Az évek során többször is hallottam azt a kritikát, miszerint az ex-situ fajmegőrző programok sikere megkérdőjelezhető, illetve csak „időhúzás” egy faj kiveszése előtt. Természetesen ez nem így van, és immáron több példa is bizonyítja a kihalóban lévő halakkal kapcsolatos munka értelmét.


Ma itt hagyott minket sokunk által szeretett és tisztelt Csépányi Gábor barátunk. 
Nehéz szavakat találni...

Március 20-a a Halak Napja. Ezen ünnepnap létre hívására 2017-ben került sor, így egymást követően ötödik éve ünnepeljük már kedvenc uszonyosainkat. A Halak Napja egy közös szakmai összefogás eredménye, a Földművelésügyi Minisztérium horgászati és halgazdálkodási főosztálya, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet, a Magyar Haltani Társaság (MHT) és természetesen az Akvaristák Magyarországi Egyesülete (AME) közös döntése alapján született.

Az elmúlt egy-két évtized során a kalászhalak, mint akváriumi díszhalak iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt. Ez nem is csoda, hiszen békés, könnyen tartható és mindemellett színpompás fajok tartoznak e csoportba. A kalászhal-alakúak (Atheriniformes) rendje számos családot magába foglal, mind közül a szivárványhalak (Melanotaenidae) családja az egyik legfajgazdagabb. A szivárványhalak közé tartoznak a közismert Melanotaenia és Glossolepis fajok, de a hozzájuk nagyon hasonló, bár kevésbé ismert Chilatherinák is. E cikkben a Chilatherinák egyik gyakrabban tartott fajával ismerkedhetünk meg!

Badis ruberÁzsia sügérvilága meglehetősen szegényes – és számos innen származó díszhalnak, melyeket köznapi nevükön sügérként említünk, valójában semmi köze a valódi sügérekhez. Így van ez a Badidae család tagjaival, vagyis a kéksügérfélékkel is, melyek a gurámikkal és labirintkopoltyús halakkal mutatnak közelebbi rokonságot, az Anabantiformes rendbe tartoznak.
Hirdetés
Bejelentkezés
www.aquabid.hu