Díszhal tenyésztőrendszerek építése

A topicban regebben volt hozzaszolas mar a szuresrol es a levego rendszer kialakitasarol.
Hogy szamoltok mekkora kompresszor kell egy rendszerhez.
Gondolok itt, hogy peldaul van 100 db hasonlo meretu akvarium. Szamolok 300l/h levego mennyiseget egy akvariumhoz szoval olyan kompresszor kell ami dorvan 30.000l/h levegot kepes termelni.
Ez a feltetelezesem helyes vagy nagyon messze vagyok az igazsaghoz?

Én a leengedést slaggal csinálom, amit aztán rábilincsezek a csapra, és úgy töltöm fel. Nálam ezt meg lehet csinálni, mert jó a víz, ritkán klórozzák. Ha ez nálad nem áll fent, akkor javaslok egy magasra helyezett nyitott tartályt, dézsát, hordót, amibe felnyomatod a csapból a vizet, majd egy nap állás után lefejted az akváriumokba.

Engem mèg az érdekelne ,hogy a vízcseréket ki hogyan oldja meg központilag vagy akváriumonként? Leengedés és feltöltés is érdekel.

Na! Eldöntöttem csinálok egy polcrendszert. Azon még agyalok ,hogy fából vagy vasból, de mindenképpen szerelhetősre és toldhatósra. Mundegyikre találtam itt nekem szimpi megoldást. Engem a központi levegőrendszer érdekellne mégpedig a méretezése és a lelke a technika. Milyen vastag legyen a gerinc vezeték, és a leágazás ami a polcok élén fog futni? Valamint ,hogy membránpumpába vagy kompresszorba érdemesebb-e gondolkodnom. Turbinás kizárt a hangja, a kis nyomása, és a javíthatósága miatt.

Üdv Karcsi

Hoppá hoppá!
Hibát fedeztem fel a képlet ismertetésében, szerencsére a számításkor nem követtem el a hibát, csak mikor ide bemásoltam a képletet.
Tehát a megoszló terheléssel terhelt tartó maximális nyomatéka:
Mmax=F*L²/8 helyett Mmax=q*L²/8 ahol q=F/l : a megoszló teher egységnyi hosszra vonatkoztatott nagysága. Így a végeredmény: Mmax=F*L/8, a korábban mellékelt excel fájl ezzel a képlettel számol, tehát az eredmény helyes.

Hogy mi az a kihajlás? Amikor egy hosszú, karcsú rudat a két végén elkezdünk összenyomni, akkor az előbb-utóbb ki fog hasalni a teher alatt. Ennek a határtehernek a számítása a kihajlás számítás. Annyit érdemes erről tudni, hogy azzal, hogy a függőleges oszlopainkat két irányban is összekötjük rudakkal, jelentősen lecsökkentjük ennek a kihajlásnak a kockázatát, ezért mertem azt mondani, hogy az a szelvény, ami 120cm hosszon elbírja a 100kg hajlítást, az el fog bírni 50cm hosszon 200kg végnyomást - röhögve.

epeszgepesz.atw.hu/Tantargyak/Mechanika/Szilardsagtan%201.pdf
szilárdságtan segédlet a Navier formulával.
www.mech.uni-miskolc.hu/~kerekes/notes/s...rdsagtan_jegyzet.pdf
egy másik, kicsit bővebb, matekosabb, de a fredehaljítás meg a kihajlás még ebben sincs benne. itt látszik, hogy azzal kár lenne itt erőlködni.

