Kedves kolléga,
Tekintettel arra, hogy új akváriumot - talán az elsőt - indítottad, engedd meg, hogy a magam szerény képességével (a teljesség igénye nélkül) megpróbáljak némi segítséget nyújtani.
Első sorban azt tanácsolom, hogy türelem. Sok türelem és semmi kapkodás!
Miért mondom ezt?
Hát lássuk csak! Milyen folyamatok kezdődnek el egy új akváriumban?
Egy újonnan beindított akváriumban még nincs kialakult ökoszisztéma. Ezt az akvaristák biológiai egyensúlynak szokták nevezni. Hiába van felszerelve az akvárium minden technikával, beültetve növényekkel esetleg betelepítve halakkal, az ökoszisztéma minden összetevője vagy azok helyes aránya még nincs meg. Egy új akvárium fő hátránya a lebontó mikroorganizmusok túl csekély száma/típusa. Ebből az következik, hogy a keletkező salakanyagokat még nincs ami lebontsa, azok szabadon felhalmozódhatnak a vízben, ami káros az élőlényekre.
Mikor első alkalommal berendezed az akváriumot és már letisztult - az aljzatnak használt szubsztrátumból származó - a lebegő részecskéktől, még nagyon szép és már-már természetellenesen kristálytiszta. De ez az állapot általában nem tart sokáig. Egy-két nap múlva egy kicsit párásabbá válik a víz, majd néhány nap múlva akár felhőssé is válhat. Ekkor szoktak a kezdő akvaristák pánikba esni, pedig tulajdonképpen semmi okuk rá.
Milyen folyamatok idézik ezt elő? A csekély számú, de már jelen lévő csillósok elkezdik birtokba venni az új életteret. Azaz meghódítják. Ők okozzák a felhősödést. Az elején tehetik ezt minden különösebb akadály nélkül, mivel még nincs ami szabályozza, vagy kordában tartsa őket. A természet ebben a kicsinyke kialakulóban lévő élettérben is csak teszi a dolgát. Ezt a folyamatot fontos megérteni és szükségességét nem lebecsülni.
Itt nagyon sok akvarista elköveti azt a hibát, hogy teljesen vagy a víz több mint 50%-át lecseréli. Véleményem szerint ez nagy hiba, mivel ezzel szinte újra kezdődik az egész – egyébként szükséges - folyamat. Ha türelmes vagy és pár napot, egy hetet vársz, akkor a víz zavarossága magától elmúlik és a csillósok populációja egyszer csak összeomlik. Egyrészt mert felélik a rendelkezésükre álló tápanyagokat, másrészt a felszaporodó jótékony baktériumok tömege fosztja meg őket ettől. A víz átláthatóvá és enyhén sárgássá válik. Azaz kezd „élő” víz lenni minden szükséges kellékével.
Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy az újonnan indított akvárium világításának mértékét, az elején szerencsésebb az optimálistól kissé alacsonyabb szinten tartani. Ellenkező esetben a még kialakulatlan viszonyok között könnyen algavirágzás is lehet.
A magam részéről bátran kijelenthetem, hogy az akvarizálásban legjobb barátaim a jótékony baktériumtelepek sokasága. Kezdetben ezeket nem nagyon fogod látni, de egy régi szűrőfelületen már jól észlelhetők kolóniáik. Legalább úgy vigyázok rájuk, mint a többi látóhatáron belüli élőlényre. Ők nem játszanak semmilyen szerepet a vizuális élményem terén, de tulajdonképpen a munka legnagyobb részét ők végzik el helyettem. Becses segítőtársaim. Az, ahogyan a baktériumok és a növények együtt semlegesítik a káros anyagokat az akváriumban, szoktuk biológiai szűrésnek nevezni.
Akkor felmerül az örök akvarista kérdés: Kell- e mesterségesen szűrni az akvárium vizét?
Szerintem erre a kérdésre lehetetlen a tutit megválaszolni. (Most gondolom meglepődtél…)
Ahhoz, hogy beszélhessünk erről a kérdésről, meg kell értenünk, hogy milyen láthatatlan kémiai és biológiai folyamatok alakulhatnak ki egy olyan kisméretű élettérben, amit akváriumnak nevezünk. A mesterséges szűrés segíthet-e és ha igen, akkor hogyan?
Egy akváriumban az ammónia halálos méregnek számít. A koncentrációjának mértékét a különféle élőlények más és más mértékben képesek elviselni, de kedvelni egyik sem kedveli. (No azért van kivétel, de erről majd később.) A halak számára halálos ammóniakoncentráció függ a víz hőmérsékletétől és az oldott különféle só koncentrációktól, de a halfajoktól is.
De honnan kerül az ammónia az akváriumba?
A halak salaktermékeiből, ételmaradékokból és egyéb bomlásnak indult szerves anyagokból. Pl. rothadó növényekből.
Ez alapján nyugodtan azt feltételezhetnénk, hogy egy akváriumban az ammóniaszint folyamatosan és progresszíven növekszik.
De akkor egy olyan akváriumban amelyben már hosszú ideje nem volt vízcsere, mégis miért élnek és akár szaporodnak is a halaink? Hová tűnik a mérgező ammónia?
A természetben az ammónia koncentráció - a mértékek miatt és egyéb tényezők miatt - sokkal kisebb, de ott is jelen van. Sőt extrém esetekben olyan mértékű, hogy halpusztulást is okoz.
Az ammóniát bizonyos baktériumfajok átalakítják nitritekké, majd más baktériumfajok a nitriteket nitrátokká alakítják. A nitrátokat a növények tápanyagként szívják fel. És a körfogás nagyvonalakban meg is valósult. Semmi nem veszett el csak minden átalakult. Ugyanez történik az akváriumban is, ha a méreteihez képest megfelelő arányú a növényzet és a halpopuláció.
Az akvaristák jelentős része nem elégedett egy buján növényesített és két-három kis hallal betelepített nagyobb akváriummal. Szeretné benépesíteni az akváriumát a lehető leghamarabb különféle méretű és mennyiségű halakkal. Ennek a késztetésnek nehezen tud ellenállni.
Ezzel csak egy a baj. Éspedig az, hogy az arányok nagyon el fognak tolódni negatív értelemben. Majd a nagyszámú halpopuláció és növények által termelt bomlási hulladék miatt az ammóniaszint elkezd meredeken emelkedni.
Mit lehet ebben az esetben tenni?
A legegyszerűbb, ha az akváriumvíz egy részét minden nap lecseréled. Ebben az esetben a régi vízzel együtt az akváriumban felhalmozott ammóniának egy részétől is megszabadulsz. Ezt a módszert alkalmazzák a bizonyos tenyésztők is, ahol a szaporító és nevelő akváriumok igencsak puritán módon vannak berendezve. Csakhogy ott rendelkezésre áll a folyamatos vízcseréhez szükséges minőségi cserevíz, a technikai eszközök és az elengedhetetlen szaktudás, mérési eszközök. Egy díszakvárium esetén, ami a szobában vagy egy irodában található, ezt nem lehet sem kényelmi sem egyéb okokból megvalósítani.
Az akvaristáknak illetve az akvarisztikához eszközöket gyártóknak ki kellett találni egy másik módját annak, hogy az ammóniát semlegesítsék, vagy elfogadható szintre csökkentsék az akváriumban.
Nos, ebben nyújthat segítséget az akváriumszűrő. A kezdő akvaristák úgy gondolják, hogy önmaga a szűrés nem más, mint a vízben található lebegő részecskék fizikai eltávolítása. Hát, ha csak ilyen egyszerű lenne, akkor mindjárt nem kellene vízkémiával foglalkozni.
Milyen egy jó akváriumszűrő?
A jó vízszűrő nemcsak mechanikai szűrést végez, hanem biológiai szűrést is, amelynek során az ammónia semlegesítése megtörténik. (A különféle szűrő közegek, mint az aktív szén, ioncserélő műgyanták sok káros anyagot képesek kiszűrni a vízből (pl.nehézfémek, klór stb) de sajnos az ammóniát nem vagy csak kis mértékben. Arról már nem is beszélve, hogy ezek a szűrőközegek idővel kimerülnek, eltömődnek, ezáltal csökken a hatékonyságuk.)
Szóval a legegyszerűbb, leggazdaságosabb és leghatékonyabb módja az ammóniától való megszabadulásnak egy biológiai szűrő üzembe állítása. (annak méretezéséről egy külön cikket lehetne írni)
Már említettem, hogy az ammónia semlegesítését bizonyos baktériumfajok képesek elvégezni. Ezek ammóniával táplálkoznak és a végtermékük lesz a nitrit. A nitrit szintén mérgező a halakra, de arra szintén vannak hasznos baktériumok, amelyek a nitriteket esznek és a végtermékük nitrátok lesznek. A nitrátokat algák és növények fogják hasznosítani. Ezt így együtt nevezhetjük biológiai vízszűrésnek.
Ha a jótékony baktériumoknak megfelelő környezetet teremtünk, akkor nekik sikerül majd semlegesíteni az ammóniát.
Hogyan kell ezt csinálni, mire van szükségük ezeknek a baktériumoknak?
Élelemre és oxigénre. Ha van ammónia/nitrit és oxigén akkor gyakorlatilag minden rendelkezésükre áll ahhoz, hogy boldogok legyenek és elkezdjenek szaporodni. Azonban egy nagy baj mégiscsak van velük. Éspedig az, hogy nem képesek az önálló mozgásra, így nem tudják üldözőbe venni az ammónia vagy nitrit molekulákat. Ők csak lebegnek a vízben, vagy megtapadnak valamilyen tárgyon és várják, hogy az étel a szájukba essen. (A sült galambra várnak. Hi-hi-hi)
Ha úgy sikerül ebédelniük, hogy véletlenül a szájukba úszott egy ammónia vagy nitrit molekula, akkor szerencsésnek mondhatják magukat, boldogok lesznek és szaporodni fognak. Ha nem tudnak enni, akkor szomorúak lesznek és éhen fognak halni. Tehát különleges intézkedések nélkül hiába lesz az akváriumban elegendő ammónia, nitrit és oxigén ezek a baktériumok nem fognak tudni olyan mértékben elszaporodni, hogy a halak számára is megfelelően alacsony szinten tartsák a mérgező anyagok koncentrációját.
Ehhez szükség van arra, hogy megfelelően nagy közeget és élőhelyet alakítsunk ki számukra, ahol valóságos kolóniákká nőhetnek. Ahol folyamatos a víz, az oxigén, az ammónia és a nitritek jelenléte. Ezt nevezzük biológiai szűrőnek.
A baktériumok még a legegyszerűbb szivacsszűrőket is képesek gyarmatosítani, azonban a kis felület miatt nem képesek nagyobb kolóniává fejlődni és áldásos tevékenységüket kifejteni.
Egy hatékony és jó biológiai szűrő kellően nagy felületű szűrő-betététekkel, jól oxigenizált bemenő vízzel és megfelelő teljesítménnyel (liter víz/óra) kell rendelkezzen. Annak pontos méretezése egy adott akváriumhoz és a benne található élővilághoz bonyolult feladat. Maradjunk inkább abban, hogy egy akváriumot nem lehet túlszűrni, de rosszul igen.
Egy új akvárium létrehozásakor és beindításakor általában a szűrő is új, azaz még „steril”.
A jótékony baktériumokkal való telepek létrehozását elősegítik a különféle kereskedelmi forgalomban lévő oltóanyagok, amelyek általában a célnak megfelelően válogatott baktériumkultúrákat tartalmaznak. (Én egy rég működő szűrőből nyert baktériumokkal végzem el a beoltást)
Az oltófolyadékban nagy mennyiségben koncentrálódnak, azonban általában még kevesen vannak a hatékony vízszűréshez. Ezért a beoltott szűrőnek 3-4 hétre van szüksége ahhoz, hogy a baktériumtelepek – megfelelő táplálás mellett – kialakuljanak, és maximális kapacitással dolgozzanak. A korai szakaszban főleg az első második héten az ammónia szint akár drámaian is felmehet. Ezt a halak által megtermelt hulladékok, rothadó elhalt növényi részek, el nem fogyasztott haleledel, stb. okozzák. Ekkor még a szűrő nem képes kellő hatékonysággal az ammóniaszintet befolyásolni, hiszen azok a baktériumok, amelyek átalakítják az ammóniát nitritté még nem szaporodtak el kellő mértékben. Körülbelül egy-két hét szükséges nekik ahhoz, hogy ez a folyamat elkezdjen változni és az ammónia szint fokozatosan csökkenjen.
És itt jön a második varázslat. Az ammóniafaló baktériumok végterméke a nitrit, így aztán az ammónia szint csökkenni, viszont a nitrit szint emelkedni fog az akvárium vizében. (a nitritet sem szeretik a halaink)
Most érkezett el a másik barátunk, a nitrifikáló baktériumok aranykora. Kaja bőséggel, ezért ők boldogok és szaporodnak. Termelik a növények számára fontos nitrátokat. Eközben az ammónia szint lecsökken és az ammóniafaló baktériumok egy része éhen hal, és stabilizálódik arra a szintre, amit az ammónia újratermelődése lehetővé tesz számukra.
Második barátunk étvágya miatt elkezd csökkenni a nitrit szintünk is. Hurrá! Arányosan „beáll” a baktériumok száma. Növekszik viszont a nitrát szint, amit a nitrifikáló baktériumok termeltek.
Kb. újabb két hét múlva, a két baktérium populáció teljesen stabilizálódik. Számuk arányos lesz a szűrőbe bemenő víz ammónia mennyiségével, és igazodik a termelődő nitritmennyiséghez.
Egy érett és jól működő akváriumszűrő a viszonylag ártalmatlan nitrát szintet növeli, amelynek egy részét felszívják a növények (ez attól függ) és a másik részét heti 20-25%-os rendszeres vízcserével kell eltávolítani.
A biológiai szűrő teljesítménye idővel csökken, ami a szűrőbetét különféle törmelékkel való eltömődése miatt fordul elő. Azt időközönként tisztítani szükséges. Ezt nagyon körültekintően és óvatosan kell elvégezni abban a vízben, amely az akváriumból származik, hogy a már érett baktériumtenyészetünket ne tegyük tönkre.
Az a jó szűrő (mindegy, hogy házi barkács vagy gyári), amelynek van egy fő szűrőeleme, amely megakadályozza, hogy a baktériumtelep hordozók eltömődjenek. Ezt a részt szoktuk előszűrőknek nevezni. Ez az, amit időnként ki kell mosni, a baktérium kolóniákat tartalmazó részt akár hónapokig sem kell. Amit azokon látsz az nem kosz vagy „dzsuva” hanem a barátaid és a rabszolgáid. A baktériumhordozó tisztítását csak nagyon felületesen és úgy ímmel-ámmal kell elvégezni, hogy csak a víz szabad áramlását biztosítsuk, de a baktériumokat ne tegyük tönkre.
A már élő szűrőt túl sok ideig nem szabad kikapcsolni, mert amennyiben a víz áramlása leáll, úgy a jótékony segítőink elpusztulnak, és kezdhetjük újból az egész folyamatot.
Ha visszakanyarodunk az elején feltett kérdésünkhöz: Szükséges-e a szűrés?
A válasz az, hogy a legtöbb esetben, különösen a biológiai szűrésre, feltétlenül szükség van. Legyen ez az előfeltétele az új akvárium indításának.
(Egy nagy növényekkel sűrűn benőtt és néhány kis hallal betelepített akváriumban nem feltétlenül van rá szükség.)
Még egy dolgot szeretnék megjegyezni: a jól működő biológiai szűrő, nem jelent megoldást minden problémára, de az egyik legfontosabb. A halbetegségekre, a különféle vegyi mérgezésekre nem fog megoldást nyújtani.
A fentiekre való tekintettel én azt javaslom, hogy az első héten semmilyen halat, a másodikban néhány kisebb méretű és szívósabb halat, majd az egy-másfél hónapos érési idő után a nagyobb halakat is betelepítheted. A halak, a növények összeválogatásánál célszerű figyelembe venni az igények azonosságát.
Kevésbé elterjedt még, de hatékonyságát illetően kiemelkedőbb teljesítményt nyújthat egy az akvárium mellett vagy fölé kiépített aquapóniás szűrés. De ez már egy másik téma.
Fenti irományomban nem akartalak semmilyen száraz nehezen emészthető vízkémiával meg miegymással terhelni, ezért a fenti anyag csak amolyan belépőszint lehet, amit a magam módján és a teljesség igénye nélkül írtam meg számodra. Célom inkább az volt, hogy nagyvonalakban lásd a folyamatokat.
Tanácsom: Légy türelmes, mert a természet is az. Ott nincsenek határidők, nincsenek normák és ott semmi sem sietős.
üdvözlettel:
Mátéfi Gyula
Hozzászólás a cikkhez
Bejelentkezés a hozzászóláshoz
halőrxxl beküldte: .........sőt aki jobban tájékozott hálás lennék a hozzászólásáért!
..........
T.:Gábor
No akkor ezt türelmesen kivárom!
Ezt én is csak hallomásból ismerem ahogy említettem is neked...de rajta keresőzzünk együtt,sőt aki jobban tájékozott hálás lennék a hozzászólásáért!
Ha esetleg találsz érdekeset ne habozz,tudod!
T.:Gábor
Ha esetleg találsz érdekeset ne habozz,tudod!
T.:Gábor
Nekem elég kevés anyagom van az anti-lift szűrők működési elvéről, ezért rendkívüli módon érdekelne az, hogy Te mit tudsz illetve mit hallottál róla. Minden kis infó jól jönne...Akár egyetlen mondat is.
Mátéfi rendkívül inspirálsz..igen tudom,de jobban szeretném tudni!.A postodban található másféle szűrőket csak hallomásból ismerem-de nagyszerű ötleteket adtál hogy mely szavakra keresőzzek!
Viktor:én kínomban egyszer már készítettem egy skimmert...a szakavatott kollégák úgy néztek rám anno,mint egy buggyantra:"Gábor hát ezt csak tengeriben használjuk ezt sem tudod?"
Lehet nem kellett volna annyira leírniuk a kis kütyüt,mert bizony pár évig elketyegett.Kiválóan különítette el a kolloidális anyagokat-de aztán megszűnt az az akvárium,és módosult a hobbi.
Azt gondolom meg kellene próbálni édesvízben is...ki tudja?
Kérdésed másik részét meghagynám érdemes kollégáimnak-viszont vissza is kérdezek:te mit szólsz hozzá?Rém egyszerű..roppant jó lehet szerintem!
