Aki nem olvasta volna az első részt, itt találja.
Aki a weboldal blogjainak és az Akvárium Magazin nyomtatott verziójának is olvasója, már tudja miről lesz szó, a többiek hamarosan megtudják! A tiszta adatokat, mérési részleteket és a levelekről készült képeket, egész rövid kis - első résszel összevont - leírásokkal megtalálhatjátok a 96. számban. Ott a terjedelem adta korlátot és a bizonyos szempontból szűkített, más szempontból bővített témakört megkerüljük, amolyan vitaindítóként/tapasztalatmegosztó helyként írom ezt a kis blogot, remélem használni fogjuk! (Természetesen az újságcikkben megjelentek és lentebbiek kapcsán egyaránt!)
A begyűjtésről (sztori) röviden: az első részben gyűjtött kerti levelek után 1,5-2 hónappal (november legelején) sikerült kijutni az erdőbe, ahol 500 méter felett ezt láttuk:
bizony, ha nem tudtuk volna emlékezetből, merre van a kilátó, soha nem találunk oda! Cserébe csodálatos állapotú leveleket sikerült begyűjteni, a lehető legtermészetesebb, legkevésbé "fertőzött" környezetből.
Így nézett ki kicsit lejjebb az ösvény:
közelebbről:
Hát igen, nincsen túlzottan széttaposva :) Persze itt messze nem sikerült minden vizsgálni kívánt levelet gyűjteni, néhány azért maradt ki, mert még mindig nem volt száraz, vagy a környéken csak olyan helyen találtam, ahol nem ítéltem elég tisztának a begyűjtési helyet (pl Sárospataki Kollégium parkja számomra túlzottan belvárosi volt gesztenyelevél- gyűjtéshez, pedig volt bőven...), esetleg - előfordulhat, hogy hiányos ismereteim miatt - nem sikerült találni a környéken (pl. hárs). Azért pár féle levél összegyűlt, a kiegészítésért köszönet illeti a következőkben megjelenő személyeket: Gábor gyűjtéséből származó csertölgy és tölgy leveleket Mary bocsátotta rendelkezésemre, ahogy a Mátéfi-féle diólevelet is, és persze Sanyinak is itt a helye, akitől saját gyűjtésű platánt kaptam. Köszönöm mindenkinek a segítséget! Én idén ősszel sem leszek rest, ha gyűjtötök olyan levelet, amit szívesen "megmérettetnétek", örömmel fogadom, ha eljuttatjátok hozzám és persze én is dolgozni fogok rajta, hogy minél több új levelet gyűjtsek be és próbáljak ki!
Korábbi mérések kapcsán felmerült, hogy mennyire van értelme RO vízben mérni, mit tapasztalnánk/tapasztalnánk-e egyáltalán valamit "csapvízben" (nyilván a csapvíz mindenhol más), vagy legalábbis olyan vízben, ami valamivel keményebb.
Nézzétek hogy néz ki a tebang 70 óra után:
bal oldalt a csapvizes tebang. Nem elírás: a BAL oldali a csapvizes! 70 óra elteltével gyakorlatilag feketére színezte a csapvizet, miközben az RO víznél is nagyjából a végleges szín látszik. A gyertyán hasonló pH módosító hatás mellett nem mutat ilyen színbeli eltérést.
Az újságba eredetileg nagyobb táblázatot terveztem, de úgy túl bonyolult lett, ezért a másik vetülete itt következik... A referencia és mért érték deltája ugyanis nem kicsit meglepő:

A múltkori mérésben furcsának találtam, hogy egy idő után az eredeti pH fölé emelkedik a mért vizek pH-ja. A gyanú a referenciaméréssel beigazolódott, a magára hagyott pohárnyi víz pH-ja is folyamatosan emelkedik (minden bizonnyal a párolgás okozta felkeményedés miatt). Kicsit máshogy érdemes tehát értékelni az adatokat, nem a pH az igazi fő tényező, inkább a referenciaméréstől való eltérés, ezt látjátok fentebb. Persze nyilvánvalóan a keményebb víz pufferkapacitása más jellegű, így a különbség önmagában szintén nem teljesen mérvadó, hiszen, bár a csökkenés szinte azonos egyes esetekben, jó eséllyel ez a csökkenés egy akvárium esetében sokkal stabilabb és ezért jobban jelentkezik lágy vízben. Milyen csodálatosan bonyolult is a vízkémia! :)
Az új levelek közül etetési tapasztalatom sajnos nagyon kevés van, a gyertyánt látható lendülettel fogyasztják a garnélák és a csigák, ancik sem vetik meg. A platán nagyon lassan fogy, a dió szintén elég lassan tűnt el. Most sajnos kevés kis ancim van, a garnélákon meg tovább tart a teszt, így ahogy a múltkori alkalommal, most is várom tapasztalataitokat, illetve, ha valaki kedvet érez, de nincs levele, szóljon, mert ez őszig nem fogy el! :D
Levelezésre fel! :)
Mindenképpen érdemes lenne akváriumi körülmények között is mérni! A baj csak az, hogy ezt egyszerre érdemes több levélre végezni, ezért nem került még rá sor. Szülőházamban a pincében állnak a 27 l-es formaakváriumok szépen egy sorban, azok tökéletesek lennének tesztelésre, csak egyelőre se levegő, se hely hozzá (halat még csak-csak tudni belerakni
A fajok, amiket még szeretnék megnézni: hárs, gesztenye, kőris, nyár, füge, szeder (ezekre mindenképpen kíváncsi vagyok); ha sikerül szil és berkenye, de ezekkel ritkábban futok össze, annyira nem gondolom gyakorinak, nem feltétlenül érdemes foglalkozni vele (de azért érdekelne mit tudnak). Ugyanígy, ami útbaesik, sikerül azonosítani és nem tartozik a fentiek közé, jó eséllyel kipróbálom, hátha találunk még meglepetést! Persze, ha valakinek van egyéb ötlete, továbbra is várom és megpróbálok szerezni.
De lehet eltérés a klimatikus viszonyok tekintetében, az esős vagy szárazabb évekre is gondolhatunk stb...ezek az eltérések nyilván nem annyira markánsak hogy észvesztően kirívó eredményeket adnának, de sosem tudni!
Kíváncsi lenék Toist hogy még milyen fa fajokat szeretnél megmérni- sőt lehetséges hogy az egész sorozatot majd idővel meg kellene ismételni akvarisztikai körülményeket imitálva is...
T.:Gábor
A különböző talajokon történő gyűjtést mindenképpen jó ötletnek találom, ~10 év szünet után nekiláttam a kék túra folytatásának, az őszi túrákon mindenképpen gyűjtök pár levelet, a lehető legkülönbözőbb helyeken!
Érdekes, amit a meszes talajjal sugallsz, mindenképpen megérdemel a dolog egy ellenőrzést, kíváncsi vagyok mennyire adhatja vissza a talaj ilyesfajta jellegét a levéltartalom... Azt gondolnám, hogy attól, hogy meszes talajon nőtt, még nem feltétlenül veszi fel a meszet is a talajból - de ennek tudományos háttere nagyon messze áll tőlem, a felvetésed viszont nagy tetszik!
Még azt is javasolnám ha van indíttatásod, hogy gyűjtsünk mindketten azonos faj leveleiből is, és egy azonos időben zajló méréssel-az azonos fajokat egy időben/azonos körülmények között méred- választ kaphatnánk egy érdekes megérzésre...
Mint tudod Mikóháza valahai vulkanikus tevékenység színhelyén terül el, míg a mi kis falunk meszes talaj jelleggel bír- kíváncsi lennék hogy a klf. talajokon tenyésző azonos fa fajok levelei mit produkálnának, vajon lenne eltérés a talaj kémhatásából eredeztethetően? Persze csak a leggyakoribb tölgy/ bükk vonatkozásában is bőven elég lenne a kísérlet szerintem, de addig még beszélünk róla szerintem!
T.Gábor
Gábor, örülök, hogy mérhettem környéked leveleit is és köszönöm kedves szavaid, őszintén szólva engem is rettenetesen foglalkoztatott, hogy a különböző vidéken nevelkedő azonos fák levelei között mennyi a különbség! Érdekes, hogy kemény vízben szinte egyáltalán nem lehetett észrevenni (bőven hibahatáron belül volt), lágyabban ugyan volt némi eltérés, de ez inkább csak az utolsó mérésre csúcsosodott ki, addigra pedig már némileg az is számított, hogy a levelek mekkora része van még víz alatt (párolgás). Tehát összességében nagyon komoly eltérést azért nem látok.
Azt sajnálom, hogy ebből a mérésből az égerlevél kimaradt, a gyertyán meglepő szereplésével és a tebanggal érdekes lett volna összemérni azonos körülmények között...
T.:Gábor
Bár Én hiányolom a nem leveles (éger toboz, spaghnum moha) vízkezelős táblázatot is?
T. Kollégám én változatlanul nagyon élvezem az olvasást- írja bárki bármilyen témában, én olvaslak benneteket! Toist te mindig odateszed magad...különösképpen jól esett ma reggel amikor megtaláltam a privátodat amiben felhívod figyelmemet írásodra! Vártam már én rendkívüli módon ezt, hiszen mára a FB-n is szinte mindenki tudja: ha bármiféle levél vagy természetes vízkezelő segédanyag szóba kerül nem bírok magammal! Tegnap is erőnek erejével kellett visszafognom magam hogy egy tebang levél után érdeklődő társunknak ne kis könyvet írjak!
Táblázatok is vannak a blogodban- tudod hogy ez mennyire lelkesítő?? Persze hogy tudod...de el kell mondanom mennyire hálás vagyok a rengeteg munkádért, és mindkét írásért (a magazinbéliért is!).Talán már jeleztem mennyire megtisztelő az hogy fatornyos kis falunk erdőségeiből származó leveleket is teszteltél, és nagyon jó érzés olvasni a mérési eredményeket!
"Rommá írnám" legszívesebben most a topicot, de önmérsékletet tanúsítok: egyenlőre csak nagy respekt és köszönet a munkádért! Most pedig megyek és a FB-n "beriasztom" a garnélásokat..ezt mindenkinek olvasnia kell, egyszerűen hihetetlen jó..szuper!!
T.:Gábor
Miért alternatív? Van számos példa jól működő KPE, PVC stb megoldásokra, ez azonban egy kicsit más, a kulcsszó: MÜ II. Sokan figyelmeztettek, hogy járt utat járatlanért nem kéne elhagyni, mindannyiuknak köszönöm! :) Mi sem példázza jobban keményfejűségemet és azon jellembeli hibámat, hogyha valamit a fejembe veszek, nem nyugszom, amíg el nem készülök vele... szóval megcsináltam.
Akit érdekelnek az előzmények is, itt olvashat róluk.
Még mielőtt bemutatom a készítés lépéseit mindjárt szeretném kikötni, hogy a rendszernek vannak előnyei és természetesen hátrányai is az egyéb megvalósításokkal szemben, megpróbálom ezeket röviden összefoglalni.
Előnyök:
- "homogén" rendszer (cseh-átemelőkkel azonos elemekből pumpától egészen a beoldásig)
- gyorsan szerelhető, pótalkatrész gyorsan előállítható
- könnyen szállítható, gyorsan összeállítható ismét
- olcsó
Hátrányok:
- több barkácsigény (folyományaként a külalak rosszabb lehet :) )
- kisebb masszivitás
- gyorsabb öregedés (?)
- kevesebb összegyűlt tapasztalat
Senkit nem akarok meggyőzni arról, hogy ilyet csináljon, vagy ne csináljon. Kedvet szeretnék csinálni a levegőrendszerekhez, ha valaki ilyet szeretne, annak pedig segítségképpen bemutatni hogyan csináltam.
Hogyan is?
Volt egy terv (itt a közelben keress egy képet, képmegjelenítésben a blogmotor nem a barátunk).

Ehhez be kellett szerezni az alapanyagokat, a levegőrendszer vázához az alábbiakra van szükség:
- O-gyűrűk (15x4, nagyobb pumpákhoz Gábor tapasztalatai alapján 14x5-ös ajánlott inkább)
- MÜ II-es csövek (16 és 25 mm)
- régi alumínium vezeték bevonata (© halőrxxl), vagy egyéb megfelelő csonk anyag a vételezési ponthoz
- Vinilfix
- szigetelő szalag
- szeszes rövidital kupakja (cső végére)
- tömszelence
A cseh-átemelővel azonos alapanyag-igény nem a véletlen műve :)
A bekötéshez továbbá javasolt az alábbiak beszerzése (ha a jelenlegi rendszerben nem használtunk):
- tűszelep levegőszabályozó
- O-gyűrű 5x3-as méretben (levegőcsövek rögzítése)
- visszafolyásgátló (opcionális)
- gyorskötöző (rögzítéshez, opcionális)
És a használt szerszámok:
- bicska
- fúró
- sikító (ha nincs kéznél, flex vagy sarokcsiszoló is megteszi :D) vagy kevésbé haladós, de bőven elég az apró fogú fűrész
- hajlítóbetét
- szorítók
Ezután a lépések valamilyen szinten szabadon variálhatók, abban a sorrendben jelenítem meg, ahogy én csináltam. Elég hosszú lett, ez ne riasszon el senkit, megcsinálni nem bonyolult!
Elosztók elkészítése:
A 25-ös csőből levágunk rövidebb és hosszabb darabokat, azonos számban, hosszban nagyjából 1:2 arányban (ha egyenlő szárú elosztót szeretnénk). Lesorjázzuk, profin és igényes megoldással, ha van szép NOGA sorjázónk! Ha nincs, a mezei bicska is megteszi, csak előtte töröljük le róla a kolbászzsírt :) Ezután a rövidebb darabon bejelöljük az átfedést, majd tetszőleges szerszámmal kivágjuk. Én a - most már szép tiszta - bicskával vagyok a legmagabiztosabb, csendes, ezért éjszaka is használható, jó éles, tehát csupa előnye van, az utolsó daraboknál a megszerzett rutinnal pedig már jóval 10 metszés alatt kialakul a szükséges forma.
