Vízkémia

Magnérium-szulfát = keserűsó? Mezőgazdasági boltokban 2kg kb.300Ft

Deee...a szerző jó barátom, és most ráveszem arra amit már rég emlegettem neki-töltse fel ide egy kis cikkecske formájában! Drukkolok...
T. :Gábor

Azonnal!
..nem tudom megoldani. Talán egy mailcím vagy más megoldás lenne..
T. :Gábor

Köszönöm a segítséget!
Nem vagyok face-n, nem tudom megnyitni a fájlt. Azt kéri a gép,hogy jelentkezzek be, de nem vagyok regisztrálva és nem is akarok. Vannak bizonyos paranoiáim.

Mikor házilag "porozunk" mindig rendkívüli módon tájékozódni és méregetni kell az első időkben. Később megjön a rutin, de addig főleg akvarisztikai oldalról megközelítve gondolnám jónak a megközelítést- igaz ugyan hogy ez is kémia, de félrevezethet némely más jellegű írás!
A neten egyébként remek házi készítményekre is találhatsz már megoldásokat, sajnos itt a fórumon nagyon kevés a hely és idő hogy mindezt kivesézzük- de elég csupán a "visszasózás" vagy "vízkeménység beállítása" címszavakra rákeresned. DE: nem engedem el a kezed csak úgy , mert abban a szerencsében van részem hogy tudok mutatni olyan letölthető pdf. file-t aminek inspirálásában lehet hogy közreműködtem..íme: www.facebook.com/groups/559019154179394/files/
Van még egy javaslatom- ha bizonytalankodsz akkor egyenlőre használj bátran gyári készítményeket..ezekkel valóban semmi dolgod nincs, csak csinálod ahogy írja az utasítás. Itteni kollégáink közül Szotyikának volt-vagy van is!- hasonló problémája a vizével, ajánlom a vele való értekezést is.
T. :Gábor

Igen, valóban néha rajtakapom a vizet, hogy savas, ez látszani is szokott a szifókon. A tojáshély bentvan a vízben, a korall jó ötlet, sokkal nagyobb a felületet. Van még mészkőzúzalék, amit nemesvakolatokhoz használnak, és van futor, ami lényegében mészkőpor, a malacoknak szoktuk adagolni. Ezeket is bevetem majd.

nemm, nem foszforsav hanem kénsav, akkusav!! elvi hiba 0 pont!

Nem forralom, csak ha ívatáshoz használom. Az a kémiai zsenialitásom a Korrózióvédelem című tantárgy hallgatása során ragadt rám, a többi csak agyalgás, amit nem próbáltam ki, ezért kérdezek.
Na akkor agyalogjunk megint: Lássuk csak a definíciót:
"A változó keménységet (más nevén karbonátkeménység) a kalcium-hidrogén-karbonát (Ca(HCO3)2), illetve a magnézium-hidrogén-karbonát (Mg(HCO3)2) mennyisége okozza. Ezek mennyisége forralással csökkenthető, mivel ilyenkor vízben oldhatatlan karbonátok formájában (CaCO3) kiválnak.
Az állandó keménységet a szulfátok, kloridok okozzák (kénsavas és sósavas sók, mint kalcium-szulfát, kalcium-klorid, magnézium-szulfát stb.) melyek hő hatására sem válnak ki. A két keménység együttesen adja meg a víz összkeménységét. "(Wikipédia)
Ezek szerint ha a savanyúság ropogósításához használt készen kapható kalcium kloridot beleteszem a vízbe, akkor készen is vagyok. Ha ez nincs, akkor mészkövet és dolomitot (CaCO3, MgCO3) maratok meg sósavban, vagy rozsdamaróban (foszforsav), esetleg szódavízben, A trutyi ami ebből előáll, mehet a vízbe. Persze megfelelő óvatossággal és mérések közepette. A savazást kálciumtöbblettel kell végezni, amíg pezseg. Így nem savazom le a halakat.
Na most jól gondolkodok?

