18 december 2018

Guppi

Több
5 éve 10 hónapja #181 Írta: metzgerbalazs
metzgerbalazs válaszolt Válasz: Guppi
Mátéfi, sokat írtál, és igyekszem erre válaszokat adni, egyelőre az evolúcióról: Bár a Wikipédia nem a leghitelesebb forrás, azt hiszem, teljesen egybe vág azzal, amiket mondtam. Talán a variabilitás-mutáció témában lehetnek eltérő értelmezések, de ezzel megint az a gond, mint a fogalmakkal általában: mindegyik tudományág kicsit másként értelmezi ugyanazt a kifejezést. Egy biológus nyilván a mutációt a variabilitás egy formájaként írja le, a klinikumban meg a mutáció a cariopathiák alatt olvasható. Én nem állok negatívan a mutációhoz, de sajnos nagyon sok olyan gyermeket láttam, aki spontán mutációja folytán fogyatékos.
Ebben az akvarista vonatkozásban a mutáció széles és pozitív értelemben használható, a jelentősebb módosulásokat nevezhetjük már mutációnak (??).

Az evolúció nyilván nagyon bonyolult, én nem nagyképűségből, hanem inkább csodálatból mondom, hogy értem, de dehogy! Talán a működési mechanizmusát értem a gyakorlati megnyilvánulások vonatkozásában, vagy az elvét. Mit csinál a vak gén, hogyan képes "vélelmezni" a jövőt, hogyan képes a "jövőbe látni".

Aztán tényleg filozofálásba csap át... Talán nem is ez az evolúció a nehéz kérdés, hanem hogy tényleg igaz-e? Mert a szubatomi világ hatásait nem látjuk, és az ebbéli működéseket sem. Az a dogma például, hogy a szerzett tulajdonságok, az egyed tapasztalatai semmiféle nyomot nem hagynak az utódokban,kérdés megdől-e, vagy mikor dől meg... Hiszen minden hat mindenre...

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 10 hónapja - 5 éve 10 hónapja #182 Írta: Mátéfi
Mátéfi válaszolt Válasz: Guppi
Hát Balázs akkor te szerencsés helyzetben vagy hozzám képest, mivel én egyáltalán nem értem az evolúciót, csupán olvasgatom az elméleteket és a különféle álláspontokat, nézeteket. Azok sem, akik ezt magas szinten művelik, sok mindenben nem értenek egyet, de azért kialakultak tudományos konszenzusok.

Szerencsére nem egyformán látjuk a világot így ebben a kérdéskörben is vannak nézetkülönbségek, melyek arra mindenképpen jók, hogy beszélgethessünk valamiről. Nemrég, még 200 éve sincs, hogy Darwin előállt az evolúciós elméletével. Meg is döbbentette az akkori tudósokat valamint az egész világot az elméletével. Az örökléstan atyja Mendel szintén mérföldkő a tudományos világ számára, mivel ő konkrét és megismételhető kísérletek alapján alkotta meg az elméletét és szabályait. Ezekre azóta elég sok tudós halmozta rá a saját tudását, de véleményem szerint annyira más ez a tudomány mint pl. az egzakt matematika, hogy sokáig kell még homályban tapogatózni.

Ha szeretnéd megvitatni e témát, akkor azt javaslom, hogy induljunk ki abból amit erről a Wikipédia mond:

"Az evolúciógenetika az evolúció alaplépéseit egy-egy populáció genetikai összetételének – az allélek gyakoriságának – változásával definiálja. A tulajdonságok, jellegek géneken keresztül fejeződnek ki, melyek a reprodukció során másolással adódnak tovább a következő nemzedékbe. Az ivarsejtek képződésekor az örökítő anyag, azaz a DNS replikációja során apró, részben véletlenszerű változások, mutációk történhetnek. Ezek a genetikai változások új morfológiai, fiziológiai vagy viselkedési változatok megjelenését eredményezik, melyek hordozóik sikeres szaporodása révén átkerülnek a következő nemzedékekbe is. A mutációs változás fennmaradása azonban nem garantált egy populációban, hiszen egyetlen egyedben keletkezik, nem biztos, hogy öröklődik, ha öröklődik is, nem feltétlenül lesznek utódai. Ezért a fajképződés sokkal inkább a mindig jelen lévő változatosságra támaszkodik. Minden populáció egyedei eltérőek, egyéniek, ezen egyéni tulajdonságok előnyös vagy előnytelen volta biztosítja a fennmaradást. Evolúciós változást eredményez a populációk véges létszámának köszönhető irányítatlan, genetikai sodródás is. Ilyenkor az egymással egyenértékű molekuláris változatok aránya véletlenszerűen változik ide-oda – azaz sodródik – generációról generációra."

