Cseh emelők-let's work!

Hogy is mondjam-ma este olyan jó híreket kapok..olyat is ami ide kívánkozik.
Miskolci kolléga kért matten mögé illeszthető és áramlásrendezővel ellátott emelőket tőlem, ma kapta kézhez őket,és csinált egy gyönyörű szép fényképet róluk...elmondta a véleményét is,meg örül is nekik(meg én is),így hát engedélyt kértem és kaptam tőle hogy használhassam a fényképét.
Nézzétek-hát nem csodaszépek,hát nem inspirálóak?(Nem a munkámat fényezem,de olyan jó kép!)



T.:Gábor

Köszönöm a válaszokat. A kis és kevés számú akváriumok miatt én mindig csak kis teljesítményű légpumpákat használtam, így csak a membránosok jöttek szóba. Ezt a mágneses dolgot azért kérdeztem, mert egyes pumpákhoz a tartalék gumiharangot lengőkarral együtt adják. Aztán lehet, hogy ez is valami ravasz tervezett elavulásos dolog, direkt kigyengülő mágnest alkalmazni.
A hangos légpumpára volt egy jó megoldás még a régi akvarista könyvekben, egy nagy uborkásüvegben a légpumpát zsinóron fel kellett lógatni, a fedőn kivágni a réseket a vezetékeknek, a hézagokat esetleg tömíteni valamivel, persze helyet hagyva egy filc szűrőnek. Ezt én is kipróbáltam és meglepően jól működött egy hangosabb modellel. Most egy olyan légpumpám van, aminek a hangját elnyomja a halk buborékolás is, így nyugodtan lehet mellette aludni.
A membrános modellek gyengeségét a dobok rossz anyagválasztásában láttam, általában ezeket csavarokkal kell a megfelelő gumilemezhez szorítani a tömítés miatt és a műanyag dob egy idő után megadta magát, olyan is volt, ami hosszában kettétört.
Érdekes, hogy tekercs légpumpában nekem sohasem adta meg magát, motoros szűrőnél viszont egy márkás darab tekercse egy alkalommal tönkrement, pár év használat után és azt még javítani sem lehet.

