Az utóbbi időben egyre több ismerősömtől hallom, hogy mostanság elég nehéz és körülményes minőségi élő eleséghez: tubifex-hez, vízibolhához jutni a díszállat kereskedésekben. És ezt én is tapasztalom sajnos.
A giliszták szaporitásához nem kell más mint a következők:
a,- 50-60 literes tejesláda, vagy valami hasonló müanyag tároló eszköz.
b,- 10 kg kerti műtrágya és vegyszermentes kertiföld ( 1:1 arányban öszekeverve ) zöld frissen vágott fűvel.
c,- giliszta oltás,
Gilisztát én úgy szereztem be hogy kimentem sötétedéskor, jól belocsoltam a fűvet ,majd vártam kb 3 órát hogy legyen elég idejűk kimászni a talajbol
. Na ekkor fogtam egy zseblámpát és irány gilisztát vadászni ( jókat röhögött a párom mikor probáltam kihuzogatni a grinyokat a földböl néha egészben néha meg kettészakadt girnyok jöttek,( ami értelemszerűen a tenyésztéshez már nem ideális.) Csak épp girnyokat tegyünk a komposztba mert az elpusztult állatok hamar bedöglesztik az egész müveletet.
d,- etetéshez én maradék zöldségféléket ( saláta, zeller , fejeskáposzta, gyümölcsdarabok ) használok ami eddig kifejezetten jó hatással van mind a girnyokra mind pedig a halaimra is. Néha nem árt egy két gerezd fokhagymával megspékelni a zöldségféléket amiket a giliszta falucskába bedobunk, mert hát ha a halacska nem is eszi meg a fokhagymát még darabolva sem, a girnyo igen és igy jobban adagolható a halaknak is.( Nálam ez bevált és soha semmi problémám nem volt eddig a girnyokkal) Aktivan kb 1,5-2 honap alatt szaporodnak el úgy hogy kényelmesen etetni lehessen belölük.
Etetés elött jól át kell mosni őket , én egy liters beföttes üvegbe engedek kb 3 deci vizet és az átmosott girnyokat ebbe rakom majd neki esek egy botmixerrel ( amiröl se édesanyám, sem pedig a párom nem tud ) ,
majd ha készen vagyok, és megfelelő méretűre kaszabolta a botmixer a girnyokat, egy ugynevezett levesszűrővel ( na erröl sem tudnak ) leszűröm a girnyo darabkákat és már mehet is a coryaimnak, vitorlásoknak, lazacoknak és az anciknak, szóval minden halacska imádja .
Kedves Triops! Ha ezt észlelem nem adok nekik arról a lapról többet- de műanyag vágólapnak valóm van 1-2 évtizedre való.Triops beküldte:
halőrxxl beküldte:
Triops! Majd én! Ráadásul műanyaglapon amit el is lehet mosni makulátlanul. Egyébként számottevő mennyiségről van szó, ezért filózom más gyorsabb megoldásokon is.
T.- :Gábor
Kedves Gábor! A műanyaggal az a gond, hogy sokat használva belekeverednek a műanyag darabkák a kajába.
Üdv.: Triops
T. :Gábor
Még korai és hideg is van, DE van egy jó módszer. Műanyag fóliát terítek a füves területre, lehet szürke vagy fekete (csak átlátszó ne legyen). Széleit lesúlyozom deszkákkal. Ha túl száraz a terület, nem árt egy kis locsolás. 1-2 nap múltával óvatosan felhajtom és kezdődhet a vadászat. Legjobb mindkét összeragadt példányt megragadni és óvatosan húzni: megnyúlik, ennek következtében elvékonyodik és kihúzható a járatából.
Ui.: Talán jó lehet az átlátszó fólia is (még nem próbáltam), de akkor éjjel kell gyűjteni, mert nappal nem jönnek elő.
halőrxxl beküldte:
Triops! Majd én! Ráadásul műanyaglapon amit el is lehet mosni makulátlanul. Egyébként számottevő mennyiségről van szó, ezért filózom más gyorsabb megoldásokon is.
T.- :Gábor
Kedves Gábor! A műanyaggal az a gond, hogy sokat használva belekeverednek a műanyag darabkák a kajába.
Üdv.: Triops
Egyébként ez az ötlet nem tűnik rossznak mások számára sem: a kenyérszeletelő pengét be lehet szerezni, abból kell egy füzért készíteni egy tengelyen, melynek végeit fogva máris gurgatható a körpengesor.