Visszatérve konkrétabb kérdésedre:

Azt írod, hogy szeretnél nagyobb akváriumokban vad guppikat tartani. Nagyszerű gondolat és kívánom, hogy valóra is tudd váltani. Nyilván ehhez szükséges lesz vagy az eredeti élőhelyről való beszerzésük, vagy máshol más geográfiai helyről származó visszavadult vagy betelepített vad populációk egyedeit megszerezned. Véleményem szerint az első generáció már nem tekinthető vadnak, hanem azok közvetlen leszármazottainak. Az F1-et a vad környezettől egészen eltérő és más expozíció fogja érni, ezért az F2-ben már elkezd távolodni a törzsed a vad természetes környezetben élőktől. Az általad tartott populáció mérete egyedeinek darabszáma mindenképpen elindul az irányított vagy véletlenszerű beltenyészet rögös útján, amennyiben nem gondoskodsz a rendszeres frissítésről. (Egy elszigetelt populáció mindig ki van téve ennek a veszélynek, pont ezért sérülékenyebbek. Tudod, régen a legények mindig a szomszéd faluban kerestek feleséget. És nem véletlenül.)

Érdekes, hogy a mutáció, vagy ahogy te nevezed mutáns, egyből negatív gondolatokat ébreszt benned.

Ami a szűk család edzését illeti: jó kondiban lehet tartani a guppikat jó étrenddel, jó minőségű vízzel, stb. Egy kis áramlással még fitnesz tanfolyam is tartható nekik, hogy megfelelő csontozat és izomzat alakulhasson ki a kis és ragadozók nélküli élettérben. Ha még az ellenálló képességre is szeretnél hangsúlyt fektetni, akkor kénytelen leszel elfelejteni a mai nap oly divatos steril akváriumi környezetet és folyamatosan a legkülönfélébb expozícióknak alávetni a halaidat. Ezekbe a különféle betegségek is beletartoznak. Olyan ez mint nekünk az influenza oltás.

Ha megvalósítod majd az álmod, akkor hogyan fogod eldönteni, hogy mely egyedek hagyhatják utódaikra a génjeiket? Te döntöd el, vagy rá bízod a sorsra?
Utolsó szerkesztés: 5 éve 10 hónapja Írta: Mátéfi.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 10 hónapja #183 Írta: metzgerbalazs
metzgerbalazs válaszolt Válasz: Guppi
Köszönöm kedves és toleráns leveleiteket! Szerintem ebbe a guppi témába beleférnek ezek a gondolatok, hiszen előre vihetik éppen a guppik ügyét.

Kérdés persze, miről beszélünk, és kit mi érdekel. Ha valaki arra törekszik, hogy szép guppiai legyenek, akkor nem fog törődni mással, ennek rendel alá minden mást. És ez nem is baj. Gondolkodtam ezen, engem éppen valószínűleg ez a túlélési hőstörténet, és egy fajsorsa és alakulása érdekel, úgyhogy ezért ne haragudjatok. De hát ez hobby, és örülök, ha egyáltalán olyan embereket találok, akik meghallgatnak.

Mátéfi azt írja magáról, hogy nyers és őszinte, Halőr bácsi meg éppen nagyon kedves. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy ez a téma érdekel minket.