Köszönöm mesterem hogy beszálltál a téma taglalásába,így nekem is könnyebb dolgom van-ezt a ZIL kompresszoros dolgot még nem is mesélted!
Anno nekem is volt egy IFA kompresszorom,bár én abból festő kompresszort csináltam,aztán sajnos azt is pénzzé kellett tennem-igazából nem is baj.Az olajos kompresszoroknak pontosan ez a nagy hátránya is amit írsz:akvarisztikai célokra is feltétlenül le kell választani a keletkező olaj eredetű szennyeződést,talán még körültekintőbben mint pl festéshez.Én igazából a nagy energiaigény,és a levegő előkészítés kritériumai miatt nem is igazán használnám őket-bár szükség törvényt bont itt is.Szőke János bátyám talán még ma is használ hűtő kompresszort száraz üzemben,mint mondta évente,másfél évente cserélni szükséges,de van utánpótlás.Viszont a nagy nyomásához szerintem viszonylag kis léghozam társul,és mintha sokat is fogyasztanának...
Nekünk akvarisztikai/tavi felhasználásra a szárazan futó légsűrítők felelnek meg,abból is azok melyek fogyasztása megfelelő-nagy sűrítési viszony nem kell,de levegőhozam annál inkább!Bár a nagynyomású kompresszoroknál is van törekvés a kenés kiváltására (teflon felületek alkalmazása),nekünk akkor sem kellene ebbe az irányba orientálódnunk-a nagy nyomásra tervezett rendszerek szerintem szükségtelenül profik és energiaigényesek számunkra,ráadásul mielőtt a nevetségesen kis nyomástűrésű levegőrendszerünkbe beengednénk ezt a levegőt szükséges annak szabályozása is.Ha valaki mégis ilyet szeretne semmi gáz-egyszerűen beállítható egy szabályozható nyomásfokozatú szabályzó szelep is-ez esetben javaslom a 0.5 Bar felső határt alkalmazni!
Eddig hát a kompresszorok dolga részemről-és egyezzünk meg abban hogy mi nem is kompresszorokat,hanem légpumpákat/légsűrítőket használunk.
Ritkán esik szó a forgólapátos légsűrítő turbinákról ,pedig ezek is szárazon futnak,viszonylag keveset fogyasztanak,de gigantikus mennyiségű levegőt szállítanak!Eddig látszólag rendben is van a dolog,de van pár hátrányuk is:a magas fordulatszám miatt energiaigényesek,rendesen süvítenek (hiszen turbinák!),és sajnos nevetségesen kicsi nyomást tudnak produkálni.Ezért mélyebb akváriumokhoz vagy porlasztós rendszerekhez én jó szívvel csak igen erős megalkuvással ajánlanám őket..aztán ott van még az ár kérdés is.Van viszont egy kis támogatottság már ez esetben:a cseh emelőknél nincs nagyon szűk keresztmetszet,hiszen a kamrából jellemzően 1mm-es furatokon kerül a levegő a vízvető csőbe...tehát azt kell mondanom hogy ha valakinek halodája van,és sok cseh emelőt használ(vagy más sok levegőt igénylő fogyasztót),akkor már el kell gondolkodni egy forgólapátoson!
Azért a leggyakoribbak manapság is a rezgőmembrános,és a lengődugattyúsok használata...
A lengődugatyúsok nagy léghozam mellett is olcsóbbak,bár élettartamukat és később felerősödő zajukat tekintve kompromisszumot jelentenek-és azonos éghozam mellett sokszor a fogyasztásuk is kissé magasabb mint a rezgőmembránosoké.Ez a legtöbbször karbantartásra szoruló konstrukció,ennek membránját szokták a hobbisták és profik is különféle gumi/szilikon stb. alapanyagból készült társaikkal cserélni.Hallani lehet gumilabdáról,vékony gumi lemezről,de akár lapként kapható szilikonlemezről is...a mester még ezt is magának készítette!
A rezgőmembránosoknál már párszor elbeszélünk egymás mellet,mert "lemembránozzuk" azt a gumiharangot vagy lapot is mely a tulajdonképenni levegősűrítést végzi,és a kis visszacsapó szelepkéket is melyek a levegő ellenirányú visszaáramlását hivatottak megakadályozni.Én úgy vélem hogy a dolgozó/sűrítő gumiharangokat/lapokat nem célszerű sem ragasztani,sem toldozgatni-csere szükséges!Erre magyarázat az ha végiggondoljuk mekkora rezgésszámon dolgoznak,és közben mennyi és milyen jellegű alakváltozáson mennek át.Azt gondolom sokkal jobb az a bevett gyakorlat hogy készleten tartunk cseredarabokat,és ha szükséges cseréljük azokat!
A visszacsapó szelepkék bizonyos esetben viszont házilagosan is barkácsolhatók-feltéve ha megfelelő méretű és rugalmassági modulussal rendelkező alapanyagunk van!Nem elég ugyanis hogy van egy gumilapocskánk,ennek híven le kell követnie a nyomótérben mozgó levegő mozgását is,és abban a pillanatban hogy megszűnik a nyomás azonnal le kell zárnia,hiszen az ellenirányú áramlás már szökik is mellette ha nem teszi!Mindezt másodpercenként a frekvenciának megfelelően,hosszú hónapokon át! Itt is lehet hallani lufiból,gumikesztyűből,netán még vékony biciklibelsőből készült darabokról is..
Való igaz hogy semmiféle kenőanyagot nem szabad használni-tisztítani szárazon viszont szükséges!
Viszont vannak olyan kivitelű visszacsapó szelepek melyeket házilagosan kivitelezni nem tudunk-ezek nagyon átgondolt rögzítésűek,példát láthatsz rá az Air Pump 8000 c. blogomnál.
Száz szónak is egy a vége:a célhoz kel kiválasztanunk a megfelelő pumpát...mivel igen hosszú ideig szolgálhatnak minket jó esetben,nem árt ha ismerjük a működésüket töviről hegyire-nos,ebből az indíttatásból írtam anno a pumpákról szóló blogjaimat.Mint jeleztem is,még mindig van pár "feldolgozásra váló" márkás vagy no name kis pumpácskám...idővel talán majd bemutatom őket is.Kiemelten szívesen berhelnék szét(majd raknám össze természetesen!) olyan nagy nevű pumpákat is mint pl. Wisa,netán a Schego-de sajnos ilyenekkel nem rendelkezem.Ipari gigantikus léghozamú forgólapátos turbinákat is megmutatnék nektek nagy szeretettel..itt ugyan az a helyzet mint az előzőekben,nincs nekem.De majd "rámegyek" a témára!
T.:Gábor