Bármilyen szerszámot is válasszunk, járjunk el körültekintően, a munkadarab kicsi, a cső viszonylag kemény, könnyen sérülést okozhatunk magunknak!
A rövidebb ág elkészülte után a hosszabb következik, erre lukat kell készíteni, kisebbet, mint az illeszkedő darab, de minél közelebbit hozzá (ne alakuljon ki zavaró hang, nomeg szép legyen). Itt fúró nélkül már nem boldogulunk, óvatos és minél pontosabb kirchnerezés után vehetjük elő az egyre nagyobb fejeket, vagy egy jó élű fúrófejjel körbemehetünk - de ha kellően nagy barkácskészlet áll rendelkezésre, vagy nem vagyunk rest leutazni nagyapához, a rózsamaró is kiváló eszköz. A "munkadarabot" nem egyszerű rögzíteni, satuba befogásnál ajánlatos lehet betétet rakni a csőbe, vagy úgy jártok, mint én, tehát ovális lesz a lyuk, kör helyett. Úgy gondolom, ez egyébként inkább szépség- mint funkcionális hiba.
Ezután már csak a ragasztás van hátra, a Vinilfixem már alapvetően kevésbé folyós mint új korában, ezért az a módszer vezett legszebb eredményre, hogy rögzítettem a hosszabb ágat, a rövidebb ágat jó alaposan körbefolyattam ragasztóval, majd lehető legnagyobb precizitással ráhelyeztem a hosszanti ágra, hagytam lefolyni, párat ráfújtam és kezdődhetett a száradás. Eleve ráhelyezve is körbe lehet ragasztani, de kicsit macerásabb a dolog (könnyű leütni a rövid ágat, különösen, ha többet csinálunk egymás mellett).
Könyökök elkészítése:
Egy darabig gondolkodtam, hogy 25-ös csőből könyököt készítsek, vagy a 16-ost hajlítsam és csak egyenes 25-ös darabok legyenek. Végül otthon találtam egy - korábban apai nagyapámtól kért, de vízleszívásra alkalmatlan - csövet, hasonló felépítéssel, mint amilyet Gábortól kaptam, feltehetőleg azonos célra gyártották... Kiderült, hogy tökéletesen illeszkedik (éppcsak belemegy) a 25-ös csőbe, így végül a 25-ös könyök mellett döntöttem.
Tehát elkészítése: a 25-ös csőből levágunk egy olyan darabot, amekkorát meg tudunk hajlítani az adott betétünkkel, gázláng fölött a már több helyen részletezett módon meghajlítjuk. Persze szép még az ideális betéttel sem lett a hajlítás, ezt egyrészt a rutin számlájára írom, másrészt, hogy még mindig nem készítettem rendes sablont hajlításhoz.
A csövek elkészítése:
1. Vágjuk le a kívánt hosszúságú darabokat a MÜII-es 16-os csőből.
2. Jelöljük be a csöveken a kívánt leágazási pontokat.
3. Adjunk Sanyi barátunk kezébe egy fúrót meg pár alkalmatlan fúrófejet és közben haladjunk egy másik munkafolyamattal. :D
Viccet félretéve: a levegőcsonknak 4,5-ös fúrófej az igazi. Ha ez nincs, 4-essel és némi játékkal is megoldható a dolog, de minél szorosabb, annál jobb, hogy a kis csövecske ne tudjon becsúszni nagyon a légvezetékünkbe. Fúrás után ragasztás Vinilfix-szel és száradás. Ha nem teljes kör a levegőrendszerünk, a csöveket le kell zárni, itt kerülnek képbe a kis fekete kupakok, melyekbe pár milliméter Vinilfixet nyomva lezárhatjuk a cső végét (ötletforrást lásd lentebb). Vigyázat! A kupak nem fog odaragadni, könnyedén le is szedhető, a zárást a ragasztó végzi, én optikai okok miatt fent hagytam a kupakokat. Mivel Gábor jelezte, hogy nála az erős pumpa bizony kinyomja a 15x4-es O-gyűrűket, szigetelőszalaggal, illetve helyenként a szigetelőszalag alá aluminíum vezeték belsejét csempészve csináltam pár "stoppert" a csövekre. Most még minden bizonnyal felesleges, a kis pumpám aligha nyomná szét a rendszert, de inkább biztosra akartam menni.
Az összeállítás volt nyilván az egész dolog legfontosabb része, ezúton is köszönöm Sanyiék segítségnyújtását! A csöveket gyorskötővel rögzítettük az állványzathoz (és egyéb stabil pontokhoz), a csövek összeillesztésénél kellett kicsit izzadni az O-gyűrűkkel, de végül azok is bekerültek.
A könyökökből és elosztókból direkt többet készítettem, mivel úgy néz ki, még idén költözni fogunk, illetve egy akvárium kiesett, a tervezett rendszer módosítva került megvalósításra (a szoba túloldalán elhelyezkedő 2 akvárium kimaradt). Valahogy így - kép valahol a közelben:

Pár tartalék vételezési pont felkerült így a pontok száma nagyjából ugyanannyi maradt, viszont kevesebb cső, elágazás és kacifánt került a rendszerbe.
Összeállítás után felhelyeztem a vételezési pontokra a levegőcsöveket, kis O gyűrűkkel rögzítve, túloldalukra a tűszelepes levegőcsapot szintén rögzítve (a szabadon álló lábára mindenhol felhúztam azt a gyűrűt, amivel majd az akváriumba menő csövet rögzítem, így azonnal kéznél lesz).
Amire nem volt kész tervem: a pumpa csatlakoztatása a rendszerre. Néhány kósza próbálkozás után egy tömszelence lett a megoldás, melybe a pumpa végéről érkező cső pontosan beköthető, túloldalon a rögzítést egy tömszelencével azonos szélességűre tágított, Vinilfixszel alaposan összeragasztott 16-os cső oldotta meg.
Kötésnél a szigszalagból nem lehet kevés, ezért ezt is bepólyáltam kissé.
Átállásnál minden pillanatok alatt ment... volna! Az átállást úgy terveztem, hogy a pumpához közeli 2 csapot valamennyire megnyitom, minden mást elzárva tettem fel, majd sorban kötöm fel a levegőket és nyitom meg a csapokat. A terv jó volt: a pumpához közeli átemelőt meghajtotta a levegő, de alatta a követ már nem bírta működésbe hozni a rendszer. Még úgy sem, ha elzártam az átemelőt. Ennek a fele sem tréfa, valahol szökik a levegő! Sajnos ez a kis pumpa teljes teljesítményét gond nélkül képes egyetlen kis levegőcsövön leadni, úgyhogy sejtettem, hogy nem lesz egyszerű dolgom. Szerencsére olyan a fülem, mint a sasé (vagy az orrom), így pár perc értelmetlen elágazás igazgatás és O-gyűrű ellenőrzés után sikerült megtalálni a probléma forrását: a könyök szélességét sikerült kihagyni az egyenletből, így a csodásan előkészített rendszerben egy csonk a 112 akvárium _mögé_ került. Hát igen, bár én jelöltem, nem én raktam be, teljesen elfelejtettem, hogy oda is kerülhetett... Pár percre még visszakötöttem az előző rendszert, nem túl könnyen, de végül felküzdöttem a csonkra a csövet + O-gyűrűket + elzárt tűszelepet, innentől minden ment, mintha húznák! Sorban metszettem el a hosszú levegőcsöveket, kötöttem be a köveket és átemelőket és élveztem a tűszelepes szabályozó finom állíthatóságát. Ha rendszert nem is csináltok, mindannyiótoknak javaslom, hogy a hagyományos csapokat cseréljétek ilyenre, rengeteg kellemetlenségtől és bosszankodástól óv meg, rettenetesen jól szabályozható, tényleg élvezet a használata.
A felső akváriumhoz a blog elején említett topikban beszéltek hatására elhelyeztem még egy visszafolyásgátlót is, így szebb, mintha U-ra hajtogattam volna a csövet :)
Mennyibe is kerül mindez?
Nem reklám, hanem információadási célzattal megjelöltem azt is, én honnan szereztem be.
A vázhoz szükséges anyagok:
- 16mm-es és 25 mm-es cső, 3m-eseket vettem, összesen 6 szálat, ebből összességében kb 2-t használtam fel, 1515 Ft volt a budapestvill-ben (elnéztem az áraikat, ennél jóval olcsóbban is lehet kapni)
- 80 db kicsi, 50 db nagy O-gyűrű, nagyból 42 db, kicsiből kb 20 db maradt, 1700 Ft volt cssc.hu-nál (ebből a vázhoz gyakorlatilag 8 db nagy került felhasználásra, ~200 Ft értékben)
- alumínium vezeték, szeszes rövidital kupakja (cső végére) nem került semmibe, tömszelencét némi 20 mm-es MÜ II-es csőre cseréltem :)
- Vinilfix, bár nálam volt itthon, de 1260 Ft lenne a Kőházynál
- szigetelő szalag ~ 50 Ft
Az egész váz tehát nagyjából 4000 Ft rengeteg tartalék/maradék anyaggal.
Kiegészítők:
- 20 db tűszelepes levegőszabályozó, ebből csak 1 maradt, 2000 Ft volt az akvariumplus-ból
- visszafolyásgátló, ~ 60 Ft/db ebay-ről
- gyorskötöző, ennek árát nem tudom, volt itthon
Ha pontosabb mennyiségeket veszek minden bizonnyal 5000 Ft alatt megállt volna az egész "korszerűsítés", így viszont még pár állványt be tudok kötni új kiadás nélkül (kisebb O-gyűrűből kellhet még pár, ha alaposan akarok rögzíteni).
És végül egy kép a pumpától az oldott oxigénig:
Nem egy műtermi darab, de nekem kellő biztonságérzetet ad, hogy minden ugyanabból van és ismerem az egészet.
Először elkezdtem mindenhol feljegyezni, ahol Gábor tanácsait/ötleteit felhasználtam, de aztán rájöttem, hogy egy-két részt kivéve az egészhez odaírhatnám, így inkább források jelleggel itt a végén jelenítem meg: Gábor, nagyon köszönöm a rengeteg segítséget és ötletet, ez a rendszer biztosan nem jöhetett volna létre nélküled! :)
Minden halnak jó levegőt a vízbe és mindenkinek jó barkácsolást!
Feri, TP-n is beszélgettünk a dologról, ezért a bennem felmerült kérdéseket, illetve, amiket elmondtál, pontokba szedem (hátha másokat is felráz kicsit!):
- a csöveket és az idomokat ebben a formában meg lehet vásárolni, csak össze kell dugni, soha nem csúszik szét. KIVÉVE: amire figyelni kell, hogy ez az egyenes csövekre igaz, névleg azonos méretű, "tekercs"-ben gyárott kivitel kotyog a csatlakozókban, mi céljainkra nem alkalmas
- a leágazások kis zöld csapok, megfelelő méretű fúróval előfúrva, fogóval benyomva, a falvastagság miatt nem csúszik ki
- kompresszor fent helyezkedik el, kondenzvíz nem jelentkezik
Mondtad, hogy a bolt hátuljából, elfekvő készletből vetted, nem túl gyakran használják, meg tudod mondani a pontos megnevezést? Hogyan kell "kérni", ha más is ilyet szeretne?
Nálam a blogban leírt rendszer kapcsán kis hiba jelentkezett: a pontatlan rögzítés miatt az egyik hosszú szár lecsúszott, ezzel feszítve a T elágazót, amelyen a nem megfelelő irányú erők hatására az egyik O gyűrű mellett enyhe levegőszökés volt. Újrarögzítés és visszatolás után megszűnt a dolog, nem volt komoly gond, de a nyomáson csökkentett. Ha valaki ilyet építene, legyen nagyobb figyelemmel a hosszú csövek rögzítésére (akár a végén, akár több ponton!)!
T.:Gábor
A hozzászólás rész alatt van egy "Csatolmányok" rész, attól jobbra egy fájl hozzáadása gomb. Itt egyesével hozzá tudod adni hozzászólásodhoz a képeket, sikeres feltöltésnél megjelenik egy "Beillesztés" gomb jobbra. Ha azt megnyomod oda, ahol áll a kurzor beillesztésre kerül az adott sorban lévő kép. Ha ez túl bonyolultnak tűnik, vagy valamiért nem megy, csak írj pár mondatot a rendszerről és én - engedelmeddel - beleszerkesztem a hozzászólásodba a képeid!
Előre is nagyon köszönjük!
Én a kis beragasztott csonkra húzott légvezetéket csak olyan hosszúra hagyom,amit felvesz a beragasztott csonk,és a tűszelep hossza-ez kb 3cm.Tulajdonképpen összetolom a tűszelepet és a csonkot-a levegővezeték csak csatlakoztatásul szolgál.Nincs különösebb oka annak hogy ide teszem a tűszelepet hacsak az nem hogy itt egy kézzel is szabályozhatom-igaz az újabb tűszelepek kissé durvábbak mint régi társaik-,illetve hogy így szépen egy helyen vannak a szelepek.A leghosszabb levegővezetékem(a 4/6-os)sem éri el az egy métert,mégis pofásabb az egész..meg így a medencéim tetejére szégyenteljes rumlit rakhatok néhol!
Nagy méretű rendszer,ugyan!Majd a következő-ha lesz szerencsém már nem ebben a lakásban,hanem egy igazi hobbiszobában vagy sufniban vagy bárhol,csak helyem legyen-olyan helyem ahol igazi "hobbirendetlenséget" hagyhatok,ahol pocsolhatok,és ahol sosem bizonyul majd kevésnek a rendelkezésre álló hely.Ezek az álmok-de addig is tapasztalgatom hogy hogyan kellene majdan.
T.:Gábor
Azért ezt a csőberogyást nem mondanám komoly gondnak, szerintem kizárólag esztétikai jellegű probléma, még talán a "ragasztódugó" stabilitásán is javít, hiszen így igazán esélye sincs a kitartó nyomásnak kinyomnia (nem mintha egyébként ettől nagyon kéne rettegni).