A másik megoldás, hogy abbahagyom az elevenszülőzést, helyette vörös neonokat és egyéb pontylazacokat tartok, és hagyom a vizet, ahogy van. Pedig van termékeny fekete szifóm és nőstényem is. Kár lenne elherdálni. Diszkoszozni nem akarok még, nem vagyok olyan szinten. Túl kényesek nekem azok a halak, habár nagyon tetszenek.

Abszolút nem gondolom másként, sőt szerintem akkor élvezi az ember igazán a hobbit ha mindennek utánajár, és amit csak lehetősége van magának csinál! Lehet hogy ez kicsit régimódi felfogás, de hiszen egyre többen követjük az "old school" tanításait...yuppi! (Y)
Extrém mód fogyasztói társadalom lettünk, mindent készen veszünk, instant akvaristák viszont csak azért sem leszünk...."Az akvárium nem játék..." /Kasi Mátyás AM. 102.szám/
T.:Gábor

Nem- sőt rosszul is csinálod! A hozzászólásod is ellentmondásos számomra, hiszen az elején amatőr szinten kezdődik, aztán átcsapsz kémiai zsenibe-majdnem..
Ha ilyen lágy a vized minek forralod- ugye azzal kapcsolatban képben vagy hogy forralással milyen összetevők mennyisége módosul, ennek pedig milyen hatása van a keménység egyik fajtájára, illetve a kémhatásra is?! Direkt nem a választ írom le, mert reménykedem benne hogy csak át kell gondolnod saját tudásod birtokában és máris tudod mi a bibi.
A keménység növelése sokkal egyszerűbb és olcsóbb mint a lágyítás- én például "vért adnék" a te csapvizedért- a teendőd csupán annyi hogy utánanézel mik okozzák a víz keménységét! Ha ez megvan egyszerű a dolgod- csak beszerzed a megfelelő alkotókat, és bekevered..de van egyszerűbb is: vásárolsz ún. GH/KH + nevű készítményt, és beoldod a vizedbe. Sokkal gyorsabb ez mint a mészkővel varázsolni, ráadásul az még csak az egyik összetevő- hol a többi?
T. :Gábor
Ui.: ez a dolog véleményem szerint jobb helyen lenne a vízkémia topicban, bár ahogy gondolják!

Üdvözletem!
Hogyan lehet a víz keménységét növelni? Nekem az a gondom, hogy ahol lakok, a csapvíznek 4nk a keménysége, forralva csak 2. Ez túl lágy, még a pontylazacoknak is sokszor. ph 7,5, így a behelyezett tojáshélyat és kagylóhélyat, mészkődarabokat nem tudja beoldani. Alúgos kémhatást meg akarom tartani. Mit tegyek?
Talán ha az ajzatba süllyesztem a mészkövet... ott történhet helyi elsavasodás amiatt, hogy a hinrogén ion sokkal mozgékonyabb, mint az oxigén ion, így a zegzugos résekben koncentrációja megnő, vagyis savasodik a víz. (ezt onnan tudom, hogy ez idézi elő az úgynevezett réskorróziót, mely a fémiparban ismert jelenség) Ehhez azonban ezen zegzudos réseknek áramlásmentesnek kell lennie, tehát egy befőttesüvegbe kell tennem a zúzott mészkövet, és úgy betemetnem az ajzatban. A helyileg így elsavasított víz beoldja a mészkövet, mely a zegzugokból diffúzió segítségével lassan kivándorol. Mit gondoltok? jól gondolkodok?