Gábor, olvastam a légpumpás posztjaidat a blogon. Érdekes, képekkel szemléltetett olvasmány, felidézett régi emlékeket, én is elfogyasztottam pár légpumpát az évek során. Kifogtam jobbakat is, de voltak egészen pocsék minőségűek is. Lenne pár kérdésem. A lengőkar mágnese ki tud gyengülni? A kihasadt membránt lehet valamilyen rugalmas tömítőanyaggal ragasztani, pl szilikonragasztó? Esetleg házilag membránt készíteni. A szelepeket milyen anyagból célszerű készíteni, ha elhasználódnak? Azt valahol még régebben olvastam, h ezeket olajozni nem szabad, mert leragadnak a szelepek és így nem követik az 50 Hz-es frekvenciát.

Végre e kora reggeli órán van némi időm hogy összefoglaljam a gondolataimat-következzen hát a B verzió!
Az előzőekben mindig csak azt taglaltuk,hogy a kamrán belül miért van a levegőbevezetés magasabban elhelyezve,mint a vízvető csőbe jutás lehetősége.A #195. postban el is mondtam hogy szerintem ez miért áldásos és követendő-most nézzük hát azt az esetet ha a levegő befújása a kamrába azonos,vagy alacsonyabb pozícióban van mint a vízvető csövön lévő kis furatok!
Amint vízbe helyezzük a csövet itt is kerül víz a nyomókamrába,egészen addig,amíg ki nem egyenlítődik a víz nyomása,és a befúvott levegő nyomása.Nagyon kicsike nyomásokról beszélünk,mert tulajdonképen csak a víznyomásból eredő ellenállást kell leküzdenie a levegőnek ahhoz,hogy a kis furatokon ismét felszállhasson-immár vizet is hajtva.Igen ám,de miközben nyomjuk befelé a levegőt a kis nyomókamrába a benn lévő víz felszíne nyugtalanul kavarog..a levegő felfelé igyekszik a kamrán belül,a vízen keresztül!ez oda vezet ahogy írom is,hogy ez a kis víz folyamatosan "buzog" ott benn,a levegő pedig nem tud kialakítani olyan egyenletes vízszintet mint az "A" eset körülményei között.Ez eddig nem is baj,mert végül is a levegő csak bekerül a vízvető csőbe..
De mi történik a kis levegőbefúvó nyílásokkal eközben?A kamrában kavargó vízben felbugyogó levegő nem tud egyenletesen,azonos furatsorokon kiáramlani,így hol az egyik furaton,hol a másikon kényszerül távozni!Ez ugye azért van mert a belül úgymond "fortyogó" víz hol ezt a kis furatot,hol azt zárja el....
Mi következik ebből?Semmi más,minthogy a vízvető csőben egy össze-vissza kavargó buboréktömeg egy hasonlóan nyugtalan áramlású víztömeget szeretne szép egyenletesen emelni-sajnos ez nem történhet meg,ezért várhatóan a hozam némileg csökken,és nem egyenletes kifolyást tapasztalunk hanem valamiféle pulzálást,esetleg enyhe köpködést is.
Magabiztosságom oka:egyértelműen ezt is kikísérleteztem már! Természetesen vannak olyan esetek amikor mindezek dacára valahogy mégis jónak tűnik a dolog,de azt gondolom ragaszkodnunk kell az "A" esetben taglalt kivitelezéshez.
De azért mert én ezt mondom? Nem-a cseh konstrukciójú emelőknek a lelke a minél alacsonyabban elhelyezett levegőbeporlasztás,hiszen minél lentebbre kerül annál több vizet szállít egy bizonyos optimumig.Ezért minden emelő megépítésénél ragaszkodnunk kell ennek lekövetéséhez saját jól felfogott érdekünkben.Ha megnézitek a linkeken látható grafikonokat magatok is erre a következtetésre fogtok jutni,tehát minden egyes centiért "harcoljatok"! A magasságvesztés azonos mennyiségű betáplált levegő esetén mindig hozamcsökkenést okoz,mi pedig saját jól felfogott érdekünkben ezt nem szeretnénk-ere még csak ráerősít a kamrában lévő viszonyok fentebbi elemzése,így javaslom a dolgok megértését,és ha jónak gondolja a barkácsoló kolléga akkor a megvalósítást is.
A magam részéről a legjobbakat tudom csak kívánni mindazon kollégáknak akik ennek a kicsit komolyabb munkával elkészíthető emelőnek a barkácsolására szánnak időt...sok sikert hát nektek!
T.:Gábor