www.mech.uni-miskolc.hu/~kerekes/notes/s...ka_segedlet_2014.pdf
statika jegyzet, 26.oldal bal oldala megfelel a mi modellünknek, Azzal a különbséggel, hogy az a helyére L/2-t írhatunk, így a mi képletünk M_max= (F/2)*L/2=F*L/4. Azért, mert egy tartó adott kerszetmetszetét terhelő nyomatékot úgy számoljuk ki, hogy hogy a keresztmetetnél képzeletben satuba fogjuk a tartót, és a tőle balra lévő erőket beszorozzuk a befogástól mért távolságaikkal, és összeadjuk őket. Namármost, a tartó felezőpontjában csak az A támaszerő hat, melynek nagysága F/2, a felezőponttól való távolsága (ahol ugye képzeletben befogtuk a tartót) pedig a, vagyis L/2. E kettőt összeszorozva kapjuk a felezőpontban uralkodó hajlítónyomaték nagyságát.
Alatta a megoszló terheléses eset látható, amit mi az egyszerűsítéssel megspóroltunk, mikor koncentráltnak vettük a terhet. Ebben az esetben a max nyomaték M_max=F*L²/8, ezt most fogadjuk el, hogy annyi. Ha kiszámoljuk, akkor láthatjuk ,hogy így fele lesz a hajlítófeszültség a keresztmetszetben. A most mellékelt excel fájl már ezt az eredményt is tartalmazza. Itt látszik ,hogy az egyszerűsítéssünkkel milyen jelentősen a biztonság irányába tévedtünk, tulajdonképpen megkétszereztük a biztonságosnak ítélt keresztmetszetet. Ha ezzel a képlettel újraszámoljuk akkor a 20X20X2 zártszelvényre 216,7MPa terhelés jön ki, ami ha S235ös az anyagunk, akkor visítva elég, ha S275-ös akkor simán. Gondoltátok volna? A 20X30X2 szelvény esetén a feszültség 77,45. Ez nem sokkal combosabb, mint az előző, de az eredmény sokkal megnyugtatóbb, jelentősen túlméretes. Javasolnám ezt használni, tuti nem lesz gond vele és eggyel kisebb mint amit az előzőekben hoztunk ki !
Az excelbe pedig írogassunk csak be más adatokat, és figyeljük meg az eredményt, ezzel szert tehetünk egy jó saccolóképességre. A szelvénykatalógusból nézzünk ki több szelvényt is és próbálgassuk végig őket különböző terhelésekkel és tartóhosszokkal!
Ha valami nem világos, kérdezzetek!

Nyissátok meg a linkelt szelvénykatalógust, és ismerkedjetek meg vele.
A zártszelvények inerciaadatai, ahonnan a Wx nevű adatot kell kihalászni, az 55. oldalon kezdődnek, a hidegen hajlított U-szelvény a 24. oldalon kezdődik, itt viszont a Wy kell.
Figyelem, a lent ismertetett számítás csak szimmetrikusan terhelhető szelvényekre alkalmazható, tehát U, C, Cső, Tömör Kör, tömör négyzet és téglalap, négyzet és téglalap zártszelvény. Az U és C szelvények is csak a talpukról, vagy a hasukról terhelve , tehát az y tengely körül hajlítva terhelhetőek, hogy elkerüljük a ferde hajlítást, melyre a lenti számítás nem érvényes! Ennek megfelelően és azt javaslom, hogy a fenekükkel, tehát nem a száraikkal felfelé hegesszük őket az oszlopokhoz.

Nem is kell, ittvan a fájl, remélem átmegy:

Visszatérve a számításra: A lentebb ismertetett egyszerűsített számítás eléggé könnyen automatizálható, nekem excelben összesen 6 rublikát kellett teleírnom, ebből 3 a bemeneti paramétereké. Mivel tipikus példa, ez a két végén csúklós támasszal feltámasztott és felezőben terhelt kéttámaszú tartó méretezési algoritmusa minden állvány tartógerendájának méretezéséhez felhasználható. Elmondható, hogy hasonló szerkezetű emeletes állványoknál az a szelvény, ami alkalmas a tartógerenda szerepére, alkalmas az összes többi alkatrésznek is, tehát az oszlopok és a mélységi gerenda (ami ebben az esetben 60cm volt).
Tehát az algoritmus mégegyszer, most a magyarázatokat mellőzöm, az csak megzavar, csak azt írom le, mit kell csinálni:
Elő kell venni az excelt, kinevezni benne három cellát, elsőbe be kell írni a tartógerenda hosszát mm-ben( jelöljük: L), másodikba a teher nagyságát kg-ban (F) A harmadikba a kereszemetszeti tényezőt cm³-ben, amit , innen nézünk ki az ellenőrizni kívánt szelvényt kikeresve:
www.dunaferr.hu/documents/hun/aceltermek...ezesi%20segedlet.pdf
Ekkor ki kell neveznünk egy cellát, mely elé egy másik cellába oda írjuk, hogy M_h [Nmm], bele pedig a következő képletet írjuk be:
=F*L*2,5
(a betűk helyére a megfelelő cella hivatkozását kell írni)
Majd kinevezünk egy másik cellát, mely elé azt írjuk: σ[N/mm²]
bele pedig a következő képletet írjuk:
=M_h/(W*1000) (M_h helyére annak a cellának a hivatkozását kell beírni, ahol az előbb beírtuk a kiszámolásához való képletet, ott lesz benne az értéke,
w helyére pedig a W értéket tartalmazó cella hivatkozását kell írni)

