Webajánló

Egyébként megtaláltam a gébecske az eddig ismert elterjedési területét:

maps.iucnredlist.org/map.html?id=11030

Lehet, hogy aktualizálni kell a térképet? Magyarország is felkerül....

Lehet ha mi emberek nem építgetünk különféle akadályokat és nem szabályozgatunk folyókat a mi elképzelésünk szerint, akkor sokkal gazdagabb lenne a magyar édesvízi fauna is. Lehet, hogy ez a kis géb és sok más faj is még mindig hozzátartozna a magyar faunához. Mi azonban évről évre gondoskodunk arról itthon és szerte a nagyvilágban, hogy ez ne így legyen. Lásd milyen hatalmas erőműveket építenek itt-ott és az milyen hatással lesz a halak szabad vándorlására.

Változatlanul azt mondom, hogy mivel ez a kis géb olyan összefüggő vízrendszerben él amelyhez a Tisza szervesen és természetes módon kapcsolódik, elképzelhető, hogy régebben is feltalálható volt benne, mielőtt még mi emberek el ki nem pusztítottuk vagy el nem üldöztük onnan. Valahogyan most mégis megjelent újból (?) Még azt is el tudom képzelni, hogy egy Dunán felúszó hajó ballasztvizével, majd a kritikus szakaszok után a Dunából feljuthatott a Tiszába. Nem tudom. De. Mivel ez egy összefüggő vízrendszer, ezért nem tartom katasztrófának és károsnak sem a megjelenését. Természetesen más lenne a véleményem amennyiben az adott halacska más kontinensről vagy más vízrendszerből került volna ebbe. Ki tudja azt, hogy milyen halfélék vándoroltak hajdan a Fekete tengertől egész a Tisza forrásáig, nem tudjuk, mert amikor még megtehették szabadon, akkor nem igazán foglalkozott senki a faunával. Hacsak nem a bográcsba való kifogásáról volt szó.

Hálistennek nem állandó..most például alacsonyabb a vízszint,így a lépcső szintje magasabb.Persze abban az évben mikor a kép készült-2010-volt az ominózus hatalmas áradat is...ekkor egy tenger volt az egész ártér.Azonban ilyenkor a folyóvízi halak nem a sodrásban,hanem a partszélen keresnek menedéket,és nem fölfelé hanem lefelé vonulnak...
Tény:2010 óta elszegényedett a mi szakaszunkon a halállomány...
T.:Gábor

A vízszint gondolom nem állandó.

Itt nem igazán..


Berente,Sajó fenékgát "hallépcsője"....na ez pl. kudarc,igaz mindannyiunké.A lépcső magassága 70 centi körüli..hal legyen az uszonyán!
T.:Gábor

Aztán még az is lehetséges, hogy valamikor mi üldöztük ki szegény kis gébet a Tiszából, most pedig egyszerűen csak visszatért oda ahová korábban tartozott. Ne felejtsük el, hogy az összefüggésben álló vízrendszerekben a halak szeretnek és tudnak is vándorolni.

Igaz..persze hogy igaz.Nyilván az Ebro rendszerébe telepített harcsákra gondolsz:(És azt hallottad már hogy például az olasz Pó folyón milyen arcátlanok voltak anno a magyar horgászok?Ott a harcsára maradéktalanul érvényes a C&R-Fogd meg és engedd vissza-erre a mi sporthorgászaink hűtőkamiont bérelve adták el az osztrákoknak a temérdek halat..na ezért is vagyok én szkeptikus néha az emberi felelősségtudattal.
Természetesen minderről nem a szegény kis géb tehet...megvallom csupán jó volt baráti társaságban ezeket a dolgokat elpanaszolnom,és köszönöm amiért elviseltétek ezt.
Tisztelettel:Gábor

Joggal borongsz Gábor, de sajnos a mi szintünkön nem sokat tudunk tenni.

Épp a minap láttam, hogy egy hajdani NDK-s ember hogyan telepített be - illegálisan - egy halfajt Spanyolországban, ami a kipusztulás szélére sodorta a honos fajt.

A hajdani meggondolatlanságok/felelőtlenségek levét isszák most honos fajaink.