Csúcs vagy-szuper a link!Ötlet:az eszköztáradba "húzd fel" a fordító progit is-így egy kattintás és máris tetszőleges nyelven olvashatsz,igaz csak nagy tűréssel jó fordítást.
Valóban látható a törekvés a levegő elaprózására,és tényleg nem ismerik a cseh módszert... Ha ezek ezt tudnák!Ez a kis emelő egy csoda..
Szóval nem zavar a bugyogás,sőt nyugtat is?Tetszik...bővítened kell a hobbidat,mert ezzel a hozzáállással remek dolgok hozhatóak ki belőle!
Kuktában főzés,forráspont:nagyon érdekes témakör-ha pár tized fokal is,de nálad 100 fok alatt is forr a víz..erre céloztam,de csak szőrszálhasogatás a részemről hogy mosolyogjunk egyet!
T.:Gábor

A légpumpás blogokat nem olvastam még, de érdekelnének azok is. Légpumpa javítása, házi membrán és szelepkészítés, cserélés, ezek hasznos gyakorlati ismeretek.

Böngészgettem a neten, levegős szűrőket nézegettem és feltűnt egy érdekesség. Nekem régebben volt pipás, L alakú szűrőm és az valóban úgy működött, hogy a levegő alul be volt vezetve mindenféle aprítás nélkül, hangosan, pumpálva köpködte a vizet. Most viszont találtam egy érdekes összehasonlító tesztet, ahol három pipás szűrőt tesztelnek. Sajnos a blog koreai, de a képek és videók miatt érdemes megnézni. Itt jól látható, hogy ezek a mai pipás szűrők már egyfajta primitívebb cseh emelőként működnek, úgy van kialakítva, hogy aprítsa is a levegőt, ne csak durván befújja.

blog.naver.com/PostView.nhn?blogId=dodaqua&logNo=90172100296


Távol-Keleten a garnélázás miatt nagy népszerűségnek örvendenek ezek a szűrők és aki már használt ilyet és motorost is, az tudhatja, hogy össze sem lehet a kettőt hasonlítani, ha garnélákról van szó, vagy ivadékokról. Viszont úgy látszik, hogy ők még nem nagyon találkoztak a cseh emelőkkel, mert az lényegesen felülmúlja ezeket.

Még a porlasztókövekre reagálva, nem kuktában forraltam őket. Sok műanyag már 100 fokon is elkezd puhulni, a régi rodexes porlasztóköveimet próbáltam forralással tisztítani, de a csonk elhajlott benne. A maiakkal nem próbálkoztam már, meg nem is használok már porlasztót. A szűrő egy kicsit bugyog és ugyanott van, ahol alszom is, de engem a víz csobogása(különösen a légbuborékos szűrőhang), ha nem túl hangos, akkor nyugtat.