Ha ezt megtettük, akkor a σ (görög szigma) betű melletti cellában szerepelni fog egy szám, mely a számításunk eredménye, és megmutatja, hogy mekkora feszültség ébred a tartógerendában (a valóságban ennél kisebb ébred, mert egyszerűsítéseket tettünk)
Ezután a következő a teendő: Megnézzük, milyen anyagból van a tartónk, mekkora a folyáshatára, ha ez az adat nem áll rendelkezésre, akkor 235MPa-nak kell venni a folyáshatárt. Ha a kiszámított eredményünk ezt veszélyesen megközelíti vagy meghaladja, akkor a W rublikába beírjuk egy eggyel vastagabb falvastagságú szelvény keresztmetszeti tényező értékét, megynyomjuk az entert, és újra megnézzük az eredményt. Ha az adott szelvényméretből már a legvastagabb falvastagság keresztmetszeti tényezőjét beírva is túl nagy szám jön ki, akkor próbálkoznunk kell egy nagyobb szelvény W adatát beírni, eladdig, míg a végeredmény kisebb lesz, mint a folyáshatár/1,5, vagyis 156,7. Itt ha egy kicsit meghaladja ezt az értéket, akkor az még elfogadható.

Ja, és a folyáshatár:
Ez elméleti támpont az anyagteherbírását illetően, megközelíteni szabad csak, azt is csak statikus terhelés esetén. Általában egy biztonsági tényezővel vesszük figyelembe. Ezen biztonsági tényezővel el kell osztani a folyáshatárt, és az így kijött szám fölé nem szabad menni a terheléssel. Statikus terhelésnél ezzel a biztonsági tényezővel majdnem 1 értékig le lehet menni (figyelembevéve az anyaghibák kockázatának mértékét, illetve tönkremenetel okozta károk nagyságát, pl ha a 800l víz elárasztja a házunkat, az nagy gáz, érdemes tehát egy kis fölösleggel számolni) A lenti számításból látszik ,hogy az elhanyagolások ellenére is majdcsak fele lett a teher a teherbíráshoz képest, szóval vastagon belül van, ha egyéb hiba nem következik be, akkor annak el kell bírnia! Egyéb hiba lehet pl ha a padlóhoz a lábak nem jól illeszkednek, akkor az egész szerkezet csavarodni fog, esetleg billegni, és ekkor már dobhatjuk a kukába azt a feltételezést, hogy statikus a teher. Számolni kell azzal, is hogy esetleg valaki fel akar majd mászni az állványra, ráakaszt valamit vagy csak nekitámaszkodik. Láthatjuk tehát, hogy esetünkben ez az s=1,5-2 biztonsági tényező azért nem teljesen indokolatlan. Egyébként a padlóhoz való igazodáshoz érdemes a zártszelvénybe behegeszteni egy anyát, vagy a végét lezárni egy lappal, kifúrni, és a furatra hegeszteni az anyát. Ekkor belehajtunk egy csavart mindegyik lábba, és ezzel olyan 5cm-ig elmenve ki tudjuk küszöbölni a padlóhibákat, szabási hibákat, vízimérték vagy függőón segítségével függőbe tudjuk állítani a szerkezetet, amivel szintén elkerülhetjük a járulékos terheléseket. A behajtott csavaron legyen egy másik anya is, melyet nekiszorítunk a behegesztett anyának, ezzel rögzítve a megfelelő magasságát a talpnak, ami itt a csavarfej.