Triops beküldte: Halőrxxl!
"Zsilettpengesornál jobb gilisztadarabolót eddig még nem találtak ki. Az etetni kívánt méret a pengék közti távolság és egy guriga keményfa bütüjén darabolom; nem szálkásodik."
Triops! Majd én! Ráadásul műanyaglapon amit el is lehet mosni makulátlanul. Egyébként számottevő mennyiségről van szó, ezért filózom más gyorsabb megoldásokon is.
T.- :Gábor
Zsilettpengesornál jobb gilisztadarabolót eddig még nem találtak ki. Az etetni kívánt méret a pengék közti távolság és egy guriga keményfa bütüjén darabolom; nem szálkásodik. Ma is volt szerencsém egy kupac kerti avar alól pár darabhoz.
Nyáron nagyobb mennyiségű harmatgilisztát száratok műanyag szúnyoghálón. Kávédarálóban porfinomságúra őrlöm. Ivadékok natúr kapják, felnőttek száraztáp keverékben.
Más: Egy kis rosé bor maradt a kerti asztalon az üveg alján és tele lett elhullott legyekkel ebben a tavaszi napsütésben.
Egész nyugodtan hidd el hogy ha volna számomra más kielégítő és gyors megoldás, akkor nem feccölnék be körkésekbe + esztergályoztatásba 10-12 ezrest. De sajnos nekem úgy tűnik elkerülhetetlen...
T. :Gábor
...és ha belefőznéd galuskába, mint a májat? tudom az már nem élőeleség, sokat veszít az értékéből.
A fekaférgekkel mi lett? az nem jött be?
Talán írtam már hogy ugye számottevő mennyiségről van /lenne/ szó, de ha sikerül megtalálnom a módszert akkor nagyon sikeres lehet. Eddig telenként számos diszperzites vödörben tároltam el gilisztákat a pincénkben, ezekből szedegettem ki a felhasználásra váró menyiséget. A gilisztákat én nedves fű vagy télen széna között mindig kimászattam, nem mintha a béltartalom egészségügyi gond lenne halaim számára, hanem a feldolgozásuk miatt is inkább! Kissé gyomorforgató ugyan, de direkt a nagy giliszták darabolására vásároltam egy legkisebb méretű húsdarálót /5-ös méret/, amit párszor használtam is, de jaj istenem....ha kell megiszom a frissen kiengedett vért is akár, viszont ezt a gilidarálást nem csípem.
Utána mindig el kell mosni alaposan a darálót, a gilisztadarabkákat átmosni szintén szükséges stb...valamit ki kell találnom, így nem akarom már csinálni! Számomra nem megoldás az apró giliszták utáni kutatás napi szinten, kokonok keltetése haladatlan számomra...DE: az ember esze azért van hogy használja, ezért kezdetekben bevetettem a horgászollómat mely "többsoros ollóként" ismeretes, de vele nem tudtam nekem és halaimnak megfelelő méretre aprítani a gilisztákat! Bár horgász etetőanyag készítésére kiváló, coryjaim azért mégsem akkorák.
Szóval ez megbukott, ugyan így a tubi vágásához használt üveglap-olló párosítás is. De nem adtam fel, hiszen anno én is használtam pengesoros vágót ugyan így tubi aprításhoz.
És még mindig DE! Örök elégedetlen vagyok....szépen felvágja a gilisztákat is, de ehh- nagyon lassú nekem!
Viszont szemet vetettem a konyhai pizzavágónkra. Használni nem fogom ilyen célra, de a körkéses technika, pláne ha több soros eszközt készítek akkor már hihetetlen mértékben meggyorsítja a munkámat, szinte pillanatok alatt csak ide-oda tologatva kész is a gilipüré ami nem olyan iszamósan nyálkás mint a húsdarálós verzió. Le lehet öblíteni és sutty, máris mehet a halaknak! El is kezdtem tervezgetni, találtam is csodálatos körkéseket melyekkel még a textilvágás sem probléma stb- szóval ha nem is lesz filléres dolog ez az eszköz, de egy hét alatt megtérül az ára ha gilisztát, és nem tubit használok halaim etetésére.T. :Gábor
Az ilyen vödörben nevelhetsz paprikát, paradicsomot, akváriumvízzel öntözve szépeket hoz (de arra vigyázz, hogy a vödröt ne süsse a nap, csak a növényt)
és ne idézd be mindig azt amire válaszolsz, nagyon hígítja a fórumot
Tehát azt a gilipeteinkubátort egy csirkeitató (szerencsére itt a Róbert Károly körúton, a Honvéd kórházzal szemben lépten-nyomon belebotlok...) alól összeszedem, és a kikelt kisgilik már kelhetnek kifele.