A tartalék leágazásokra Sanyi nagyon erősen ösztökélt készítés közben, ezért is lett az eredetileg tervezett rendszer 2/3-án ugyanannyi kivezetés, mint a 100%-os tervre volt számolva. Az elosztók valóban eléggé zsúfolttá teszik azt a részt, ahol egymás mellett van a sok tűszelep (és a sós víz nálam is hasonló "munkát" végez az állványomon sajnos), ha egy kicsit messzebb lennének a szelepek a leágazástól, talán valamivel könnyebben kezelhető lenne, de értem, hogy nem csak ez az alap probléma, hanem a T-k ismételt bevezetése. A leágazás és tűszelep közötti légvezeték hosszára végül nem tértél ki jobban, csak kérdezted, hogy miért hagytam hosszabbra és én ott le is írtam, azonban nem ismerem a te álláspontod: azért hagyod rövidebbre, hogy ne legyen folyamatos "nagy" nyomás alatt egy hosszabb légvezeték, vagy valami más az ok? (Nyilván nem olyan részekre gondolok, ahol pl a keret körbefut és egyértelműen a legpraktikusabb és legjobban kézreeső, ha közvetlenül a csőnél van a szabályozási pont)
A türelmetlenség és frissen ragasztott csonk kicsúszása már tényleg komolyabb gond, különösen kisebb teljesítményű pumpáknál, ahol ha a csonk kirepül az egész rendszerből ott fog kimenni a levegő... De azért úgy látom ez sem csúszott ki teljesen, szóval a lehetséges két hibából csak egyet követtél el: a csonknak fúrt lyuk nagyon jó passzentos lett!
Azért ezek a bemutatott "bakik" egy igen nagy méretű rendszeren helyezkednek el, mindenesetre szerintem sokunkat megnyugtat és további barkácsolásra ösztönöz, hogy látjuk, még Te is el tudsz követni ilyen apró hibát/hibákat néhanapján!
Emlékszel mondogattam én neked hogy mennyi Vinilfix kell a cső lezárásakor a kupakba,mert képes a csövet meglágyítva azt beroggyantani?Nos-tapasztalatból mondtam ezt is-nézd csak meg milyen csúnya az egyik csövem vége:
De nézzük teljes valójában ezt a fürdőszobai egyik állványon lévő csövet(itt nincsenek hurokba kötve ahogy említettem is):
Figyeld meg hogy mennyi lekötés van rajta-képes valamennyit egyidejűleg üzemeltetni(itt nyolc működik jelenleg erről a csőről),de elég zavaró a sok -most felesleges szelepke!Ha jobbról haladunk akkor a legszélső végzi a fenti medence matten mögötti cseh emelőjének ellátását,a következő kettő az alsó polcon lévő két 20 literes ívatójáért felel.A következő egy medencén belüli kis keltetőt lát el,az alatta lévő két szelepen keresztül pedig két darab 30 literes ívató kap levegőt.Azonban az e közötti üres kiállás zavar mikor ikrát mentek-ezért valószínű hogy egy kábel bilinccsel felhajlítom a csőre őt.A következő két felül látható kiágazásból ered a szintén a fenti medencében lévő két 3 literes kis keltető "lélegzőcsöve"...alapvetően ezzel nincs is gond,van azonban mással!
Nézzük meg miről van szó:
Nem hiszem el...azon kívül hogy az állványról szépen lemarja a sós víz a festéket,igazán számíthattam volna arra hogy nem mindig csak két edénykében keltetek majd sórákot-most megint használnom kellett ezeket a fránya "T"-ket.
Végezetül megmutatom neked hogy mire képes egy erőteljesebb légpumpa az esetben ha türelmetlen vagy,és nem várod meg a ragasztó kikeményedését:
A cső pedig passzos volt a központi csőbe-mégis a még lágy ragasztót eltépve kitolta azt-na?
Természetesen nem olyan nagy bajok ezek-de ha azt nézem hogy ez már a második verzió,szóval izé...
Viszont az alapanyag ára olyan baráti hogy még én is gond nélkül elronthatok valamit!
Láthatod hát hogy a profinak gondolt rendszerben is vannak gyengébb pontok-én pedig a sajátos ipari szemléletemmel könnyedén minősítem ilyen esetben az egészet (akvarista szóval élve) mulmnak!
Ne gondold hát hogy amikor dicsérlek benneteket akkor vigasztalásból teszem-én is hibázom mint mindannyian.Az viszont rendkívül örömteli számomra hogy megmutatjátok mit készítettetek,megbeszéljük közösen,és közösen jobbítunk is rajta ha lehet!Na,ezt élvezem én!
(A központi levegőhálózatom faláttörését meg sem mertem mutatni emberek...huuuu,na az a kemény!
T.:Gábor
Akár itt, hozzászólás formájában csatolt képpel, akár - még inkább - egy kiadós blog formájában örömmel várjuk az anyagot! A bloghoz nehezebb képet rakni, de abban is szívesen segítek (a kész blogodba is bele tudom őket szerkeszteni, ha szeretnéd).
Sanyi!
Az előző postodat megint nem olvastad át elküldés előtt, de azt hiszem értem mire gondolsz
Gábor!
Alig várom, hogy lássam azokat az elszúrt részleteket!
A KPE-nek egy előnye(???) van hogy a falvastagség miatt nem kell beregasztani a csonkokat. Ragsaztani tényleg nem lehet vinilfixxel sőt csak speciális pe ragasztóval lehet. A minimális hajlítási sugara 40 cm, ami ha polcok alá kell begyűrni akkor nem kevés. Nagyon sokat küzdöttünk vele.
Feri Toistnak hála problémamentesen nyomathatsz már fel képeket-én mindig csökkentem a méretet,és a file névben sincs hosszú magánhangzó.Viszont a technikais topicban anno a javítás után csináltam egy tesztet-nagy méretű képpel sem volt gond!
Sanyi szerintem a polietilént nem lehet Vinilfix-el ragasztani,így a több komponensből álló rendszeredet nehezített lenne kivitelezni.Egyébként a nagyobb átmérővel rendelkező fő gerincnek ott van jelentősége ahol maga a rendszer is jóval nagyobb-de ez is kivitelezhető az ismert Műa.II csőből,olcsón/hatékonyan.Mindezen dolgok mellett nem gondolom azt hogy ez a legjobb alapanyag,csupán szerintem a legolcsóbb és megfelelő annak aki nem rest barkácsolni és érzéke is van hozzá.Valóban szépen lehet vele dolgozni,és hála a cseh emelők gyártása során szerzett tapasztalataimnak számomra ez már rutinszerű...
A KPE cső gigantikusan túlbiztosított egy ilyen nevetséges felhasználásra! Elmondom hogy '95 óta nálam fémtokozással/meneteléssel csatlakoznak az ivóvízrendszeremben,de minden további nélkül bírja az "ostorcsapás" nevű folyamatot is-rendszerint 4.5-5 bar van a rendszerünkben összenyomhatatlannak gondolt folyadékból.A levegőrendszerünk még tized ennyi nyomást sem jelent,ráadásul mindig van olyan elvétel ami megakadályozza még a pumpa névleges nyomásának kialakulását is.Anno én ezért gondoltam hogy jó lesz az 1.1mm falvastagság-igaz ebbe kötelező beleragasztani a csonkokat!
A KPE cső ugye még a "leggyengébb" kivitelnél is PN6 nyomásfokozatú-ez azt jelenti hogy 6bar nyomásnak tartósan ellenáll!Gondolom a nyomáspróba során rövid ideig zokszó nélkül bírná a 10 bar-t..de minek nekünk ilyen vadállat masszív cső?Ráadásul a legkisebb sugár amin alakváltozás nélkül hajlítható az ha jól emlékszem 20 D...Persze vannak idomok,meg minden-de pénzbe kerülnek.
Alig várom Feri képeit!
T.:Gábor
A kpe nagyon masszív, bár szerintem nagy nyomásnál előbb köpködné ki a levegőcsonkokat mint szétrepedne. Viszont kpe-ből viszont a 20-asnál kisebbet nem gyártanak. HDPE-ből szoktak még gyártani vékonyabbat távközlési célra, de azokhoz a toldók még drágábbak. Az Én rendszerem is bőven elbújhat Gáboré mögött, pár amennyire precíz még a kpet is mm pontossággal vezetné ha abból építkezne.
A létrákon O gyűrűs, a fővezeték meg kpe lenne, de ez csak ötlet lehet ha odakerülnék azt mondanám legyen egyforma az egész.
Marad még kpe-e beköthetjük rá a másik állványodat is
Lassan nálam is takarítani kéne a kompresszor szűrőjét. Mivel hűtőm érezhetően lassabban öregszik a membrán benne. A régebbit ennyi idős korára már hangosabb volt, mer csak később kezdtem el hűteni.
Lucius várjuk a képeket, elvileg már nem olyam macerás a képfeltöltés, de erről Toist többet tud.
Valóban adós vagyok a részletesebb beszámolóval, az a helyzet, hogy teljesen lelohasztotta a lelkesedésemet a sok küszködés amit olvastam az oldalon, hogy senki nem bír képet feltenni. Ha van megoldás emailre szívesen átküldöm a képeket, de én nem vagyok hajlandó szenvedni a felrakással (mert nem értek hozzá)
Fenntartom, ha az aki enyémnél egyszerűbbet, könnyebben kivitelezhetőt tud akkor szobrot állítok neki
Üdv:Lucius
Addig is, amíg remélem mielőbb lesz követő: "perszehogy!" támogatom, hogy beszélgessünk róla itt és elemezgessük a dolgokat, várom nagyon a képeidet is, Gábor! Nem tudom eldönteni, hogy jó vagy rossz, hogy még a mostani rendszereddel is elégedetlen vagy... Rossz, mert elégedettséggel kéne eltöltsön, hogy nagyszerűen működő és műterminek is beillő csodás rendszered van, aminél rosszabbal már sokakkal legyet lehetne fogatni; más szemszögből viszont jó, mert már látom előre, hogy olyan ötletekkel fogsz még előrukkolni, amivel fapados rendszereink is könnyen és olcsón még tovább javíthatók vagy egy új kialakításhoz nyújtanak rettentő segítséget!
Sanyi! A fúrószárak miatt még egyszer bocs, nem gondoltam volna, hogy pont ez a köztes méret hiányzik (annyi 5-ös és 6-os tört szám volt).
A kpe egyébként nagyon robosztus és tényleg szuperstabilan rögzül, szerintem egész durva nyomást is kibírna, bár én azt hiszem kicsivel vékonyabb csövet használtam volna (bár azt hiszem utólag már te is
Közben ha már levegőrendszer a "pumpától": épp szétkaptam egy sera 275R-t (a kis állványt szolgálja ki jelenleg), aztán szinte hozzányúlás nélkül össze is raktam. Az előzmény, hogy már kevésnek éreztem a porlasztást, de a kő jónak tűnt és utoljára úgy 3/4 éve tartottam karban a pumpát... Annyi gondja volt, hogy durván elkoszolódott az alján a levegő szűrésére szolgáló vattakorong, belül semmi. Tisztára cserélve megduplázódott a teljesítménye. Ennyire koszos vattát még nem láttam, de ekkora különbséget sem, ezért gondoltam megosztom, hogy a koszolódott légszűrő komoly teljesítményromlást tud előidézni, érdemes gyakran ellenőrizni!
T.:Gábor
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.
Egyébként Én is tunningoltam a levegőrendszert egy picit. A csonkokra "o" gyűrűvel szorítom most már a levegőcsövet. A kis piros csapokat is meg akartam gyűrűzni, de gyűrű pont a csap és a csatlakozó közé esik, kiemelve a csapot a levegő útjából, tehát erre (is) teljesen alkalmatlan. Felbuzdulva Gábor és Toist leírásán megrendeltem 60 db-tűszelepet, amikhez már az o gyűrű is jó lesz.
Toist cikkében ott van a link az itteni blogomhoz. Feltegyem a saját oldalam linkjét is?
Lenne egy kérésem is:mivel a tiédet is emlegetjük,sőt sok párbeszéd is van ott így kérlek hogy helyezz el ide egy blogodra mutató linket!Így aki itt olvas szinte folyományként összegezheti a dolgokat,és bővebb rálátása lesz a dolgokra...
A magam részéről ha Pisti hozzájárulna szívesen kezelném úgy e blog hozzászólásait mintha csak beszélgetnénk egy kellemes teázás közben,egymás rendszerét elemezgetve.Ezért is illesztgetek be ide majd több képet,hogy több megoldást is szemlélhessünk,és beszélhessünk róla!Köztünk legyen mondva az én rendszeremmel nem vagyok elégedett-közösen majd kitaláljuk milyen legyen a következő,sőt egymás felmerülő problémáira is keresünk mindannyiunk által jónak gondolt megoldásokat,rendi?Örülök hogy jöttél!
Bárki aki csak olvas is minket bátran és kötetlenül kérem hogy szóljon hozzá!Látjátok hogy mindannyiunk szerint hasznos dolgon ügyködünk,gyertek és beszélgessünk róla minél többen!
T.:Gábor
Örülök hogy segíthettem a kiépítésben. Amikor a kezembe nyomtad a fúrószár készletedet egy kicsit leizzadtam, főleg úgy hogy induláskor még rákérdeztem hogy van mindenféle hegyed, ne vigyük-e az enyémet
Így hogy már több rendszert láttam, lehet hogy nem kpe-ből építeném a következő rendszeremet, hanem hibrid, kpe-pvct csinálnék, de még az is lehet hogy tiszta pvc lenne.
A bilincsek a legegyszerűbb módon vannak rögzítve,de úgy hogy kielégítsék a "halőr ipari szabványt" is!
Egyébként elöljáróban annyi,hogy természetesen a valahai beszélgetésünkben foglaltakhoz hűen én sem tartom okvetlenül szükségesnek ezt a hurkos megoldást-de most nevettessem ki magam azzal hogy elmondom ez is egy kísérlet nálam?
A fürdőszobai állványokon nincs hurokrendszer-azt is megmutatom majd!