Egy linket engedjetek meg azért...szó van benne a homokszűrőről is,de igen jóravaló kollégánk blogját is figyelmetekbe ajánlom ezáltal.Hatalmas örömmel ugyanakkor elmondom hogy ezen kis írásában megtalálható az a fotó is amit oly rég kerestem már a neten-a mester húzza a kötelet!
T.:Gábor
.A postodban található másféle szűrőket csak hallomásból ismerem-de nagyszerű ötleteket adtál hogy mely szavakra keresőzzek!Viktor:én kínomban egyszer már készítettem egy skimmert...a szakavatott kollégák úgy néztek rám anno,mint egy buggyantra:"Gábor hát ezt csak tengeriben használjuk ezt sem tudod?"
Lehet nem kellett volna annyira leírniuk a kis kütyüt,mert bizony pár évig elketyegett.Kiválóan különítette el a kolloidális anyagokat-de aztán megszűnt az az akvárium,és módosult a hobbi.Azt gondolom meg kellene próbálni édesvízben is...ki tudja?
Kérdésed másik részét meghagynám érdemes kollégáimnak-viszont vissza is kérdezek:te mit szólsz hozzá?Rém egyszerű..roppant jó lehet szerintem!
Egy linket engedjetek meg azért...szó van benne a homokszűrőről is,de igen jóravaló kollégánk blogját is figyelmetekbe ajánlom ezáltal.Hatalmas örömmel ugyanakkor elmondom hogy ezen kis írásában megtalálható az a fotó is amit oly rég kerestem már a neten-a mester húzza a kötelet!
T.:Gábor
Sziasztok!
Mi a véleményetek a tengeri akvarisztikában alkalmazott fehérjefölözővel, valamint a lebegtetett homokszűrővel kapcsolatban?
Mi a véleményetek a tengeri akvarisztikában alkalmazott fehérjefölözővel, valamint a lebegtetett homokszűrővel kapcsolatban?
Gábor, a mozgóágyas szűrők, mind-mind a biológiai szűrés még hatékonyabbá tételét szolgálják. De hiszen ezzel magad is tisztában vagy. A közeg mozgása pedig jobb oxigén és tápanyagellátást biztosít a baktériumkultúrának. Nem maradnak benne inaktív "holt terek". Újabban terjed egy "anti lift" szűrő, amely ha minden igaz hatékonyságban felülmúlja a fluid-ágyas szűrőkét. Hát ezt csak olvastam! Viszont az anit lift ötlet tetszik, és az a lényege, hogy lényegesen oxigéndúsabb akváriumvizet juttat a baciknak. De erről majd egyszer később, ha csinálok egy prototípust és kitapasztalom. A lebegtetett szivacstörmelékes egyszerű pet palackos módszer viszont igen hatékony ha egyszer beáll. Biológiai szűrés hatékonysága terén bármely külső gyári szűrővel vetekszik.
Ami az elképzelésemet illeti, arra gondolok, hogy amennyiben a szerves anyagot hatékonyan és napi rendszerességgel lehetne valahogyan kiiktatni - lehetőleg automatikusan vagy félautomatikusan - a rendszerből, úgy csökkenthetni lehetne a biológiai szűrő méretét is. Kevesebb szükséges baci, kevesebb szűrő közeg.
Ami az elképzelésemet illeti, arra gondolok, hogy amennyiben a szerves anyagot hatékonyan és napi rendszerességgel lehetne valahogyan kiiktatni - lehetőleg automatikusan vagy félautomatikusan - a rendszerből, úgy csökkenthetni lehetne a biológiai szűrő méretét is. Kevesebb szükséges baci, kevesebb szűrő közeg.
Bőséggel,és nagyon elegendően mondtad el-bárcsak mindenki olvasná,és megértené mennyire fontos témában emeltél szót.A kémia nem értésével nem vagy egyedül....Mindenkori Tanár urunk/Dr.Szita Géza/olyan röptájékoztatót tartott nekem a nyári börzén,hogy megvallom néha szerettem volna jegyzetelni-igazándiból a második mondatánál reménytelenül lemaradtam.Itt a cikkek között,és az AM-ben megtalálhatóak örökbecsű írásai..na mostanában ezeket mazsolázom agy élvezettel.Számomra is éppen idejében jött a blogod egyébként-további erőt,és érdeklődést kelt bennem a dolog.
Az ammónia dolga valóban csak egy része a szűrésnek..de emlékszel a mozgóágyas szűrőkre...talán éppen erre találták ki?erről nagyon szivesen beszélgetnék.Találok is videókat,de az én nyelvtudásom kimerül a magyarnál..sőt az se mindig helytálló.De jó volna ha valaki szakzseni elmesélné hogy miről beszélgetnek a videókon,és hogy mire találták ki,miben látják a jelentőségét stb....
Amiről írsz a szűréssel kapcsolatban szerintem igen jó megközelítés lehetne..elvégre ha már a nagy részét eltávolítjuk a keletkező bomlásra alkalmas anyagoknak,végül a szűrésünk is hatékonyabb lehetne.Vagy nem?Hiszen ahogy írod is a "bacik" beállnak az éppen aktuális szintre,tehát ha csökken a kaja csökken a kolóniájuk mérete is....Mindazonáltal elgondolkoztattál az elképzeléssel-legalább lesz min agyalnom a munkahelyemen.
T.:Gábor
Ui.:az ehhez hasonló írások bennem a múltat idézik-amikor még lelkünket adtuk volna egy kis perlonvattáért,vagy ne adj isten egy nagyobb darabka "kék szivacsért".Boldog idők...de bizony a biológiai szűrésünkre akkor jobban figyeltünk,és talán nagyobb becsülete is volt.Engedd meg hogy hálásan megköszönjem amiért blogoddal felidézted bennem azokat az időket!
Az ammónia dolga valóban csak egy része a szűrésnek..de emlékszel a mozgóágyas szűrőkre...talán éppen erre találták ki?erről nagyon szivesen beszélgetnék.Találok is videókat,de az én nyelvtudásom kimerül a magyarnál..sőt az se mindig helytálló.De jó volna ha valaki szakzseni elmesélné hogy miről beszélgetnek a videókon,és hogy mire találták ki,miben látják a jelentőségét stb....
Amiről írsz a szűréssel kapcsolatban szerintem igen jó megközelítés lehetne..elvégre ha már a nagy részét eltávolítjuk a keletkező bomlásra alkalmas anyagoknak,végül a szűrésünk is hatékonyabb lehetne.Vagy nem?Hiszen ahogy írod is a "bacik" beállnak az éppen aktuális szintre,tehát ha csökken a kaja csökken a kolóniájuk mérete is....Mindazonáltal elgondolkoztattál az elképzeléssel-legalább lesz min agyalnom a munkahelyemen.
T.:Gábor
Ui.:az ehhez hasonló írások bennem a múltat idézik-amikor még lelkünket adtuk volna egy kis perlonvattáért,vagy ne adj isten egy nagyobb darabka "kék szivacsért".Boldog idők...de bizony a biológiai szűrésünkre akkor jobban figyeltünk,és talán nagyobb becsülete is volt.Engedd meg hogy hálásan megköszönjem amiért blogoddal felidézted bennem azokat az időket!
Az igazság az, hogy ezt az egészet olyan kezdő akvaristák számára írtam, akik szeretnék megérteni a folyamatokat. Szándékosan kerültem a kémiai képleteket (nem értek hozzá) mert úgy hiszem, hogy a legtöbb embernek az elég érthetetlen. Remélem, hogy nagy vonalakban elegendő magyarázatot ad arra, hogy mi is történik.
Ami a szűrést illeti: legtöbben a szűrés alatt a fizikai víz tisztítást értik. Nem csoda, hiszen az elnevezés önmagában is erre utal. Én mikor akvárium szűrésről beszélek, elsősorban a biológiai szűrésre gondolok, ugyanis számomra az az elsődleges és legfontosabb. Mostanában azon elmélkedem, hogy hogyan lehetne olyan szűrést összehozni, melynek során folyamatosan ki tudnám vonni az ammónia képződés forrásait. A jelenlegi szűrőkkel az a gondom, hogy ezek a hulladékok fizikailag kiszűrésre kerülnek ugyan, de az akvárium vízével folyamatos érintkezésben maradnak, mindaddig amíg el nem bomlanak, vagy a szűrőközegből az akvarista ki nem mossa. Mivel egy zárt rendszert képeznek, ezért biológiailag akkor is terhelik az akvárium vizét, ha már a szűrőben vannak és nem az akváriumban. Valami ülepítő szerűség jár a fejemben, ahol még a szűrő előtt gyűlne össze a szerves hulladék és amit gyakran és egyszerűen lehetne üríteni anélkül, hogy tartalma bekerülne a szűrőközegbe vagy a biológiai szűrőt meg kellene bolygatni. A biológiai szűrőt pedig, csak a már vízben oldott vegyületek terhelnék.
Ami a szűrést illeti: legtöbben a szűrés alatt a fizikai víz tisztítást értik. Nem csoda, hiszen az elnevezés önmagában is erre utal. Én mikor akvárium szűrésről beszélek, elsősorban a biológiai szűrésre gondolok, ugyanis számomra az az elsődleges és legfontosabb. Mostanában azon elmélkedem, hogy hogyan lehetne olyan szűrést összehozni, melynek során folyamatosan ki tudnám vonni az ammónia képződés forrásait. A jelenlegi szűrőkkel az a gondom, hogy ezek a hulladékok fizikailag kiszűrésre kerülnek ugyan, de az akvárium vízével folyamatos érintkezésben maradnak, mindaddig amíg el nem bomlanak, vagy a szűrőközegből az akvarista ki nem mossa. Mivel egy zárt rendszert képeznek, ezért biológiailag akkor is terhelik az akvárium vizét, ha már a szűrőben vannak és nem az akváriumban. Valami ülepítő szerűség jár a fejemben, ahol még a szűrő előtt gyűlne össze a szerves hulladék és amit gyakran és egyszerűen lehetne üríteni anélkül, hogy tartalma bekerülne a szűrőközegbe vagy a biológiai szűrőt meg kellene bolygatni. A biológiai szűrőt pedig, csak a már vízben oldott vegyületek terhelnék.
Nagyszerűen írsz-igaz ritkán:)!
Mintha az én gondolataimat írtad volna le..meg rengeteg más kollégánkét is.Rendkívül tetszik hogy közérthetően,és ugyanakkor mégis szakmai nyelven írod a mondandót....a humort sem nélkülözöd!
Egy kissé mélyebbre ásnék azonban a nitrifikációval kapcsolatban...nem említed az ammónia oxidációjának során a legelső "lépcsőfokát" a hidroxilamint./Bár akvarista legyen a talpán aki ezt méri!/ De valóban igaz a folyamat..egyre kevésbé mérgező vegyületek alakulnak ki a folyamat során-de mi csodavizet akarunk..és ehhez a nitrifikáció,vagy ha úgy tetszik a biológiai szűrés a járható út.
Különösen tetszik hogy ennyire lelkesen írsz a szűrésről...a biológiai oldal nélkül abszolút nulla bármilyen csili-vili szűrő-na ez már csak így van!Hiába a legjobb dizájn,a legnagyobb márka-legdrágább kivitel,kis "barátaink" nélkül semmire sem jók,maximum afféle "leválasztó" szerű dolognak.Azt gondolom minden kezdőnek,de sok haladónak is gondolatokat ébresztő az írásod...
Valamennyien küzdünk az ammónia ellen..meg minden ellen ami csak halainkat "bánthatja".Főleg nehéz dolga van az olyan halazóknak akik aljzat nélküli,sőt totálisan növénymentes medencékben is dolgozik...számukra is megvilágítod mennyire fontos a baktérium kultúrák jelenléte.Ráadásul ez a fránya ammónia nem csak az általad említett hőmérséklet-oldott sók-halfajok okán mérgező,hanem a ph emelkedése is "jótékonyan befolyásolja"..Grrrrr:(. Érzem hogy afféle segítségképpen írtad e blogot-részben a fórumon megjelenő új társaink,és bizony részben postjaink kiegészítésére.
Köszönettel:Gábor
Mintha az én gondolataimat írtad volna le..meg rengeteg más kollégánkét is.Rendkívül tetszik hogy közérthetően,és ugyanakkor mégis szakmai nyelven írod a mondandót....a humort sem nélkülözöd!
Egy kissé mélyebbre ásnék azonban a nitrifikációval kapcsolatban...nem említed az ammónia oxidációjának során a legelső "lépcsőfokát" a hidroxilamint./Bár akvarista legyen a talpán aki ezt méri!
/ De valóban igaz a folyamat..egyre kevésbé mérgező vegyületek alakulnak ki a folyamat során-de mi csodavizet akarunk..és ehhez a nitrifikáció,vagy ha úgy tetszik a biológiai szűrés a járható út.Különösen tetszik hogy ennyire lelkesen írsz a szűrésről...a biológiai oldal nélkül abszolút nulla bármilyen csili-vili szűrő-na ez már csak így van!Hiába a legjobb dizájn,a legnagyobb márka-legdrágább kivitel,kis "barátaink" nélkül semmire sem jók,maximum afféle "leválasztó" szerű dolognak.Azt gondolom minden kezdőnek,de sok haladónak is gondolatokat ébresztő az írásod...
Valamennyien küzdünk az ammónia ellen..meg minden ellen ami csak halainkat "bánthatja".Főleg nehéz dolga van az olyan halazóknak akik aljzat nélküli,sőt totálisan növénymentes medencékben is dolgozik...számukra is megvilágítod mennyire fontos a baktérium kultúrák jelenléte.Ráadásul ez a fránya ammónia nem csak az általad említett hőmérséklet-oldott sók-halfajok okán mérgező,hanem a ph emelkedése is "jótékonyan befolyásolja"..Grrrrr:(. Érzem hogy afféle segítségképpen írtad e blogot-részben a fórumon megjelenő új társaink,és bizony részben postjaink kiegészítésére.
Köszönettel:Gábor
Hát akkor beszúrom az egész cikket:
"Egy új akváriumban zajló folyamatok
Kedves kolléga,
Tekintettel arra, hogy új akváriumot - talán az elsőt - indítottad, engedd meg, hogy a magam szerény képességével (a teljesség igénye nélkül) megpróbáljak némi segítséget nyújtani.
Első sorban azt tanácsolom, hogy türelem. Sok türelem és semmi kapkodás!
Miért mondom ezt?
Hát lássuk csak! Milyen folyamatok kezdődnek el egy új akváriumban?
Egy újonnan beindított akváriumban még nincs kialakult ökoszisztéma. Ezt az akvaristák biológiai egyensúlynak szokták nevezni. Hiába van felszerelve az akvárium minden technikával, beültetve növényekkel esetleg betelepítve halakkal, az ökoszisztéma minden összetevője vagy azok helyes aránya még nincs meg. Egy új akvárium fő hátránya a lebontó mikroorganizmusok túl csekély száma/típusa. Ebből az következik, hogy a keletkező salakanyagokat még nincs ami lebontsa, azok szabadon felhalmozódhatnak a vízben, ami káros az élőlényekre.
Mikor első alkalommal berendezed az akváriumot és már letisztult - az aljzatnak használt szubsztrátumból származó - a lebegő részecskéktől, még nagyon szép és már-már természetellenesen kristálytiszta. De ez az állapot általában nem tart sokáig. Egy-két nap múlva egy kicsit párásabbá válik a víz, majd néhány nap múlva akár felhőssé is válhat. Ekkor szoktak a kezdő akvaristák pánikba esni, pedig tulajdonképpen semmi okuk rá.
Milyen folyamatok idézik ezt elő? A csekély számú, de már jelen lévő csillósok elkezdik birtokba venni az új életteret. Azaz meghódítják. Ők okozzák a felhősödést. Az elején tehetik ezt minden különösebb akadály nélkül, mivel még nincs ami szabályozza, vagy kordában tartsa őket. A természet ebben a kicsinyke kialakulóban lévő élettérben is csak teszi a dolgát. Ezt a folyamatot fontos megérteni és szükségességét nem lebecsülni.
Itt nagyon sok akvarista elköveti azt a hibát, hogy teljesen vagy a víz több mint 50%-át lecseréli. Véleményem szerint ez nagy hiba, mivel ezzel szinte újra kezdődik az egész – egyébként szükséges - folyamat. Ha türelmes vagy és pár napot, egy hetet vársz, akkor a víz zavarossága magától elmúlik és a csillósok populációja egyszer csak összeomlik. Egyrészt mert felélik a rendelkezésükre álló tápanyagokat, másrészt a felszaporodó jótékony baktériumok tömege fosztja meg őket ettől. A víz átláthatóvá és enyhén sárgássá válik. Azaz kezd „élő” víz lenni minden szükséges kellékével.
Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy az újonnan indított akvárium világításának mértékét, az elején szerencsésebb az optimálistól kissé alacsonyabb szinten tartani. Ellenkező esetben a még kialakulatlan viszonyok között könnyen algavirágzás is lehet.
A magam részéről bátran kijelenthetem, hogy az akvarizálásban legjobb barátaim a jótékony baktériumtelepek sokasága. Kezdetben ezeket nem nagyon fogod látni, de egy régi szűrőfelületen már jól észlelhetők kolóniáik. Legalább úgy vigyázok rájuk, mint a többi látóhatáron belüli élőlényre. Ők nem játszanak semmilyen szerepet a vizuális élményem terén, de tulajdonképpen a munka legnagyobb részét ők végzik el helyettem. Becses segítőtársaim. Az, ahogyan a baktériumok és a növények együtt semlegesítik a káros anyagokat az akváriumban, szoktuk biológiai szűrésnek nevezni.
Akkor felmerül az örök akvarista kérdés: Kell- e mesterségesen szűrni az akvárium vizét?
Szerintem erre a kérdésre lehetetlen a tutit megválaszolni. (Most gondolom meglepődtél…)
Ahhoz, hogy beszélhessünk erről a kérdésről, meg kell értenünk, hogy milyen láthatatlan kémiai és biológiai folyamatok alakulhatnak ki egy olyan kisméretű élettérben, amit akváriumnak nevezünk. A mesterséges szűrés segíthet-e és ha igen, akkor hogyan?
Egy akváriumban az ammónia halálos méregnek számít. A koncentrációjának mértékét a különféle élőlények más és más mértékben képesek elviselni, de kedvelni egyik sem kedveli. (No azért van kivétel, de erről majd később.) A halak számára halálos ammóniakoncentráció függ a víz hőmérsékletétől és az oldott különféle só koncentrációktól, de a halfajoktól is.