Na jó, félre a viccel, van egy falusi kis hétvégi házunk, ott talán rálelek a kokonokra.. A kis girnyók azonnal etethetők?
A giliszta tenyésztésekor van-e mód kiszelektálni az újszülött giliket? Azok valószínűleg nem lehetnek (sokkal) nagyobbak a tubifexnél, és így a kisebb halak etetésére is alkalmasak lennének, és nem rettegne az ember, hogy valami fertelmes nyavalyával kigyíkolja a halállományát. Egyáltalán, mekkora az újszülött giliszta?
Ilyesmire gondolok: A gili ugye a tocsogóan vízes földből a felszínre mászik. Feltölteni a tenyészetet színültig vízzel, majd erre egy szúnyoghálót teríteni, és egy vékony réteg homokot v sódert. Azok a bébigilik, amik a szúnyoghálón átférnek, bizonyos idő után leszedhetők. Utána a vizet leereszteni a tenyészetről, fél órát a felnőtt girnyó is kibír a víz alatt.
Fenti példára nagyon jó, és inspirálnálak egy tavalyi téma megtekintésére: levegőztessünk avagy ne? Keresgélj csak a fórumon, ismerd meg minél jobban. A topic olvasóitól ezúton kérek elnézést a sorozatos offokért, de úgy vélem megérte mert íme egy kolléga ismét aki már kapiskálja hogy itt mi nem lobogtatjuk a zászlót hanem egyre újabbakat szeretnénk kitűzni eddig még ismeretlen, vagy kevéssé kitárgyalt témákban elődeink nyomán...
T. :Gábor
Az előző hozzászólásodhoz:
Na pont erre gondoltam a fekete férgeiddel kapcsolatban! Pontosan valami ilyesmit szeretnék én is, egy vízi féreg, mely együtt él a halakkal és egymást etetik. Ismeritek a viccet Ahmed és a teve történetével, akiket befalaztak és 10 múlva élve kerültek elő ... (a folytatás nem egészen szalonképes) Valami ilyesmi jutott eszembe, mikor először megláttam gilisztákat az ajzatomban, de el kell ismernem, azért egy vízi féreg jelenléte sokkal megnyugtatóbb lenne, mint egy szárazföldié, mert az természetesebb, közelebb áll az Isteni rendelkezésekhez. Azokat a férgeket nem azért alkotta a Teremtő a vízbe, hogy ott kárt tegyenek, egy szárazföldi trágyagiliszta azonban már nem ez az eset. Ha nem is azt, de azért valamilyen férget az akváriumban egy határig megtűrhetőnek tartok, főleg ha ilyen ivadékmeglepetéseket lehet köszönni nekik
T.:Gábor
Az élő eleségekkel való etetés valójában még akkor is drágább ha azt a tenyésztő vagy a hobbista magának gyűjti/állítja elő! A ráfordított időt ugyanis senki nem számolja, pedig ha megtenné érdekes dolgok derülhetnének ki- nem véletlen hogy az iparszerű haltenyésztésben rettentő komoly energiákat fektetnek arra, hogy már a lehető leghamarabb a halakat át tudják állítani száraz /mesterséges, mű/ eleségre! A hazai haltenyésztők nagy többsége is valószínű hogy csak és kizárólag szárazzal etet, kivéve az indításkori papucsozást, sórákozást. A majdani hal kiadási árakat is rendkívüli mértékben befolyásolja a nevelésére költött összeg, a belefektetett munka stb....itt csatolódik hát vissza a folyamat: kevés pénzből sokat, ergo minél kevesebb ráfordítással értéket teremteni.
Nem folytatom a fenti gondolatmenetet, mert érzem hogy kezd elhúzni mondandóm a témától- de tény hogy az élővel nevelt hal más mint a szárazzal "előállított". Hogy mennyivel és miben más az megint egy másik téma lehetne máshol .