T.:Gábor
De még mennyire, hogy jobb a pókhálónál, mindenképpen megérte a befektetett munkát és pénzt. Bár úgy néz ki most csak ketten pörgünk a témán, bízom benne, lesz még, akinek megtetszik a dolog! A kiépítés szerintem már egész kis rendszereknél is megérheti, szerintem aki a sera 550-est kinövi (vagy hasonló kategóriás pumpát), annak már érdemes ilyenben gondolkodnia, könnyebb kezelhetősége és jobb szabályozhatósága miatt. Ha az lenne a kérdés, hogy megcsinálnám-e újra, azt válaszolnám, hogy igen, csak korábban!
Két hasznos kérdés van még szerintem (amit én sem tudok, tehát nem beavatott riporter vagyok
- a pattinthatós bilincseket az állványzatba bemarással, ragasztással vagy egyéb módszerrel rögzíted? (eredetileg ezt a módszert terveztem, menet közben döntöttem inkább a kevésbé stabil gyorskötős megoldás mellett)
- ezeken a képeken nem látszik, de kíváncsi lennék a pumpa bekötésére a rendszerbe! - meg persze minden másra is, amit még fontosnak tartasz csak nem jutott eszembe!
A locsolócsövek sima AWAB bilincsekkel vannak rögzítve,de erre a csőre nem tolható fel simán a fél colos slagdarab,melegíteni szükséges! Amint látod a locsolócső igen furán van elhelyezve-olyan természetellenesnek hat ugye?Az én szememnek még most is idegen,mert az ember akaratlanul is amolyan "antigravitációsnak" érzi..ennek a csőnek lógnia kellene igazam van?Minden kétséget kizáróan lefelé kellene állnia az ívnek,de én még plusz munkát is belefeccöltem hogy ebben a pozícióban legyen!Magyarázat az esetlegesen keletkező kondenzvíz eltávolításának lehetősége-ehhez pedig ragaszkodnom kellett ahhoz,hogy az garantáltan mindig a merev cső legalsó pontján gyűljön össze..onnan meg eltávolíthatom,nézd:
Kérlek figyelmedet a kis keretre koncentráld:emlékszel hogy ajánlgattam anno az áttetsző csöveket,hogy szemmel követhessük a megjelenő kondenzvizet?Nos valami hasonlóra gondoltam én!
De nézünk még egy képet,hogy három dolgot is megmutathassak neked:
Itt az alsó keretben láthatod azokat a kis csonkocskákat amiről én vételezem a levegőt,és magát a tűszelep helyzetét is-továbbá azt a kis bilincset ami magát a csővezetéket rögzíti az állványhoz!A felső kis keretben pedig nézd csak meg a "T" elágazást-no itt kínlódtam az O gyűrűkkel,aztán így fixre ragasztottam inkább.
Az egész rendszerem most hasonlóan épül fel:minden állványon ilyen gyűrű van képezve 16-os Műa.II. csőből,ez pattinthatós bilincsekkel rögzül az állványon.Úgy okoskodtam hogy ha már az állványokhoz készítettem el a medencéket(vagy fordítva,de egyedi méret minden),akkor nagy valószínűséggel ezek az akváriumok innen mennek nyugdíjba-ergo a polcokon lévő medencék mérete,mennyisége nem változik már.Ezért sem gondolom hogy nekem szétszedhető rendszer kellene-illetve ha jobban megfigyeljük minden zokszó nélkül szétszedhetem ezt a "fix" rendszert a locsolótömlőknél..az állványon lévő hardver minden marad,de az állvány kompletten költözhet;).És fog is...az előző postban mutatott képen lévő első állvány szépen kifordul a másik mellé,a felmaradó szabad helyen pedig megjelenik nekem egy csodálatos 100X40cm-es alapterület;)...nagyon halkan elárulom hogy ilyen sunyi módon terjeszkedek:D.
Száz szónak is egy a vége:bármilyennek is gondoljuk most rendszerünket,az nem végleges!Ez az anyag nagyon baráti áron beszerezhető,szépen ragasztható variálható.Ha viszont azt nézzük hogy hogy nézett ki előtte a medencéink környéke,ha arra a kazalnyi levegőcsőre gondolunk ami beszőtte az egészet-nos,hát ugye megérte Pisti?
Emlékszem amikor a képeimen szereplő kedves kolléga belépett hozzám-első kérdése a levegőrendszerre irányult!Bízom benne hogy sokaknak van annyi medencéje amihez megéri a kiépítés,és remélem hogy a mi hibáinkból tanulva végül mindenki megépítheti a saját megelégedésére szolgáló kivitelt.Mi ketten-sőt Halivadék kollégánkat is ideértem a saját blogja okán!-megmutattuk hogyan csináljuk..vagy hol hol tartunk most.Azt gondolom már ez is méltányolandó,hiszen eleddig semmi hasonló beszélgetéssel nem lehetett találkozni a hazai hobbiban.
Nagyon szívesen folytatom bármivel..ha kell egy részletet bemutatsz fényképen,és elmondjuk hogy mit gondolunk róla..de lesz olyan is hogy én teszem ezt,mert vannak ötleteim:) Élvezem a témát,köszi a blogodat!
T.:Gábor
A túlbiztosításos szemléleteddel teljesen egyetértek, mondjuk én az üveget és a vizet eddig mindig jobban féltettem, mint a levegőt (értsd: az állványt sokkal inkább túlbiztosítottam, mint a levegőellátást), de ez valószínűleg azért van, mert szeretem "szellősen" tartani a halaimat, ritkán van olyan sűrűségem, amiben pár óra levegőhiány kárt tehetne. Ne bánj semmit, a túl biztos megoldásból még soha nem volt gond!
A kis csonkok kapcsán féltem kicsit, az átemelőkön masszívan meg lehet fogni a levegőcső felhelyezésekor, de a rendszerben (talán kicsit túl hosszúra is vettem?) nagyon hajladozott, alig bírtam (próbáltam nedvesítve is) felerőltetni a levegőcsöveket annyira, hogy a kis O gyűrű már rendesen felkerülhessen. Eddig ehhez képest semmi gond nem volt vele. Persze ezek az alumínium kábelborítások sem azonosok, bár egymás mellett voltak a padláson, a piros sokkal keményebb és jobban tart (könnyebb volt vele dolgozni), a fekete sokkal rugalmasabb, mindenfelé hajladozott. Persze optimális esetben ezek nagyjából "örökre" maradnak a helyükön (hiszen mi indokolná, hogy lehúzzuk róluk a levegőcsövet?), tehát ezeken egyszeri munkát lehet csak könnyíteni és a hosszú távú használatot nem hiszem, hogy nagyon befolyásolná ez a jellemzőjük.
Az elágazók ragasztásánál a spórolás egyáltalán nem volt szempontom - amennyit használom a vinilfixet valószínűleg csak be fog száradni, mint az fbs vége szokott -, elsősorban a masszivitás és tartósság volt fontos számomra. Azért döntöttem a csurgatós módszer mellett, mert eredetileg a rést ragasztóztam körbe az asztalon, viszont ez egyrészt keserves munka volt (állandóan leböktem és elmozdítgattam a rövidebb ágat), másrészt azért a vinilfixre huszonpár fokon még hat kicsit a gravitáció, így pont a lényeges ragasztási felületnek is kicsit alácsorgott helyenként... Persze ezt a részét még újraragasztottam, de az egyszerre ragadt anyag mégiscsak jobb, így adódott végül a csurgatás. A képeken nem látszik, mert szárazan jóval kisebb a ragasztó, de szerintem ezt jóval kevesebb anyagból is meg lehetett oldani, viszont így bízom benne, hogy tartós lesz (egy újraragasztotton teszteltem milyen erőhatásra van szüksége ahhoz, hogy tönkremenjen... nem kicsire szerencsére).
Nade egy kérdést mindjárt intézek is a kép kapcsán: a locsolócső milyen módszerrel került rögzítésre?
Az O gyűrűvel kapcsolatosan jól gondolkodsz,a mi rendszerünkben valóban csak a súrlódás az ami a helyén tartja.Anno én úgy gondoltam hogy a gyűrű keresztmetszetének növelésével megakadályozhatom a kipréselődést,de nem ez történt-valóban hatalmas szerepe van a nyomásnak!Igaz ami igaz,én teljes nyomáson(értsd nulla elvétel mellett)végeztem a nyomáspróbát és a gáztömörséget,ezért fordulhatott elő a dolog.Valószínű hogy életemben eddig művelt munkáim során szerzett tapasztalataim az okozói annak hogy én túl "ipari vagyok", valóban túllövök néha a célon!Egy hobbistának soha nem is lesz szüksége arra a fajta megközelítésre amit néha elkövetek...szánom-bánom,igazad van!
Elmondom azért hogy hogyan okoskodtam!Miután nyugállományba küldtem az összes kis légpumpámat(értsd Sera 550R-ek,Eheim 400,és még pár 450L/h teljesítményű ketyere)tapasztaltam hogy az egyetlen számomra addig gigantikusnak számító nagy pumpa (Air Pump 8000)nagyon bőven túllövi ezek teljesítményét.Érdekesség az,hogy bár a kis pumpák levegőhozamainak összege közel megegyezik ennek levegőmennyiségével,mégis a nagyobb nyomás az ő javára billenti a mérleget!Addig már eldobandónak ítélt porlasztóköveim keltek újból életre,én meg alaposan fellelkesülve végeztem a méréseket..egyszóval analizáltam mindent.
Világosan kikövetkeztethető hogy célom a rendszer kezelhetősége és átláthatósága iránti igényből fakadt,de egy remélt jótékony hatást is elkönyvelhettem!Ez nem más,mint a pumpa működési elvéből eredeztethető villamos fogyasztáscsökkenés abban az esetben,ha csöknentem a levegő szükségletet is! Így hát látható hogy én a levegőrendszeremben egyszerűen nem engedhettem meg semmiféle leghalványabb szivárgást sem,két okból:
- gazdasági-mondhatnám "forintális"
- takarékossági-itt a megtermelt levegő a céloknak megfelelő felhasználására gondolok
És most jön a csavar:javasoltam nektek a kissé flexibilis kiágazó csövecskét(az alumínium vezeték szigetelése ahogy írod),ennek immár számtalanszor hasznát vettem-kissé figyelmetlen,vagy néha minden ok nélkül kapkodó vagyok.Nos ha egyenesen a tűszelepeket ragasztom be,akkor már vagy 5-6 alkalommal le is törtem volna őket.Ezekből tanulva áldom az eszem hogy el mertem nektek mondai ötletemet,pedig volt némi izgalom bennem.
A ragasztás technikájánál említed a rácsorgatást,és azt hiszem tudom is miért ezt választottad!Szerettél volna takarékoskodni a ragasztóval,ugyanakkor szeretted volna ha szép esztétikus is lesz majd az eredmény ugye?
Még a ragasztások tartósságával kapcsolatosan ejtenék pár szót.Ugye ez a ragasztónk keményre köt-de sajnos nem jól tolerálja a rugalmasságot igénylő terheléseket.Igaz eddig csak egyetlen helyen törtem le egy cseh emelőm "T" idomáról a nyakat,akkor is túlzott erőhatás miatt.Megfigyelésem szerint az akkor használt ömledékragasztó(az olvasztós pisztolyból)egyáltalán nem tartott már,a Vinilfix pedig néhol indokolatlanul kis mennyiségben került felhordásra általam!Így hát a továbbiakban figyelek majd erre,ugyanúgy mint a ragasztási felületek tisztaságára,zsírmentességére is! Összességében véve azért igen tartós és olcsó kis rendszer ez-értem a cseh emelőket is ide,hiszen a ragasztási technika mindenhol hasonló(milyen jó egy homogén rendszer,ugye?).
Hopp...na még ragasszunk!Említed a lassú átkötést,és igazad is van:ahol vastag rétegben van a Vinilfix,ott valóban kell akár még több napos idő is neki.Ezért például javaslom a "T" elágazók előre való elkészítését,akár egy még csak tervezési fázisban lévő rendszernél is jó előre...viszont magad is megfigyelheted majd hogy ha fixre ragasztott rendszert építesz tok-toldás eljárással,akkor szinte percek alatt kész is vagy!Én így dolgoztam-a csövek tágított végeibe tizedmilliméternyi kottyanással betolható a másik cső,a felvitt ragasztó pedig ebben a kis résben résben néhány perc alatt a nálunk lévő nyomásnak lazán ellenáll.A kitüremkedő ragasztót én mindig szépen körbekenem szorosan a gallér mellett azonnal,így nem is csúf a dolog-tegyél majd próbát egy ragasztásnál-az eredmény meggyőző szerintem!
Valami oknál fogva én a falon futó gerincet rugalmas locsolócsővel választottam le az állványokról,így ha netán óvatlanul meg is feszíteném a merev csövet az enged...lehet hogy ez már megint az én bolondériám azonban!
Pisti még nem szemlélted meg a saját rendszerem egy kis darabkáját fotón-pedig azt hiszem kedves Attila barátom azt is lefotózta mikor nálam járt-no nézzük csak,így könnyebb elképzelni:
Ha szeretnél még erről beszélni ajánlom kiindulási pontnak e képet-erről már van tapasztalatom,és készséggel meg is osztom!
T.:Gábor
Rettenet mód sajnálom azt,hogy nem tudom neked a fizikai valómban megmutatni hogy bizony neked sem kell annyit hajlítanod a szép eredményhez!De ha megfelel akkor holnap töviről-hegyire részletesen elmondom az én módszeremet,hidd el az ég világon semmi kacifánt nincs benne,tuti hogy menni fog!Holnap visszatérek...(ez nagyon Terminátorosan hangzott!)
T.:Gábor
A Vinilfix kapcsán: a cseh átemelő barkácsoláshoz színtelent vettem, mivel csak annyi volt a megjegyzés, hogy színtelen és szürke színben kapható, ahol vettem, úgy gondoltam, hogy mivel egyéb megjelölés nincs, valószínűleg ugyanaz a kettő, csak színben tér el, így első körben előnyösebb a színtelen, talán jobban látjuk majd, mi is történik alatta. Teljesen keményre köt, az átemelőkön még most is jól tart, pedig azokat nem most készítettük... Őszintén szólva összehasonlítási alapom nincs, még nem fogyasztottam el egy teljes tubussal a színtelenből, a szürkét pedig még nem próbáltam, de bízom benne, hogy azt jeleznék valahol, ha vizuálison kívül egyéb tulajdonságaiban is eltérne a kettő.