Mikes:a "kémények" valóban erre szolgálnak ahogy látom-de azt is látom hogy borzalmasan megzavarják a víz áramlását!Gondolom az lehetett a cél hogy a kilépő víznek kevés legyen a levegőtartalma-ezt másképpen is meg lehet oldani szerintem,a videón látható megoldás a legdurvább-ráadásul amilyen gyönyörűen indul alulról a levegőbevezetéssel az emelő később olyan sokat romlik a hatásfoka.Sajnálom-igazán tisztelet a kivitelezőnek,de ezen van mit javítani.Az viszont tagadhatatlan hogy segítségével szemlélhetjük a működést-ezért viszont nagy köszönet!
Spongyafilter: érzésem szerint ez csak becsült adat,és egy kissé szkeptikus is vagyok.A 20 W-os pumpateljesítményhez ennél a fajta pumpánál 2100 liter levegőhozam társul,és kötve hiszem hogy ilyen arányban dolgozna...de erről már anno is beszéltünk.Kétségtelen hogy nagy áramlást csinál,de ez nem azt jelenti hogy ekkora vízhozamot produkálna.
Porlasztó köveiddel kapcsolatosan:nálad nem 100 fokon forr a víz Igen rég mikor még csak az üvegcsöves porlasztókat lehetett kapni még jó volt a forralás-meg mintha azok a porlasztók komolyabbak is lettek volna!A savazáskor egyértelmű hogy gyenge pezsgés alakul ki,hiszen a lerakódott dolgokat oxidálja-de igazából a végső megoldás az lesz számomra ha tényleg kreálok valamiféle örök életű porlasztót-csak időm lenne már! Ipari tanulóként vagy 25 éve sorozatban csinálgattam a haveroknak a kopott köszörűkövekből a porlasztókat-régi szép idők!
Székhely egy vállalkozásnál nem azonos a telephellyel...
Rendkívül tetszik amit írsz a porlasztóköves beszélgetésünkről-teljesen és maradéktalanul igazad van,és számomra megtisztelő hogy ennyire figyelmesen olvasol engem.Valóban így van-és így már a szkeptikus emberek is elhihetik hogy a blogomban ejtett hiba tudatos,és valóban azért került bele amit taglaltam neked...sajnos nem arattam vele nagy sikert,csak te olvastál igen figyelmesen.Engedd meg hogy kifejezzem ezért a hálámat-nagyon jó érzés hogy alkalmasnak gondolod a blogjaimat ara is,hogy utánagondolj!
Légpumpákkal kapcsolatban:te, a fene sem tudja!Tény hogy mai pumpáknál több konstrukciós megoldás is létezik ugyan arra a témára,és az is tény hogy-már bocsánat a gyártókkal szemben-,mintha az anyagminőséggel is "játszanának".Tervezett elavulás-vagy népszerűbb nevén az anyagválasztás optimalizálása?Kinek optimális ugye..na ez messzire vezethetne,javaslom hogy a pumpádat úgy használd ahogy a gyártó mondja,és készülj alkatrésszel mindig! Csak nem olvasod a légpumpás blogjaimat is? Készülne még egy az elfekvő pumpáimról,de az időtényező...na majd egyszer!
Bunkózoo::mikor belinkeltem ezt a videót volt egy furcsa érzésem nekem is-emlékeztem rá hogy már szerepelt egyszer,de nem tudtam mi a furcsa!Köszi hogy mondtad...igaz!A múltkori előadója profibbnak tűnt nekem-gondolom a mostanin vagy egy alkalmazott,vagy családtag stb. lehet az előadó.
All colleagues: következő bejegyzésemben folytatni fogom a #195-ben megkezdett "vonulatot",hiszen még csak az "A" verziót mondtam el nektek-legalábbis az én véleményemet.Következne majd az az eset amikor a levegőbevezetés fölött,vagy azzal egy síkban vannak a kamra oldalán a légbevezető nyílások.Ha kedvetek van akár ti is megfogalmazhatjátok a gondolataitokat,mert koránt sem biztos hogy mindenben helytálló a véleményem-több szem többet lát,többen együtt okosabbak lehetünk!
Örömmel jelenthetem nektek,hogy a múlt héten olyan helyen jártam,ahol szemmel láthatóan sikerre vannak "ítélve" a cseh emelők-számos medencében van már rendszerben,de még folyamatos az átépítés!Sőt-tavi alkalmazásra is nagyon alkalmasnak gondolja a kolléga,aki egyben nem kicsit professzionális kereskedő is!A lelkemnek különleges megnyugvás és öröm az,hogy őket is segíthetem ötleteimmel...rajta leszek hogy a jobb idők eljövetelével fényképekkel is illusztráljam az "élő emelőket" Van tehát még tovább a cseh emelős témában is,és rendkívül szeretném ha időről időre újból összejönnénk itt egy kis beszélgetésre!
A YT-n bogarászva még a blogok előtt találtam én egy gigantikus emelőről is videót-azonnal mutatom,de egy jó tanács:ha "luftheber" vagy "air lift" kifejezéssel kapcsolatban keresőztök mindig tüzetesen nézzétek meg a konstrukciót-sokféle megoldás létezik,és nem mind "cseh emelő"!
Íme a monstre emelő:


T.:Gábor

halőrxxl beküldte: Mutatok egy példát,
T.:Gábor

egy éve már volt erről a szerkezetről szó. Ugyan az a riporter, a bemutató emelő is, csak a magyarázó más.