De honnan kerül az ammónia az akváriumba?
A halak salaktermékeiből, ételmaradékokból és egyéb bomlásnak indult szerves anyagokból. Pl. rothadó növényekből.
Ez alapján nyugodtan azt feltételezhetnénk, hogy egy akváriumban az ammóniaszint folyamatosan és progresszíven növekszik.
De akkor egy olyan akváriumban amelyben már hosszú ideje nem volt vízcsere, mégis miért élnek és akár szaporodnak is a halaink? Hová tűnik a mérgező ammónia?
A természetben az ammónia koncentráció - a mértékek miatt és egyéb tényezők miatt - sokkal kisebb, de ott is jelen van. Sőt extrém esetekben olyan mértékű, hogy halpusztulást is okoz.
Az ammóniát bizonyos baktériumfajok átalakítják nitritekké, majd más baktériumfajok a nitriteket nitrátokká alakítják. A nitrátokat a növények tápanyagként szívják fel. És a körfogás nagyvonalakban meg is valósult. Semmi nem veszett el csak minden átalakult. Ugyanez történik az akváriumban is, ha a méreteihez képest megfelelő arányú a növényzet és a halpopuláció.
Az akvaristák jelentős része nem elégedett egy buján növényesített és két-három kis hallal betelepített nagyobb akváriummal. Szeretné benépesíteni az akváriumát a lehető leghamarabb különféle méretű és mennyiségű halakkal. Ennek a késztetésnek nehezen tud ellenállni.
Ezzel csak egy a baj. Éspedig az, hogy az arányok nagyon el fognak tolódni negatív értelemben. Majd a nagyszámú halpopuláció és növények által termelt bomlási hulladék miatt az ammóniaszint elkezd meredeken emelkedni.
Mit lehet ebben az esetben tenni?
A legegyszerűbb, ha az akváriumvíz egy részét minden nap lecseréled. Ebben az esetben a régi vízzel együtt az akváriumban felhalmozott ammóniának egy részétől is megszabadulsz. Ezt a módszert alkalmazzák a bizonyos tenyésztők is, ahol a szaporító és nevelő akváriumok igencsak puritán módon vannak berendezve. Csakhogy ott rendelkezésre áll a folyamatos vízcseréhez szükséges minőségi cserevíz, a technikai eszközök és az elengedhetetlen szaktudás, mérési eszközök. Egy díszakvárium esetén, ami a szobában vagy egy irodában található, ezt nem lehet sem kényelmi sem egyéb okokból megvalósítani.
Az akvaristáknak illetve az akvarisztikához eszközöket gyártóknak ki kellett találni egy másik módját annak, hogy az ammóniát semlegesítsék, vagy elfogadható szintre csökkentsék az akváriumban.
Nos, ebben nyújthat segítséget az akváriumszűrő. A kezdő akvaristák úgy gondolják, hogy önmaga a szűrés nem más, mint a vízben található lebegő részecskék fizikai eltávolítása. Hát, ha csak ilyen egyszerű lenne, akkor mindjárt nem kellene vízkémiával foglalkozni.
Milyen egy jó akváriumszűrő?
A jó vízszűrő nemcsak mechanikai szűrést végez, hanem biológiai szűrést is, amelynek során az ammónia semlegesítése megtörténik. (A különféle szűrő közegek, mint az aktív szén, ioncserélő műgyanták sok káros anyagot képesek kiszűrni a vízből (pl.nehézfémek, klór stb) de sajnos az ammóniát nem vagy csak kis mértékben. Arról már nem is beszélve, hogy ezek a szűrőközegek idővel kimerülnek, eltömődnek, ezáltal csökken a hatékonyságuk.)
Szóval a legegyszerűbb, leggazdaságosabb és leghatékonyabb módja az ammóniától való megszabadulásnak egy biológiai szűrő üzembe állítása. (annak méretezéséről egy külön cikket lehetne írni)
Már említettem, hogy az ammónia semlegesítését bizonyos baktériumfajok képesek elvégezni. Ezek ammóniával táplálkoznak és a végtermékük lesz a nitrit. A nitrit szintén mérgező a halakra, de arra szintén vannak hasznos baktériumok, amelyek a nitriteket esznek és a végtermékük nitrátok lesznek. A nitrátokat algák és növények fogják hasznosítani. Ezt így együtt nevezhetjük biológiai vízszűrésnek.
Ha a jótékony baktériumoknak megfelelő környezetet teremtünk, akkor nekik sikerül majd semlegesíteni az ammóniát.
Hogyan kell ezt csinálni, mire van szükségük ezeknek a baktériumoknak?
Élelemre és oxigénre. Ha van ammónia/nitrit és oxigén akkor gyakorlatilag minden rendelkezésükre áll ahhoz, hogy boldogok legyenek és elkezdjenek szaporodni. Azonban egy nagy baj mégiscsak van velük. Éspedig az, hogy nem képesek az önálló mozgásra, így nem tudják üldözőbe venni az ammónia vagy nitrit molekulákat. Ők csak lebegnek a vízben, vagy megtapadnak valamilyen tárgyon és várják, hogy az étel a szájukba essen. (A sült galambra várnak. Hi-hi-hi)
Ha úgy sikerül ebédelniük, hogy véletlenül a szájukba úszott egy ammónia vagy nitrit molekula, akkor szerencsésnek mondhatják magukat, boldogok lesznek és szaporodni fognak. Ha nem tudnak enni, akkor szomorúak lesznek és éhen fognak halni. Tehát különleges intézkedések nélkül hiába lesz az akváriumban elegendő ammónia, nitrit és oxigén ezek a baktériumok nem fognak tudni olyan mértékben elszaporodni, hogy a halak számára is megfelelően alacsony szinten tartsák a mérgező anyagok koncentrációját.
Ehhez szükség van arra, hogy megfelelően nagy közeget és élőhelyet alakítsunk ki számukra, ahol valóságos kolóniákká nőhetnek. Ahol folyamatos a víz, az oxigén, az ammónia és a nitritek jelenléte. Ezt nevezzük biológiai szűrőnek.
A baktériumok még a legegyszerűbb szivacsszűrőket is képesek gyarmatosítani, azonban a kis felület miatt nem képesek nagyobb kolóniává fejlődni és áldásos tevékenységüket kifejteni.
Egy hatékony és jó biológiai szűrő kellően nagy felületű szűrő-betététekkel, jól oxigenizált bemenő vízzel és megfelelő teljesítménnyel (liter víz/óra) kell rendelkezzen. Annak pontos méretezése egy adott akváriumhoz és a benne található élővilághoz bonyolult feladat. Maradjunk inkább abban, hogy egy akváriumot nem lehet túlszűrni, de rosszul igen.
Egy új akvárium létrehozásakor és beindításakor általában a szűrő is új, azaz még „steril”.
A jótékony baktériumokkal való telepek létrehozását elősegítik a különféle kereskedelmi forgalomban lévő oltóanyagok, amelyek általában a célnak megfelelően válogatott baktériumkultúrákat tartalmaznak. (Én egy rég működő szűrőből nyert baktériumokkal végzem el a beoltást)
Az oltófolyadékban nagy mennyiségben koncentrálódnak, azonban általában még kevesen vannak a hatékony vízszűréshez. Ezért a beoltott szűrőnek 3-4 hétre van szüksége ahhoz, hogy a baktériumtelepek – megfelelő táplálás mellett – kialakuljanak, és maximális kapacitással dolgozzanak. A korai szakaszban főleg az első második héten az ammónia szint akár drámaian is felmehet. Ezt a halak által megtermelt hulladékok, rothadó elhalt növényi részek, el nem fogyasztott haleledel, stb. okozzák. Ekkor még a szűrő nem képes kellő hatékonysággal az ammóniaszintet befolyásolni, hiszen azok a baktériumok, amelyek átalakítják az ammóniát nitritté még nem szaporodtak el kellő mértékben. Körülbelül egy-két hét szükséges nekik ahhoz, hogy ez a folyamat elkezdjen változni és az ammónia szint fokozatosan csökkenjen.
És itt jön a második varázslat. Az ammóniafaló baktériumok végterméke a nitrit, így aztán az ammónia szint csökkenni, viszont a nitrit szint emelkedni fog az akvárium vizében. (a nitritet sem szeretik a halaink)
Most érkezett el a másik barátunk, a nitrifikáló baktériumok aranykora. Kaja bőséggel, ezért ők boldogok és szaporodnak. Termelik a növények számára fontos nitrátokat. Eközben az ammónia szint lecsökken és az ammóniafaló baktériumok egy része éhen hal, és stabilizálódik arra a szintre, amit az ammónia újratermelődése lehetővé tesz számukra.
Második barátunk étvágya miatt elkezd csökkenni a nitrit szintünk is. Hurrá! Arányosan „beáll” a baktériumok száma. Növekszik viszont a nitrát szint, amit a nitrifikáló baktériumok termeltek.
Kb. újabb két hét múlva, a két baktérium populáció teljesen stabilizálódik. Számuk arányos lesz a szűrőbe bemenő víz ammónia mennyiségével, és igazodik a termelődő nitritmennyiséghez.
Egy érett és jól működő akváriumszűrő a viszonylag ártalmatlan nitrát szintet növeli, amelynek egy részét felszívják a növények (ez attól függ) és a másik részét heti 20-25%-os rendszeres vízcserével kell eltávolítani.
A biológiai szűrő teljesítménye idővel csökken, ami a szűrőbetét különféle törmelékkel való eltömődése miatt fordul elő. Azt időközönként tisztítani szükséges. Ezt nagyon körültekintően és óvatosan kell elvégezni abban a vízben, amely az akváriumból származik, hogy a már érett baktériumtenyészetünket ne tegyük tönkre.
Az a jó szűrő (mindegy, hogy házi barkács vagy gyári), amelynek van egy fő szűrőeleme, amely megakadályozza, hogy a baktériumtelep hordozók eltömődjenek. Ezt a részt szoktuk előszűrőknek nevezni. Ez az, amit időnként ki kell mosni, a baktérium kolóniákat tartalmazó részt akár hónapokig sem kell. Amit azokon látsz az nem kosz vagy „dzsuva” hanem a barátaid és a rabszolgáid. A baktériumhordozó tisztítását csak nagyon felületesen és úgy ímmel-ámmal kell elvégezni, hogy csak a víz szabad áramlását biztosítsuk, de a baktériumokat ne tegyük tönkre.
A már élő szűrőt túl sok ideig nem szabad kikapcsolni, mert amennyiben a víz áramlása leáll, úgy a jótékony segítőink elpusztulnak, és kezdhetjük újból az egész folyamatot.
Ha visszakanyarodunk az elején feltett kérdésünkhöz: Szükséges-e a szűrés?
A válasz az, hogy a legtöbb esetben, különösen a biológiai szűrésre, feltétlenül szükség van. Legyen ez az előfeltétele az új akvárium indításának.
(Egy nagy növényekkel sűrűn benőtt és néhány kis hallal betelepített akváriumban nem feltétlenül van rá szükség.)
Még egy dolgot szeretnék megjegyezni: a jól működő biológiai szűrő, nem jelent megoldást minden problémára, de az egyik legfontosabb. A halbetegségekre, a különféle vegyi mérgezésekre nem fog megoldást nyújtani.
A fentiekre való tekintettel én azt javaslom, hogy az első héten semmilyen halat, a másodikban néhány kisebb méretű és szívósabb halat, majd az egy-másfél hónapos érési idő után a nagyobb halakat is betelepítheted. A halak, a növények összeválogatásánál célszerű figyelembe venni az igények azonosságát.
Kevésbé elterjedt még, de hatékonyságát illetően kiemelkedőbb teljesítményt nyújthat egy az akvárium mellett vagy fölé kiépített aquapóniás szűrés. De ez már egy másik téma.
Fenti irományomban nem akartalak semmilyen száraz nehezen emészthető vízkémiával meg miegymással terhelni, ezért a fenti anyag csak amolyan belépőszint lehet, amit a magam módján és a teljesség igénye nélkül írtam meg számodra. Célom inkább az volt, hogy nagyvonalakban lásd a folyamatokat.
Tanácsom: Légy türelmes, mert a természet is az. Ott nincsenek határidők, nincsenek normák és ott semmi sem sietős.
üdvözlettel:
Mátéfi Gyula"
"Egy új akváriumban zajló folyamatok
Kedves kolléga,
Tekintettel arra, hogy új akváriumot - talán az elsőt - indítottad, engedd meg, hogy a magam szerény képességével (a teljesség igénye nélkül) megpróbáljak némi segítséget nyújtani.
Első sorban azt tanácsolom, hogy türelem. Sok türelem és semmi kapkodás!
Miért mondom ezt?
Hát lássuk csak! Milyen folyamatok kezdődnek el egy új akváriumban?
Egy újonnan beindított akváriumban még nincs kialakult ökoszisztéma. Ezt az akvaristák biológiai egyensúlynak szokták nevezni. Hiába van felszerelve az akvárium minden technikával, beültetve növényekkel esetleg betelepítve halakkal, az ökoszisztéma minden összetevője vagy azok helyes aránya még nincs meg. Egy új akvárium fő hátránya a lebontó mikroorganizmusok túl csekély száma/típusa. Ebből az következik, hogy a keletkező salakanyagokat még nincs ami lebontsa, azok szabadon felhalmozódhatnak a vízben, ami káros az élőlényekre.
Mikor első alkalommal berendezed az akváriumot és már letisztult - az aljzatnak használt szubsztrátumból származó - a lebegő részecskéktől, még nagyon szép és már-már természetellenesen kristálytiszta. De ez az állapot általában nem tart sokáig. Egy-két nap múlva egy kicsit párásabbá válik a víz, majd néhány nap múlva akár felhőssé is válhat. Ekkor szoktak a kezdő akvaristák pánikba esni, pedig tulajdonképpen semmi okuk rá.
Milyen folyamatok idézik ezt elő? A csekély számú, de már jelen lévő csillósok elkezdik birtokba venni az új életteret. Azaz meghódítják. Ők okozzák a felhősödést. Az elején tehetik ezt minden különösebb akadály nélkül, mivel még nincs ami szabályozza, vagy kordában tartsa őket. A természet ebben a kicsinyke kialakulóban lévő élettérben is csak teszi a dolgát. Ezt a folyamatot fontos megérteni és szükségességét nem lebecsülni.
Itt nagyon sok akvarista elköveti azt a hibát, hogy teljesen vagy a víz több mint 50%-át lecseréli. Véleményem szerint ez nagy hiba, mivel ezzel szinte újra kezdődik az egész – egyébként szükséges - folyamat. Ha türelmes vagy és pár napot, egy hetet vársz, akkor a víz zavarossága magától elmúlik és a csillósok populációja egyszer csak összeomlik. Egyrészt mert felélik a rendelkezésükre álló tápanyagokat, másrészt a felszaporodó jótékony baktériumok tömege fosztja meg őket ettől. A víz átláthatóvá és enyhén sárgássá válik. Azaz kezd „élő” víz lenni minden szükséges kellékével.
Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy az újonnan indított akvárium világításának mértékét, az elején szerencsésebb az optimálistól kissé alacsonyabb szinten tartani. Ellenkező esetben a még kialakulatlan viszonyok között könnyen algavirágzás is lehet.
A magam részéről bátran kijelenthetem, hogy az akvarizálásban legjobb barátaim a jótékony baktériumtelepek sokasága. Kezdetben ezeket nem nagyon fogod látni, de egy régi szűrőfelületen már jól észlelhetők kolóniáik. Legalább úgy vigyázok rájuk, mint a többi látóhatáron belüli élőlényre. Ők nem játszanak semmilyen szerepet a vizuális élményem terén, de tulajdonképpen a munka legnagyobb részét ők végzik el helyettem. Becses segítőtársaim. Az, ahogyan a baktériumok és a növények együtt semlegesítik a káros anyagokat az akváriumban, szoktuk biológiai szűrésnek nevezni.
Akkor felmerül az örök akvarista kérdés: Kell- e mesterségesen szűrni az akvárium vizét?
Szerintem erre a kérdésre lehetetlen a tutit megválaszolni. (Most gondolom meglepődtél…)
Ahhoz, hogy beszélhessünk erről a kérdésről, meg kell értenünk, hogy milyen láthatatlan kémiai és biológiai folyamatok alakulhatnak ki egy olyan kisméretű élettérben, amit akváriumnak nevezünk. A mesterséges szűrés segíthet-e és ha igen, akkor hogyan?
Egy akváriumban az ammónia halálos méregnek számít. A koncentrációjának mértékét a különféle élőlények más és más mértékben képesek elviselni, de kedvelni egyik sem kedveli. (No azért van kivétel, de erről majd később.) A halak számára halálos ammóniakoncentráció függ a víz hőmérsékletétől és az oldott különféle só koncentrációktól, de a halfajoktól is.
De honnan kerül az ammónia az akváriumba?
A halak salaktermékeiből, ételmaradékokból és egyéb bomlásnak indult szerves anyagokból. Pl. rothadó növényekből.
Ez alapján nyugodtan azt feltételezhetnénk, hogy egy akváriumban az ammóniaszint folyamatosan és progresszíven növekszik.
De akkor egy olyan akváriumban amelyben már hosszú ideje nem volt vízcsere, mégis miért élnek és akár szaporodnak is a halaink? Hová tűnik a mérgező ammónia?
A természetben az ammónia koncentráció - a mértékek miatt és egyéb tényezők miatt - sokkal kisebb, de ott is jelen van. Sőt extrém esetekben olyan mértékű, hogy halpusztulást is okoz.
Az ammóniát bizonyos baktériumfajok átalakítják nitritekké, majd más baktériumfajok a nitriteket nitrátokká alakítják. A nitrátokat a növények tápanyagként szívják fel. És a körfogás nagyvonalakban meg is valósult. Semmi nem veszett el csak minden átalakult. Ugyanez történik az akváriumban is, ha a méreteihez képest megfelelő arányú a növényzet és a halpopuláció.
Az akvaristák jelentős része nem elégedett egy buján növényesített és két-három kis hallal betelepített nagyobb akváriummal. Szeretné benépesíteni az akváriumát a lehető leghamarabb különféle méretű és mennyiségű halakkal. Ennek a késztetésnek nehezen tud ellenállni.