O-gyűrűs illesztés kapcsán: most is szárazon illesztettük, ahogy eddig mindig, de valahogy ha nem a falon kell babrálni, hanem kézben a kis emelővel, azért jóval egyszerűbb a dolog! Szóval én még nem tapasztaltam csúszást/mozgást/sziszegést a gyűrűknél és ezt nem csak a stopperrel, hanem a nyomáskülönbséggel is magyaráznám. (Nem akarok nagyon belemenni a fizikába, mert még most is padokat koptatnék, ha a fizika vizsgán nem a megfelelő cimborám mellé vezérel a sors, ezért mindenkitől elnézést előre is a nem szakszerű kifejezésekért) Úgy gondolom, hogy az én nyomásomon még kisebb az az erő, ami a gyűrűt kifelé kényszeríti, mint a gyűrűanyag és a cső között fellépő súrlódás. Kevésbé tudományoskodva (ahogy én is értem) megfogalmazva: jobban tapad a gyűrű, mint amennyire nyom a pumpa. Ha jobban nyomna a pumpa úgy gondolom ki lennének használva a stopperek is, sőt, lehet elégségesek sem lennének! Ezt lehet ki is kellett volna emelnem, hogy senki se álljon át visszaállási lehetőség nélkül a blog alapján, mert ha szétnyomja a pumpája a rendszert ott áll levegő nélkül... (Azt hiszem ezt beleszerkesztem valahova a szövegbe majd)
A cső kapcsán: sajnos nincs elég finom mérőműszerem, ezért csak szemre gondolom, hogy nekem egyöntetűnek tűnik a csöveim vastagsága és formája, de lehet tévedek. A pumpás bekötésnél a csövem nem mérvadó, mert betéttel tágítgattam, melegítéssel, nem éppen szépen és pontosan - eredetileg olyan szélesre akartam tágítani, hogy a tömszelencére rá tudjam húzni és úgy megragasztani, de aztán ez túl nagy szélesítésnek tűnt a munka közben, így csak azonos szélességűre hoztam.
A rögzítés kapcsán: a fixre ragasztást O-gyűrű nélkül feltételezem úgy érted, hogy az egész rendszer 16-os csőből épül fel és úgy kerül összeragasztásra. Jól gondolom? A ragasztás hiánya azért tetszik különösen (a könnyű szétbonthatóságon és összerakhatóságon túl persze, jól mondod), mert a száradás nem éppen gyors folyamat, egy módosításra egy napot kell számolni biztos esetben, gyűrűkkel pedig 5 percet
A levegőszabályozók kapcsán: változó hosszúságú lengőre tettem a tűszelepeket, mindenhol az volt a szempontom, hogy az adott akvárium (vagy használati célpont) kényelmes közelében legyen, úgy hogy könnyen igazíthassak rajta szükség esetén. Nem annyira látszik a képen, de a felső akvárium igen magasan van (180 cm vagyok, de az etetéshez is lábujjhegyre állok), oda vezettem le, ahol ágaskodás nélkül kényelmesen tudok szabályozni. Ahol az állványzat mögött van a váz, ott az akváriumokra helyeztem a szabályozást stb.
Köszönöm a hajlításos tanácsod, talán párszáz hajlítás múlva már nem lesz nagyon sokkal csúnyább, mint a te műveid, ez alatt a szám alatt nem nagyon hiszem, hogy megközelítenélek!
Neked szerencséd van,és szépen is dolgoztál a "T" idom áthatásánál...de mivel ezen a ragasztón áttetszik az egész,én a továbbiakban is inkább a szürkét használom!
Már csak megjegyzem hogy eleinte azt hittem hogy Novo lep-et használtál,ami nekem nem jött be:az nem keményedik meg ilyen szépen,és szintén ilyen színtelen.Ez a ragasztó viszont(gondolom az UV érzékenysége miatt)később besárgul,de egy nagyon csúnya színárnyalatot képzelj el,ami élesen elkülönül a csővezeték színétől!Így hát én a Novo lep-et nem tartom ezt jónak-a válasz itt olvasható alant.
.Ez a ragasztó tisztára olyan mintha Technokol lenne,egy későbbi postban taglalom majd az összetételét is,igazság szerint nem találtam meg a neten ezt.
Aztán az O gyűrűs összeillesztéseknél említed hogy volt némi harc-ráadásul te a "cseh emelős méretet" használtad és még így is...hm!Nos elmondom neked a "nagy titkot",ha még nem tettem volna:az ilyen összeszereléseknél én még véletlenül sem nedvesítettem meg a felületeket,hanem szárazan toltam össze az egészet!Viszont mint említed is én egy milliméterrel vastagabb gyűrűt használtam-és végül az is felkerült a "nemszeretem" kategóriába! Hogy miért-és miér annak gondolom-ezt a későbbi olvasók számára írtam ide
Jól mondod:nagyon extrém keményen megküzdöttem mire összeszereltem,ráadásul nekem a plafon alatt 25 centivel szaladnak a vezetékek,ott szereltem.Mire összejött az hogy mindhárom irányból csatlakoztam a "T" idomra a hajam szála az égnek állt-aztán jött a nyomáspróba!Úgy nézett ki hogy megállja a helyét már a megoldás,de sajnos perceken belül elkezdtek az O gyűrűk "ficeregni",és egyszer csak a levegő sziszegése is jelezte hogy ez nem lesz jó nekem sajna!
A csövünk nem mindig megfelelő még így sem-figyeld csak meg a légpumpád bekötésénél!Magam is megszenvedtem vele mint mondom-így végül ki kell mondanom mire jutottam,szerintem mi okozza ezt!A csövek falvastagsága ingadozó-némelyiken akár szabad szemmel is látható hogy az egyik oldalon a falvastagság vékonyabb mint az ellen oldalon, ráadásul a vékonyabb engedni is fog az O gyűrű nyomásának...a fenébe,már ferdül is a cső,romlik a tömítés!
Jól tudom hogy te a szétbonthatóság oltárán áldoztál ennyi munkát a témára-de a végleges helyen én azt gondolom hogy a fixre ragasztás lesz a megnyugtató megoldás majdan.Én is ezt csináltam aztán...Ha jobban belegondolsz az állványokon szaladó csöveket bármikor elvághatod,az újbóli összeragasztáskor pedig mindössze hosszabb szárú T-ket csinálsz és kezét csókolom!
Mindezeket mondom nem kritikaként,hanem nyílt téren való ötletelés gyanánt-te ezt pontosan tudod,de megelőzném a kívülállók azon gondolatát hogy bírállak!Nem erről van szó egyáltalán...mi azt szeretnénk ha az utánunk jövők is lekövethetnék a folyamatot,így igaz?
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.
Folytassuk:kiemelten tetszik a kis O gyűrű használata!Remek rögzítés,pillanatok alatt oldható is,és olcsó-nekünk való! Nem tudom viszont hogy miért szerelted "lengőre" a kis tűszelepeket-nálam a kis beragasztott fekete csövek után azonnal jön a szelep egy kis darabka levegővezeték közvetítésével!Persze ha neked így állt össze akkor ok...
Nagyobb átmérőjű cső hajlítása:valóban a szoros betét nagy segítség,de a belső ívnek így is kell a támaszték javaslom hát legközelebb használni azt.A cső egyenletes átmelegítése rendkívül fontos-ha a belső ívet túlmelegíted az könnyedén berogy, főleg ha kívül (a húzott paláston) meg hidegebb.Ez is mint minden csak tapasztalatot igényel,én is elrontottam párat mire ráállt a kezem.
Összességében igen impulzív a munkád-az meg különösen nagyon tetszik hogy te magad is érzed miben kell majd legközelebb ügyesebbnek lenni!Nálam most működik a 2.0 változat,de még mindig fogok változtatni-lehet hogy már én is csak a végleges lakásunkban.A rendszered működik,köszönöm hogy elfogadtad valahai meglátásaimat,és kérlek a mostaniakat is csak munka közbeni észrevételként kezeld.
T.:Gábor
Olvashattatok már nagyszerű blogokat a falevelekről mikor/mit/hogyan gyűjtsünk és hogyan tároljunk témában, ez a blog természetesen másról fog szólni. Csak nagyon szűken szeretném érinteni a gyűjtéssel kapcsolatos részeket, inkább a levelek akváriumvízre gyakorolt hatásáról, mérésekről és ezzel kapcsolatban lehetséges felhasználási módokról szeretnék írni!
A használt levelek: alma, cseresznye, éger, nyír, nyír (zöld), tölgy.
A mérés időtartama: 12 nap
A méréshez használt víz: 1,5 dl, 38 μS (~ 1°nk) RO víz, kiindulási pH 7,5 (majdnem 7,6, rég hordóban állt)
A mérés kisebb ingadozásokkal 23-24°C-on történt, közvetlen napfény apoharakat nem érte, mesterséges fénnyel közvetlenül világítva nem voltak, a szobából ráeső fény érte csak őket.
Minden pohárba 3 darab, nagyjából hasonló méretű levelet helyeztem (a nyírek talán kicsivel kisebbek), tehát a teszt 1 levél/0,5 dl vízzel zajlott.
A mérés eredményeinek összefoglalása táblázatban:
| pHóra | kiindulás | 20 óra | 50 óra | 77 óra | 223 óra | 290 óra |
| Alma | 7,5 | 7,3 | 7,6 | 7,6 | 7,9 | 7,9 |
| Cseresznye | 7,5 | 7,1 | 7,4 | 7,5 | 7,6 | 7,7 |
| Éger | 7,5 | 5,6 | 5,6 | 5,7 | 5,9 | 5,8 |
| Nyír | 7,5 | 7,5 | 7,7 | 7,8 | 7,8 | 7,8 |
| Nyír zölden | 7,5 | 6,9 | 6,4 | 6,2 | 7,6 | 7,6 |
| Tölgy | 7,5 | 6,7 | 6,8 | 6,9 | 6,9 | 7,0 |
| színóra | kiindulás | 20 óra | 50 óra | 77 óra | 223 óra | 290 óra |
| Alma | - | - | enyhe sárga | világosbarna | barna | barna |
| Cseresznye | - | nagyon enyhe barna | barna | barna | barna | barna |
| Éger | - | nagyon enyhe sárgásbarna | barna | sötétbarna | majdnem fekete | majdnem fekete |
| Nyír | - | - | - | - | nagyon enyhe olajsárga | nagyon enyhe olajsárga |
| Nyír zölden | - | - | zavaros | zavaros | nagyon enyhe olajsárga | nagyon enyhe olajsárga |
| Tölgy | - | nagyon enyhe olajbarna | világosbarna | sárgásbarna | sárgásbarna | sárgásbarna |
A mérés eredményeiről és a levelekről részletesebben:
Alma

Minden egyéb előtt fontos kiemelni: a levelek teljes bizonyossággal permetmentes (a szomszéd permetétől is!!) fáról származnak. Ha kételyed adódna az általad választott fa tisztaságában, mindenképpen válogass más levelek közül, rengeteg erdei/mezei/vízparti faj levele használható!
Színezőhatása az első 20 órában nem jelentkezik, a 3. napon kezd el előjönni és egy középbarna árnyalatnál megáll. A pH első napra csökken, majd nagyon enyhén emelkedik, némileg az eredeti szint fölé (2 független mérő eredménye is ezt mutatja, tehát nem mérési hiba). A többi levélhez képest (a nyírhez hasonlóan) merev maradt.
Cseresznye

Minden egyéb előtt fontos kiemelni: a levelek teljes bizonyossággal permetmentes (a szomszéd permetétől is!!) fáról származnak. Ha kételyed adódna az általad választott fa tisztaságában, mindenképpen válogass más levelek közül, rengeteg erdei/mezei/vízparti faj levele használható!
A tesztelt levelek közül ez "adta ki" összes színét leggyorsabban a vízben. Színező hatása közepes és már két nap után jelentkezik, a pH előbb enyhén esik, majd nagyon lassan és keveset, de folyamatosan emelkedik.
Éger

A tesztelt levelek közül a legerősebb színező és pH csökkentő hatással rendelkezik. A teszt időszak végére majdhogynem fekete vizet csinál. pH módosító hatása igen erőteljes és tartós. A mérés alapján feltételezném, hogy a tobozhoz hasonlóan magas csersavtartalma miatt az égertobozhoz hasonló hatásokkal rendelkezhet az égerlevél is, esetleg kicsivel csekélyebb mértékben.
Nyír és zöld nyír

Színező és pH módosító hatást a száraz nyírfalevél használatánál gyakorlatilag nem tapasztaltam. A zöld nyírfalevél használatát a crustahunter-en olvastam, javasolták sebesülések és tumorok esetén, illetve baktériumos és gombás betegségek kezeléséhez és megelőzésére. A zöld levél aktívabb is volt a vízben, már másnapra bezavarosodott és a pH is csökkent, a cikk szempontjából "sajnos", állataim szempontjából "szerencsére" élettani jellegű hatásait tesztelni még nem tudtam. A száraz levél akváriumban sokáig tartós, az ancik lassan, a garnélák minimálisan fogyasztják, viszont búvóhelynek és látványelemnek tökéletes tartóssága miatt. Mivel a pH-ra és a víz színére sincs különösebb hatással, sulawesi garnéláknál (és halaknál) kifejezetten előnyös lehet használata. Más levelekkel ellentétben, melyek ázás hatására egész puhák lettek, az almához hasonlóan merev maradt a zöld és száraz levél is.
Tölgy

A tölgyet nagyjából mindenki ismeri, algázók, csigák, garnélák kedvelik, vizet közepesen színezi és pH-ját enyhén csökkenti. Kicsit csaltam, mert a tölgy levelek korábbi gyűjtésből származnak, de mivel még voltak itthon, úgy döntöttem őket is beveszem a tesztbe.