Hi Mac!
Életem legnagyobb naphalát Fadd-Domboriban,az ottani Duna holtágon fogtam..az verte a 20 centit.Ám mostanában inkább a napsütötte partszélen revírt védő 8-10 centis példányokat látok,sőt van egy tavunk ahol az ekkora darabok már valódi rekordnak számítanak.Törpeharcsával ugyanez a helyzet...ha lehetne fogni azt a jó sörösüveg méretűeket mint anno,én nagyon szívesen pecáznék rájuk.Mára már mindkét faj beltenyésztetté vált,méretileg elaprózódott-ami azonban megmaradt:a mértéktelen ivadék,és ikrafaló természetük.Sajnos a Tisza tóban is már jó rég jelen van mindkét faj-bár ott még törpézni talán érdemes.
Készséggel átengedném neked e fajokat tartalmazó zsákmányomat...egy kiló fogás kb.60-70 egyedet számlál ott,ahol igazán nagy számban vannak.Csak győzd pucolni!
Borongok,tudom....egyébként szép kis halak ezek,sőt eredeti élőhelyükön még hasznosak is.De az nem itt van....
T.:Gábor

Mivel a halaimnál jobban szeretem a hasamat, ezennel felajánlom szolgálataimat: vajon, finoman pirítva, currys rizzsel megeszem az összes naphalat. Csdak fogjátoik ki, és készítsétek el nekem.

Imádni való kulináris élvezet.

Legyen igazad..de a Vaskapu miatt már jó rég a vizák sem jönnek föl-pedig még ugye fővárosi rész is viseli a valamikori emléket-akkor ez a kis toprongyos hal mit keres itt?
Egyébként az emberek felelőtlensége határtalan...hogy egy másik példát mondjak:én rengeteget olvastam anno növényes témában is,mai napig érdekel a flóra is.Mégsem ismertem egészen 1995-ig a parlagfüvet,ekkor kerültem a fővárosba.Erőnek erejével akartam megtalálni itt a borsodi dombvidéken is..jó pár évig írmagját sem lehetett látni.Ma,ha kimegyek a házunk mögötti dombra-Kakas domb-a vetés között milliószámra zöldell a parlagfű...és csodálkozunk hogy allergiás lesz egyre több ember.
Persze mint a cikk is írja,ez egy hasznos kis állat lesz ám,mert a süllőnek,kövesnek táplálékállata lehet... na ja!Lehet legközelebb már azt is el kell fogadni,hogy a balatoni fogas védelemre szorul..az angolna meg szaporodik ott-és semmi köze a Sargasso tengerhez mint anno tanultuk?
Érdekes az ember-én mondom neked.Ami már megvan azt nem becsüli,ami meg újdonság azt imádja.Persze nem vagyok én semmilyen élőlény ellen-a pókokat is kihordom a házból-csak berzenkedek a dolgok ellen:)
Lassan elveszítjük a régi halainkat...ahol gyermekként szereztem a reumámat a jeges vízben tapickolva,az a patak már csak időszakos vízfolyás...De egy élőbb példa:ifjúsági horgászként a gyermekhorgász sorból előlépve már fenekezhettem is..így fogtam a valamikori ivóvíz tisztaságú héti tóból a fenékjáró küllők 18-20 centis példányait..itthon édesanyám paprikás lisztben szervírozta nekem.Ma már a tó totálisan eutrofizálódott,pedig valaha 11m-ig merültem benne egyetlen búvárszemüvegben-szüleim legnagyobb örömére.A halacska pár éve védett...bár a Sajóban még a lábam körül keresnek menedéket fiatal egyedei a sodrásban,mikor kánikulában belegázolok.
Változik a világ..értem én.De vajon a mi gyermekkorunk kedves halai hol találnak maguknak új élőhelyet...lehet csak majd "odafönn" találkozunk már velük?Mindent elhiszek..szakemberek írják a cikkeket.Szakemberek hozták be anno az általad említett naphalat is...
Tisza tó...már a neve is borzalom,elnézést.Valaha a 70-es évek végén az első lépcsős duzzasztás után kimondhatatlan halparadicsom volt.Ma?Azt sem tudják hová tegyék azt a rengeteg iszapot amit szőke folyónk ott lerakott.Próbálkoznak ugyan öblítőcsatornákkal..de a tározó napjai leáldozóban vannak.Ma már üdülőparadicsom..már ahol egyáltalán az.Madárrezervátum...ember oda csak igen ritkán,és kísérővel mehet.
Elnézést..elkalandoztam,mély offokat követtem el.Kis srác koromtól barangolok a vizek partján-és fáj ha pusztulni,átalakulni látom őket.Emlékszem még mikor a maconkai tározót csak építették..rajongva mentem arra,ha édesapám elvitt.Ma már a partjára sem nézek mikor ott elsuhanok..lavór lett..mi tettük azzá!Lénai tok,meg a fene tudja milyen halak vannak beletelepítve...aztán majd ne csodálkozzunk ha valaha érdekes fajok jelennek meg!Hiszen például ez a tározó is a Zagyvára van telepítve.
Saját erejéből jött a hal..mármint a géb?Mindegy...nem ő az oka annak ha itt él.Mivel torkolati hal,régebben itt meg sem találta volna az életfeltételeit...de aztán ugye Kisköre felépült.
Értelek Gyulám...és megértettem a valahai cián utáni időszakot is.Tönkreteszünk mindent mi emberek-hát ennyi:(.
T.:Gábor