Ezzel csak egy a baj. Éspedig az, hogy az arányok nagyon el fognak tolódni negatív értelemben. Majd a nagyszámú halpopuláció és növények által termelt bomlási hulladék miatt az ammóniaszint elkezd meredeken emelkedni.
Mit lehet ebben az esetben tenni?
A legegyszerűbb, ha az akváriumvíz egy részét minden nap lecseréled. Ebben az esetben a régi vízzel együtt az akváriumban felhalmozott ammóniának egy részétől is megszabadulsz. Ezt a módszert alkalmazzák a bizonyos tenyésztők is, ahol a szaporító és nevelő akváriumok igencsak puritán módon vannak berendezve. Csakhogy ott rendelkezésre áll a folyamatos vízcseréhez szükséges minőségi cserevíz, a technikai eszközök és az elengedhetetlen szaktudás, mérési eszközök. Egy díszakvárium esetén, ami a szobában vagy egy irodában található, ezt nem lehet sem kényelmi sem egyéb okokból megvalósítani.
Az akvaristáknak illetve az akvarisztikához eszközöket gyártóknak ki kellett találni egy másik módját annak, hogy az ammóniát semlegesítsék, vagy elfogadható szintre csökkentsék az akváriumban.
Nos, ebben nyújthat segítséget az akváriumszűrő. A kezdő akvaristák úgy gondolják, hogy önmaga a szűrés nem más, mint a vízben található lebegő részecskék fizikai eltávolítása. Hát, ha csak ilyen egyszerű lenne, akkor mindjárt nem kellene vízkémiával foglalkozni.
Milyen egy jó akváriumszűrő?
A jó vízszűrő nemcsak mechanikai szűrést végez, hanem biológiai szűrést is, amelynek során az ammónia semlegesítése megtörténik. (A különféle szűrő közegek, mint az aktív szén, ioncserélő műgyanták sok káros anyagot képesek kiszűrni a vízből (pl.nehézfémek, klór stb) de sajnos az ammóniát nem vagy csak kis mértékben. Arról már nem is beszélve, hogy ezek a szűrőközegek idővel kimerülnek, eltömődnek, ezáltal csökken a hatékonyságuk.)
Szóval a legegyszerűbb, leggazdaságosabb és leghatékonyabb módja az ammóniától való megszabadulásnak egy biológiai szűrő üzembe állítása. (annak méretezéséről egy külön cikket lehetne írni)
Már említettem, hogy az ammónia semlegesítését bizonyos baktériumfajok képesek elvégezni. Ezek ammóniával táplálkoznak és a végtermékük lesz a nitrit. A nitrit szintén mérgező a halakra, de arra szintén vannak hasznos baktériumok, amelyek a nitriteket esznek és a végtermékük nitrátok lesznek. A nitrátokat algák és növények fogják hasznosítani. Ezt így együtt nevezhetjük biológiai vízszűrésnek.
Ha a jótékony baktériumoknak megfelelő környezetet teremtünk, akkor nekik sikerül majd semlegesíteni az ammóniát.
Hogyan kell ezt csinálni, mire van szükségük ezeknek a baktériumoknak?
Élelemre és oxigénre. Ha van ammónia/nitrit és oxigén akkor gyakorlatilag minden rendelkezésükre áll ahhoz, hogy boldogok legyenek és elkezdjenek szaporodni. Azonban egy nagy baj mégiscsak van velük. Éspedig az, hogy nem képesek az önálló mozgásra, így nem tudják üldözőbe venni az ammónia vagy nitrit molekulákat. Ők csak lebegnek a vízben, vagy megtapadnak valamilyen tárgyon és várják, hogy az étel a szájukba essen. (A sült galambra várnak. Hi-hi-hi)
Ha úgy sikerül ebédelniük, hogy véletlenül a szájukba úszott egy ammónia vagy nitrit molekula, akkor szerencsésnek mondhatják magukat, boldogok lesznek és szaporodni fognak. Ha nem tudnak enni, akkor szomorúak lesznek és éhen fognak halni. Tehát különleges intézkedések nélkül hiába lesz az akváriumban elegendő ammónia, nitrit és oxigén ezek a baktériumok nem fognak tudni olyan mértékben elszaporodni, hogy a halak számára is megfelelően alacsony szinten tartsák a mérgező anyagok koncentrációját.
Ehhez szükség van arra, hogy megfelelően nagy közeget és élőhelyet alakítsunk ki számukra, ahol valóságos kolóniákká nőhetnek. Ahol folyamatos a víz, az oxigén, az ammónia és a nitritek jelenléte. Ezt nevezzük biológiai szűrőnek.
A baktériumok még a legegyszerűbb szivacsszűrőket is képesek gyarmatosítani, azonban a kis felület miatt nem képesek nagyobb kolóniává fejlődni és áldásos tevékenységüket kifejteni.
Egy hatékony és jó biológiai szűrő kellően nagy felületű szűrő-betététekkel, jól oxigenizált bemenő vízzel és megfelelő teljesítménnyel (liter víz/óra) kell rendelkezzen. Annak pontos méretezése egy adott akváriumhoz és a benne található élővilághoz bonyolult feladat. Maradjunk inkább abban, hogy egy akváriumot nem lehet túlszűrni, de rosszul igen.
Egy új akvárium létrehozásakor és beindításakor általában a szűrő is új, azaz még „steril”.
A jótékony baktériumokkal való telepek létrehozását elősegítik a különféle kereskedelmi forgalomban lévő oltóanyagok, amelyek általában a célnak megfelelően válogatott baktériumkultúrákat tartalmaznak. (Én egy rég működő szűrőből nyert baktériumokkal végzem el a beoltást)
Az oltófolyadékban nagy mennyiségben koncentrálódnak, azonban általában még kevesen vannak a hatékony vízszűréshez. Ezért a beoltott szűrőnek 3-4 hétre van szüksége ahhoz, hogy a baktériumtelepek – megfelelő táplálás mellett – kialakuljanak, és maximális kapacitással dolgozzanak. A korai szakaszban főleg az első második héten az ammónia szint akár drámaian is felmehet. Ezt a halak által megtermelt hulladékok, rothadó elhalt növényi részek, el nem fogyasztott haleledel, stb. okozzák. Ekkor még a szűrő nem képes kellő hatékonysággal az ammóniaszintet befolyásolni, hiszen azok a baktériumok, amelyek átalakítják az ammóniát nitritté még nem szaporodtak el kellő mértékben. Körülbelül egy-két hét szükséges nekik ahhoz, hogy ez a folyamat elkezdjen változni és az ammónia szint fokozatosan csökkenjen.
És itt jön a második varázslat. Az ammóniafaló baktériumok végterméke a nitrit, így aztán az ammónia szint csökkenni, viszont a nitrit szint emelkedni fog az akvárium vizében. (a nitritet sem szeretik a halaink)
Most érkezett el a másik barátunk, a nitrifikáló baktériumok aranykora. Kaja bőséggel, ezért ők boldogok és szaporodnak. Termelik a növények számára fontos nitrátokat. Eközben az ammónia szint lecsökken és az ammóniafaló baktériumok egy része éhen hal, és stabilizálódik arra a szintre, amit az ammónia újratermelődése lehetővé tesz számukra.
Második barátunk étvágya miatt elkezd csökkenni a nitrit szintünk is. Hurrá! Arányosan „beáll” a baktériumok száma. Növekszik viszont a nitrát szint, amit a nitrifikáló baktériumok termeltek.
Kb. újabb két hét múlva, a két baktérium populáció teljesen stabilizálódik. Számuk arányos lesz a szűrőbe bemenő víz ammónia mennyiségével, és igazodik a termelődő nitritmennyiséghez.
Egy érett és jól működő akváriumszűrő a viszonylag ártalmatlan nitrát szintet növeli, amelynek egy részét felszívják a növények (ez attól függ) és a másik részét heti 20-25%-os rendszeres vízcserével kell eltávolítani.
A biológiai szűrő teljesítménye idővel csökken, ami a szűrőbetét különféle törmelékkel való eltömődése miatt fordul elő. Azt időközönként tisztítani szükséges. Ezt nagyon körültekintően és óvatosan kell elvégezni abban a vízben, amely az akváriumból származik, hogy a már érett baktériumtenyészetünket ne tegyük tönkre.
Az a jó szűrő (mindegy, hogy házi barkács vagy gyári), amelynek van egy fő szűrőeleme, amely megakadályozza, hogy a baktériumtelep hordozók eltömődjenek. Ezt a részt szoktuk előszűrőknek nevezni. Ez az, amit időnként ki kell mosni, a baktérium kolóniákat tartalmazó részt akár hónapokig sem kell. Amit azokon látsz az nem kosz vagy „dzsuva” hanem a barátaid és a rabszolgáid. A baktériumhordozó tisztítását csak nagyon felületesen és úgy ímmel-ámmal kell elvégezni, hogy csak a víz szabad áramlását biztosítsuk, de a baktériumokat ne tegyük tönkre.
A már élő szűrőt túl sok ideig nem szabad kikapcsolni, mert amennyiben a víz áramlása leáll, úgy a jótékony segítőink elpusztulnak, és kezdhetjük újból az egész folyamatot.
Ha visszakanyarodunk az elején feltett kérdésünkhöz: Szükséges-e a szűrés?
A válasz az, hogy a legtöbb esetben, különösen a biológiai szűrésre, feltétlenül szükség van. Legyen ez az előfeltétele az új akvárium indításának.
(Egy nagy növényekkel sűrűn benőtt és néhány kis hallal betelepített akváriumban nem feltétlenül van rá szükség.)
Még egy dolgot szeretnék megjegyezni: a jól működő biológiai szűrő, nem jelent megoldást minden problémára, de az egyik legfontosabb. A halbetegségekre, a különféle vegyi mérgezésekre nem fog megoldást nyújtani.
A fentiekre való tekintettel én azt javaslom, hogy az első héten semmilyen halat, a másodikban néhány kisebb méretű és szívósabb halat, majd az egy-másfél hónapos érési idő után a nagyobb halakat is betelepítheted. A halak, a növények összeválogatásánál célszerű figyelembe venni az igények azonosságát.
Kevésbé elterjedt még, de hatékonyságát illetően kiemelkedőbb teljesítményt nyújthat egy az akvárium mellett vagy fölé kiépített aquapóniás szűrés. De ez már egy másik téma.
Fenti irományomban nem akartalak semmilyen száraz nehezen emészthető vízkémiával meg miegymással terhelni, ezért a fenti anyag csak amolyan belépőszint lehet, amit a magam módján és a teljesség igénye nélkül írtam meg számodra. Célom inkább az volt, hogy nagyvonalakban lásd a folyamatokat.
Tanácsom: Légy türelmes, mert a természet is az. Ott nincsenek határidők, nincsenek normák és ott semmi sem sietős.
üdvözlettel:
Mátéfi Gyula"
A link beszúrása - tapasztalataim szerint - áthidalja a technikai problémát.
Nem tudom...Lehet, hogy ide a topicba külön be kell szúrni a szöveget(?!)
Nem tudom elolvasni Mátéfi hozzászólását,a cím után teljesen üres felület következik!Ez történt a Geophagusos bloggal is!Mi a ...van az oldallal?
Vannak halfajok, melyek tenyésztése körülményes és nehezen jön össze, pedig mindent megteszel, ozmo víz (ez egy nyers és halott víz), jó kajával, különféle aminosavakkal kondiba hozod a tenyészpárt, ívás előtt elkülöníted, beállítod a vízparamétereket és mégsem jön össze. Ötleteid elfogynak, pedig már a légnyomásváltozásokat is számításba vetted a szokásos ívási időszak mellett és ennek ellenére nem sikerül.
Én úgy gondolom, hogy az esetek nagy részében – ha minden más stimmel - a víz lehet a ludas.
Ha fanatikusan kitartó vagy és kész vagy mindent kipróbálni, akkor adok neked egy tippet kedves tenyésztő. Hátha működni fog.
Az én elméletem szerint fontos, hogy bizonyos esetekben a tenyésztő vized ne csak só mentes legyen, hanem maradjon biológiailag aktív a sótalanítási eljárás után. Erre a legjobb módszer az, amit egyszer máshol már felvetettem mikor a trisós vízlágyításról értekeztünk, de most ebben a kis cikkben visszatérnék rá, egyrészt azért mert most kedvezőek az időjárási feltételek, másrészt mert szeretném, ha így itt együtt lenne az infó ebben a kis cikkben.
Elgondolkodtál már azon, hogy az Északi tenger mikor télen befagy, annak a jege sós vagy édes, ha felolvasztod? Édes bizony! De hát ez hogyan lehetséges, hiszen a víz sós volt, amiből kialakult.
Nos, a víznek ezt a tulajdonságát kell kihasználnod a tenyésztő vized előállításához, úgy, hogy az közben biológiailag maradjon aktív. (Remélem, jó tippet adok, de hát majd kipróbálod, ha akarod).
A módszer lényege a fagyasztás útján nyert olvadékvíz. Olyan, mint amilyen az Andok bércein jelentős mennyiségben lefolyik és vegyülve az esővízzel, feltöltődve tanninokkal és különféle ásványokkal eléri az ívási zónákat. Ennek összetétele attól függően változik, hogy milyen közel van a forráshoz, ezáltal mi kerül még bele az úton. Ezt viszont neked kell kideríteni, hogy az adott halfaj hol, és milyen vízben él és szaporodik.
Visszakanyarodva a tenyésztő vízhez. Úgy gondolom, hogy bizonyos „nehéz halfajok” tenyésztéséhez csak egy kevés hiányzik, ahhoz, hogy sikerüljön, de nem tudod, hogy mi az.
Ha már nincs több ötleted, de még próbálkoznál, akkor olvass tovább:
A tenyésztő vized összeállításához használd alapnak az olvadék vizet. Az olvadék víz szinte majdnem tiszta víz, sófélék alig vannak benne, tehát lágy, de ugyanakkor biológiailag aktív. Olyan ez, mint egy biostimuláns.
Hogyan csinálj olvadékvizet?
(a módszer lényegét kicsiben mondom el, aztán rajtad múlik, hogy később mekkora edényt fogsz használni erre a célra)
1. Szerezz be egy PET palackot
2. Tölts bele klórmentes csapvizet (a klórtalanításról szóló cikkemet, ha elolvasod, akkor azt is könnyen és olcsón elvégezheted házilag) körülbelül a palack háromnegyedéig és zárd le
3. Tedd be a fagyasztóba és várd meg, amíg kb. a víz 10%-a megfagy
4. Ekkor vedd ki az edényt és a még meg nem fagyott vizet öntsd át egy másik tiszta palackba, az előző palackban képződött jeget pedig dobd el, nem lesz rá szükséged
5. A megmaradt vizes palackot tedd vissza a fagyasztóba addig, amíg kb. fele kétharmada megfagy
6. A folyékony vizet, ami a második fagyasztásnál nem fagyott meg, öntsd ki
7. Várd meg, amíg a megfagyott víz felolvad (segíthetsz neki, de ez a segítség max. 37 C lehet)
8. Az így felolvasztott víz lesz a tenyésztővized alapja
Tehát összesen három fő mozzanata van az eljárásnak:
1. eldobod ez első réteg jeget
2. lecsapolod és kiöntöd a második lépcsőben meg nem fagyott vizet
3. a felolvadt jégből származó vizet felhasználod
Kis magyarázat (remélem, jól gondolom):
- az első jégréteg, amely a nehézvizet (deutérium tartalmú víz) tartalmazza kb. 3,8 C fokon megfagy, ez lesz az első réteg
- a tiszta víz (nem az abszolút tiszta) 0 C fokon fagy meg.
- az oldott sókkal, nehézfémekkel, nitráttal, stb. telített víz alacsonyabb hőfokon fagy meg, mint a tiszta víz, ezért marad folyékony a második fagyasztás során
Tehát az így nyert olvadék vized sokkal kevesebb deutériumot tartalmaz, az oldott sóktól és egyéb anyagok nagy részétől is megszabadul. Az eredmény egy lágy és biológiailag aktív víz lesz. Ez legyen az alapja a tenyésztői vizednek, hátha sikerül a nehéz halak ívatása.
Ezt a módszert vízlágyításra is használhatod, ugyanez az eljárás. Nagyobb mennyiség esetén körülményesebb lehet az eljárás lebonyolítása. A fenti palackos módszer a lehető legegyszerűbb és fagyasztó kell hozzá. Ha nagyban akarod csinálni, akkor most igazán kihasználhatod a kinti cudar időjárást, ingyen fagyaszt a természet. A nagyobb mennyiség kivitelezéséhez majd kitalálod magad az edényt, lényeg, hogy nagyon semleges anyaga legyen, mert kioldódhat belőle ez+az, ami tönkre teszi a mutatványt. Az elv ugyanaz.
Még valami: ha fagyasztóban fagyasztasz akkor a jégképződés minden irányból elkezd képződni, ha kinn csinálod a szabadban és nagyobb edényben, akkor jó eséllyel felülről kezdődik ez első réteg jég, amit majd eldobsz.
Ha esetleg elszámolnád az időt és az egész vízmennyiség megfagyna, akkor látni fogod, hogy a jégtömb legbelső része egy opálosabb rész, az tartalmazza a legtöbb oldott anyagot, no, az fagyott meg legkésőbb és az a keményebb víz. A lágy és használható jég a külső tisztább rész. Ez a fagyás módjától is függ (milyen irányból éri a hideg az edényt) és a fagyás gyorsaságától. Az a jó, ha nem túl gyorsan fagy meg a víz, ezért, hogy legyen ideje az oldott anyagokat tartalmazó víznek alásüllyedni.
Ha kinn a szabadban egy pereméig beásott vagy szigetelt edényben csinálod, akkor a fagyás mindkét lépcsőben felülről kezdődik majd meg. Ha a hideg egyenlő arányban éri az edény minden oldalát, akkor minden irányból.
Nos, hát ennyi lett volna. Lehet, hogy hihetetlennek tűnik (ne nekem, hanem a műszereidnek higgy), de kicsiben próbáld ki, majd a felolvasztott víz keménységét/vezetőképességét és egyéb mérhető tulajdonságait vesd össze a bázis víz értékeivel, és rá fogsz jönni, hogy működik. Lágy vized és jó tenyésztő vized lesz. Ha pedig kis testű halakat tenyésztesz, akkor nem is kell nagy mennyiség. Pár liter, amit könnyedén megcsinálhatsz.
Aztán jó tenyésztési eredményekről számoljatok be!
Ezt a cikket ezért írtam, mert nagyon ráértem és kutya hideg van kinn.