Röviden összefoglalva (hatékonysági sorrendben):
- színezésre alkalmas: éger, alma, cseresznye, tölgy
- pH csökkentésre alkalmas: éger, tölgy, zöld nyír (indokolt esetben, zavarosodás miatt óvatosan!)
- etetésre alkalmas: itt még nem állítanék fel sorrendet, mert túl keveset teszteltem, van már némi tapasztalatom, hogy mit szeretnek jobban és mit kevésbé (2 féle levéllel próbálkozom egyszerre mindig), de a teljes "mátrixot" még nem sikerült végigpróbálni, várom a tapasztalatokat! :)
Ahogy legutóbbi faleveles cikkben Gábor tollából olvashattátok, itt a nagyszerű idő a gyűjtésre! A levélgyűjtés kiváló móka, mert amellett, hogy az ember a már többször elfelejtett fajokat újra megtanulja levél és törzs alapján felismerni, ahogy teli zacskókkal gyűjti a leveleket, időnként észreveheti a szomszédok arcán a megelégedést "Ugye, apjuk, én megmondtam, hogy ez a srác nem komplett, most épp szatyorba' hordja haza az avart"!
A bloghoz szükséges "alapanyagok" begyűjtéséhez én az optimálisnál kicsit korábban kezdtem hozzá - amint lehetőségem adódott. (Városból kiszabadulás minden alkalmát meg kell becsülni!) Ezért a fák nagy részén még zöld volt a korona, ahogy ezt a képeken is láthatjátok, tehát gyakorlatilag az első hullásból szedtem szeptember végén. A gyűjtött levelek köre sajnálatos betegség miatt ilyen szűkös, az erdőbe nem sikerült kijutnom, a ház kertjében és a kert végében csordogáló patak partján gyűjtöttem csak - a ház egyébként egy 500 lelkes falu szélén található, nagy forgalmú út vagy nagyváros nincs a közelben. Nem tudom túlzottan hangsúlyozni a blog kapcsán, hogy bár tipikus
kerti fákat is használtam, azok már tavaly is maximum tavaszi lemosó permetezést kaptak, idén pedig semmilyen vegyszer nem érte őket, tehát nagyon fontos, hogy KIZÁRÓLAG olyan esetekben használjátok ezen fák levelét, amennyiben biztosan tudjátok, hogy különböző vegyszermaradványok nem lehetnek benne!
Végül, de nem utolsó sorban nagyon köszönöm a motivációt az AME nagyrabecsült és aktívan fórumozó tagjainak, ha úgy ítélitek, hogy nem volt hülyeség a blog és lesz rá igény, jövök még hasonlóval! :)
A képek saját készítésűek, itt találtok továbbiakat, láthatjátok a folyamatot, ellenőrizhetitek az értékeket:
https://picasaweb.google.com/114704460708681888450/LevelAVizbeN
Jó halazást, levelezést mindenkinek!
T.:Gábor
A hazai falevelek akváriumainkban való felhasználása olyan távlatokat fog nyitni, mely még a legkezdőbb akvaristákat is arra fogja sarkallni hogy igenis használják őket! Használják mert áldásos hatásuk van, használják mert a legegyszerűbb csapvízben is kifejtenek sok jótékony hatást, és használják csak azért is mert remekül néznek ki az aljzatra süllyedten! Ezen felül a kicsit már "alámerültebbek" használhatják savanyításra és a víz manipulatív célú módosítására, sőt még a szállítási stressz kivédésére is sok esetben.
Az AM. 96. számában akkora cikk van erről ami hatalmasat kell hogy szóljon...ha megoldható lenne én mindenképpen kérném a cikk blogként való megjelentetését is itt a fórum cikkei között! Tudom van erre remény, sőt sok kép is jönni fog- én türelemmel kivárom ezt, és áhítattal fogom szemlélni a képeket, olvasni a szavakat!
Tegnap éjjel megkeresett egy nagyon kedves kollegina a FB-n...szeretne savanyítani, de szeretné ha a víz nem lenne barna- van megoldás! Egy ismerősömmé avanzsált külhoni kolléga szeretné ha nem kellene folyton attól tartania hogy nagyon mélyre zuhan a kémhatás- van megoldás! Egy garnélák iránt nagyon érdeklődő fiatalasszony szeretné ha vizében a levelek jól néznének ki, de csapvízben garnélázik, viszont jó lenne ha a garnélák tápanyagként is hasznosítanák a leveleket..erre is, sőt mindenre van vagy lesz megoldás kérem!!! Vagy mondjam a saját példámat: extrém színt szeretnék egy medencém alján levelekből, de több szempontot is figyelembe véve? A természetben van a válasz...mi páran azon fogunk fáradozni hogy a hazai levelekről minél bőségesebb és helytállóbb információk jelenjenek meg! Én egész biztosan a szokott csapongó módon tudom ezt csak prezentálni, de nagyon örülök hogy Toist szakmaisága ezt jól ellenpontozza. E témáról egyszerűen nem lehet eleget írni vagy beszélni...
Rendkívüli módon megtisztelőnek érzem hogy a cikkben saját leveleim is említve vannak- nagyon köszönöm! Ha lesz újabb írás e témában bizonyára számos meglátást és újabb ötleteket oszthatunk meg egymással...
T.:Gábor
Ha sikerül Mac-el beszélni jelezd neki hogy szeretném ha még adna neked pár darab vörös tölgy levelet is mérés céljából...de ezt adtam a mesterünknek is,talán van nála még.Nagyon sajnálom hogy elmulasztottuk az értekezést e témában a börze előtt,mert ha ezt megtesszük akkor a különböző földrajzi tájakról származó,de azonos leveleket is külön mérhetted volna!
Felajánlom a lehetőséget azonban:ha nem sikerül vagy akadályoztatva vagy az említett levelek elkérésében,én a lakásodra küldök a testvéreikből-szólj ha erre van szükség!
A száraz levelek tárolására is első osztályú a kartondoboz...ha tiszta minden további nélkül alkalmazható!
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.
T.:Gábor
Friss mérésem eredménye szerint ebédre a pH már csupán 6.28-6.35 közötti értéket mutat,így a tobozkák még a délután ki is kerülnek-nekem/és a halanak is/elég ez az érték.A víz színén alig tapasztalok eltérést...inkább nem is!
A konklúzióm tehát ez lenne:ha rendkívül lágy vízben használunk kémhatást módosító természetes anyagot/levelet,tobozkát/,akkor gyakran mérjünk-lehet hogy a víz már "kész is van",mielőt a szín számottevően változna!Ha kihagyom ezt a mérést akkor könnyedén lehet az az eredmény hogy a coryk nem ívnak-sőt van amely faj el is étvágytalanodik az erősebben savas vízben...
Még valami:ez azt is jelenti tehát hogy a tannin hamarabb oldódik ki mint a huminanyagok melyek a víz színéért felelősek vajon?Egészen nyilvánvaló-a porszáraz tobozkák valamikor éjfél táján szívhattak magukba annyi vizet hogy alámerüljenek,és máris savanyodott a víz!A tobozkát a magam részéről még bátran áthelyezném további ívató medencékbe-de erre most nincs módom..így mennek be egy nevelőbe ahol savanyítani már nem sokat fognak,de a víz kicsit elszíneződik-célom is ez!
Roppant érdekes hogy ennyire "dolgozik" ez a toboz..ha tebangot teszek be,szerintem az még csak mostanra merülne el.
T.:Gábor
Ui.:pandákat kísérelek meg ívatni-az ikráik első példányai már az ikráztató közegen van,de tudom hogy estefelé jön az igazi "roham".C.weitzmani-k is kikerültek egy medencébe-egyenlőre csak érdeklődnek a fiúk, a lányok meg fogadják a közeledést-hátha!
A levelek kapcsán már a gondolataimban is turkálsz!
Sanyi, a kisebb platánlevelekből hoztam, meg a tölgyek sem épp kicsik, de mondjuk a gyertyánhoz képest valóban sokkal nagyobb a platán. Valahogy majd csak közös nevezőre hozom őket!
Hogy legyen egy kis általános ötlet/infó megmutatom egy képen most épp hogyan szárítom és tárolom a leveleket (pince, megfelelő szárítóegység és hely híján, panelban).
Természetesen az újrahasznosítás elvét követve:
- a száradó levelek egy kiszuperált ventillátor "valamire még jó lesz" rácsain száradnak, a rács alatt vödör az esetleg lehulló élőlények helyben marasztalására
- a száraz levelek nagyon jól elvannak oldalukon feliratozott pizzásdobozokban (több nagyszerű felhasználási módjuk is van egyébként ezeknek a dobozoknak, vétek kidobni őket: akváriumszállításnál védőéleknek tökéletesek, horgászatnál ülőkének, kocsiban mindig hasznos tartani párat)
T.:Gábor
Kérhetek róluk még fényképet
Köszönöm mégeszer a tobozokat!
Toist várjuk a folytatást!
De bizony hogy "azok a lorcsik"melyeket tavaly júniusban kaptam tőled-de tulajdonképpen ez egy vegyes nagy raj most.Számoljunk csak:anno egy TP-n a Tűzhalasoktól kaptunk ajándékba,ezt V.Laci megosztotta velem-aztán a te példányaid a tavalyi "jövevények",és a mostani börzére Jocó barátom csak küldött négy csodapéldányt nekem...így most 19 lori várja hogy jól csináljam a dolgokat-a lányok már rendesen cseresznyemagnyi hassal várják a srácok felkérését!
Sokal nyugodtabbak a sötétebb vízben-nincs fejvesztett menekülés ha odamegyek az állványhoz,és nyugi van ha több a fény.Búvóhely van rendesen-de többen a légemelő megdöntött szivacsán élik meg a "beach feeling"-et,mások a levelek alól követik vizsla szemmel a mozgolódásom-legalábbis én azt hiszem.
A víz kristály tiszta...és most jövök egy adattal,amit tegnap ígértem:23 darab kisebb-nagyobb tobozka pergett be nekik 5 napja.A fényképen láthatjátok hogy a víz átlaghőmérséklete náluk most 25.2 fok,nos ezen a hőmérsékleten ezt tudta a tobozka 11-es vízben-a szín sem aggasztó!
De:egy másik ettől nagyobb-72 literes-medencében már más a a szitu-ott ivarérett Panaqolus-ok,és Peckoltiák szintén arra várnak hogy ráhibázzak arra amit ők szeretnének.
Hasonló mennyiségű tobozka melegebb-28fok-vízben erőteljesebb színt eredményezett,ugyanilyen savanyodás mellett!Az a víz viszont még lágyabb is mint amiről a képek készültek-tehát nincs mese gondolkodni kell!Toistnak hála a méréseivel okosabbak leszünk majd-én pedig kíváncsian várom hogy "égertoboz szüret" után mit tudnak majd az idei tobozkák?Ezek ugyanis tavalyiak-tehát nálad is,Macnél,Saluosinál,és a mesternél is tavalyi tobozok várnak a felhasználásra-használjátok egészséggel!
T.:Gábor
Csak nem azok a lorcsik
Igen tetszik az elhivatottságod-de nem terelgetlek semerre...csináld ahogy jónak gondolod,mindenképpen nagyon hasznos!!
T.:Gábor
Nos,van még itt egy dolog:mondod hogy RO-ban miért csináltad a méréseket,ez rendben is van-de kérdelek mi értelme lenne a sima csapvízre gyakorolt hatásnak a mérése?A világon semmi sajnos-ezek a természetes "kezelőszerek" csak lágy vízben működnek...igaz némely táblázat a 6nK-s vizet is még lágynak mondja,de tapasztalataim szerint ebben a levelek hatása már elenyésző.Kemény vízben csak a színező hatás fog érvényesülni...de tudod mit,csináld meg,igenis mérj rá
kérlek,az a tuti!
Írtam ezt nem is oly rég-ma meg mértem,hiszen végre-valahára már elkezdődött az idei év is számomra/beköszöntött az "esős évszak"..innen számolom még az évet is!
Tessenek rányitni a következő képre ha kérhetem-pár perces fotó!
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5945079037320132802
Magyarázat:ez egy 50 literes medencécske,dupla szivacsos cseh emelő üzemel benne,és loricariák vannak elszállásolva itt.Mint látható a kép alsó felén van nekik benn néhány bújóka is,ikrázási célzattal
Jelenlegi paraméterek:
-355 μS
-kH 5
-gH 11
-pH 6.57
Imádom az égertobozt-holnap némi vízfrissítést eszközlök,ha kéritek készítek képet hogy tulajdonképpen mennyi is került be...
Lorcsiéknak üzenem hogy lehet szaporodni bátran!
T.:Gábor
Tehát, amíg az eszköz megérkezik és a levelek száradnak, a tervezett listát tudom csak produkálni:
- bükk
- csertölgy
- gyertyán
- juhar
- mogyoró
- platán
- tebang
- tölgy (friss begyűjtés)
- szabadon választott levél a múltkori adagból (valószínűleg olyan, aminél nagyon hasonló méretek vannak)
De amint minden rendelkezésre áll, jön a következő adag!
Az a bajom, hogy tannint nem tudok mérni, pedig hasznos lenne... A vízlepukkantás/infúzóriák kapcsán igazad lehet, viszont nincs hirtelen ötletem arra, hogy ezt hogyan lehetne életszerűen mérni. A zöld leveleken kívül se most sem korábban nem találkoztam olyannal, hogy levéltől ilyesmi történt volna (hőmérséklettől függetlenül)...
Gábor!
Kérlek, ne érts egyet!
Bőséggel van mérnivalód,kísérletek tömkelege vár rád-nem leszek önző egy újabb kéréssel.Majd legközelebb;) Nem a mostani blogodat "mérlegelem",hanem ezen fellelkesülve kérem a következőt-képes vagy rá,ezért "adok több munkát".
T.:Gábor
Az alacsonyabb hőmérsékleten viszont az esetlegesen elérni kívánt tannin tartalom növelése sokkalta több időt vehet igénybe. Ez utóbbi mondjuk ívatáshoz elpszített víznél lehet fontos.