Nagyon jó kérdés...rengeteg ideig csak külföldi honlapokat fordítgatva tudtam kielégíteni tudásvágyamat, aztán egyszer magyar találatokra bukkantam! Ezért azt gondolom teljesen felesleges lenne hosszas magyarázatokba bonyolódnom, mikor egy ideje már magyarul és nagyon közérthetően is van ez a kis írás: www.agr.unideb.hu/ebook/vizminoseg/a_nitrognciklus.html
Tudom hogy ez nem akvarisztikai oldal, de kell nekünk olthatatlan tudásszomjjal rendelkezni....
DE: mindenféle magyar akvarisztikai írásokat is böngészget az ember- azt tanácsolom te is itt kezdj hozzá, aztán mélyedj el amennyire kívánod máshol is..parancsolj:
akvaguru.hu/index.php?mit=304
T.:Gábor

Kedves Gábor!
Köszönöm, változtatok a vízcserén ahogy tanácsoltad. A heterotróf kolónia mi fán terem?

Szia! Igen-mosd ki a szivacsokat és a becsövezést is, de nem "nullára"! A heterotróf kolóniák rövid időn belül élednek, a valódi nitrifikálókra akár 2-3 hetet is várnod kell a külső szűrőben. De: az aljzatodban minden megmaradt, a visszatelepülés akár innen is megoldódik- viszont ha szeretnél olthatsz is. Ez utóbbit amúgy is javaslom időnként, nem árt...
Vízcsere: még az is lehet hogy semmi különleges nem lesz- mindenesetre figyeld a halakat, a létező legjobb műszerek. Ha bármi kedvezőtlent/szokatlant tapasztalsz azonnal teszteld a vizedet a szokásos paraméterekre, és a cserét iktasd be. Lehetséges hogy jobban járnál nem a heti, hanem 1-2 hétig inkább a 2-3 napi 25-30%-os cserékkel.
Ez mind-mind okoskodás látatlanban...halaid a legjobb indikátorok, ők mondják meg mit kell tenned.
T.:Gábor

Sziasztok! Sikerült leállítanom a külső szűrőmet etetés céljából, fél napra. Nagyon boldog voltam mikor eszembe jutott, lévén afrikai sügeres aksim van, igen nagy terheléssel. Tíz liternyi szivacs van a szűrőben. 1.Kérdés:Mossam ki a szivacsokat, hisz a bacik már úgy is kinyiffantak, vagy a barna trutymák még rejthet túlélőket?
2.Kérdés: Mivel egy plusz áramoltató van az aksiban, az ott lévő bacik mennyi idö alatt lakhatják be a külső szűrőt, ami már egészséges a halaknak? Most csak két naponta etetek szolidan és heti 50% vízcserét tervezek amíg kell. De meddig kell?

Ma voltam a Városligeti tónál. Fogtam guppikat ott, ahová véletlenül kifolytak a csatorna felé, van ott egy sáv. A víz büdös, kacsaszaros, szappanszerű lerakódásos volt. A halak makk egészségesek, a csatornavájú 20X40 es árkából.
A gyógyvíz maga tele nátriummal, karbonátokkal, fluoriddal, savakkal. Ehhez jön az emberi termék… a beömlő résznél, de a csatornában is fehér papírfoszlányok tömege. A kacsa sok, a növényeket kizabálja. Él rák és teknős.. de kárókatonát is láttam.
A fiam dolgozott egy ideig ott éjjeli bulikon. Hányadék, alkohol, vizelet, és még egyebek. Ha a nappali vendégek tudnák, mi megy ott, nem mennének a vízbe.
A 2011 évi nagy csapolásnál halak tömege, bedobott mindenféle hal, még diszkoszhal is, sügérek elevenszülők, de még egy nagy kígyófejű hal is. Általános a nagy méret, 30 cm es delfinsügér, és irdatlan algarágók.
Ha ezt a vizet akváriumba töltenénk, hááát… Csodás, nem?

Mármint a gyanta projektet. Igazából nincs is rá szükségem, de mégis kipróbáltam.

Szia Gábor!
Igen én is hezitálok a só és a szb. között. amúgy is kétségeim vannak a gyanta hatékonyságával kapcsolatban. Bár végeztem tesztméréseket különböző koncentrátumú oldatokon, in vitro de in vivo nem meggyőző a hatása. Utoljára sóval regeneráltam, de lehet, hogy feladom a projektet.