2012. 12. 07.
(Csak akkor hidd el a leírtakat, ha már kipróbáltad.)
Hozzászólás a cikkhez
Bejelentkezés a hozzászóláshoz
Kipróbáltam én is ezt a módszert, bár nem tenyésztővíz, hanem vízlágyítás céljából, így én az első 10% jeget nem dobtam ki, hanem megtartottam, csak az utolsó 30-40%-nyi meg nem fagyott vizet öntöttem ki, de azt is csak mérés után.
A vízhőmérséklet ahol mértem minden mérésnél 20 C, a PH is állandónak bizonyult, 8,2 volt.
A többi adat viszont változott jócskán:
Kiindulási alap csapvíz: GH: 15, KH: 9, EC: 517.
Az első 10%-ban megfagyott víz: GH: 8, KH: 5, EC: 285
Az utána megfagyott "tenyésztővíz": GH: 9, KH: 6, EC: 320
A kidobásra szánt nem fagyott rész: GH: 20, KH: 14, EC: 735
Mérés: Neptun cseppek, és EC mérő.
Tehát tényleg nagyon jó hatással van ez a fagyasztós/szétválasztós módszer a keménységre.
Ha csak lágyításra használom, és megtartom az első 10%-ot is, kb 4,5 liter vízzel (nyitott 4,8 L-es vödörben), fagyasztóban fagyasztva, 10 óra alatt fagy arra az állapotra (-18 fokon), amikor szét lehet választani.
Köszönöm a remek módszert Gyula, így nem kell folyamatosan desztvizet vennem!
A vízhőmérséklet ahol mértem minden mérésnél 20 C, a PH is állandónak bizonyult, 8,2 volt.
A többi adat viszont változott jócskán:
Kiindulási alap csapvíz: GH: 15, KH: 9, EC: 517.
Az első 10%-ban megfagyott víz: GH: 8, KH: 5, EC: 285
Az utána megfagyott "tenyésztővíz": GH: 9, KH: 6, EC: 320
A kidobásra szánt nem fagyott rész: GH: 20, KH: 14, EC: 735
Mérés: Neptun cseppek, és EC mérő.
Tehát tényleg nagyon jó hatással van ez a fagyasztós/szétválasztós módszer a keménységre.
Ha csak lágyításra használom, és megtartom az első 10%-ot is, kb 4,5 liter vízzel (nyitott 4,8 L-es vödörben), fagyasztóban fagyasztva, 10 óra alatt fagy arra az állapotra (-18 fokon), amikor szét lehet választani.
Köszönöm a remek módszert Gyula, így nem kell folyamatosan desztvizet vennem!
A módszer ismerős..sivatagban is alkalmazzák,csak ott a "lekisdolgozott" homokra terítenek hasonló kondenzvíz felfogót.
Szerintem aligha lesz ellenfele a nyáron is beköszönő esőknek...
T.:Gábor
Szerintem aligha lesz ellenfele a nyáron is beköszönő esőknek...
T.:Gábor
Egy kis további izgatás: olcsó "nyári módszer" lágy víz előállításához - séma. Lehet agyalni.
fbcdn-sphotos-b-a.akamaihd.net/hphotos-a...0227_627143474_n.jpg
fbcdn-sphotos-b-a.akamaihd.net/hphotos-a...0227_627143474_n.jpg
Pedig nyugodtan kereshetnél..amikor a cikkben ilyet olvas az ember hogy idézem:.." a víz tisztítására használt vegyszerek komponensei.." akkor maga sem tudja hogy sírjon vagy nevessen?Én inkább idegelek..
Anno Rákoskerten volt egy aranyos kis barátnőm....tőle hallottam ezt a viccesnek szánt pesti mondást:"Ki a Duna vizét issza,saját vizét issza vissza"...ez alighanem részben így van sajnos.
E blog hozzászólásai között a vizet mint éltető elemet vesézgetitek-én olvasgatom a véleményeket.Való igaz hogy a víznek mint közegnek nagy szerepe van a halak ívásában-de nem csak ez befolyásolhatja....persze ezt is említettétek már.Lehet nem csak az összetétel,hanem a mennyiség,a sodrás,az áttetszőség-sőt akár a hömpölygő folyók hangja, a becsapódó esőcseppek zaja is stimuláló lehet.Igen,már én is olvastam az ezzel foglalkozó netes írást-talán épen valamelyikőtök ajánlotta figyelmembe-és meg kel mondanom igen komolyan egyet tudok érteni.Talán páran megélték már azt amikor a nehezen ívásra bírt halaink ikrái közül nem kelt ki értékelhető számú lárva..vagy éppen degeneratív egyedek is voltak közöttük csúnya százalékban...Nem öröm ez senkinek,és igen:rettentő fontos a vízzel mint éltető elemmel foglalkoznunk-ami mára már jobbára nem a csapunkból folyik.
Beszélgethetnénk még a víz kondícionálásáról ha szeretnétek..kinek mi jut eszébe erről,van már tapasztalatotok?Vajon a vadiúj kristálytiszta víz a jobb,vagy esetleg némely halnál a kicsit pihentetett,de nulla használtságú víz a követendő?Vajon a humin és cseranyagok befolyásolják a halak ívási kedvét-vagy elég csak simán "lesavazni" és kész?
T.:Gábor
Anno Rákoskerten volt egy aranyos kis barátnőm....tőle hallottam ezt a viccesnek szánt pesti mondást:"Ki a Duna vizét issza,saját vizét issza vissza"...ez alighanem részben így van sajnos.
E blog hozzászólásai között a vizet mint éltető elemet vesézgetitek-én olvasgatom a véleményeket.Való igaz hogy a víznek mint közegnek nagy szerepe van a halak ívásában-de nem csak ez befolyásolhatja....persze ezt is említettétek már.Lehet nem csak az összetétel,hanem a mennyiség,a sodrás,az áttetszőség-sőt akár a hömpölygő folyók hangja, a becsapódó esőcseppek zaja is stimuláló lehet.Igen,már én is olvastam az ezzel foglalkozó netes írást-talán épen valamelyikőtök ajánlotta figyelmembe-és meg kel mondanom igen komolyan egyet tudok érteni.Talán páran megélték már azt amikor a nehezen ívásra bírt halaink ikrái közül nem kelt ki értékelhető számú lárva..vagy éppen degeneratív egyedek is voltak közöttük csúnya százalékban...Nem öröm ez senkinek,és igen:rettentő fontos a vízzel mint éltető elemmel foglalkoznunk-ami mára már jobbára nem a csapunkból folyik.
Beszélgethetnénk még a víz kondícionálásáról ha szeretnétek..kinek mi jut eszébe erről,van már tapasztalatotok?Vajon a vadiúj kristálytiszta víz a jobb,vagy esetleg némely halnál a kicsit pihentetett,de nulla használtságú víz a követendő?Vajon a humin és cseranyagok befolyásolják a halak ívási kedvét-vagy elég csak simán "lesavazni" és kész?
T.:Gábor
Egy kis érdekesség:
Növényvédőszer-maradványok a vízben
www.hazipatika.com/napi_egeszseg/allergi...iztol/20121210135100
Semmilyen összefüggést nem kerestem, csupán elgondolkodtató...hogy mi minden lehet a vízben amit mi akvaristáknem mérünk de azért az még ott van, és bizonyosan káros is.
Növényvédőszer-maradványok a vízben
www.hazipatika.com/napi_egeszseg/allergi...iztol/20121210135100
Semmilyen összefüggést nem kerestem, csupán elgondolkodtató...hogy mi minden lehet a vízben amit mi akvaristáknem mérünk de azért az még ott van, és bizonyosan káros is.
Mary,biztos hogy van minden élőhelyen periodikus vízváltozás.Viszont "nekünk"akvaristáknak talán az is elég lenne,hogy a szaporodási időszakban,pl esős évszak idején hogyan változik meg a vízminőség,az eső milyen növényi- és ásványi anyagokat mos bele a vizekbe,ami még fontos lehet egy akváriumban nehezen szaporodó faj esetében.
Mátéfi
Blehernek és HGE-nek már nekiszegeztem e kérdést. HGE elárulta, hogy az felfedező utakat segítő cégek szponzorálási kedve a gazdasági válság hatására lankadt, ezért plusz laboratóriumi vizsgálatokra nem futja. A hordozható eszközök meg nem teszik lehetővé az Általad említett "nüanszok" mérését.
Saluosi
Szinte lehetetlen lenne, mivel az év 365 napján, és minden évben más a makro- ergo a mikroklíma. Az elmélet szép, de kivitelezhetetlen.
A mi medencéinkben minden másként zajlik, mint a természetes víztestekben, ezért nem sok hasznát látnánk az információnak, mivel max. elnagyolt támpontot adna.
Blehernek és HGE-nek már nekiszegeztem e kérdést. HGE elárulta, hogy az felfedező utakat segítő cégek szponzorálási kedve a gazdasági válság hatására lankadt, ezért plusz laboratóriumi vizsgálatokra nem futja. A hordozható eszközök meg nem teszik lehetővé az Általad említett "nüanszok" mérését.
Saluosi
Szinte lehetetlen lenne, mivel az év 365 napján, és minden évben más a makro- ergo a mikroklíma. Az elmélet szép, de kivitelezhetetlen.
A mi medencéinkben minden másként zajlik, mint a természetes víztestekben, ezért nem sok hasznát látnánk az információnak, mivel max. elnagyolt támpontot adna.
Természetesen a víz csak egyik tényező a sok közül. De. Azt hangsúlyosan kell figyelembe venni, hogy az egyik legfontosabb. Hiszen az összes többi - kivéve élelmiszer - abban található oldott állapotban. A növényekből kioldódó anyagok ki tudja, hogyan viselkednek más-más paraméterű vizekben, esetleg egymással milyen kölcsönhatásba lépnek. Változatlanul úgy gondolom, hogy az adott halfaj evolúciójában szerepet játszó tényezők összessége szükséges egyes nehéz halfajok tenyésztéséhez. Ebbe bele tartozik a víz is, valamilyen terheltségben.
Mary.
Bleher jelentéseit naprakészen szoktam olvasni, de ami azt illeti ő is leragad a vezetőképesség (Gh, Kh), a Ph. és a hőmérséklet értékeknél. Ritkábban utal a nitrát szintre is. Azonban más oldott anyagok, fémek, nehézfémek, stb. már nem szerepelnek a jelentéseiben. A különféle növényi származékokról is max. annyi, hogy fekete víz. Pedig azt annyi növényfaj okozhatja..... Természetesen amit közöl az is hatalmas segítség nekünk, és azt nem tudhatjuk, hogy mi mindent vizsgál még azon kívül mint amit közzétesz. Mondjuk nagyon hasznos lenne a vadon élő populációk béltartalmának vizsgálata különböző életciklusokban és különböző időszakokban.
Mary.
Bleher jelentéseit naprakészen szoktam olvasni, de ami azt illeti ő is leragad a vezetőképesség (Gh, Kh), a Ph. és a hőmérséklet értékeknél. Ritkábban utal a nitrát szintre is. Azonban más oldott anyagok, fémek, nehézfémek, stb. már nem szerepelnek a jelentéseiben. A különféle növényi származékokról is max. annyi, hogy fekete víz. Pedig azt annyi növényfaj okozhatja..... Természetesen amit közöl az is hatalmas segítség nekünk, és azt nem tudhatjuk, hogy mi mindent vizsgál még azon kívül mint amit közzétesz. Mondjuk nagyon hasznos lenne a vadon élő populációk béltartalmának vizsgálata különböző életciklusokban és különböző időszakokban.
Az egész kérdéskör Achillesére mutattál Saluosi.
Azért szerencsére van - igaz, kevés - kutató, aki a lelőhely vízparamétereit is górcső alá veszi, és publikálja. Többek között Bleher mindig csekkolja, milyen vízből vette ki a halakat.
Azért szerencsére van - igaz, kevés - kutató, aki a lelőhely vízparamétereit is górcső alá veszi, és publikálja. Többek között Bleher mindig csekkolja, milyen vízből vette ki a halakat.
Mátéfi,amikor a vízkezelésben használható fűszerekről,növényekről írtál(elképesztően érdekes!)az jutott eszembe,hogy a hőmérséklettel a keménységgel a ph-val a vezetőképességgel foglalkozunk amikor "nehéz"halakat próbálunk ívásra serkenteni.
De a természetes élőhelyeken milyen növények,faágak, levelek,gyümölcsök hullhatnak bele a vízbe,ami speciálissá teheti az adott élőhely vizét? Talán ez szinte fehér folt egyenlőre, legalábbis az én számomra.
De a természetes élőhelyeken milyen növények,faágak, levelek,gyümölcsök hullhatnak bele a vízbe,ami speciálissá teheti az adott élőhely vizét? Talán ez szinte fehér folt egyenlőre, legalábbis az én számomra.
Én úgy gondolom, hogy az akvarista által mért víz paraméterek mérése és beállítása bizonyos fajok esetén nem biztos, hogy elegendő a sikerhez. Nem véletlenül nem vagy csak bizonyos körülmények között sikerült eddig fogságban tenyésztése egyes halfajoknak. Ha csupán az a néhány paraméter beállítás elegendő lenne, akkor viszonylag egyszerű lenne reprodukálni a dolgot bárhol bárkinek. De sok esetben kiderül, hogy mégsem lehetséges. Olvasol egy megbízható leírást vagy meghallgatsz egy baráti módszert és az mégsem működik nálad a te viszonyaid között. Vajon miért nem?
Én úgy hiszem, hogy a felhasznált víz összetétele a mért értékeken túl eltéréseket mutathat, és bizony az befolyásolhatja a dolgokat. Az adott halfaj természetes élőhelyén lehet a vízben olyan dolog vagy dolgok összessége, vagy éppen hiányzik belőle, melyek elősegítik vagy gátolják a szaporodási stimulációt. Én sem tudom! Csupán gyanítom.
Miért gondolom ezt? Adott két halfaj amely azonos helyről azonos környezetből származik. Az egyiket sikeresen és viszonylag széles körben tenyésztik, míg a másik problémás halnak számít. Persze csupán addig, amíg valaki rá nem jön a titkára a dolognak. És ez a titok - eddig legalábbis - az esetek nagy részében a víz összetételével volt összefüggésben. Olvasunk néha olyan jelentést, amely sikeres szaporodásról számol be problémás halfaj tekintetében. A leírásban megadják az akvarista által mért vízparamétereiket. A szövegben pedig az szerepel, hogy spontán szaporodás történt és nem irányított. Ekkor sokan megpróbálják ugyanazokat a feltételeket rekonstruálni ami a leírásban szerepelt, és ennek ellenére nem működik a dolog. Vajon mi lehet az oka? Miért lehetséges az, hogy ugyanazon élőhelyről származó halfajok egyike problémamentesen tenyészthető, a másik pedig nem?
Én elképzelhetőnek tartom a víz kémiai, biológiai és fizikai tényezők összességének kölcsönhatását nem figyelmen kívül hagyva az adott halfaj evolúciós sajátosságait, a fajok közötti konkurenciát. Úgy gondolom, hogy a fajok leginkább akkor éreznek késztetést a szaporodásra, ha az a faj túlélése szempontjából kedvező és azt szolgálja. Ez pedig nagyon sok minden lehet.
Legnagyobb hátrány az, hogy a halfajok természetes környezetben történő megfigyelése még nagyon gyerekcipőben jár. Leginkább a befogásra, víz vezető képességének, Ph mérésére, béltartalom vizsgálatára, vízhőmérsékletre korlátozódik. Ha vannak is egyéb adatok, akkor azok nehezen vagy nem hozzáférhetők. Ezért az akvarista kénytelen kísérletezni, improvizálni, különféle elméletek alapján kitalálni a tutit. Most is ezt tesszük, és véleményem szerint ez nagyon klassz dolog. Ezt sokkal inkább nevezem akvarisztikának, mintsem a különféle márkás termékek összehasonlításával járó értelmetlen sznob vitákat.
Igen jó látni azt, hogy bekapcsolódtok ebbe az értekezésbe, mert ez így együtt további gondolkodásra és kutakodásra ösztönöz mindannyiunkat. Új dolgokat tudunk meg, olyanokat, melyekről eddig fogalmunk sem volt, vagy évtizedekig másképp tudtunk. A tanulás, a kutatás, kísérletezés és az ezekből való következtetés levonása soha nem érhet véget, mert ez a legszebb része az akvarisztikának.
Én úgy hiszem, hogy a felhasznált víz összetétele a mért értékeken túl eltéréseket mutathat, és bizony az befolyásolhatja a dolgokat. Az adott halfaj természetes élőhelyén lehet a vízben olyan dolog vagy dolgok összessége, vagy éppen hiányzik belőle, melyek elősegítik vagy gátolják a szaporodási stimulációt. Én sem tudom! Csupán gyanítom.
Miért gondolom ezt? Adott két halfaj amely azonos helyről azonos környezetből származik. Az egyiket sikeresen és viszonylag széles körben tenyésztik, míg a másik problémás halnak számít. Persze csupán addig, amíg valaki rá nem jön a titkára a dolognak. És ez a titok - eddig legalábbis - az esetek nagy részében a víz összetételével volt összefüggésben. Olvasunk néha olyan jelentést, amely sikeres szaporodásról számol be problémás halfaj tekintetében. A leírásban megadják az akvarista által mért vízparamétereiket. A szövegben pedig az szerepel, hogy spontán szaporodás történt és nem irányított. Ekkor sokan megpróbálják ugyanazokat a feltételeket rekonstruálni ami a leírásban szerepelt, és ennek ellenére nem működik a dolog. Vajon mi lehet az oka? Miért lehetséges az, hogy ugyanazon élőhelyről származó halfajok egyike problémamentesen tenyészthető, a másik pedig nem?
Én elképzelhetőnek tartom a víz kémiai, biológiai és fizikai tényezők összességének kölcsönhatását nem figyelmen kívül hagyva az adott halfaj evolúciós sajátosságait, a fajok közötti konkurenciát. Úgy gondolom, hogy a fajok leginkább akkor éreznek késztetést a szaporodásra, ha az a faj túlélése szempontjából kedvező és azt szolgálja. Ez pedig nagyon sok minden lehet.