http://www.akvariummagazin.hu/index.php?option=com_kunena&func=view&catid=19&id=5672&limit=20&limitstart=100&Itemid=0#9950

Gábor, találtam egy érdekességet a másik fórumon. Házi készítésű szivacsszűrőkről ment a beszélgetés még 2011-ben és tanácsoltad a készítőnek, hogy tegyen bele poralsztókövet, mert kisebb buborékokkal nagyobb a felület, több vizet mozgat meg. Utána viszont másfél év múlva azt írtad a blogon, hogy a felület nem változik levegőaprózással.
Arról is szó volt, hogy terhelés alatt a membránok tovább bírják. Gondolom azért, mert ha nő a nyomás, akkor a lengőkar kilengése csökken és kevésbé mozgatja a membránt. Az én légpumpám használatijában viszont az van, hogy ha nehezen tudja átnyomni a porlasztókövet dugulás miatt, akkor lerövidül az élettartam. Akkor van egy optimális működési nyomás? Túl nagy terhelés sem jó és ellenállás nélkül sem illik járatni?

Ez hatalmas cseh emelő. Ha jól látom 20W-tal 15 köbméter vizet mozgat meg óránként(?).
A porlasztókövekkel nekem is volt problémám, az akvarista könyvek azt írták, hogy forralással tisztíthatók, de ez már a 90-es években sem volt igaz, mert a ragasztó 100 fokon megadta magát és kiolvadt a cső. Savval nem próbálkoztam, de talán itt írta valaki, hogy elkezdett pezsegni. Nekem az volt az egyetlen jó módszer, ha még nem akartam kidobni, hogy kiszárítottam. Utána még működött egy darabig, persze nem úgy, mint új korában. Most már nem használok porlasztókövet.
Nézegettem neten a levegős szivacsszűrőket, Távol-Keleten ezek egész népszerűek ma is, különösen Japánban, érdekesek a japán nyelvű videók, bár semmit nem értek belőle, de legalább láttam új dolgokat. Az egyik ilyen típus, ami náluk nagyon elterjedt de itt még nem láttam:
i01.i.aliimg.com/wsphoto/v0/1209191437/-...-external-font-b.jpg
Némelyikben van hely aktív szénnek is, amit én sose használtam, de nem is akarok.
Amúgy google.maps-en megnéztem a Rodex székhelyét, egy kis parasztház, nehéz elhinnem, hogy ott készülnek a szivacsok.

Az emelő tetején a két "kémény" mi célt szolgál? Kivezeti a levegő egy részét, hogy simább legyen a kifolyás? Esetleg próbálta már ezt valaki kis átmérőjű emelőn is?

Mikes

Rodex? A napokban láttam pár működő dupla példányt,sőt tőlük roskadozó polcokat is!A kolléga aki igencsak képben van a használatukkal-évtizedekről van szó!-számomra még mindig "fordítva" használja,de azt mondja úgy kell!Én hiszek neki,de hozzá képest meg én használom fordítva! Mindkettőnknél-és rengeteg akvaristánál-egyformán jól teljesítenek,és mondhatni a szívünkhöz is nőtt a "szivacsszűrő" ..mert ha csak kimondom az esetek nagy százalékában mindenki erre asszociál!Kedves kis kütyü,nincs is ezzel semmi gáz-sőt a gyártónak(akit egyszer kötelező lesz felkeresnem ha engedi!) további sikereket és jó egészséget is kívánok!Nálam csak azok a fránya porlasztókövek dugulnak el rendre és gyorsan,de már erről is beszélgetünk-írtam-egy blogomnál.
Térjünk rá a cseh emelők dolgára-nevezetesen vajon mi a magyarázata annak,hogy a levegőbevezető csonk szintje alatt van kialakítva a vízvető csőbe jutás lehetősége?
Véleményem szerint erre azért van szükség ebben a formában,mert így egyenletes lehet a furatsor(ok) levegővel való ellátottsága!Nézzük pro és kontra,gondoljunk utána!
A-eset:a levegőbevezetés alacsonyabban van(a bevett szokás szerinti kialakítás).Ekkor az emelő vízbe helyezése után megtelik a kamra vízzel,a levegőbetáplálás után pedig visszaszorul addig a szintig hogy a felső furatsoron már meg is indul a buborékképzés,"elindul az emelő"...a víz a levegő mennyiségétől függően szép egyenletes sugárban máris áramlásba kezd.Ha tovább növeljük a levegő mennyiségét,akkor a kamrában kialakult nyomás még lejjebb szorítja a vízszintet,így levegőt kaphat az alsó furatsor is-ha jól vannak méretezve a furatok(figyelem "nyagyfuratosok"!) még ekkor sem terhelődik túl az emelő,a vízsugár továbbra is egyenletesen nyomódik ki a kilépő szájadékon.Ilyen esetben azonban már egy bizonyos levegőmennyiség fölött-ezt ki kell tapasztalni!-előbb a fölső,majd az alsó furatsoron is a nagyobb nyomás okán nagyobb buborékok is keletkeznek az ideálisan kívánttól...az emelő elkezd köpködni,zajos lesz,a vízsugár pedig egyenetlenné válik.És ez még nem is a legrosszabb eset,hiszen halainknak természetes a hullámzás amit ilyenkor kelt-viszont drasztikusan leesik a teljesítménye is,magyarán inkább a levegőt fújja ki semmint a vizünket mozgatná!Ez a lehető legrosszabb-több levegővel(energiával)-kevesebb vizet szállítunk,és mindezt nagyobb zajjal!Erőteljesen kerülendőnek gondolom-ha kevés az a vízszállítás amit a blogban használt 16-os cső tud produkálni,akkor a megoldás a nagyobb dimenzió használata..20-as,25-ös,sőt akár 30mm-es cső is használható-de a cseh emelőknek ez az "alja"!lLéteznek gigantikus tavi modellek is,érdemes a YT-n rákeresni! Mutatok egy példát,innen már irányítanak a találatok:


Igen szeretném ha angolul értő kollégák is beszállnának a témába-egy szavát sem értem,ráadásul többször is rosszul illeszti össze a kamrát az úr
Javaslom hogy innen folytassuk estefelé majd..
T.:Gábor

Igen, ez is érdekes, hogy az ember mit gondol működőképesnek és aztán mi az, ami a gyakorlatban is működni fog. Ott van példának a rodex zárt házas szivacsszűrő, amihez nincs is kiegészítő cső, rövid szakaszon emelkednek fel benne a buborékok, mégis meglepően jól szívja be a vizet. De kísérletezés nélkül én is arra a változatra tippelnék, amikor a furatsor a légbevezetés alatt van.

Igazából én csak a szerintem legjobb kivitelt készítgetem nagy hévvel,nem kísérleteztem a kérdésednek megfelelő emelővel.
Az interneten mindenre találhatsz példát és ellenpéldát is-hogy mondjam is:van olyan cseh emelővel hajtott szivacstömb is melyet csak egészen rövid felszálló vízvető cső követ a nyomókamra fölött..ez akkor szintén okot adhat arra hogy megpróbáljuk? Erről mi a véleményed egyébként,mert még forgalmazzák is...
T.:Gábor

Hogy ismét visszatérjünk a cseh emelőre, írtad valahol, hogy a kettős furatsort a légbeömlő nyílás alatt kell elhelyezni, mert akkor alakul ki kedvező ellennyomás és jobban aprítja a levegőt. Az internetes rajzokon viszont erre az apróságra sokszor nem ügyelnek, láttam ilyet is, olyat is. A gyakorlatban van érezhető különbség a két eset között?

...ez is olyan, mint bármi más az életben, hogy egyszerre nem lehet akarni mindent.

Emelem kalapom kolléga!Sőt:az előrejutás záloga a specializálódás szerintem.
T.:Gábor

"Bár próba nélkül, de én is erre a következtetésre jutottam, de akkor ismét nem értem, hogy a fenti linken minek szenved a CO2 beoldással, ha annak nincs nagy hatása, mert a szűrő egyből kihajtja.
Valamit csak jelent a dolog, különben nem szórakozna vele..."