Mátéfi Úrral vitatkoznék, mert a mutáció ismereteim alapján más, mint egy faj variabilitása. Azt hiszem, értem az evolúciót. Ez csak látszólag egyszerű dolog. Mert mi is történik: Van egy adott génállomány, és egy tulajdonsághalmaz, ami az adott környezetben jól működik. De az alakult ki, hogy egy szaporodás esetén olyan a variabilitás, mert olyannak kell lennie, hogy egy szórással működik, hogy ha megváltozik a környezet, akkor is legyen olyan egyed, amelyik ebben a legjobban működik, és az utódja szórásában ezek még inkább felerősödnek. Pl az én fehér bőröm: a homo sapiens (cro magnoni) elég pigmentált lehetett, de északon a ködös erdőkben ez evolúciós hátrány volt, mert a sötét bőr kevesebb napfényt enged át, és ott a rachitis és társai. Ezért szépen egyre több olyan egyed tudott szaporodni, aki a fehérebb bőre miatt jobban tudta a napfényt hasznosítani, nekem meg ez most épp nem olyan jó.
A mutáció egy nagyobb ugrás, vagy bejön, vagy nem. Legtöbbször nem. Legtöbbször letális. De mégis lehet evolúciós értéke, mert létezik. Igazából hiba, mely szerencsésen alakul. Én sok "mutánst" látok, nem öröm.

Nekem az az álmom, hogy pár nagy akváriumban megpróbálok egy vad törzset fenntartani, és köszönöm gondolataitokat, mert nem hittem, hogy ezt pár akváriummal megoldhatom, azt hittem csak nagyon sokkal.

Arról nagyon várom a hozzászólásotokat... ha érdekel Titeket, hogy viszont hogyan lehetne edzeni egy szűk családot...

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 10 hónapja #184 Írta: halőrxxl
halőrxxl válaszolt Válasz: Guppi
Outsiderként olvasgatlak benneteket,és vannak gondolataim nekem is....
Mátéfit folytatnám:nem biztos hogy olyan nagy előny az ha ilyen sokáig egyetlen hím örökítő anyagát másolgatja az utódokban-mi van ha pontosan az a hím a vesztes egy "csatában"?A lány ez esetben még kártékony is lehet,hiszen a gyengébb egyed utódaival árasztja el a környezetét.Időközben esetleg már az elsőszülöttek is reproduktívak lehetnek..a kör,és a jobbítási szándék visszafelé sült el.:( Ezt Balázsnak írom,hiszen csodálkozik kissé hogy miért nem szeretnétek vad törzsekkel erősíteni-na jah!-a gigantikus munkával kialakított változatokat.Ez sajnos az eddigi munka nagyságát tekintve számomra az isten ments kategóriába tartozik-elképzeltem mit eredményezne egy gyönyörű szép kinézetű,és stabilan örökítő tenyészállományba kevert egyetlen egy vad guppi...A munkát nemhogy elölről kellene kezdeni,hanem még az is kétségessé válna hogy belátható időn belül egyáltalán visszakaphatjátok-e az eredeti szép példányokat..csak immár a vad törzzsel erősítve.Igazából anno mikor nálam felmerült a specializálódás,ezért is éreztem kerülendőnek a guppizást.Rettentő munkával,rengeteg akváriumban,hihetetlen gondos-pontos feljegyzések,és állandó megfeszített figyelem mellett létrehozni-vagy esetleg csak fenntartani-egy guppi törzset..nos ez számomra nem volt vonzó.Megvallom mostanában kezd ismét feltámadni bennem az elevenszülők pár faja iránt az érdeklődés...
Viszont nagyon hasznos lenne ha hazai tenyésztőink-nem nemesítőkre gondolok!-a száraz eleségekre,a gyenge minőségű,unalmas szárazakra is kihegyeznék a szelektálást...amely törzs ezen is megfelelően produkálja a gyönyörű mintázatot,a vitalitást-és még elnézi a kezdők hibáit is-nos az lesz az a guppi ami manapság nagyon kellene a hobbinak!Nem akarom előrángatni ismét a múltat..de ezek a guppik már nem azok amiket anno mindannyian tartottunk-és miért nem?Mert kellett nekünk a külföldi..olcsóbb,talán nagyobb-szebb.Mert kevés magyar akvarista érzett magában annyi kitartást hogy maga teremtsen meg egy hazai stabilan egészséges,a mi vizünkben is csodásan fejlődő törzset...Esetleg azt hittük hogy az "ősguppink" mindig is fennmarad,és örökké élni fog?Nem így lett..sajnos nem,és a hozzám hasonló emberek ezért is fordulnak csalódottan el a boltokban látható egyen hím bandától.Mi magyarok ezt nem tudtuk volna megcsinálni?
Guppisok...sok kitartást és rengeteg pénzt nektek ahhoz,hogy egyszer elérhessétek a célotokat.Akkor talán még nekem is lesz guppim-ha megélem.
T.:Gábor
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: metzgerbalazs

