkalmazni a leveleket azoknak jószerével egy kézen megszámolható választásuk lehet.Mindenek előtt említendőek hát a klf. tölgyek,a bükk,és gyertyánlevelek,illetve az éger levelek és tobozkák….ezeknek hosszú időre visszavezethető jó tulajdonságaik vannak,így érzésem szerint aki a vizét is kezelni/módosítani szeretné ezeket részesítse előnyben.A fent említett fajok honosak nálunk is-megtalálásuk nem okozhat problémát!Vegyes érzéseim vannak a különféle gyümölcsfa levelekkel mert kétségtelen hogy könnyedén elérhetőek,de a permetezésről se feledkezzünk meg-ha mi nem is permeteztünk,de a szomszéd igen,és lengedezett a szél..szóval értitek ugye?Vannak persze elhagyott gyümölcsösök,erdőszéli vagy szántó mellet lévő fák is-inkább innen próbálkozzatok pl. eperfa levéllel.;)Ellenjavallt viszont a tűlevelűek használata…. A fórumokon olvasni lehet még a levelek eltérő tulajdonságairól is:nevezetesen némelyik könnyedén szétmegy rövid idő alatt,mást nem kedvelnek a benn lakó élőlények-de van olyan is aki egyenesen arról beszél hogy neki nem tetszik az a fajta levél,más kinézetűvel próbálkozik majd…Igen-ez utóbbi is számottevő kritérium lehet,ezért nem kívánok mereven rábeszélni senkit sem saját gyakorlatomra. Rendkívüli módon számít a begyűjtés helye-és ideje is,de erről majd később-,hiszen igaz ugyan hogy a fa már visszaszívott minden hasznosíthatót az elhaló levélzetből,de ugyanakkor a felhalmozódott szennyezések még ott vannak.Számít továbbá a begyűjtött levelek kezelése-gondozása is….nem csak megtömök vele egy szatyrot és kész!Tárolni is kell,hiszen egy ideig biztosan nem tudunk ebből szedegetni… Nos eddig tartott a könnyed/beszélgetős mondandóm-a nyilván következő folytatásban belemegyünk a kőkemény részletekbe,megvitatásra felvetem gondolataimat a szedés időpontjával kapcsolatosan,és elkísértek a környező erdőkbe engem.:) Az az írás azonban még várat magára –bár már vannak sárga levelek,még él az erdő.Ezen cikkemben célom volt az egyszerűség-a túl sok ismeret esetleg unalmas lehet…érzem viszont hogy ez a téma olyannyira magába zár,mint anno a cseh emelős.Mivel sejtem hogy egy kollégánk szintén e témában fog írni nektek,elegendőnek véltem ennyit a magam részéről….talán még valami:hogy „ütközés” ne legyen,én a tölgy-bükk témát szeretném folytatni,némi égertobozzal vegyítve.Tehát tájékozódásra fel…hol vannak e nagyszerű nemes fák a környezetetekben?;) /Folytatás a levelek lehullása,szárítása,és a tárolás megkezdésekor valószínű részemről…/ T.:Gábor