Így biztosan kevesebb gáz hasznosul, mint motoros szűrővel, ami végül is pazarlás, hiszen a cukor sem olcsó. Ugyanakkor azt írta, hogy a koncentráció nem tud megszaladni, a buboréklift védelmet is jelent. Az ideális CO2 szintet biztosan nem éri el így, de az élőlényeket ezek az általunk ideálisnak tartott dolgok nem igazán érdeklik. Valószínűleg jobban nőnek tőle, mintha nem használna semmit. Én is kísérleteztem élesztős CO2-vel, de aztán mikor az éjszaka közepén ledobta a csövet és a lötty kiment a szőnyegre, nah akkor felment bennem a pumpa és kidobtam az egészet. Meg utána jöttek a garnélák és nem akartam hazavágni őket egy túladagolással. Van sok csiga, azok termelnek elég CO2-őt, a növények így is szépen fejlődnek. Sajnos ez is olyan, mint bármi más az életben, hogy egyszerre nem lehet akarni mindent.

Spongyafilter beküldte: A kísérlet eredménye annyi volt, hogy motoros szűrőnél erőteljesen buborékoltak a növények, míg a levegősnél nem volt semmi.

Bár próba nélkül, de én is erre a következtetésre jutottam, de akkor ismét nem értem, hogy a fenti linken minek szenved a CO2 beoldással, ha annak nincs nagy hatása, mert a szűrő egyből kihajtja.
Valamit csak jelent a dolog, különben nem szórakozna vele...

toist beküldte: Szerintem kis tévedés van az ok-okozatban. A vízben rázkódástól/keveredéstől nem illan a szén dioxid, viszont a felszín mozgásától igen. A belső szűrős vs porlasztós szűrős CO2 szint közti különbség magyarázata valószínűleg az, hogy a porlasztós szűrő jobban mozgatta a felszínt, nagyobb "kavart" csinált.

Nem tudom, de próbáim szerint, amíg a belső szűrővel mozgattam a vízfelszínt, addig simán tudtam savanyítani a vizet, de ahogy bekerült egy porlasztó a vízbe, a PH egyből megindult felfelé...

toist beküldte: "Gabor77" Gábor felvetésére pedig úgy gondolom az a válasz, hogy körülményektől és átemelő megvalósításától függően nem hogy kevésbé, de még jobban is kihajthatja az átemelő a CO2-t, mint a porlasztó.

Én is erre tippeltem volna, de akkor visszaértünk a fenti kérdésre, minek is használja a CO2 beoldást, ha annak szinte semmi valós haszna nincs?

halőrxxl beküldte: Uraim,nem irigylem a ti munkátokat sem:tartotok halakat/garnélákat bőven,de közben olyan növényzetet szeretnétek amit az akvakertészeknél láttok!Én ehhez értelmeset hozzászólni nem igazán tudok-nincs tapasztalatom...

Én nem szerettem volna növényes akváriumot, a hínárom, és a mohám megél 8-as PH-nál, és szinte 0 fénynél is, én a halak miatt szerettem volna csökkenteni régebben a PH-t, legalább a semleges 7-es szintig, de aztán lemondtam róla, bár kénsavval egész jó eredményeket értem el a végén, hosszú távon nem akartam savazni a vizet, mert nem tudom, hogy ez tényleg jót tesz-e a halaknak, vagy sem.
A pandák így is jól érzik magukat, 8-as PH mellett is folyamatos télen az ikrázás, tegnap reggel pl ez a látvány fogadott: gabor77.uw.hu/001/DSC_0794.jpg

halőrxxl beküldte: Gábor nekem aztán mérheted a pH-t a cseh emelő használata során..nálam a lágy vizek úgy tesznek ahogy kell nekik:kőkeményen lesavanyodnak ha "lejárt az idejük".Ugyan ezt csinálja az általában 535 μS körüli pH 7.5-7.8 kémhatású csapvizem is...egyszerűen nem tehetek róla.Nem szikes a vized esetleg-vagy nem is tudom?Jah-zárt akváriumot nem tudsz csinálni,már a múltkori méréseidnél jeleztem volna csak valahogy elhaladtunk.

Akkor nálam nem "jár le az ideje", mert volt, hogy kihagytam 1 hétvégét a vízcserével, de a második hét végére sem változtak a paraméterek, a PH stabilan 8 körül volt, és a nitrogén jelenléte sem volt kimutatható. Nálam 1660 μS-os a víz, de nem ezt teszem közvetlenül az akváriumba, mire belekerül, már nálam is 4-500 μS-os, mégsem savanyodik. Régebben más helyről hoztam a vizet, de az sem savanyodott csak úgy magától...
Zárt akváriumot nem is szeretnék csinálni, mert az oxigén hiány hamar fellépne, az meg nem túl jó a halaknak...