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 10 hónapja #185 Írta: Mátéfi
Mátéfi válaszolt Válasz: Guppi
Balázs ez nekem is kedves és érdekes téma, azonban ez egy sokkal tágabb tudomány, mint amit itt ebben a guppys topicban kellene lefolytatnunk, hacsak nem szűkítjük kizárólag a Poecilia reticulata fajra az egészet. Amennyiben tágabb értelemben szeretnénk erről értekezni, akkor célszerű lenne egy új topicot létrehozni, ahol már kalandozhatnak a gondolatok és tágabb értelemben is meg lehetne vitatni az összefüggéseket és elméleteket. Véleményem szerint még nagyon fiatal és képlékeny ez a tudomány. Elegendő egy új fosszília, hogy átértékelődjenek az eddigi ismeretek. Nagy vonalakban sejti az emberiség a történéseket, de továbbra is úgy gondolom, hogy a kérdések száma növekszik és nem csökken.

A guppy azért sikeres ilyen értelemben, mivel a genetikai variabilitása nagy és ilyen értelemben a fennálló környezeti hatásokra vagy kihívásokra sikeres válaszokat tud adni. A létért való küzdelemben mindig lesz a fajon belül egy olyan szelekciós előnnyel rendelkező egyed (mutáns) amely jobb választ fog adni a kihívásokra és életben marad. Életben marad, ivaréretté válik, majd sikeresen adja át mutáns génjeit a következő generációnak. Ez fenotípusban lehet észrevétlen is, de lehet látványos is. Később még akár az is kiderülhet, hogy az átörökített gének az adott időpontban és környezetben mégsem annyira sikeres, akkor az azt a tulajdonságot hordozók vagy továbbmutálódnak vagy kivesznek. Valami ilyesmit neveznek természetes szelekciónak. Ebben az örökös küzdelemben a guppy mint faj jelenleg igen sikeres. Nekem meggyőződésem, hogy a szabadon ikrázókkal szemben az anya védelmében kikelő és elevenen teljesen életképesen - a többi fajhoz képest előnyös méretben - születendő ivadékok is a sikeres túlélés bizonyítéka. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a nőstény tárolni képes a hím örökítő anyagát és akár fél éven keresztül 6-7 alkalommal szül utódokat hím jelenléte nélkül. Oka lehet annak, hogy ez így alakult ki néhány halfaj esetén.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: metzgerbalazs

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 10 hónapja #186 Írta: metzgerbalazs
metzgerbalazs válaszolt Válasz: Guppi
Mondanivalóm lényege az, hogy beszélgetésetekből azt vettem ki: egy szűk populáció sikeresen fenntartható, mert kettős szelekció érvényesül- egyrészt Ti szelektáltok, másrészt pedig a populáció beáll magától így, mert egy visszaesés után stabil, fenntartható tulajdonságokkal rendelkező életképes és jól örökítő utódokat létrehozó populáció alakul ki.

Én annyit tennék hozzá -és ez mondanivalóm lényege- hogy szerintem a viszonylag hosszabb fenntarthatósághoz ezek mellett olyan környezeti változásoknaknak is jelen kéne lennie, (melyet magunk kell előidézzünk), mely szintén szelektál...

Bővebben: a szűk törzs stabil körülmények között, ha nem történnek környezeti változások, nagyon sebezhetővé válik, mert azt a szívósságot, melyet egy eddig folyamatos természeti szelekció végzett, kiiktatjuk.