Legnagyobb hátrány az, hogy a halfajok természetes környezetben történő megfigyelése még nagyon gyerekcipőben jár. Leginkább a befogásra, víz vezető képességének, Ph mérésére, béltartalom vizsgálatára, vízhőmérsékletre korlátozódik. Ha vannak is egyéb adatok, akkor azok nehezen vagy nem hozzáférhetők. Ezért az akvarista kénytelen kísérletezni, improvizálni, különféle elméletek alapján kitalálni a tutit. Most is ezt tesszük, és véleményem szerint ez nagyon klassz dolog. Ezt sokkal inkább nevezem akvarisztikának, mintsem a különféle márkás termékek összehasonlításával járó értelmetlen sznob vitákat.
Igen jó látni azt, hogy bekapcsolódtok ebbe az értekezésbe, mert ez így együtt további gondolkodásra és kutakodásra ösztönöz mindannyiunkat. Új dolgokat tudunk meg, olyanokat, melyekről eddig fogalmunk sem volt, vagy évtizedekig másképp tudtunk. A tanulás, a kutatás, kísérletezés és az ezekből való következtetés levonása soha nem érhet véget, mert ez a legszebb része az akvarisztikának.
Ez a hozzászólásod minimum egy baráti kávét ér a legközelebbi találkozáskor! Erről van szó....ráadásul már rengetegszer-és ráadásul helyesen-le is írták hogy sok esetben csak irányt mutatnak a mért adatok..lehet nálunk totálisan más paraméterek mellett lesz sikeres valami!Ezért van szükség mindig a szakadatlan kísérletezésre-próbálkozásra olyan fajoknál ahol még nem számít mindennapinak az akváriumi szaporítás.Nyilván M.Gyula is éppen erre célzott a blog írásakor,és ebben kívánt segíteni nekünk....hogy legalább a víz legyen ok,ha már annyi minden más befolyásolhatja halainkat!
Közeleg dec.21......én azért bőszen dolgozom a hobbim időszerűvé tételén.Ferikém a legjobbakat nektek is ott a hegyoldalban-lehet jövőre pár C.sodalis ivadékkal megleplek a te halaidtól!
T.:Gábor
Erről van szó....ráadásul már rengetegszer-és ráadásul helyesen-le is írták hogy sok esetben csak irányt mutatnak a mért adatok..lehet nálunk totálisan más paraméterek mellett lesz sikeres valami!Ezért van szükség mindig a szakadatlan kísérletezésre-próbálkozásra olyan fajoknál ahol még nem számít mindennapinak az akváriumi szaporítás.Nyilván M.Gyula is éppen erre célzott a blog írásakor,és ebben kívánt segíteni nekünk....hogy legalább a víz legyen ok,ha már annyi minden más befolyásolhatja halainkat!Közeleg dec.21......én azért bőszen dolgozom a hobbim időszerűvé tételén.Ferikém a legjobbakat nektek is ott a hegyoldalban-lehet jövőre pár C.sodalis ivadékkal megleplek a te halaidtól!
T.:Gábor
Én meg csak elméletben okoskodtam, de tényleg:)
pont ezen dolgok miatt szokott csomókban hullani a hajam amikor okosoktól olvasom a kérdést ,vagy megállapítást , hogy ilyen meg olyan vízben.
Mikor azt sem tudod mi van benne a vízben.
Amikor már a nyomokban sem kimutatható anyag is befolyással lehet a halaidra.
Ezért nem értem az irigyeket, akik félre beszélnek, és ködösítenek, mert ami nála működik az korántsem (sőt) működik nálunk is!!!!
üdv:Feri
pont ezen dolgok miatt szokott csomókban hullani a hajam amikor okosoktól olvasom a kérdést ,vagy megállapítást , hogy ilyen meg olyan vízben.
Mikor azt sem tudod mi van benne a vízben.
Amikor már a nyomokban sem kimutatható anyag is befolyással lehet a halaidra.
Ezért nem értem az irigyeket, akik félre beszélnek, és ködösítenek, mert ami nála működik az korántsem (sőt) működik nálunk is!!!!
üdv:Feri
Tulajdonképpen pofonegyszerű dolgot tettem-olvasgattam mindenfelé,és eközben az Aquad féle linkre is rábukkantam.Aztán még volt egy ilyen is:
www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__terme...erium-tartalmu-vizet
meg pár társuk.Talán profánul hangzik amit mondok,de engem arról győzött meg az ismeretanyag,hogy ne okoskodjak bele a témába...csakúgy mint a víznél is!Minél többet olvas utána az ember annál jobban elbizonytalanodik.Azt gondolom e témában sem vagyok kompetens-maradok a "kaptafánál"-és jól is teszem.
Érdekes hogy Lucius tudása nekem is sajátom volt mindaddig,amíg Aquad linkjét el nem olvastam/görgess legalulra kolléga,a keretes íráshoz-"Az ülepítéses eljárás problematikája"/.Aztán a fenti -e hozzászólásomban látható-hivatkozáson megint olyanokat olvas a csóró tájékozódni vágyó hogy ismét hintában érzi magát-olvasd el legyél szíves a 3/7-es post-ot. Ha még mindig nem elég,akkor ezt ütköztesd a 7/7-el...na ebből lett aztán elegem.
Nem kell nekem különleges víz...elég nekem az óhajtott értékekre belőtt-és aztán sorozatosan változásokat produkáló-lágy víz is...vagy az esővíz keveréke "oszt kész".Persze mindezeket csak elkeseredésemben írtam,hiszen nem volt időm komoly dokumentumokat átnyálazni-de lehet jobban is jártam;).
Hát Mátéfi kolléga ez lett volna az én nagy utánajárásom eredménye-de lehet hogy eredménytelensége csupán.Egy biztos:a csapvizünk érdekesebb halakhoz csak egészen ritkán alkalmas....
T.:Gábor
www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__terme...erium-tartalmu-vizet
meg pár társuk.Talán profánul hangzik amit mondok,de engem arról győzött meg az ismeretanyag,hogy ne okoskodjak bele a témába...csakúgy mint a víznél is!Minél többet olvas utána az ember annál jobban elbizonytalanodik.Azt gondolom e témában sem vagyok kompetens-maradok a "kaptafánál"-és jól is teszem.
Érdekes hogy Lucius tudása nekem is sajátom volt mindaddig,amíg Aquad linkjét el nem olvastam/görgess legalulra kolléga,a keretes íráshoz-"Az ülepítéses eljárás problematikája"/.Aztán a fenti -e hozzászólásomban látható-hivatkozáson megint olyanokat olvas a csóró tájékozódni vágyó hogy ismét hintában érzi magát-olvasd el legyél szíves a 3/7-es post-ot.
Ha még mindig nem elég,akkor ezt ütköztesd a 7/7-el...na ebből lett aztán elegem.Nem kell nekem különleges víz...elég nekem az óhajtott értékekre belőtt-és aztán sorozatosan változásokat produkáló-lágy víz is...vagy az esővíz keveréke "oszt kész"
.Persze mindezeket csak elkeseredésemben írtam,hiszen nem volt időm komoly dokumentumokat átnyálazni-de lehet jobban is jártam;).Hát Mátéfi kolléga ez lett volna az én nagy utánajárásom eredménye-de lehet hogy eredménytelensége csupán.Egy biztos:a csapvizünk érdekesebb halakhoz csak egészen ritkán alkalmas....
T.:Gábor
Sziasztok!
Amennyire tudom a nehézvíztől ülepítéssel szabadulnak meg, mert kb 10% al nehezebb a tiszta víznél.
üdv:Feri
Amennyire tudom a nehézvíztől ülepítéssel szabadulnak meg, mert kb 10% al nehezebb a tiszta víznél.
üdv:Feri
És az utánajárásod eredményét lenne kedved megosztani itt a közösben?
Mátéfi köszönöm!
Arra gondoltam hogy hosszabb volt az eredeti cím amit adtál a blognak,és csak ennyit engedett megjelenni:)!Időközben magam is utánajártam a dolgoknak,köszönöm a segítséget!
T.:Gábor
Arra gondoltam hogy hosszabb volt az eredeti cím amit adtál a blognak,és csak ennyit engedett megjelenni:)!Időközben magam is utánajártam a dolgoknak,köszönöm a segítséget!
T.:Gábor
nibiru.hu/egeszseg/csokkdeut.htm
Hátha érdekes. Bár már nemigen merek ide linket tenni a múltkori után
Hátha érdekes. Bár már nemigen merek ide linket tenni a múltkori után
Előbb leírtam amit akartam, majd kitaláltam hozzá egy címet. Elsőre "Az élet vize" címet gondoltam, de aztán rájöttem, hogy az már foglalt, mivel volt egy tv. sorozat ilyen címen. Pedig az találóbb lehetett volna.
A Kapi említette a deutériummentes vizet. Való igaz, hogy sok deutérium csökkentett vízzel üzletelnek mely eü. hatásairól olvastam ugyan elég sokat, de tudásom kevés ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket le tudjak vonni. A nehézvízről itt olvashatsz többet:
en.wikipedia.org/wiki/Heavy_water
A deutériumról pedig itt:
en.wikipedia.org/wiki/Deuterium
A cikkben én a tiszta, szennyeződésektől mentes víz előállítását szerettem volna kicsit egyszerűbb és olcsóbb módon bemutatni. Ami az ily módon előállított víz élettani hatását illeti, az inkább a saját elméletem erre vonatkozóan, és nem áll mögötte tudós csoport aki ezt tudományosan igazolta vagy cáfolta volna. Persze örülnék annak ha lenne. Én csupán megpróbáltam leegyszerűsítve megfogalmazni elgondolásomat a víz természetes körforgásáról.
Gábor, szóval nem volt "teljes" címe a cikkemnek.
A Kapi említette a deutériummentes vizet. Való igaz, hogy sok deutérium csökkentett vízzel üzletelnek mely eü. hatásairól olvastam ugyan elég sokat, de tudásom kevés ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket le tudjak vonni. A nehézvízről itt olvashatsz többet:
en.wikipedia.org/wiki/Heavy_water
A deutériumról pedig itt:
en.wikipedia.org/wiki/Deuterium
A cikkben én a tiszta, szennyeződésektől mentes víz előállítását szerettem volna kicsit egyszerűbb és olcsóbb módon bemutatni. Ami az ily módon előállított víz élettani hatását illeti, az inkább a saját elméletem erre vonatkozóan, és nem áll mögötte tudós csoport aki ezt tudományosan igazolta vagy cáfolta volna. Persze örülnék annak ha lenne. Én csupán megpróbáltam leegyszerűsítve megfogalmazni elgondolásomat a víz természetes körforgásáról.
Gábor, szóval nem volt "teljes" címe a cikkemnek.
Mióta csak olvastalak az jár a fejemben hogy mi lehetett a blog teljes címe..segítenél?
T.:Gábor
T.:Gábor
Folyton tanulhat az akvarista...nem is bánom,sőt kifejezetten öröm ha tágíthatom a tudásom határait!:)Köszi Tomm,és köszönöm a blog írójának is-a víz amúgy is nehéz,tapasztalom mikor a lágyvizet tárazom be;)
T.:Gábor
T.:Gábor
Bocsánat: +3,8 celsius ( mellényúltam )
Gábor, nem a víz hanem a nehézvíz fagy meg -3,8 Celsiuson.
A nehézvízről ill. a deutériumról bővebben az alábbi linken olvashatsz.
hu.wikipedia.org/wiki/Neh%C3%A9zv%C3%ADz
A nehézvízről ill. a deutériumról bővebben az alábbi linken olvashatsz.
hu.wikipedia.org/wiki/Neh%C3%A9zv%C3%ADz
Emlékszem anno a fagyasztásos módszerre-mekkora pukkanás volt!
Már az alapként szolgáló blog is egy isteni jó téma volt,és további postokkal tuningolták a társaink-na meg én is;)
Rendkívül felcsigáz mindig amikor a vízről olvasok-főleg ha olyan tartalmú blog kerül a szemem elé amiben számomra is új ismeretek lehetnek.Nos,az ilyen..ezért is köszöntem meg!
De:azonnal láss el bővebb infóval erről ha lehet,mert számomra igen szűkre szabott mostanság a szabadidő-nem tudok utánaolvasni! Az hogy +3.8 fokon megfagy a víz,megvallom számomra új...eddig úgy tudtam a halak pontosan ennek a +4 Co körüli hőmérsékletnek a segítségével telelnek át,hiszen a jég alatt a nem mozgó vízben-tavakról beszélek-ilyesmi hőfok alakul ki.Éppen ezért nem jó a víz kevergetése kerti tavainkban a telelő halaknak,mert kiegyenlíti a hőmérsékletet...
Egy kérdésem:milyen biológiailag aktív vízről van szó akkor,ha klórral mindent kinyírnak a csapvizemben?:(Nem gondolom hogy olyannyira aktív maradna-de a szintén általad szignált klórmentesítő eljárásnak köszönhetően erre igenis nagy esélye lesz-ezt itt és most ismét megköszönöm azok nevében is,akik használják,használni fogják!
Egyenlőre a kinti -12 fok valóban olcsóvá teszi a módszered használatát-de ha bárki szeretné kiszámolni mennyi energiába kerül 10 liter lágyvíz készítése fagyasztóval,partner lennék!
Inkább a tiszta környékről gyűjtött hó olvasztását javaslom egy nem poros pincében....én hasonlón ügyködöm telenként.Az esővíz szintén bejövős-és egyetértünk:bár van RO-m,én sem kedvelem a vizét.Bár ok a víz,de valahogy olyan ridegnek érzem....olyan tartózkodóan semlegesnek.
Ezt a cikkedet szintén köszönettel fogadom,kérlek láss el számos linkkel ha teheted a kért témában!
T.:Gábor
Már az alapként szolgáló blog is egy isteni jó téma volt,és további postokkal tuningolták a társaink-na meg én is;)Rendkívül felcsigáz mindig amikor a vízről olvasok-főleg ha olyan tartalmú blog kerül a szemem elé amiben számomra is új ismeretek lehetnek.Nos,az ilyen..ezért is köszöntem meg!
De:azonnal láss el bővebb infóval erről ha lehet,mert számomra igen szűkre szabott mostanság a szabadidő-nem tudok utánaolvasni!
Az hogy +3.8 fokon megfagy a víz,megvallom számomra új...eddig úgy tudtam a halak pontosan ennek a +4 Co körüli hőmérsékletnek a segítségével telelnek át,hiszen a jég alatt a nem mozgó vízben-tavakról beszélek-ilyesmi hőfok alakul ki.Éppen ezért nem jó a víz kevergetése kerti tavainkban a telelő halaknak,mert kiegyenlíti a hőmérsékletet...Egy kérdésem:milyen biológiailag aktív vízről van szó akkor,ha klórral mindent kinyírnak a csapvizemben?:(Nem gondolom hogy olyannyira aktív maradna-de a szintén általad szignált klórmentesítő eljárásnak köszönhetően erre igenis nagy esélye lesz-ezt itt és most ismét megköszönöm azok nevében is,akik használják,használni fogják!
Egyenlőre a kinti -12 fok valóban olcsóvá teszi a módszered használatát-de ha bárki szeretné kiszámolni mennyi energiába kerül 10 liter lágyvíz készítése fagyasztóval,partner lennék!
Inkább a tiszta környékről gyűjtött hó olvasztását javaslom egy nem poros pincében....én hasonlón ügyködöm telenként.Az esővíz szintén bejövős-és egyetértünk:bár van RO-m,én sem kedvelem a vizét.Bár ok a víz,de valahogy olyan ridegnek érzem....olyan tartózkodóan semlegesnek.
Ezt a cikkedet szintén köszönettel fogadom,kérlek láss el számos linkkel ha teheted a kért témában!
T.:Gábor
szia
Persze hogy olvaslak mert jó dolgokat írsz.
1 liter csökkentett deutérium szintű víz több mint 1000ft.
Mindenhol azt írjak hogy csak lepárlással lehet csökkenteni a deutérium szintet,közben meg elég berakni 2 órára a fagyasztóba 2 liter vizet és kiönteni belőle a gyógyvizet.
Persze hogy olvaslak mert jó dolgokat írsz.
1 liter csökkentett deutérium szintű víz több mint 1000ft.
Mindenhol azt írjak hogy csak lepárlással lehet csökkenteni a deutérium szintet,közben meg elég berakni 2 órára a fagyasztóba 2 liter vizet és kiönteni belőle a gyógyvizet.
Hozzászólás a cikkhez
Bejelentkezés a hozzászóláshoz
Köszönöm szépen ezt a cikket. Nagyon hasznos volt. Én a JutaVit 100% askorbin-sav (C-vitamin) port tudom ajánlani. Lehet, hogy kicsit drágább, de van benne egy mérőkanál, amivel éppen 1 grammot lehet kimérni, így nem kell mérleg. És az összetevők között sincs semmi más a C-vitaminon kívül. Az én akvárium vizem kissé lúgos, úgyhogy éppen jól is jön bele, és a halaknak is jót tesz. Mostantól mindig!
mmccannon beküldte: Köszi a linket Gyula!
Viszont, amit tapasztaltam, hogy - tekintve a precíziós adagolást nem tudom kivitelezni - hosszú távon a halaim vakaróznak, az ancik "ugrálnak", stb.
Egy ancit, egy guppyt kivettem és mikroszkóp alatt megnéztem, és a felhámot borító nyálka egy-egy helyen hibádzott.
Suta fejemmel azt gondolom, hogy savról lévén szó, kimarta a testüket védő nyákréteget, ezért, most kicsit szüneteltetem a C-vitamint, és az öreg pihentetős módszerrel készítem elő a vizet. Meglátom, mi lesz: betegség, vagy csak az aszkorbinsav által okozott bibi.
Te, mit gondolsz a nálam tapasztalt jelenségről?
Szia Mary,
Véleményem szerint az általad korábban közölt: víz drasztikus vezetőképesség csökkenése, Ph csökkenés illetve most ezek a sérüléses tapasztalataid nincs összefüggésben a C vitaminos vízkezeléssel. Még akkor sem, ha esetleg 1 gramm helyett kettőt kevertél az adott mennyiségű vízhez. Ott valami más lehet a gond, úgy a vízkezelés/vízértékek, mint a hámsérülések vonatkozásában.
Én már sokadik vízcserén vagyok túl, az elején még méregettem az adagolt C vitamin mennyiséget, ma már kialakult egy szemmérték, mely szerint adagolok. A vezetőképességet és Ph-t mindig mérem előtte is és utána is. Nálam eddig a vezetőképesség soha nem csökkent a kezelés hatására, hanem alig értékelhető mértékben nőtt. (Ezért állok értetlenül az általad megfeleződött értékekkel szemben.) Továbbá a mérései szerint a Ph értéke kb. 2-3 tized fokot szokott csökkenni, de soha nem többet. Olyan hatalmas paraméter módosulások, melyekről írtál korábban nálam még akkor sem következtek be, mikor egy gramm C vitamint adagoltam 3,78 liter vízhez. Visszakeresheted korábbi hozzászólásomban.