Azt az utat választottam, hogy egy levélre koncentrálva megfigyelem, hogy egyes halfajaim hogyan fogadják, netán fogyasztják. A össze-vissza raknék mindenfélét - ismerve magamat - összekutyulnám, hogy kinél mi, és miként fogadták. Így most ez a veszély nem áll fenn.
Nagyon köszönöm a leírt etetési tapasztalataid, ha lesz még további, oszd meg velünk kérlek!
A hőmérséklet kapcsán úgy vélem, hogy magasabb hőmérsékleten szimplán gyorsul a folyamat, valóban jó lenne egy teszt, de azt hiszem, hogy ezt nem a következő (hasonló) méréssel végzem, hanem egy másik téma lesz. A padló és a szekrény teteje közötti 4-5°C különbség már talán elegendő méréshez, itt viszont tényleg nagyon fontos, hogy teljesen azonos mennyiségek kerüljenek be, sőt itt azt hiszem egyetlen faj, a lehető legtökéletesebben azonos leveleit fogom egymás mellett használni.
Gábor!
A zöld levelek kapcsán: ha nem tévedek, a crustahunteres cikk _zöld_ és nem zölden szárított levélről beszél, az általam használt levelek gyakorlatilag frissek voltak, max 1-2 hetet száradtak (egyedül ezekből nem használtam még egyébként akváriumban).
A használt levelek kapcsán ezt írod: "Áldásosnak gondolnám azonban ha megadnád hogy mennyi levelet teszel vízbe,és mekkora az átlagos nagyságuk-ez is számít!"
én meg a blogban ezt írtam: "Minden pohárba 3 darab, nagyjából hasonló méretű levelet helyeztem (a nyírek talán kicsivel kisebbek)" A képeken 3 decis poharak vannak, ez alapján nagyjából tippelhető szerintem a méret, de legközelebb tényleg mérni is fogom!
Úgy látom kicsit önzőre sikerült a következő mérési tervem, mert már kezdem látni, hogy az okozza az eltérést a következő mérés helyes lefolytatásával kapcsolatos gondolatainkban, hogy magunk hogyan tartjuk halainkat. Nálam a törpe gömbhalak kivételével mindenki csapvízben van, ahogy szerintem az akvaristák nagy részénél, ezért gondoltam, hogy ez még érdekes lehet párhuzamosan a leginkább "reakcióképes" vízzel. Nyilván sokan használnak hozzád hasonlóan kevert vizet is, különösen páncélosharcsákkal és pontylazacokkal foglalatoskodók, ezért már töröm a fejem, hogy lesz feles is (de ehhez már biztosan kell még RO vizet és poharakat beszereznem
Az időtartamot nem véletlenül hagytam ilyen hosszúra. A hozzád hasonló rutinos rókák és gyakorlott "levelező-szakos" halak elhiszem, hogy 2-3 nap alatt elpusztítanak mindent, de engem különösen érdekelt, hogy mi van, ha tovább benne marad. 5 nagyobbacska anci és egy szép adag garnéla nálam is letakarította a kiázott cseresznye levelet 3-4 nap alatt, azonban a nyírlevelek csak most kezdenek elfogyni (még van köztük majdnem teljesen ép), pedig lassan 3 hete vannak vízben. Ha valaki nem kifejezetten csak etetési/pH módosítási céllal, hanem díszítő/bújkáló jelleggel szeretné használni, vagy etetési céllal, de nincsenek hozzászokva a jószágai, szerintem fontos tudnia, hogy hosszú távon mi történhet a vízzel, ha bent maradnak a levelek... A kezdeti mérési sűrűséget tervezem egyébként növelni és köszönöm ezzel kapcsolatos megerősítésedet, a rengeteg munka miatt mostanság alig vagyok otthon és sokat rohanok, azért sikerült ilyenre.
A merülés olyan nagy mértékben függ a vízmozgástól, hogy kicsit kételkedem mennyire lenne hasznos infó, de még egy paramétert már nem nehéz felvenni.
Természetesen abban teljesen egyetértek, hogy a legéletszerűbb az lenne, ha egymás mellett lenne egy sor akvárium (mostanra a mérési tervek alapján nagyjából 30 db), mindegyikben valós körülmények és egy kontroll akvárium levelek nélkül, így mérhetnénk mindent. De pontos lenne az értékünk? Máshogy kérdezem: sokkal pontosabb lenne az értékünk? Aligha. Nem hiszem, hogy be kell mutatnom az esetet, amikor két elvileg tökazonos akváriumban máshogy nőnek/viselkednek a halak. Csak egy kicsivel több táp, csak egy kicsivel eltömődöttebb porlasztó, pár centivel rövidebb cseh átemelő és máris más lesz az oxigénbeoldás és CO2 kivitel, máris más lenne az "alap pH". Minél több tényezőt teszünk be a rendszerbe, a mérés annál életszerűbb lesz, viszont annál több módosító hatás teszi pontatlanabbá és kevésbé összehasonlíthatóvá az értékeket. De kérlek bátran ne érts egyet, és fejtsd ki, ha nem értesz egyet!
Aranyat ér a visszajelzésed a cser levéllel kapcsolatosan-vajon miért vagyok olyan magabiztos mikor azt mondom hogy nálam az RC-k kiirthatatlanok?
Sok sikert:Gábor
Amit még érdemes lenne megvizslatni, a hőmérsékleti tényező. Mint írtad, 23-24 Celsius fokon folytattad megfigyeléseidet. Ugyanakkor vannak olyan vízi élőlényeink, amelyek ettől eltérő vízhőmérsékletet igényelnek.
Nálam - csak példának okáért említem sajátjaimat - a Procambarus clarkii 20, míg a Guppyk 27 fokos vízben vannak, de ugyanakkor egy diszkosz baba 30 vagy annál magasabb hőmérsékletű vízben honol.
A TP-n sok ajándékot kaptam Gbortól, amit ezúton, ismételten nagyon szépen köszönök!
Eddig csak töredékével sikerült megismertetnem kis barátaimat, de eddigi tapasztalataim a következők:
Bendőcske (P. clarkii) imádja a kocsánytalan tölgy levelét.
Az RC-k és Sakurák a cser levelet szinte azonnal lerohanták, és az 5 centivel odébb fekvő tölgyre addig rá sem bagóztak, míg tartott a cser.
A Haplochromisoknak édes mindegy mit teszek be, azok egyforma lelkesedéssel matatnak minden levélen, de csak akkor, ha már 2-3 napja benn van a levél.
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.
Egyébként természetesen az egész táblázatot oda-vissza kiértékeltem magamban.A zöld levelek azért is zavarosítanak mert igazából őket etetésre szánják a spájzolók,közben tehát fogynak rendesen-viszont a bennük lévő cukrok,nedvek stb mind beleszáradnak-és bomlanak ha úgy sikerül.Erről talán írtam is a blogjaim valamelyikében.Nem kívánom befolyásolni természetesen a dolgot,csupán magyarázom hogy én miért a szárazat gyűjtöm.
Anno a levelek területének mérése bennem is felmerült,de a tömeg könnyebben kezelhető szerintem.A 0.1gr mérési érzékenység durva lesz majd meglátod...de akár el is hagyható a tömeg mérése,nem gáz!Áldásosnak gondolnám azonban ha megadnád hogy mennyi levelet teszel vízbe,és mekkora az átlagos nagyságuk-ez is számít!
Köszi hogy megméred a csertölgyet is!
Térjünk rá a mérésekhez használt vízre:tökéletesen értettem hogy miért RO-ban mértél,valóban így jön ki markánsan a különbség a levelek között,DE:használ valaki tiszta RO-t ívatáshoz,tartáshoz?Egészen ritka lehet..én még hallani sem szeretnék róla,ez egy
természetben soha elő nem forduló "anyag".Csak azért szerettem volna ha gondolataidat terelgethetem,mert sokkal gyakoribb az általam emlegetett jellemzőkkel bíró víz-és bizony sokszor használjuk tartásra-tenyésztésre is.Azonban tudom hogy még "kicsit ficánkolsz a szákban",ezért rákérdezek:a tannin kioldódása folytán magad is láttad hogy a víz színe is változik...és hosszabb idő markánsabb elszineződést okoz!Túl azon hogy az általad választott idő intervallumot ésszerűtlenül hosszúnak érzem még lenne észrevételem...de szólok hogy csak a használhatóbb végeredmények elérése a cél!
Tehát szerintem elegendő egy hét időtartam-közben vagy vizet cserélünk,vagy leveleket...Czet bátyám nálam járva elhűlve hallgatta hogy 2-3 nap után a medencéimben már csak az erezet maradt.Ez csak tartó medencékre igaz-egy cory ívatóban sosem lesz ilyen "tünet".De:ha lágy vízben mérsz-nem nullásban-a kioldódás intenzitása is számít,és a közben tapasztalható színező hatás is-kérdés hogy a különböző levelek így hogy dolgoznak?Nyilván pl az égernél sosem lesz fekete a víz,hiszen eltávolítjuk a levelet amint megvan a kívánt kémhatás-de mi a pálya a tölgylevéllel például?Elmondom én neked
Kettőnk között szólva én imádok mérni-nem ezzel van a gáz,hanem a halakat szeretném gyengédebben befolyásolni-és ezért sem használok savakat sosem.
Nos,van még itt egy dolog:mondod hogy RO-ban miért csináltad a méréseket,ez rendben is van-de kérdelek mi értelme lenne a sima csapvízre gyakorolt hatásnak a mérése?A világon semmi sajnos-ezek a természetes "kezelőszerek" csak lágy vízben működnek...igaz némely táblázat a 6nK-s vizet is még lágynak mondja,de tapasztalataim szerint ebben a levelek hatása már elenyésző.Kemény vízben csak a színező hatás fog érvényesülni...de tudod mit,csináld meg,igenis mérj rá
kérlek,az a tuti!
Beszéljünk arról hogy milyen körülmények között lenne ideális szerintünk a méréseket végezni ha nem bánod...értem ez alatt azt hogy kell-e levegőztetés,legyen-e sodrás a vízben?Látod én ragaszkodnék ahhoz,hogy a valóságos felhasználási körülményeket szimuláljuk-élőlények nélkül persze.
Ha hamarabb kapcsolunk lett volna lehetőség még arra is hogy veled párhuzamosan én is mérjek más leveleket,terméseket,sőt két fajta tőzeget is...most már sajnos ez a hajó elment,mert éppen készítem elő a 12.-én nálam bekövetkező esős évszakot-minden állvány rogyásig rakva,hely egy centi sem:( Pedig de szerettem volna megtámogatni a dolgot én is néhány adattal...
István filózgass el a gondolataimon,de igazából az lenne a szuper ha sokan elmondanák mit tartanának jónak,hogy csináld!Bárhogy is lesz a méréseid használhatóak például számomra,dehát én nem tegnap merítettem el az első levelet...
Hopp,még valami!Nagyon hasznos lenne ha a táblázatba majd azt az adatot is bevezetnéd hogy melyik levél mennyi idő után merül alá-igen markáns különbségeket tapasztalok!Azon lennék hogy a majdani táblázat az eddigi létező legjobb legyen-tényleg nézd el ha sokat agyalok!
T.:Gábor
Sanyi, a tanulópénzt megfizettem, azóta a szemem fényére kevésbé vigyázok, mint a mérőre! (nem tudom nézted-e a képeket, az utolsó mérések előtt a leveleket elrendeztem, a mérőt pedig beleengedtem és csak egész kicsit mozgattam meg némi beállási idő elteltével) A platánra beneveznék, ha nem sikerül gyűjteni, a tőzeg most nem "játékos" (gondolkoztam rajta, meg az égertobozon is, de most inkább levelekre koncentrálnék), tölgy biztos lesz, nem hordom el a yellowk és bluek elől!
A grammozásnak nem nagyon látom értelmét, de a kedvetekért következőt csinálhatom úgy, nem nagy fáradság (nekem is van 0,1 g osztatú mérlegem)!
Gábor! Pont tegnap beszélgettem párommal, hogy milyen fogásban reménykedjek (off: a domolykókon és halványfoltú küllőkön kívül
A zöld levelek kapcsán nem tudom megfigyelted-e: a zavarosodással egy időben leesik a pH, majd ahogy a zavar valamennyire letisztul és enyhén besárgul a víz, a pH is visszamászik... Nekem szerencsére minimális betegséggel volt dolgom az elmúlt ~15 évben (szinte csak hőségből és szerencsétlen balesetekből kifolyólag volt pusztulásom), ezért nincs túl nagy tapasztalatom ilyesmiben, de akár azt is el tudom képzelni, hogy a zavaros/pH csökkenéses időszakban "hat" a levél. De ez tényleg csak szimpla teória, bízom benne, hogy a "zöld leveles kollega" megmondja majd a frankót!
Javaslom hogy a mérések "életszagúbbá" tétele érdekében ne tiszta RO-ban,hanem 90-120 μS vízben történjenek.Jól tudom hogy így nem lesz olyannyira savas a víz...
Nagyon szépen kérném hogy terjedjen ki a mérés a csertölgy leveleire is-tanulságos lenne talán!
T.:Gábor
translate.google.com/translate?u=http%3A...bb=1&ie=windows-1252
....érdemes megnézni az oldalon található cikkgyűjteményt. Remek.
Örülök hogy segíthettem! Tudod a ph mérő mérésre és nem kevergetésre való, bár néha Én is arra használom
A folytatéshoz, tudok adni zölden szárított tölgyfalevelet, egy kis novobal tőzeget, illetve Szelidi tó mellől szedett óriási platánlevelet és kérget.
Ha veszek végre elemet az ékszermérlegbe akkor akár 0,01 g pontosággal ki is lehet mérni az egységnyi vízbe kerülő faleveleket.
Mivel lassan több mint 1 hónapja senki nem rukkolt elő semmilyen hasznos bloggal, én sem teszem. :) Csak egy kis kényszer szülte sürgős tavaszi barkácsról lesz szó, mely remélem mosolyt csal néhányak arcára! A blog alcíme: Kamasaki etetőautomata.