A másik, amit el szerettem volna mondani, hogy a vad törzsek behozásának igénye vérfrissítési céllal szerintem szintén ennek a felismerése (kihagyva a sarlatán nyerészkedőket), hogy egy természet által vadul szelektált, és ez által a szívósság tulajdonságát mutató keveredés erősebbé tegye halainkat.

Én azért vetettem fel az "edzéssel" szelektálás ötletét, mert a vad faj bekeverését, biztos joggal, nagyon elvetettétek.

Amiért mondanivalóm eklektikus lehetett, az az, hogy nagyon érdekel a téma, csapongok. Bocs.
Amit mind leírtam, csak beszélgetés, hipotézis, nem dogma, meg okoskodás, igazából csak kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Még az előzőekkel kapcsolatban: Biztos vagyok benne, hogy ha egy adott fajnál egy kontrollcsoport mellett egy másik csoport körülményeit az egyedek tűrőképességének ( aktuális tűrőképességének) határain belül változtatjuk, akkor viszonylag hamar alaktani és egyéb változásokat láthatunk. Erre a természetben számtalan példa van, de Darwin alapműve is erre hoz példákat.

Mi sem csinálunk mást, ha "nemesítünk", egy tulajdonságot preferálva szelektálunk, és sikerül is.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 10 hónapja #187 Írta: Mátéfi
Mátéfi válaszolt Válasz: Guppi
Szotyika? nagyszerű, sajnos én csupán fiatalabbakat tudok csak vinni cserébe.

Balázs: bevallom, hogy viszonylag nehezen tudtam követni a vezérfonalat, de ez valószínűleg az én hibám. Ami az utolsó mondatodat illeti: Nem, nem mutatná. Az ennél sokkal összetettebb dolog, abba nem csupán a genetikai sodródás az ami meghatározza a dolgokat, hanem a környezeti kihívások is befolyással vannak arra a sodrófásra. Olyanok, mint fizikai/kémiai hatások, azonos élettérben élő egyéb populációk (pl. ragadozók, táplálék konkurensek) stb. Az ezekre adott jó válaszok azok, melyek sikeressé tehetik a fajt. Rossz válaszok sorozata esetén kipusztulhat. De erről sokat lehetne beszélni, csak egyenlőre nem tudom, mi volt a mondanivalód lényege. Ha az, hogy a hobbi halnemesítők szelekciós munkája = evolúciós folyamat, akkor erre azt mondom, hogy nem. Az ami a mesterséges - ember által alkotott - környezetben történik, annak semmi köze nincs a törzsfejlődéshez. Az ember saját elvárásának/kívánságának megfelelően igyekszik a kiválasztást elvégezni, és ezt én semmiképpen nem nevezném törzsfejlődésnek. Idővel akár az is lehetne, ha pl. a kemikáliákkal vagy nehézfémekkel való folyamatos expozíciókra gondolok.

Én úgy hiszem, hogy egyenlőre csupán próbáljuk mi emberek megérteni a természetet, de egyenlőre csak a kérdések sokasodnak. A genetikai és evolúciós ismereteink a minden mindennel összefügg megértéséhez még igen kevés. Az evolúciós ismereteink nagy része inkább hipotézis.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 10 hónapja #188 Írta: metzgerbalazs
metzgerbalazs válaszolt Válasz: Guppi
Érdekes lenne egy kísérlet, vagy csak önmagáért, vagy azt megnézni, hol vannak a határok, vagy a környezethez való alkalmazkodást nézni.

Vegyünk három akváriumot, és tartsunk benne egy nagyobb családot, egyforma egyedeket mind a három akváriumban. A vizuális szelekciót folyamatosan végezzük, de csak a kifejezetten hibás egyedekre nézve. Az egyik akváriumban fűtsük a vizet, a másikban ne változzon, a harmadikban hűtsük... de lehet a sav-lug, keménység-lágyság, vagy valami más szempontból elmenni az eltérő szélsőségek felé. Nézzük meg, hogy változnak halaink.