Mi hobbisták, azon belül is elvetemült élőzők úgyse vagyunk lebeszélhetőek arról hogy a legtermészetközelibben indítsuk majd neveljük halainkat, de az ilyen halak árait-még ha forgalomba is kerülnének!- undorító pimaszság lenne összehasonlítani a többivel. Épp ma hajnalban olvastam egy növényes barátom észrevételeit halaimról a FB-n, és mondanom sem kell hogy igazán zsigerig hatolt bennem az öröm- én így csináltam, így folytatom és ennyi.
Férgek nagyon is jól mutatnak a medencéinkben,a legkomolyabb díszakváriumban is helyet kell biztosítani számukra- feltéve hogy tengeri az a medence....ott olyan díszes és megkapóan érdekes "férgek" vannak hogy hihetetlen. De ha nem zavaróak bátran helyet kaphatnak egy-egy igazán jól sikeredett biotóp jellegű medencében is, mert egy alig pár milliméterre kinyújtózó tubimező gyakorlatilag alig észrevehető. Ha jobban kimerészkednek kényszerből az aljzatból az már jelzés a hobbistának- valamit tenni kell! Természetesen nem akarok én senkit erre rábeszélni- a biotóp és a közeli perifériák amúgy is mélyvíznek számítanak!- , tény viszont hogy szemrebbenés nélkül elfogadnám ha minden medencémben egy-egy férfitenyérnyi tubi lengedezne állandó jelleggel.
Na a végére egy kis nevetnivaló, ha már "férgezünk"...olvassátok csak el a blackwormökkel foglalkozó írásomat, ugye nem tegnap volt hogy teljesen megszüntettem őket? No kérem tisztelettel örömmel jelzem hogy mind a mai napig van még L.variegatus és pontosan az L134 /Peckoltia compta/ medencémben....izé, hát mit tegyek ha a pár milliméter homokban a cseh légemelős szűrésem mellett ilyen jól elvannak? Ebbe a medencébe ikráztak le váratlanul fiatal Corydoras weitzmanijaim is, és csak akkor kapcsoltam mikor vagy 20-30 kis weitzmani már 12-15 milliméteresként rajban vonulgatott!
Egyáltalán semmiféle indító eleséget nem kaptak, de a L.variegatus fragmentálódó képessége úgy néz ki megoldotta a dolgot- hihetetlen!Mint fentebb látható én elhivatott féregfan vagyok, és csak szívből sajnálni tudom hogy a jelenkori hobbink már nem az ami volt 25-30 évvel ez előtt. Legyen bár tubi, giliszta vagy black worm- netán bármiféle micro-worm én imádom...mind kell nekem és halaimnak!
T. :Gábor
Én régebben etettem lisztkukaccal is. Vízbe fojtottam őket, aztán a végét levágva a belső részeket a vízbe nyomtam, mint egy fogkémet a tubusból. Kicsit szennyezi a vizet, de nagy népszerűségnek örvendett, kedvelték a fehér cafatokat. Üdv. Karcsi
T. :Gábor
T. :Gábor
ti hogy szeditek ki az elszabadult gilisztákat az ajzatból az akvárium feltúrása nélkül?
Hogy a rák egye ki már azt a gilisztát, hogy ennyi baj van vele!
Ritka aranyszine miatt negyvenezer dollárért kelt el egy hal egy bagladesi halpiacon.
A Lutjanus johnii fajba tartozó 37 kilogrammos sügért a Bengáli-öbölben fogta egy halász április 4-én. Ez a halfaj nagy ritkaságnak számít a bangladesi halpiacokon, évente általában 4 példányt fognak belőle.
A hal a chittagongi halpiacon került kalapács alá, és egy ismeretlen kínai üzletember vitte haza 40 ezer dollárért, vagyis körülbelül 9 millió forintért.
A világ legdrágább halát 2011 januárjában értékesítették egy tokiói halpiacon: egy 342 kilogrammos kékúszójú tonhalat 420 ezer dollárért (95 millió forintért) adtak el, és a halból szusi készült.
Forrás AFP.
A Google térképszolgáltatásán elérhetővé vált az Amazonas medencéjének nagyfelbontású térképe helyi idő szerint (2012.03.28) szerdán este.
A képeket a brazíliai Rio Negro, az Amazonas egyik mellékfolyója mentén készítették tavaly, háromkerekű jármüvekre szerelt kamerákkal. Az elkészült anyag a google Maps szolgáltatásán keresztül érhető el, a felhasználók virtuális kirándulásokat tehetnek a vízi útvonalakon és a falvakban is.