Abban teljesen biztos vagyok, hogy amennyiben 1-2 gramm C vitaminnál nem oldottál fel nagyobb mennyiséget a csapvizedben, akkor azok a hámsérülések más eredetűek, azokat nem a C vitamin túladagolása okozta. Én nagyon hálás lennék ha rábírnád a Tanár Urat, hogy az ezzel kapcsolatos és esetleg ellentétes tapasztalatait megismertetné velem/velünk is.
Vannak olyan írások, mely szerint a haltenyészetek akár 50 mg/liter C vitamint is alkalmaznak a halak egészségének megőrzése, a tömegsúly gyarapodása, illetve a sebeik/sérüléseik kezelése gyógyítása érdekében.
Szóval és összegezve: biztos vagyok abban, hogy a vízparamétereid olyan mértékű változását amiket korábbi hozzászólásodban leírtál, vagy a halaid sérülését nem a C vitamin, vagy az azzal kezelt víz okozta. Hiszen ez esetben a jelenségnek nálam is be kellett volna következnie, de nem következett be már sokadik vízkezelési eljárásom után sem.
Ok-ok..hát persze hogy rendben van.
Mutatok neked egy képet az én méregetős módszeremről,mert nekem sincs olyan mérlegem amin ki tudnék mérni 0.25grammot sajnos..bár megtettem mindent,nem fért bele a büdzsébe így az ünnepek alatt.
A gyógyszertárban külön kimérve kértem 1gr-t,ezt négy felé osztottam..így adódott a 0.25gr.Ezt egy kiskanálkába gyűjtöttem,hogy máskor lássam mennyi is az annyi-így már a többi vízcserekor azt a kiskanalat használom "etalonként",jelzem eleddig gond nélkül.
Na nézd meg a járdánházi "atomsúlymérlegemet"...:
Van még valami amiről beszélnünk kellene szvsz.Direkt úgy hajtogattam anno a kis papírzacsit,hogy ezek olvashatóak legyenek rajta-ez pedig a lejárat dátuma.Elképzelhető hogy idővel veszít a minőségéből,ergo hatalmas mennyiséget nem szabad beszerezni?
T.:Gábor
Mutatok neked egy képet az én méregetős módszeremről,mert nekem sincs olyan mérlegem amin ki tudnék mérni 0.25grammot sajnos..bár megtettem mindent,nem fért bele a büdzsébe így az ünnepek alatt.
A gyógyszertárban külön kimérve kértem 1gr-t,ezt négy felé osztottam..így adódott a 0.25gr.Ezt egy kiskanálkába gyűjtöttem,hogy máskor lássam mennyi is az annyi-így már a többi vízcserekor azt a kiskanalat használom "etalonként",jelzem eleddig gond nélkül.
Na nézd meg a járdánházi "atomsúlymérlegemet"...
:
Van még valami amiről beszélnünk kellene szvsz.Direkt úgy hajtogattam anno a kis papírzacsit,hogy ezek olvashatóak legyenek rajta-ez pedig a lejárat dátuma.Elképzelhető hogy idővel veszít a minőségéből,ergo hatalmas mennyiséget nem szabad beszerezni?
T.:Gábor
Szita Géza mondta, hoy csínján bánjak vele, mert ezt okozhatja.
Amit pedig ő mond, azt keményvalutának veszem.
Amit pedig ő mond, azt keményvalutának veszem.
Ugrálnak???????
Nálam abszolút semmi gáz hála az égnek.További beszélgetéseteket igen aktív figyelemmel olvasom,kérném hogy folytassátok!
A linken olvastam hogy végső megoldás lehet a nátrium -aszkorbát,ez még savasabb vizekben sem okoz gondot,lévén hogy 7.5 körüli ph-val rendelkezik.Vajon jól értelmeztem..segítsetek már angolosok!
Na..végre valami jót is mondhatok a vizemről-ebben nyugodtan alkalmazhatom az aszkorbinsavat,semmi gáz vele!
De Mac..volt olyan hozzászólás is,hogy a C vitamin hámvédő..akkor most mi van,vagy hogyis van ez?
T.:Gábor
Nálam abszolút semmi gáz hála az égnek.További beszélgetéseteket igen aktív figyelemmel olvasom,kérném hogy folytassátok!
A linken olvastam hogy végső megoldás lehet a nátrium -aszkorbát,ez még savasabb vizekben sem okoz gondot,lévén hogy 7.5 körüli ph-val rendelkezik.Vajon jól értelmeztem..segítsetek már angolosok!
Na..végre valami jót is mondhatok a vizemről-ebben nyugodtan alkalmazhatom az aszkorbinsavat,semmi gáz vele!
De Mac..volt olyan hozzászólás is,hogy a C vitamin hámvédő..akkor most mi van,vagy hogyis van ez?
T.:Gábor
Köszi a linket Gyula! 
Viszont, amit tapasztaltam, hogy - tekintve a precíziós adagolást nem tudom kivitelezni - hosszú távon a halaim vakaróznak, az ancik "ugrálnak", stb.
Egy ancit, egy guppyt kivettem és mikroszkóp alatt megnéztem, és a felhámot borító nyálka egy-egy helyen hibádzott.
Suta fejemmel azt gondolom, hogy savról lévén szó, kimarta a testüket védő nyákréteget, ezért, most kicsit szüneteltetem a C-vitamint, és az öreg pihentetős módszerrel készítem elő a vizet. Meglátom, mi lesz: betegség, vagy csak az aszkorbinsav által okozott bibi.
Te, mit gondolsz a nálam tapasztalt jelenségről?
Viszont, amit tapasztaltam, hogy - tekintve a precíziós adagolást nem tudom kivitelezni - hosszú távon a halaim vakaróznak, az ancik "ugrálnak", stb.
Egy ancit, egy guppyt kivettem és mikroszkóp alatt megnéztem, és a felhámot borító nyálka egy-egy helyen hibádzott.
Suta fejemmel azt gondolom, hogy savról lévén szó, kimarta a testüket védő nyákréteget, ezért, most kicsit szüneteltetem a C-vitamint, és az öreg pihentetős módszerrel készítem elő a vizet. Meglátom, mi lesz: betegség, vagy csak az aszkorbinsav által okozott bibi.
Te, mit gondolsz a nálam tapasztalt jelenségről?
Találtam egy anyagot melyben megemlítik, hogy a halak jól tolerálják a nagyobb dózisú C vitamin jelenlétét is a vízben. Ez azt jelentheti, hogy ha kicsivel többet sikerül adagolni a kezelés során, akkor nem kell azonnal pánikba esni.
www.swwrc.wsu.edu/conference/papers/greg_peterka.pdf
www.swwrc.wsu.edu/conference/papers/greg_peterka.pdf
Ma kipróbáltam..bár klór alig volt már a vizemben-ha ez annak nevezhető.
Miután kiengedtem a vízelőkészítő edényembe,ezeket mértem:
16gh,10kh,8.5ph-csepegtetőssel.Elektronikussal 509mS,8.91 ph..na ez ami a fenébe kerget:(
Elosztottam az etalonnak szánt 1gr-os adagot négy felé,ennek egy része került feloldás után a vízbe,majd 15 min. után mértem.
Ekkor nagy változás nem volt,íme az eredményeim:16gh,9kh,8.5ph cseppteszttel,illetve elektronikussal 511mS,8.90 ph.
A kimért adagot egy kiskanálkába helyeztem...eztán ez lesz a mérőműszerem! ahogy érzem én etől az anyagtól csak jót kaphatok..némi túladagolástól sem tartanék.A víz rögvest kész lett...én pedig ahogy sejtettem is sokkal gördülékenyebben cserélhettem,hiszen nem egy adagnyit kell szivattyúzgatnom.
Köszönet az alapötletért,és köszönet a segítőknek..
T.:Gábor
Miután kiengedtem a vízelőkészítő edényembe,ezeket mértem:
16gh,10kh,8.5ph-csepegtetőssel.Elektronikussal 509mS,8.91 ph..na ez ami a fenébe kerget:(
Elosztottam az etalonnak szánt 1gr-os adagot négy felé,ennek egy része került feloldás után a vízbe,majd 15 min. után mértem.
Ekkor nagy változás nem volt,íme az eredményeim:16gh,9kh,8.5ph cseppteszttel,illetve elektronikussal 511mS,8.90 ph.
A kimért adagot egy kiskanálkába helyeztem...eztán ez lesz a mérőműszerem!
ahogy érzem én etől az anyagtól csak jót kaphatok..némi túladagolástól sem tartanék.A víz rögvest kész lett...én pedig ahogy sejtettem is sokkal gördülékenyebben cserélhettem,hiszen nem egy adagnyit kell szivattyúzgatnom.Köszönet az alapötletért,és köszönet a segítőknek..
T.:Gábor
Ez csodás...pontosan az Inmedio előtt szállok minden nap buszra!:)Most van elegendő mennyiségű aszkorbinsavam,de legközelebb ezt a módszert alkalmazom!
Autóval nem is kifejezetten ezt keresgéltem,mert az egyik gyógyszertár halas közelében van,a másik a Tescoban...a harmadik a buszmegállóban stb.-meg aztán a gyerekek gyógyszerét is ki kellett váltanom sajna.Egyetértünk egyébként-lassan át kell állnom a netről való rendelésre,mert errefelé egyre kevesebb dolog van amit szeretnék.
T.:Gábor
Autóval nem is kifejezetten ezt keresgéltem,mert az egyik gyógyszertár halas közelében van,a másik a Tescoban...a harmadik a buszmegállóban stb.
-meg aztán a gyerekek gyógyszerét is ki kellett váltanom sajna.Egyetértünk egyébként-lassan át kell állnom a netről való rendelésre,mert errefelé egyre kevesebb dolog van amit szeretnék.T.:Gábor
Sok mindent én sem vásárolhatok meg a sarki boltban, de hát ilyenkor vagy költök a közlekedésre és végigjárom Tolnát-Baranyát, vagy megrendelem interneten és kiszállítják házhoz. Ha autóval keresgélsz, az üzemanyag költséged akár többszöröse is lehet a postai költségnek.
----és még ilyen lehetőség is van akár Ózdi átvétellel is:
www.biosziget.hu/pick_pack_pont.php?osCs...593f1bd5dca167b4457e
----és még ilyen lehetőség is van akár Ózdi átvétellel is:
www.biosziget.hu/pick_pack_pont.php?osCs...593f1bd5dca167b4457e
Ok...én csak gyógyszertárban néztem-errefelé nincs is olyan drogéria ahol kaphatnék.Az egyik linken olvashattátok a szabályozást,ami a gyógyszertárakra vonatkozott.Nem én találtam ki...
Megnyitva a linket azt találtam hogy kicsit olcsóbb-sőt nagyon!-még szállítással is mint ahogy te írtad..még szerencse!
T.:Gábor
Megnyitva a linket azt találtam hogy kicsit olcsóbb-sőt nagyon!-még szállítással is mint ahogy te írtad..még szerencse!
T.:Gábor
Példa:
330 g = 16630
www.egeszsegplazabudapest.hu/vitaminok/c...in-aszkorbinsav-330g
és még sok más hasonló is van
330 g = 16630
www.egeszsegplazabudapest.hu/vitaminok/c...in-aszkorbinsav-330g
és még sok más hasonló is van
Szerintem azért,mert nem tudták vagy nem akarták betartani a szabályt.Egyébként megjegyzem én is vettem tegnap 50 grammot....;)Ha jól számolok csak ezzel uszkve 20000L vizet tudok klórtalanítani..ára 500Ft volt!
T.:Gábor
T.:Gábor
Szia Gábor!
Érdekes,amit leírtál! Azt viszont nem értem, hogy idén februárban miért tudtam 50 grammos kiszerelésben aszkorbinsavat venni, ha 10 grammnál többet nem adhatnak ki? Nekem nem kellett érte könyörögni és magyarázkodni.
Érdekes,amit leírtál! Azt viszont nem értem, hogy idén februárban miért tudtam 50 grammos kiszerelésben aszkorbinsavat venni, ha 10 grammnál többet nem adhatnak ki? Nekem nem kellett érte könyörögni és magyarázkodni.
Igaz..sőt én úgy vélem itt az ideje annak,hogy végre megszabaduljunk már a tablettás témától.A párom azonnal "felszolgált két különféle C vitamint nekem amikor kértem..a gyerekek miatt mindig van itthon.Egy kikötése volt csupán:ebből ne használjak,mert a gyerekeknek kell...imádom!
Én fotózás után azonnal vissza is szolgáltattam neki,ő pedig a gyógyszeres kis szekrénykébe tette vissza-ott a helye!Nem ez kell nekünk...de olvassátok mi van benne!
Esetleg ha valakinek van még kétsége az összetevők remélem elveszik a kedvét...javaslom mi csak és kizárólag az Acidum ascorbicum nevű port használjuk-ez olcsóbb,és csak azt tartalmazza ami nekünk ehhez a művelethez kell!Ne vigyünk be semmit medencéinkbe ami ott nem szükséges..
T.:Gábor
Én fotózás után azonnal vissza is szolgáltattam neki,ő pedig a gyógyszeres kis szekrénykébe tette vissza-ott a helye!Nem ez kell nekünk...de olvassátok mi van benne!
Esetleg ha valakinek van még kétsége az összetevők remélem elveszik a kedvét...javaslom mi csak és kizárólag az Acidum ascorbicum nevű port használjuk-ez olcsóbb,és csak azt tartalmazza ami nekünk ehhez a művelethez kell!Ne vigyünk be semmit medencéinkbe ami ott nem szükséges..
T.:Gábor
mmccannon beküldte: Gabor77
Találtam egy érdekes feladatlapot, amit vegyésztechnikusok, gyógyszerészek okításánál használnak:
C-vitamin-tabletta aszkorbinsav-tartalmának meghatározása jodometriásan
Átolvasva megerősítést nyert a sejtés, miszerint egy C-vitamin tabletta nem merő aszkorbinsav.
Véleményem szerint nincs olyan gyógyszer tabletta így olyan C vitamin tabletta sem, mely ne tartalmazna a tiszta hatóanyagon kívül más anyagot is. Ezek a gyártási folyamathoz, a csomagoláshoz, az eltarthatósághoz stb. fontosak. Meghatározott mennyiségű hatóanyagot kevernek pl. valamilyen kötőanyaggal, hogy préseléssel összeálljon a tabletta, mivel önmagában a hatóanyag nem biztos, hogy képes ellen erre. Továbbá a különféle bevonatoknak is lehet valamilyen szerepe, védelmi, ízesítési stb. de ezeknek egyébként nem sok köze van a hatóanyaghoz. Egy gyógyszerész erről biztosan pontosabb információkat tudna adni.
Esetünkben az lehet érdekes, hogy a hatóanyagon kívül az egyéb anyagok miből állnak, azoknak milyen hatása lehet az akvárium élővilágára. A tiszta aszkorbinsav alkalmazása ilyen szempontból jobb lehet, mivel nem kell más hatásokkal számolni.
OK, látom felajzottam a témát, de néhány fontos infót kifelejtettem:
- 60 literes hordóba töltöm a csapvizet
- Sera NO3 teszthez használatos piros mérőkanálkát használok, ezzel egy púposat adok a feltöltés folyamán (szőke agyam azt sugallja, hogy a víz ahogy csorog, segíti az oldódás folyamatát)
- miután teli a hordó, egy szivattyúval is megforgatom a vizet, kb. fél órán keresztül.
Az általam közölt adatok a fenti procedúra után lettek mérve.
- 60 literes hordóba töltöm a csapvizet
- Sera NO3 teszthez használatos piros mérőkanálkát használok, ezzel egy púposat adok a feltöltés folyamán (szőke agyam azt sugallja, hogy a víz ahogy csorog, segíti az oldódás folyamatát)
- miután teli a hordó, egy szivattyúval is megforgatom a vizet, kb. fél órán keresztül.
Az általam közölt adatok a fenti procedúra után lettek mérve.
Gabor77
Találtam egy érdekes feladatlapot, amit vegyésztechnikusok, gyógyszerészek okításánál használnak:
C-vitamin-tabletta aszkorbinsav-tartalmának meghatározása jodometriásan
Átolvasva megerősítést nyert a sejtés, miszerint egy C-vitamin tabletta nem merő aszkorbinsav.
Találtam egy érdekes feladatlapot, amit vegyésztechnikusok, gyógyszerészek okításánál használnak:
C-vitamin-tabletta aszkorbinsav-tartalmának meghatározása jodometriásan
Átolvasva megerősítést nyert a sejtés, miszerint egy C-vitamin tabletta nem merő aszkorbinsav.
Köszönöm...ugyan az fog történni nálam is mint mindenkinél!:)A klórnak annyi pillanatok alatt,és én végre nem egész héten vizet cserélek;).
Természetesen mérni fogok minden paramétert,és jelzem az eredményeket-klór még mindig szabad szemmel észrevehető mennyiségben van a vizemben.Ma a díszhalboltos ismerőseim egyikével is találkoztam...jelezte hogy bizony a tubik igen kedvezőtlenül viszonyulnak a mostani csapvízhez-jelzem Ózd más "körön van" vízügyileg.Tehát már nem csak páran figyeltünk fel a tubik érzékenységére-és pontosan velük kapcsolatosan is oltári jó lesz az ötleted:mivel általában csinos mennyiségű tubi tanyázik nálam,őket napi rendszerességgel öblítem át.Milyen jó hogy nem kell állandóan a levegőztetett vizet kerülgetnem eztán!
T.:Gábor
.Természetesen mérni fogok minden paramétert,és jelzem az eredményeket-klór még mindig szabad szemmel észrevehető mennyiségben van a vizemben.Ma a díszhalboltos ismerőseim egyikével is találkoztam...jelezte hogy bizony a tubik igen kedvezőtlenül viszonyulnak a mostani csapvízhez-jelzem Ózd más "körön van" vízügyileg.Tehát már nem csak páran figyeltünk fel a tubik érzékenységére-és pontosan velük kapcsolatosan is oltári jó lesz az ötleted:mivel általában csinos mennyiségű tubi tanyázik nálam,őket napi rendszerességgel öblítem át.Milyen jó hogy nem kell állandóan a levegőztetett vizet kerülgetnem eztán!