Szerintem tökéletesen mutatná az evolúció működését az, hogy mivé változna a két szélső értéknek megfelelő populáció.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 10 hónapja #189 Írta: metzgerbalazs
metzgerbalazs válaszolt Válasz: Guppi
Tehát van egy mimimális populáció, amit életben lehet tartani, elfajulás nélkül úgy, hogy részben a Ti szelekciótok, részben a "genetikai belső szelekció" tart életben.

De ezek a halak minden porcikájukat tekintve, évmilliókon keresztül alakulva, de szűkebben is százezer évre visszamenőleg legalább úgy szelektálódtak, hogy a környezeti viszonyoknak megfelelő testfelépítésük, viselkedésük, testméretük stb legyen. Nagy árat fizettek azért, hogy egy kis résben, egy egész kis szűk mesgyén ők legyenek az életben maradók. Erre a természet stratégiája a nagy szóródás volt. A gyors szaporodás, és az utódoknak az a nagyon kis hányada maradt mindig életben, amelyek legjobban megfeleltek az ezirányú elvárásoknak. Most ne beszéljünk a vitális spontán mutációról, meg a szerencséről..

És akkor az ember,ill. Ti, ezt a nagyon speciális kis végterméket egy gyüszűnyi idő alatt pompás színesre varázsoljátok, egy nagyon szűk élettérben "ideális" körülmények között tartjátok, ami jó,meg szép.

De igazából azt a tőkét használjátok, ami százezer év alatt segített túlélni mindent. Mi emberek is így vagyunk, azért élünk ilyen jól most sok sok évig, mert nagyon kemély utat jártak be elődeink az életben maradásért.

Amikor azt mondjátok, mekkora sarlatánság a vérfrissítés vad guppikkal, akkor el kell azon gondolkodni, miért gondolkodnak ebben.

És hogy lehetne ezt kiváltani? Hogy lehet azt elkerülni, hogy pár évtized alatt feléljük ezt a felhalmozott túlélő evolúciós tartalékot ezeknél a halaknál.

Nem kéne harmadik elemként beiktatni (a saját vizuális szelekciónk, a spontán genetikai szelekció melett) egyfejta környezeti szelekciót, azaz edzést halainknál, ha szűk populációt huzamosan életben akarunk tartani??

Mondom ezt azért, mert nagyon tetszik a vad guppi, meg az a hőstörténet, ahogy egy kis populáció életben marad a föld túloldalán, idegen környezetben. De nem a hőstörténet tetszik ebben, hanem az, hogy ezek a kis halak a törzs legjobbjai, mert ők voltak képesek alkalmazkodni a drasztikus változásokhoz. Nagyon sok kishalat vitt el a véletlen, de azért a törpülés, visszavadulás már nem véletlen.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 10 hónapja #190 Írta: metzgerbalazs
metzgerbalazs válaszolt Válasz: Guppi
Húúúú... Ez a beltenyésztés téma nagyon érdekes! Amit én gondolok ezekről, nagyon eklektikus, de alapjaiban sok helyen eltér attól, amit Ti gondoltok!
Minden tiszteletem mellett engedjétek meg, hogy pár gondolatot felvessek.
Először is azt kellene megnézni, hogy nagyjából mennyi az a szám, amelyik esetén beltenyésztésről beszélünk. Szerintem ha egy hal, egy ember, vagy más magasabbrendű állatot nézünk, nincs egetverő különbség ebben.
Vannak példák és ellenpéldák. Például a homo sapiens esetén nagyon szűk volt az "üveg nyaka" jó pár ezer évvel ezelőtt, azaz majdnem kipusztultunk, 2000 ember, azaz csak pár száz pár volt, aki továbbvitte jelenlegihez nagyon hasonló genetikai állományunkat. Ezt genetikusok állítják. A csimpánz például sokkal színesebb genetikailag, mint az ember.
A beszűkült populáció nagy lehetőséget, embernél tehetséget, kiemelkedő intellektuális, és művészi képességeket, de a másik oldalon halmozódó genetikai betegségeket okozhat.
Egy szűk populációnál az is veszélyes, hogy egy betegségre fogékonyak lesznek, és teljesen, vagy majdnem teljesen elpusztíthatja őket. Ez most a legnagyobb veszély az emberi tevékenységek miatt veszélyeztetett állatpopulációk mozaikszerű élettere esetén is.
A beltenyészet az állatok alapviselkedésében is nagy defektusokat okozhat, pl ikraevés, asszem. A geographyn ment egy oroszlánokról szóló nagyon érdekes film többször, mely a törzs pusztulását okozó kannibalizmus jelenségét mutatta. A beltenyészet az 50 es években volt, és 2000 körül pusztult ki a család.