'' Tegyen egy virtuális csónaktúrát a Rio Negro főfolyása mentén, haladjon el kis törzsi települések mellett , ahol az esőerdőt elárasztja a víz. Másszon hegyet az Amazonas őserdei ösvényein és nézze meg , hogyan szüretelik a paradiót. Még állatot is láthatnak , ha jól megnézik'' - írta Karin Tuxen-Bettman, a Google projektvezetője blogbejegyzésében.
A térkép magában foglalja Tumbriát, a Rio Negro vízgyűjtőjének legnagyobb települését és más, apróbb falvakat a vidéken.
Forrás: Im.hu
Az lett volna igazi nagy durranás ha a hajófenékre erősített kamerával is készítenek képeket.
Halasként valahogy jobban izgat az, hogyan néz ki az a környezet, amiben úsznak a halak.
Agy nélküli hal Skócia partjainál
2011-ben állami támogatással végzett, 5700 négyzetkilométerre kiterjedő kutatás során rábukkantak Skócia legnagyobb kékkagyló-telepére, és találtak egy „arc és agy nélküli halat” is.
Lándzsahal Fotó: Andrew Want/ Herriot Watt University
A munkában a Skóciai Nemzeti Természetvédelmi Hivatal és az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói vettek részt: egyebek közt víz alatti videofelvételeket és 3D fotókat készítettek, s akusztikus méréseket is végeztek.
A legyezőkagylók telepeit Argyll közelében, Loch Lynne-ben fedezték fel
Fotó: Graham Saunders/ Scottish Natural Heritage
A nyugati partvidék közelében legyezőkagylókat találtak: a 48 cm hosszúra is megnövő puhatestűek Skócia legnagyobb kagylói. A Small-szigetek környékén száznál is több tengeri fajt figyeltek meg. Az Orkney-szigeteken lévő Tankernessnél pedig rábukkantak a történelem előtti időkből itt maradt, „arc és agy nélküli” lándzsahal egy példányára is.
A ritkán szem elé kerülő állatot az első gerincesek mai képviselőjeként tartják számon. A hátában gerinchúr húzódik végig, de nincs egyértelműen felismerhető arca, sem pedig agya.
A nagy kékkagyló legkiterjedtebb skóciai telepét az észak-skóciai Noss Head közelében fedezték fel. Az 50 évig is elélő puhatestűek stabilizálják a tengerfeneket, s ezzel más fajok számára is élőhelyet teremtenek.
Susan Davies a Skót Nemzeti Természetvédelmi Szervezet egyik vezetője szerint a skót tengerek „fantasztikus kincset” jelentenek. Mint mondta: „E felmérések eredményei segítenek abban, hogy fenntartható módon kezeljük vizeinket, s a jövő nemzedékei is élvezhessék az egészséges és változatos tengeri környezet kínálta előnyöket.”
Forrás: BBCNews
Érzékeli az árnyékot a vak hal
A tudósok fölfedezték, hogy a barlangi vaklazacok lárvái észlelik a fölöttük lévő árnyékot és a sötét folt felé úszva keresnek menedéket. Masato Yoshizawa, az amerikai College Parkban lévő Marylandi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője elmondta, hogy meglepődtek az eredményen, hiszen ezek a halak évmilliók óta örök sötétségben élnek.
A fiatal vaklazacoknál megtalálhatók a szem egyes csökevényes alkotórészei, amelyek az állat idősebbé válásával még tovább degenerálódnak. Nincs bennük azonban semmiféle fényérzékeny pigment. Ráadásul, amikor Yoshizawa eltávolította a szem maradványait, a halak akkor is reagáltak az árnyékra.
A kutatók fölfedezték, hogy a viselkedést a tobozmirigy irányítja, amely fényérzékeny szerv, néha „harmadik szem”-ként is emlegetik. Ebben a mirigyben található a rodopszin nevű fényérzékeny színanyag, és ha ezt a szervet eltávolítják, megszűnik az árnyékra adott reakció.
Yoshizawa véletlenül fedezte föl a vaklazacok árnyékreakcióját, amikor az akváriumukat tisztították. „Amikor egy pipettát vittünk föléjük, észrevettük, hogy a lárvák az általa vetett árnyékfolt felé úsznak.” A tudósok fölismerték, hogy a lárvák pont úgy vonzódnak a fölöttük elhaladó árnyékhoz, mint a rokon látó fajok.