Egyébként van egy alapelv: ami elég erősnek látszik, az elég erős, ettől eltérő esetekben kell számítás. Tehát ha valaki atomvastag zártszelvényből készíti az állványát, az nem hiba, csak drága dolog. Ez már pszichológia, a lelki nyugalomnak sokszor ára van- vagy számolni kell, vagy fizetni. Én azt mondom érdemes utánaszámolni a dolgoknak ,főleg ha valaki nem egy db állvány elkészítését tervezi, hanem egy egész tenyészetet akar felállványozni. Itt a saccolás már súlyos tízezreket jelenthet, érdemes megkeresni tehát a még biztonságos minimumpontot.

Igen azt a nullát elírtam, de az Excel helyesen számolt.

Húú, hallod-e, nagy fába vágjuk a fejszét. A hajlítás, kéttámaszú tartó, meg feszültségek még elképzelhető, de ez is csak szimmetrikus hajlítás esetén, a ferdehajlítás már lineáris algebrát igényel, a lehajlás mértéke is már nagyon bonyi, nem merném a laikusokat fárasztani vele, és szerintem nem is érdemes. Ez a rugalmasságtan az egyik legnagyobb szórótantárgy a hőtan mellett, nem laikusoknak való. Ma egyébként már nem számolnak így, ezek korszerűtlen módszerek, végeselemes szoftvereket használnak, ami mindent kiszámol. Persze azért az sem egyszerű, mert ott is tudni kell helyesen definiálni a kényszereket és a terhelést, meg kell hozzá a test térmodellje, de ha az megvan, kiad egy 3D ábrát, amin színekkel jelölik a feszültségeket, egy másik ábrán meg az elmozdulásokat.
A hagyományos kézi számítás ilyen egyszerű esetekben, mint az alábbi, jól használhatóak gyors becslésekhez.
A szögvasról és a sajgópolcról: Ha egy szögvasra terhet teszünk, akkor ugye az egyik szárán lesz a teher, a hatása annak középvonalában hat, a fő tartóerő - függőleges szár viszont a keresztmetszet szélén van. Ennek ellenereje tehát nem ott hat vissza, ahol a terhelés van, hanem mellette megy el. Így a terheléssel együtt erőpárt alkotnak és csavarni fogják a szögvasat lényegesen rontja a teherbírást, és lényegesen elbonyolítja a számítást, amit már nem tartok laikusoknak valónak. Ezt hívjuk ferde hajlításnak, ha a szögvasat az élén terhelnénk meg szimmetrikusan (amit ugye nem lehet, mert úgy nem tudjuk hozzáhegeszteni az oszlophoz, meg különben is eltörné az akváriumot), akkor szimmetrikus egyenes hajlításunk lenne, ezért az ilyen terhelési irányt főiránynak nevezzük, mert ekkor nem lép fel csavarás és a számítás lényegesen egyszerűbb. Tehát ferde hajlítás esetén nyírási középpontot kell számolni, és úgy kell megszerkeszteni a gyártmányt, hogy a teher a nyírási középpontban hasson. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a sajgó polc rossz - nagyon is praktikus oka van annak, hogy ilyen szelvényeket használnak, mégpedig az, hogy jó felfekvési felületet biztosít a tehernek és könnyű gyártani, sokkal könnyebb, mint egy zártszelvényt és a teherbírása még így is kielégítő.
Tehát ha itt méretezni akarunk, akkor zártszelvényben, vagy egyenlőszárú U-szelvényben gondolkozzunk, mert ezeket lehet szimmetrikusan terhelni. A hegesztés szerkesztési elveiről is tudok pár szót mondani: Ha csak lehet, körbe kell hegeszteni. Ezzel a varratgyök feszültséggyűjtő szerepét kiütjük, illetve korróziós szempontból is előnyös a zárt varrat.
Természetesen a zártszelvényeknél nyitott marad a gyök, mert belülről nem lehet hegeszteni, ezért csak akkor használunk zártszelvényt, ha a falvastagság lehetővé teszi a teljes átolvasztást, vagy ha a zártszelvény oldalához hegesztünk. Tehát függőleges zártszelvény oszlopokhoz kívülről bátran hegeszthetünk U-szelvényt, mert körbehegeszthető kis áramerősséggel is. Persze az itt említett 2mm-es falvastagság mindezt nem indokolja, csak nagyobb szelvényméreteknél kell ezen gondolkodni.
Még a sarokmerevítők behegesztéséről ejtenék pár szót: Ne egy cikket, hanem egy csíkot hegesszünk be a sarokba, mely 45°-ban le van vágva a két végén, és az itt keletkező csúcs le van törve 15mm mélyen - rajz nélkül elég nehéz ezt, majd alkotok. Így a varratok a sarok csúcsában nem halmozódnak. Ezt azért kell kerülni, mert hűléshor mindegyik varrat húzza ezt a pontot, ezért feszültséggyűjtő hely alakul ki, ami a repedések, törések melegágya.
Sose hegesszünk össze valamit átlapolva! Ha csak megoldható, inkább engdjük egymásnak az éleket, de ne lapoljuk át. Pl a sarokmerevítőt is csak végével a felületre merőlegesen hegesszük, és ne kívülről hegesszük az oldalfelületénél.