Azt vetném fel, hogy beszéltetek sok mindenről, de arról nem, hogy egy család, faj ellenállását nem csak a ti szelekciótok, meg a "természetes" szelekció eredményezheti, hanem a környezet változásai.
Tehát ha egy nagyon ideális körülmények között lévő család él, akkor az utódok nagyon rászűkülhetnek erre a kényelemre. Vérfrissítés lehet a család kondícionálása is, azaz cudar viszonyakkal szelektálni... a természet is ezt tette évmilliókon keresztül... ezt hamar fel lehet élni...

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 10 hónapja - 5 éve 10 hónapja #191 Írta: szotyika
szotyika válaszolt Válasz: Guppi
mátéfi ő lessz a hím akit viszek neked Ha tetszik ;)

Tommy
Mellékletek:
Utolsó szerkesztés: 5 éve 10 hónapja Írta: szotyika.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 10 hónapja #192 Írta: szotyika
szotyika válaszolt Válasz: Guppi
már alig várom a 10 ét :)
megint bekell üzemelnem hál isten pár darab új akit :)

Tommy

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 10 hónapja #193 Írta: Mátéfi
Mátéfi válaszolt Válasz: Guppi
Itt meg a Moscow Blue-k banánférget nasiznak

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 10 hónapja #194 Írta: Mátéfi
Mátéfi válaszolt Válasz: Guppi
Kis pandáim walter féregre vadásznak (bocs a kissé gyengécske videóért)

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 10 hónapja #195 Írta: Mátéfi
Mátéfi válaszolt Válasz: Guppi
Néhány halacsom:




és a bandázó suhancok

Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: saluosi, metzgerbalazs

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 11 hónapja #196 Írta: Mátéfi
Mátéfi válaszolt Válasz: Guppi
Tervezett rendezvények 2013 évre:

Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: mmccannon

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 11 hónapja #197 Írta: Mátéfi
Mátéfi válaszolt Válasz: Guppi
A római haverom is Daniel Rogoz 13-ik lett az éves összesítésben: Guppy Pairs 2012 Large tail

Meg is lepett rendesen, hiszen most indult első alkalommal.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 11 hónapja #198 Írta: ugrosaska
ugrosaska válaszolt Válasz: Guppi
Magoschitz bácsi aratott szépen Trio Triangelben!

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
5 éve 11 hónapja #199 Írta: Mátéfi
Mátéfi válaszolt Válasz: Guppi
Guppi Európa Bajnokság 2012 - eredmények

http://guppies-obsession.com/en/index_locatii_2012.php
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: mmccannon

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
6 éve 1 hónapja #200 Írta: Mátéfi
Mátéfi válaszolt Válasz: Guppi
Számomra továbbra is egy nagy talány a Thomas Boje által jegyzett Magyar Guppy Klub:

http://www.magyar-guppy-klub.org/html/kapcsolat.html

mely hivatalosan tagja az IKGH-nak. Legnagyobb problémám az, hogy Thomas Boje-t sehol nem lehet elérni, levelekre nem válaszol, az internetes oldal pedig létrehozásra került ugyan, de soha nem működött érdemben. Lehetne e tekintetben akár összeesküvés elméleteket is gyártani, de szerintem nem ér annyit az egész. Viszont egy egyszemélyes klub aktivitás nélkül igen furcsa jelenség.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Moderátorok: petersKoka
Oldalmegjelenítési idő: 0.313 másodperc
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
  • Nincs üzenet