T.:Gábor
Jó hogy végül sikerült. Aztán várom, várjuk a vízkezelési eredmények adatait.
Fejlemény van....de üzletneveket eztán nem írok.Lényeg hogy kiteljesedett a felfedező utam,hiszen nem hittem el hogy errefelé egyáltalán nem tudok beszerezni aszkorbinsavat.Meglátogattam hát ma több patikát is-és a legnagyobb megdöbbenésemre magyarázatot is találtam arra,hogy miért nem szolgáltak ki eleddig.Gondoltam én mindenre...lustaságra,rossz indulatra csakúgy,mint arra is hogy egyáltalán nincs is errefelé ilyen gigantikus nagy dolog-mint a filléres aszkorbinsav.
Ám nem erről van szó,mint megtudtam-és ahogy utána olvastam.
Az aszkorbinsavat állítólag külföldről szerzik be,és ezért nem hozható nagyobb menyiségben forgalomba..ráadásul akkor is csak osztott por formájában.A kiadható maximális mennyiség 10gr,de ez is csak 200mg-os adagokban.Tehát ha mindenki betart minden szabályt a gyógyszerésznek igen szorgalmasan 50db kis csomagocskát kell készítenie mire kiadja nekünk a kért 10 grammot-szegény.Én nagyon megértem e dolgok fényében ha inkább későbbre visszahívnak mondván hogy akkorra elkészülnek vele...a nevetséges ára egyáltalán nem ellenértéke ennyi munkának.
Na olvassatok egy kis háttérinfót:
gyogyszereszvalaszol.blogspot.hu/2011/07...ato-alapanyagok.html
A következő link pedig azt meséli el közérthetően amit én is megkíséreltem..kérlek görgess kissé lejjebb itt:
www.almapatika.com/gyogyszeresz-valaszol?start=170
Esetleg itt is ajánlott nézelődni..én megtettem:
www.ogyi.hu/dynamic/5_fonodos.pdf
HHhhhhhh...én azt hittem valóban bemegyek egy patikába,és veszek egy adagot-végül nem így lett.Azért ma hozzájutottam-köszönöm a T.Gyógyszerész munkáját...legközelebb előre fogom jelezni az igényemet,és nem a nagy szombati rohamra időzítem a vásárlást!Viszont a ma beszerzett mennyiség nekem elég is egy darabig....pár ezer literhez bizonyosan!
Végezetül még egy poén:mikor említettem hogy mire szeretném használni,az egyik gyógyszertárban valaki bőszen felfigyelt a beszélgetésemre....aztán azonnal jegyzetelni is kezdte amit mondtam.Természetesen beleszőttem mondandómba a honlapot is ahol tájékozódhat a témában-tehát kedves földim,ha itt olvasgatnál tudd meg:a te kedvedért is csináltam ezt a nagy aszkorbinsav felderítést a városban...Ózdon.Akkor és ott nem sikerült hozzájutnom-de mint látod a háttérinfók birtokában már tudjuk mi az oka.Sok sikert ha olvasnál...
T.:Gábor
Ám nem erről van szó,mint megtudtam-és ahogy utána olvastam.
Az aszkorbinsavat állítólag külföldről szerzik be,és ezért nem hozható nagyobb menyiségben forgalomba..ráadásul akkor is csak osztott por formájában.A kiadható maximális mennyiség 10gr,de ez is csak 200mg-os adagokban.Tehát ha mindenki betart minden szabályt a gyógyszerésznek igen szorgalmasan 50db kis csomagocskát kell készítenie mire kiadja nekünk a kért 10 grammot-szegény.Én nagyon megértem e dolgok fényében ha inkább későbbre visszahívnak mondván hogy akkorra elkészülnek vele...a nevetséges ára egyáltalán nem ellenértéke ennyi munkának.
Na olvassatok egy kis háttérinfót:
gyogyszereszvalaszol.blogspot.hu/2011/07...ato-alapanyagok.html
A következő link pedig azt meséli el közérthetően amit én is megkíséreltem..kérlek görgess kissé lejjebb itt:
www.almapatika.com/gyogyszeresz-valaszol?start=170
Esetleg itt is ajánlott nézelődni..én megtettem:
www.ogyi.hu/dynamic/5_fonodos.pdf
HHhhhhhh...én azt hittem valóban bemegyek egy patikába,és veszek egy adagot-végül nem így lett.Azért ma hozzájutottam-köszönöm a T.Gyógyszerész munkáját...legközelebb előre fogom jelezni az igényemet,és nem a nagy szombati rohamra időzítem a vásárlást!Viszont a ma beszerzett mennyiség nekem elég is egy darabig....pár ezer literhez bizonyosan!
Végezetül még egy poén:mikor említettem hogy mire szeretném használni,az egyik gyógyszertárban valaki bőszen felfigyelt a beszélgetésemre....aztán azonnal jegyzetelni is kezdte amit mondtam.Természetesen beleszőttem mondandómba a honlapot is ahol tájékozódhat a témában-tehát kedves földim,ha itt olvasgatnál tudd meg:a te kedvedért is csináltam ezt a nagy aszkorbinsav felderítést a városban...Ózdon.Akkor és ott nem sikerült hozzájutnom-de mint látod a háttérinfók birtokában már tudjuk mi az oka.Sok sikert ha olvasnál...
T.:Gábor
Pontosan erről van szó...ezért is vártam nagyon a blogodat-és most mondd meg:ugye türelmes voltam?
Az idő rendkívül sarkalatos pont sajna többünknél-a te blogod segítségével pedig rengeteget nyerhetünk belőle.Köszi ismét..holnap ismét felderítem az ózdi lelőhelyeket..sajna amúgy is menni kell gyógyszertárba.
T.:Gábor
Az idő rendkívül sarkalatos pont sajna többünknél-a te blogod segítségével pedig rengeteget nyerhetünk belőle.Köszi ismét..holnap ismét felderítem az ózdi lelőhelyeket..sajna amúgy is menni kell gyógyszertárba.
T.:Gábor
Véleményem szerint ha az egy grammot arányosan felosztod akár szemre is a kezeléshez, nagyot nem fogsz tévedni ami az adagolást illeti. Ami az alul illetve a túl adagolást, szintén nem. Amennyiben klórmentes vízhez adnád ezt a kis mennyiségű aszkorbinsavat, mely egyébként is viszonylag hamar és rövid idő alatt lebomlana Viktor szerint, akkor semmi ok a pánikra. Továbbá ezt támasztja alá az az általam linkelt anyag is, melyben leírja, hogy azt a módszert sikerrel alkalmazzák a haltenyésztő farmokon is. De. Mivel halak és halak között is lehet különbség, mindenképpen jó óvatosnak lenni. Előbb egy kontroll egyeden vagy csoporton kipróbálni.
Ha nálad is működik, akkor ezért nem mindegy, hogy a víz előkészítése gyakorlatilag 1 perc rendkívül alacsony költség mellett, vagy 24 óra várakozási idő.
Én lemértem egy grammot a mérlegemmel, sajnos kevesebbet nem mér, de elmondhatom neked, hogy a mennyiség szemre is könnyen megfelezhető, majd negyedelhető, és így tovább. Legfeljebb egy kevés nagyon elenyésző mennyiség nem fog tudni reakcióba lépni ha a már elfogyott klór. Az nem hinném, hogy érezhető mértékben módosítaná a vized paramétereit, illetve szinte bizonyossággal mondhatom, hogy a halkra sem jelent semmilyen veszélyt. Annál nagyobb mennyiséget keverhetnek akár a haltápokba is.
Ha nálad is működik, akkor ezért nem mindegy, hogy a víz előkészítése gyakorlatilag 1 perc rendkívül alacsony költség mellett, vagy 24 óra várakozási idő.
Én lemértem egy grammot a mérlegemmel, sajnos kevesebbet nem mér, de elmondhatom neked, hogy a mennyiség szemre is könnyen megfelezhető, majd negyedelhető, és így tovább. Legfeljebb egy kevés nagyon elenyésző mennyiség nem fog tudni reakcióba lépni ha a már elfogyott klór. Az nem hinném, hogy érezhető mértékben módosítaná a vized paramétereit, illetve szinte bizonyossággal mondhatom, hogy a halkra sem jelent semmilyen veszélyt. Annál nagyobb mennyiséget keverhetnek akár a haltápokba is.
Na..két link is!Köszi uraim...olvasgathatok már!
Grof:eddig-sőt még most is-a szellőztetéses módszert alkalmazom.Viszont a szerény 90 literes edénykémmel időbe telik amíg az összes vízcserét elvégzem-ezért is lelkesedtem be annyira a C vitaminos megoldástól!:)Ami időt megspórolok a vízcseréken,azt más halas dologgal tölthetem-és van mit tennem.
Elgondolkoztam azért azon,hogy vajon a szükséges laboreszközök nélkül mivel mérhetném ki a szükséges adagot...az egyenlő részekre osztás működne-ha lenne egy grammos etalonom,és mérlegem is.Tudnátok valami jó módszert,vagy eszközt ajánlani ehhez?
T.:Gábor
Ui.:szivesen fogadnék e blognál is tapasztalatokat..mi van ha túladagoljuk a C vitamint-netán mit okozhat?
Grof:eddig-sőt még most is-a szellőztetéses módszert alkalmazom.Viszont a szerény 90 literes edénykémmel időbe telik amíg az összes vízcserét elvégzem-ezért is lelkesedtem be annyira a C vitaminos megoldástól!:)Ami időt megspórolok a vízcseréken,azt más halas dologgal tölthetem-és van mit tennem.
Elgondolkoztam azért azon,hogy vajon a szükséges laboreszközök nélkül mivel mérhetném ki a szükséges adagot...az egyenlő részekre osztás működne-ha lenne egy grammos etalonom,és mérlegem is.Tudnátok valami jó módszert,vagy eszközt ajánlani ehhez?
T.:Gábor
Ui.:szivesen fogadnék e blognál is tapasztalatokat..mi van ha túladagoljuk a C vitamint-netán mit okozhat?
A Giganteán többen kértétek tőlem a házi haltápom receptjét. Nem küldözgetem mindenkinek külön-külön, inkább itt a blogban teszem közkincsé, ha egyáltalán megérdemli ezt a titulust. Általam régóta kipróbált és hasznosított házi haleleségről van szó, amit elsősorban a szivárványos Guppiknak (Poecilia reticulata) állítottam össze. A halaim szépen és egészségesen fejlődnek tőle, nagyon elevenen vetik magukat rá. Kb. 2-3 hetes koruktól kezdik kapni és nem kizárólagosan, bár azzal sem lenne gond. Én jobb szeretem, ha minél változatosabb a menü, ugyanazt az ételt max. kétszer kaphatják egy héten. Ezt a „pástétomot” minden második nap adom nekik nagy sikerrel. Változatlan összetevőkkel sok elevenszülő és mindenevő halfajnak jó alternatíva lehet a gyári száraz tápokkal szemben. Kis változtatásokkal, sügérféléknek, lazacféléknek, harcsaféléknek, stb. is közel teljes értékű táp lehet.
Szóval, ahogyan én csinálom:
(nincsenek szigorú megkötések és titkos összetevők)
250 gramm pulykaszív
250 gramm pulykamáj
250 gramm tenger gyümölcsei (főleg tintahalkarikás, garnélás legyen)
250 gramm zsírszegény fagyasztott tengeri halhús
4 szál hámozatlan, de jól megmosott sárgarépa
1 db. cékla
1 jó érett banán húsa
100 gramm spenót levél
100 gramm zsenge csalán levél
50 gramm zsenge pitypanglevél (opcionális)
2 egész tojás (nyers, sárgája és fehérje is)
1 teáskanál tejpor
1 mokkáskanál virágpor
2 evőkanál zabkorpa (újabban őrölt száraz daphniával helyettesítem)
2 gerezd fokhagyma
1 teáskanál jó magyar édes-nemes paprika
1 zselatin vagy agar-agar
nagyon jó ha van egy evőkanál csukamájolaj
Elkészítése:
A pulyka szívet és a májat jól meg kell tisztítani az inaktól és zsíroktól és ezt követően a tenger gyümölcseivel és a szálkamentes tengeri halhússal simára kell pépesíteni. Én ezt egy 550 wattos késes konyhai aprítógéppel csinálom. Olyan állaga lesz ha elkészül, mint a krémnek. Ezt egy sűrű szűrőn átpasszírozom, hogy az esetlegesen benne maradt inakat vagy nagyobb darabokat kiválogathassam. A pépet egy rozsdamentes tálban folyamatos kevergetés mellet kb. 10-15 percig melegítem, amíg a fehérje kissé koagulál. A melegítést úgy kell csinálni, hogy egy edényben vizet forralsz és annak a gőzére helyezed a tálat. Azaz a fazék tetején gőzölöd.
A sárgarépát és céklát kb. 10 perces erős főzéssel meg kell puhítani, majd a végén 2-3 percre beledobni a spenót és pitypang leveleket is, hogy megpuhuljanak. Ha kész, akkor ezt is pépesíteni kell teljesen.
Pépesíted a tenger gyümölcseit, a halhúst, a banánt, a fokhagymát, majd minden eddig elkészült összetevőt jól összekeversz, vagy turmixolsz, közben hozzáadod a többi összetevőt is.
Akkor jó az állaga, ha olyan pástétomszerű. Ha esetleg hígabb, akkor adj hozzá még egy kis őrölt daphniát, de nem kell túlzásba vinni mart ha hígabb az sem túl nagy probléma ugyanis a tojás és a zselatin is összetartja, meg a fagyasztás is. Egyébként meg magadtól is rájössz majd, ha csinálsz pár adagot. Ha esetleg úgy döntesz, hogy teszel a keverékbe vitamint is, akkor azt a legvégén mikor már kissé kihűlt a massza. Az elkészült tápot kis szilikon formákba öntve vagy nylon zacskóban ellapítva lefagyasztod, és szükség szerint felhasználod.
Jó munkát és sok sikert!
(fotók nincsenek, de nem is kell egy ilyen egyszerű dologhoz)
Mátéfi Gyula
AME tag
Hozzászólás a cikkhez
Bejelentkezés a hozzászóláshoz
Szerintem más halfajok sem fognak megsértődni....
Na, akkor már tudom, mitől forr a víz felszíne, amikor a Tőled kapott kaját adom a guppykank.
Március közepén kaptam "kóstolót", és igazolhatom, hogy nagyon szeretik a halak.
Nálam hetente kétszer kapják, de most majd le fogok állni, amikor elkezdem a "rideg haltartást" az udvari medencékben.
Március közepén kaptam "kóstolót", és igazolhatom, hogy nagyon szeretik a halak.
Nálam hetente kétszer kapják, de most majd le fogok állni, amikor elkezdem a "rideg haltartást" az udvari medencékben.
Nagyon köszönjük a receptet Gyula. Rajta vagyok a projekten .
Van egy egyszerű és gyors házi készítésű halkajám, mely nagy népszerűségnek örvend a halaimnál. Bár hetente csak egyszer kapnak belőle.
Egy deciliter házi tejben villával jól elkeverek egy egész nyers tojást, adok hozzá egy csipet porrá őrölt csalánlevelet és egy csipet virágport.
Az egészet gőz fölött néhányszor megkeverve megkeményedésig párolom. Ha kész, akkor előbb egy szűrőbe téve addig öblítem, ameddig tiszta víz folyik le róla, majd egy leves szűrőn átpasszírozom. Egy kupakos tormás üvegben a hűtőben tárolom. Bő egy hétig is eláll. Kiskanállal annyit adok a halaknak, amennyit 1-2 perc alatt elfogyasztanak.
A halaim szeretik és eddig semmilyen negatív tapasztalatom nincs vele. Az elevenszülőknek 2-3 hetes koruktól ajánlom heti max. 2 alkalommal, de más halak sem vetik meg. Sőt!
Tápláló, ásványi anyagokban gazdag házi táp.
Mátéfi Gyula
AME tag
Hozzászólás a cikkhez
Bejelentkezés a hozzászóláshoz
Na most megfogtál a kérdéseddel....Nem tudom, de kb. egy hétig eláll a hűtőben.
A tojást meg nem igazán tudom, hogyan lehetne megfelezni... Nálam elfogy, de soha nem számoltam ki, hogy mennyi halnak elég.
A tojást meg nem igazán tudom, hogyan lehetne megfelezni... Nálam elfogy, de soha nem számoltam ki, hogy mennyi halnak elég.
Nagyon tetszik a recept.
Az elkészült mennyiség kb. hány halat szolgál ki?
Gondolom, ez fontos információ lehet, hisz' akinek pl. 20-30 elevenszülője van, lehet, hogy fele adagból is elkészítheti.
(Rám nem vonatkozik.
)
Az elkészült mennyiség kb. hány halat szolgál ki?
Gondolom, ez fontos információ lehet, hisz' akinek pl. 20-30 elevenszülője van, lehet, hogy fele adagból is elkészítheti.
(Rám nem vonatkozik.
)
Mindkét receptedet örömmel olvastam,igen köszönöm!
Bár magam is elsősorban fagyasztott,és élőeleséggel etetek,de időm híján kénytelen leszek kidolgozni egy olyan receptet melynek összetevői itt is elérhetőek..mert nevetséges,de pl. pulykaszív egyáltalán nincs:(Pedig harcsáim a "Diszkoszmix" nevű bolti készítményt is szivesen fogyasztják,ha éppen időhiányban szenvedek..Igen:nálam anyagi megfontolásból is kívánatos lenne házi készítésű eleség készítése!
Ezt a receptedet már régebben elkészítettem,mikor meséltél róla..így jó szívvel ajánlom én is!:)Ráadásul minden összetevő elérhető itt falun is..köszi!
T.:Gábor
Bár magam is elsősorban fagyasztott,és élőeleséggel etetek,de időm híján kénytelen leszek kidolgozni egy olyan receptet melynek összetevői itt is elérhetőek..mert nevetséges,de pl. pulykaszív egyáltalán nincs:(Pedig harcsáim a "Diszkoszmix" nevű bolti készítményt is szivesen fogyasztják,ha éppen időhiányban szenvedek..Igen:nálam anyagi megfontolásból is kívánatos lenne házi készítésű eleség készítése!
Ezt a receptedet már régebben elkészítettem,mikor meséltél róla..így jó szívvel ajánlom én is!:)Ráadásul minden összetevő elérhető itt falun is..köszi!
T.:Gábor
|
Bejelentkezés