Úgy látom, ezt még majd folytatnom kell ...

Bocs, az eredmény viszont helyes, nem szóltam...

A lényeg lemaradt...annyi, hogy nekem 500N*600mm egy nullával többre jön ki, hátha ez számít valamit.
☺

Endre, ez tényleg szép levezetés...nekem végül nem sikerült a gépészkart elvégezni, csak befejezni.

Szakmai az tuti...engem zavar a folyáshatár, nekem ez csak szakítóvizsgálatokról emlékezetes. Miért ezzel kell számolni, illetve nagyon hasznos lenne ha fordítanád magyarról-magyarra a mondandót- félre ne érts: szuper, de laikusnak ez kedvet szegően száraz. Mondd el kérlek kis magyarázatokkal is hogy maradéktalanul megértsük! Rendkívül hasznos a végzettséged most, segítségeddel bárki ki fogja tudni számolni állványa "tűrőképességét", tud tervezni stb- várnám tehát a magyarázatokat /nem kifejezetten saját magamra gondolva/.
Jó lenne például azt is kivesézni hogy az adott terheléssel mennyi lesz a behajlás, ami értelemszerűen kevesebb ha körbehegesztett kivitelről beszélünk, de nagyon helytálló hogy a csuklós rendszerrel számoltál, hiszen sokan csavarozható kivitelű állványt készítenek! Itt van az a bizonyos kutya elásva, mert bár te ezt még nem tudod, de nekem feltett szándékom hogy tudásod segítségével górcső alá vegyük a készen kapható "Salgó-polc"-szerű megoldásokat is, sőt ha erre szerinted lehetőség van még a fa állványok tulajdonságairól is beszéljünk a számok nyelvén!
De: az én végzettségem nem ilyen irányú mint a tiéd, és a kollégák között sem tudok hasonló irányultságról. Ezért mikor ilyen számításokba merülünk majd kérlek nagyon alaposan lektoráld magad, nem kell sietned de a végeredmény tuti biztos ezer % legyen, rendi? Fogom jelezni hogy mit tartanék még kivesézésre érdemesnek, miben kérjük a fent említett fordítást- az eredmény pedig egy reményeim szerint nagyon jó beszélgetés után mindenkinek hasznos mélyen műszaki megtámogatása lesz annak, hogy miért éppen olyan és akkora szelvényből készüljön az a bizonyos állvány!?
Látod? Most van itt a te időd, mindenki hasznos, és mindenkitől lehet tanulni..gyerünk "homoríts!" (Y)
T.-:Gábor
Ui: én jellemezően szögvassal dolgozom állványoknál- majd arra is kiszámoljuk a dolgokat ok?