Egy állatorvosi oldal a halparazitákról, betegségekről:

edis.ifas.ufl.edu/topic_veterinary_medicine_fish

Gábor, én megértem aggódásod, ami úgy általában abszolút megalapozott! De. Ez esetben egy olyan fajról van szó amely a kapcsolódó vízrendszeren keresztül jutott fel önállóan (!?) a Tiszáig, vagy lehet, hogy csupán újra feljutott mert már korábban is volt ott. Ezt nem keverném azért a naphal esetével, mely egy másik földrészről mesterségesen érkezett invazív jövevény. Szerintem a két eset között elég hatalmas különbség van úgy biológiai mint morális szempontból. De aztán nem biztos, hogy én látom jól ezt a kérdést.

Köszönöm..még szerencse hogy csak ekkora ez a kis halacska.Általában roppantul érzékenyen érint minden vizet a tájidegen fajok,netán invazív élőlények-növények megjelenése.Reményemet fejezem ki hogy szeretett Tiszánkat nem özönlik el a többi,családba tartozó gébek..dunai társaim szerint borzalom a horgászat miattuk.
Sajnos ez az átka a nagy globalizációnak...a kisördög azt mondatja velem hogy e gébet vigye el az ördög a törpeharcsával,és a naphallal együtt.Sokkal jobban örülnék ha a különböző küllőfajok,a bucók,ingolák,csíkok és a többi védett faj találna olyan életteret folyóinkban hogy pár éven belül lekerülhetnének a védett fajok listájáról-ők őshonosak,itt a helyük!
T.:Gábor

Új halfaj a Tiszában!

index.hu/tudomany/2012/07/15/uj_halfaj_a_tiszaban/

A planktonos honlapon találtam néhány érdekességet, amit ezúton szeretnék megosztani Veletek.

Íme egy kis videó (igaz, spanyol kommentárral), ami bemutatja a Daphnia szívritmusa és a külső hőmérséklet közötti összefüggést.

Frecuencia cardiaca en Daphnia magna: Relación con la temperatura

Nagyon jó minőségű mikroszkópos felvétel, és lenyűgöző látni, ahogy a kicsi szíve dolgozik.

ANGFA adatbázis (Australia New Guinea Fishes Association):

db.angfa.org.au/album.php?dir=fish&page=0

Egy kis planktonozás senkinek sem árt.....

Plankton: A Guide to a Monitoring for Ecology and Water Quality
www.uv.es/hegigui/ebooksclub.org__Plankt...or_Water_Quality.pdf

Ingyen letölthető akvárium magazin:

www.aquariuminternational.com/?page_id=447

Harcsásoknak:

www.otocinclus.com/


www.corysrus.com/


www.zebrapleco.com/