A hal tobozmirigye talán azért nem csökevényesedett el, mert a fényérzékelésen kívül melatoninnal is ellátja a szervezetet, ez pedig kulcsfontosságú szaporodási és időszakos növekedési hormon. A mirigy két szerepe – hormongyártó üzem és fényérzékelő szerv – szorosan kapcsolódik. Ezért a kutatók arra következtetnek, hogy a szervezet melatonin-utánpótlásának fenntartására ható szelekciós nyomás erősebb volt, mint azon mutációk passzív felhalmozódásának hatása, ami a tobozmirigy fényérzékelő képességének elvesztéséhez vezethetett volna.
Néha még a barlangban is jól jöhet a fényérzékelő képesség. A barlangok tetején előfordulhatnak fényt beeresztő lyukak, rések. A lárvák számára hasznos, ha észlelik és elkerülik ezeket a helyeket, mert itt jobban veszélyeztetik őket a látó ragadozók.
Jim Bowmaker, a látópigmentek evolúciójával foglalkozó angol tudós a következőket fűzte az eredményekhez: eddig is sok bizonyíték szólt amellett, hogy a tobozmirigy nem fölösleges a gyengén fejlett látású állatokban (például a mélytengeri halakban), de hiányzott ennek ilyen frappáns demonstrálása.
Sziasztok!
Először is aki mind kezdőként , mind szakavatottként szeret otthon barkácsolgatni, annak ajánlom e, rövid, ám de tömör kis bejegyzésem. Sajnos azt kell hogy tapasztaljam hogy olyan árakon lehet akvárium bútorokat kapni hogy az már valami vicc, és azt tegyük hozzá hogy némelyiknek lóg az ajtaja, sérült az élfólja stb.. sorolhatnám a hibákat. De ezzel nem is lenne olyan nagy probléma mindaddig amíg ki nem fizetjük a 20- sokszor 50 ezer forintos állványt ,( a hibákat csakis a kicsomagolásnál veszik észre a vevők) valaki mer reklamálni , valaki meg úgy van vele hogy mindegy jó ez.
Na a lényeg az ha van otthon valakinek egy régi vasaló, ( ne az édesanyád ill. a párod zsír új vasalóját nyúld le mert annak nem fognak örülni). Egy jóképű fúró, és egy csavarbehajtó ( jó a hagyományos csavarhúzó is csak csillagfejű legyen)
És a lényeg a bútorlap . Készítesz egy rajzot (Számítógépen v. papíron) méreteket kiírod .(részben törölve - szerk.)
Ha megszerkeszteted lerajzoltad , és minden méret stimmel, és a pénz is megvan rá akkor irány a legközelebbi bútórlapszabászat. Általában ha nincs sok munkájuk akkor még aznap megvan de valamikor 2-3 nap is lehet. A lényeg az hogy annyi pénzt tudunk így megspórolni , hogy akár még új halacskákat esetleg egy kis technikai fejlesztés is belefér a költségvetésbe. A Fő lényeg ha nagyon bonyolult bútort is tervezünk akkor sem kerül 10-15 ezer forintnál többe mindennel együtt. Egy átlag akvárium bútort kb- 5000 Ft-ból simán meg lehet csinálni.
Természetesen a világítás az már kicsit más tészta. És ha az elektronikához nem értünk akkor inkább szakemberre bízzuk , mert megrázó élményben lehet részünk ha valamit elrontunk.
Viszont még menőbb lehet az a bútor ha pár köldökcsapot,vagy lemellót azért adsz neki..sőt nem árt láthatatlan helyeken vasalatokkal is megerősíteni ha nagyobb medencéről van szó.
Nem említed amit feltétlenül jó lenne:az ilyen bútorok hátlapja is ugyanebből az anyagból kell hogy legyen,mert a hagyományos "gagyi" szekrények hátfalánál alkalmazott 3-4mm vastag farostlemez ide nem jó..Ennél a darabnál a hátfal is jelentős súlyt visel,és a merevítést is részben megoldja.
Csak magánvéleményem:az készítsen bútort akinek nem célja a későbbi bővítés;)Egy állványon van hely-én azokat használom:)!
T.:Gábor
|
Bejelentkezés