... 6m-es szálak esetén lesz egy 40cm-es és egy 120cm-es kimaradó darab, 4 szál kell.
Azt a 40cm-t el lehet füstölni úgy, hogy meg kell növelni 40/8=5cm-rel a 120cm-es léceket, vagyis 125cm-re. Ha a mélységet meg lehetne növelni 75cm-re, akkor eltűnne a 120cm-es hulladék is, és ugyanúgy kijönne 4 szálból - már ha ez fontos. Egy db állványnál lehet, hogy nem érdemes ezen gondolkodni.

Rendben. Először is leszögezem, hogy egyszerűsítésekkel éltem, melyek a biztonság irányába tévednek. Tehát fellapoztam egy műszaki táblázatot, megnéztem a különböző szelvények keresztmetszeti tényezőkelt. A Navier formulát használtam mely szerint Szigma= Mh/k ahol Mh a veszélyes keresztmetszetet hajlító nyomaték, k pedig a keresztmetszeti tényező, Wx is szokott lenni a jelölése, és látni kell a hozzá tartozó ábrát, ahol feltüntetik az x y és ha szükséges az u tengelyt (utóbbi a hajlítási főirány, vagy főtengely, akkor kell, ha a haljítás tengelyére nem szimmetrikus a keresztmetszet, ez most nem áll fenn). A műszaki táblázatban szereplő keresztmetszeti tényezőket cm³-ban adják meg, ezt aképletben 1000-rel szorozni kell, hogy MPa-ban (N/mm²) kapjuk a feszültség eredményt, melyet össze kell vetni a névleges folyáshatárral, mely a legegyszerűbb szerkezeti acél esetén is 235MPa.
Világos, hogy a legveszélyesebb elem a 120 cm-es kereszttartó, mely az az adott szinten lévő akváriumokat másodmagával tartja, tehát 100kg azaz 1000N terhelést vehetünk figyelembe. A valóságban a kereszttartók két végükön befogott tartóként modellezhetőek, de ehelyett csuklós befogást feltételezünk, mert az kevesebbet bír, tehát a biztonság irányába tévedünk, cserébe lényegesen egyszerűbb lesz a számítás. A másik egyszerűsítést a hajlítónyomaték meghatározásakor tettem. A valóságban az 1000N terhelés egyenletesen megoszlik a tartó mentén, ehelyett koncentrált terhelésként vettem figyelembe, mert az nagyobb hajlítónyomatékot eredményez, tehát megint a biztonság irányába tévedünk. A középen lévő 1000N 500-500N reakcióerőket eredményez a támaszoknál. Ezek haljítónyomatéka a középső keresztmetszetben 500N*600mm=30000Nmm, Ezt kell elosztani az itteni táblázatból vett W_x*1000 értékekkel:
www.dunaferr.hu/documents/hun/aceltermek...ezesi%20segedlet.pdf
A 30X30X2 zártszelvény keresztmetszeti tényezője Wx=1814,6mm³
Szigma=M_h/W_x=30000/1814,6=165,32MPa, ami jócskán alatta van a 235-nek
A 20X40X2 zártszelvény erősebbenek bizonyul: W_x =2024,8mm³
Ezzel számolva az eredmény 148,16MPa, természetesen élére állítva a téglalap keresztmetszetű szelvényt.
A függőleges oszlopokra 200kg jut darabonként, és max 50cm-enként kereszttartók stabilizálják, szemre azt mondom ,hogy a kihajlástól nem kell tartani. Ha azonban mégis félünk, akkor van egy trükk a zártszelvények nyomószilárdságának és kihajlási stabilitásának növelésére: ki kell önteni betonnal. Véleményem szerint erre itt nem lesz szükség.

Endre ez viszont tetszik, jó!
Szeretném ha bátran levezetnéd a számítást, egy kicsit legalább már a realitás talajára térnénk vissza- sokszor olyan gigantikus szelvényeket ajánlanak a kollégák hogy borzalom. Sokat dolgoztam a nehéziparban, sőt saját állványaim is mind kezem munkája által készültek...mondom határozottan tetszik amit írtál, várom a folytatást!
T. :Gábor