Bizonyára többen használtatok már automata etetőket távollét miatt, tőletek előre is elnézést kérek! A múlt heti hosszú hétvége alkalmával terveztem az Eheim 3581-esem első éles bevetését. Nem készültem túlzottan az alkalomra (se frakk, se virág), gondoltam nem lehet az olyan bonyolult... Kibontás után szembesültem vele, hogy ezek az etetőautomaták nem arra vannak tervezve, amire én használnám őket. Miért is?
Kifejlett halaink normál esetben gond nélkül kibírnak 1-2 hetet, az etetőautomata használata számomra csak ivadékoknál logikus. Az ivadékok apró táplálékát azonban folyadékban oldva lehet és érdemes bejuttatni a vízbe. Itt érkeztünk el a konfliktusponthoz: az etetőautomaták csak száraz táp bejuttatására alkalmasak. Mivel a néhány napos mézgurámi ivadékok éhségérzetét cseppet sem érdeklik az ilyesfajta korlátozások, a rendelkezésemre álló 1-1,5 órában elő kellett rukkolnom egy használható megoldással.
Először is meg kell vizsgálni milyen módszerrel etet egy ilyen automata: beállított időpontban a kosarat elforgatja, ezáltal az akváriumba szóródik a tartályon szabályozott rés méretével arányos táplálékmennyiség. Első ötletem az volt, hogy a tartályon belül egyfajta arkhimédeszi csavart alakítok ki, így az egyenletesen eloszlatott folyadék forgásonként kerül előre. Az ötletet gyorsan elvetettem, miután a kosár belső kialakítását jobban szemügyre vettem: a megfelelő belső sablon kialakítására és rögzítésére bizony nincs idő! Akkor vegyük le a kosarat:
itt láthatjuk a forgató kart. Nem is olyan rossz... Át kéne alakítani a forgató irányú mozgást húzássá, mi több tekercseléssé.. ezaz! Szerencsémre a horgászatot is hobbijaim között tudhatom, így innentől az út szinte egyenes volt: kell valami amit a forgó részre tudok illeszteni. A téli időben szekrényben szomorkodó horgászládámhoz fordultam és máris előkerült egy régi spulni damil, a spulni pedig "sérüléseket szenvedett" eképpen:
Hogyan is kéne folytatni? A damil tekercselésével valamit húzni kell, amiről az üveg széléhez érve beeshet a nevelőmedencébe az előre kiporcíózott feloldott eleség. A húzott dolog azonban nem lehet túl nagy kiterjedésű, mert az első feltekeredése után a továbbiaknak is minél biztosabban kell a spulnihoz érkezni... Fogtam hát pár kartondarabot, bevágást ejtettem a két végén, áttekertem rajta a damilt és miután megmértem, hogy egy fordulat mennyi damilt teker fel, rögzítettem őket egy-egy darab szigetelőszalaggal:
A bejuttatáshoz műanyag kupakokat (már megint a pet-palack! :) ) szemeltem ki, de természetesen mielőtt magára hagytam volna a szerkezetet, teszteltem is egyet. A teszt tapasztalatait felhasználva biztosítékként egy darab műanyag "öntetes tálkából" (valamilyen ételkiszállító cég "mellékterméke") köpenyt készítettem a spulni és az etető közé, hogy a mellécsévélt damil nehogy sokkal rövidebbet húzzon, mint kéne:
Kapott még egy kis szigetelőszalagot, hogy pofásabb legyen, nameg jobban tartsa a damilt :) A biztonság kedvéért az utolsó "vonószem" távolságát is annyira csökkentettem, hogyha az utolsó előtti után még egy kicsit teker, már behulljon a kupak. Innentől egyszerű volt a dolog, felállítottam a kupakokból készült libasort, beléjük porcióztam a tojássárgájás/rotatoriás keverékeket, beállítottam az időzítőt, majd izgultam villámtákolmányom sikeréért. Bár fentebbi képeket és leírást elnézve én magam sem mertem volna sokat tenni a rendszer működésére, visszatérve mindhárom kupak a vízbe pottyanva, a gurámik pedig úszkálva tudatták velem, hogy bár barkácsolni se szépen, se jól nem sikerült, a célnak azért megfelelt!
(A képeket természetesen csak utólagosan tudtam elkészíteni, akkor nem volt rá időm, ezért mutatnak már helyenként előre többet, mint amit a szöveg tartalmaz)
Jobb barkácsolást mindenkinek! :)
toist
Tippjeim:
- PC ventillátor,
- jégakku a számára készített hungarocell dobozkába fektetve.
A mozgóágyast átgondolom-főleg azt hogy nekem kell-e ilyen,vagy a nagyszerű biológiai hatásfokra bízhatom magam?Az utóbbira hajaznék,de még nem vagyok semmiben biztos.
T.:Gábor
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.
Természetesen ennél az esetnél a kinézet volt a legutolsó szempont a szükség és az idő szorításában, de nyilván általánosságban a használhatóság házi megoldásoknál nálam is jóval előrébb helyezkedik el a kinézetnél (ez néhány, gyárban készült megoldásról már nem mondható el - ld mikroméretű szivaccsal ellátott belsőszűrők, ahol a szivacs még az apró kamrát sem tölti ki).
Nagyon örülök, hogy megemlítetted a napokig álló tojásmix-szel kapcsolatos ellenérzésed! Én is csak azért mertem alkalmazni, mert egyrészt egy 100 literes akváriumban (félig töltve) vannak egyelőre az ivadékok, számos csiga és garnéla társaságában, plusz korábban már próbáltam, hogy mit csinál hűtés nélkül egy ilyen mix napok alatt és nem buggyant be jelentősen. Nem állítom biztosan, hogy minden halnál működhet, a mézgurámiknál abból a szempontból biztosan jó, hogy az első időkben annyira aprók az ivadékok, hogy ha az eleségen felszaporodna a papucs/rota, az is nagyszerű táplálék lenne nekik. Amúgy nagyon érdekes kérdés és várom az ötleteket/tudást annak kapcsán, hogy hogyan lehetne tartósabbá tenni a feloldott eleséget (por, tojássárgája, esetleg apró fagyasztott eleség)? Arról se nagyon találtam infót, hogy hogyan csinálják ezt a gyártók, mert itt van pl a JBL NobilFluid, ami eleve folyadék formájú eleség (90% víz, 10% artémia + vitaminok), viszont nem látok rá sehol utalást, hogy mivel érhetik el, hogy "tartós" legyen, de igazán érdekelne!
Mary!Örülök, hogy eljutott hozzád és tetszett a leírás! (Elnézést, hogy nem küldtem el, bíztam benne, hogy sikerült az oldal bugját megkerülni, de ezek szerint nem az volt, amire gondoltam!) A házilag készített megoldásoknak mindenképpen megvan az a nagy előnye, hogy elkészítésük közben is tanul az ember, s ha elég jól csinálja még igazán tartósak is lehetnek, plusz ott a lehetőség a folyamatos tökéletesítésre. Ahogy Pasa szokta mondani "egy akvaristának mindenhez kell értenie"
Ugyan Mac...úgy vélem a barkácsolás akkor teljesedik ki ha más is élvezheti annak gyümölcsét-ez lehet egy írás,lehet akár materializálódott tárgy is.Biztos vagyok benne hogy a segítőid is legalább annyira élvezték a munkát mint én-segíteni öröm!A barkácsolás nem szükséges rossz...van amit el sem érhetünk a boltokban,vagy ha igen annyit kellene utánajárni ami erősen megkérdőjelezi az adott eszközre fordított anyagi ellenértékét.Nem azt mondom hogy barkácsoljunk légpumpát,vagy gányoljunk valamit amit olcsón is elérhetünk...de akár azt is!
Jani bátyánk-Szőke Jánosunk-egy évvel ezelőtti találkozásunkkor elmondta hogy ő bizony egy hűtő kompresszorát használja évek óta teljes megelégedettséggel-sőt leleményesen még a levegő fűtését is megoldotta!Ahogy mesélte a dolgokat szemeiben tűz gyulladt-akkor értettem meg hogy sokunknál a hobbi része ez is.
Valóban nem a külcsíny számít első körben...mint mondtam majd csinosítjuk ha állandóra kell.Számomra hihetetlen öröm ha olyat készíthetek amit haszonnal alkalmazhatok a hobbiban.Mostanában egy mozgóágyas szűrőn agyalok,amit nem a megvalósítás nehézsége,hanem a szabadidőm hiánya késleltet.Roppant kíváncsi lennék majd a működésére,és a vízben mért paraméterekre is..
Cseh emelők....:)Mátéfi és Killer nem is sejtik hogy máig menyire élvezem a használatukat,és hogy még most is módosítani fogom.De a legfontosabb:jött az éves villanyszámla elszámolónk!Lehet tippelni mi volt a hatása annak,hogy jobbára átálltam levegős szűrésre,és a sok motoros szűrő nyugdíjba vonult...a feleségem is örült neki-én nemkülönben;).
Utolsó gondolataimmal egyik célját is megjelöltem a barkácsolásnak:költségcsökkentés azért,hogy a hobbi szinten tartható legyen,sőt,fejleszteni is lehessen óvatosan.
T.:Gábor
Amíg anyám anno ki nem dobta az összes szerszámot - temérdek volt!!! - addig magam is mindent megcsináltam. OK, villanyszerelési munkáktól hideglelésem van.
Viszont imádom olvasni/nézni amit Ti készítetek, mert úgy gondolom, hogy a leleményesség (a türelem mellett) nagyon fontos egy akvaristánál.
Egyetértek Gáborral, hogy a funkcionalitás a fontos, nem pedig a szépség. Nekem nagyon tetszik, ahogy töprengésed fonala átívelt a másik kedvenc időtöltésed felé, ahol végül megoldást találtál.
Gáborom, imádom minden egyes légemelőt, amit készítettél nekem! És imádom a levegőrendszert, amit Pasa állított össze, és imádom az állványt, amit Sanyival és Rékával raktunk össze.
Ki nem állhatom, ha valami tökéletes! Kisebbségi érzésem támad tőle.
Barkácsolásnál nálam sosem szempont a kinézet-a cél elérése számít!Ha a villám módban elkészített "bármi" működik,akkor az úgy,abban a formában megy egy ideig-lehet mindvégig!
Nem-egyáltalán nem az udvariasság volt az indíték-leesett az állam hogy milyen ötletes voltál,és milyen frappáns a megoldás!Igaz némi ellenérzésem azért van a több napig a kis kupakokban álló tojás sárgája mix-el kapcsolatosan,de elgondolkoztam:nekem is lesz nyár,én is szeretnék menni néha napokra valahová a vadonba pecázni..de mi lesz ha pont akkor van ivadékom?
Bármiféle barkács megoldás engem érdekel...ha most elküldenék egy fotót neked a pincénkben lévő állapotokról,láthatnád hogy rendkívüli időhiányban szenvedő,de nagyon barkácsolni szerető ember vagyok.Rend az sosem volt ott...de mindent megtalálok!
Te-azok a légemelők nekem nem hiszed el,de nem tetszettek már elküldésük pillanatában sem..én csináltam,én láttam minden egyes négyzetmilliméterét..és én tudom hogy egyáltalán nem tökéletesek.Tuti biztosra veszem hogy minden barkácsoló a saját kreálmányát nagyon keményen véleményezi-pedig mások szemében lehet hogy rendkívül jó,és még tetszik is!Úgyhogy nyomassál minden olyat amiről azt hiszed hogy nem tetszik...valakinek biztosan megfelelő lesz,te pedig az eredeti használata közben bizonyosodhatsz meg róla hogy az bizony úgy jó ahogy van!Nem dizájnerek vagyunk mi kérem...téved aki azt hiszi bármiféle megfelelés kell egy magunk által alkotott dologhoz.Én szeretném ha még a legalapvetőbb munkákat is láthatnánk!
A kis kütyüd jó!
T.:Gábor
Érdekes ha itt bal oldalt kattintok a témára nem jelenik meg,ha jobb oldalt a kiemelt blogok alatt akkor olvasható a teljes blog.
Köszönöm hozzászólásod és remélem nem az udvariasság volt az értékelésnél a fő szempont!
Automata etetőt -15 év akvarizálás után- én is most akartam először használatba venni (ezért is ért meglepetés), pont azért, amit az időbeosztás kapcsán írsz. Az ivadékokat 2-3 napnál hosszabb időre soha nem hagynám etetés nélkül magukra -1 hónapnál fiatalabb ivadékot még 1 napnál hosszabbra sem- és bár párom nagyon toleráns bolondériám kapcsán, azért szeretném, ha 1 hétre fel tudnám magam szabadítani a nyáron és ez idő alatt sem kéne folyamatos helyettesítést kérnem az etetésre... Persze mindez addig működik, amíg az etetőautomaták száma legalább annyi, mint az apró ivadékokkal teli akváriumok száma.
Mary, nebula!
Nem nagyon tudom, hogy mi lehet a gond, mindenesetre levettem az "előzménytörő" vonalat, így elvileg a teljes blog megjelenik már a BlogAM pont alatt... (Félek így kicsit túl nagyok lettek a várakozásaitok, remélem azért senkit nem ér nagy csalódás
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.
Én az életben nem etettem még automatával-de tudod néha az időbeosztásom éppen ezért forszírozott!Nagyon jól mondod:a legkisebbekre kell a legnagyobb gondot fordítanunk,és mit tegyen az akvarista ha mégis ki kell hagyni a pár etetést?
A dolgot megoldottad...nem is rosszul!És ugyan már,ne minősítsd a munkádat-ez a megoldás tutira jobban teljesített,mint némely "hivatásos" etetőautomata!Jelzed hogy mi volt a kiindulási alapod,és milyen eszközökkel valósítottad meg-nekem tetszik!
Horgásztársi üdvözlettel:Gábor
Hogyan építsünk alap cseh átemelőt nagy lelkesedéssel? Erről fog szólni ez a rövid blog, képes barkácsrovat jelleggel! Előre szólok: túl sok újdonságot és elgondolkoztató részt sem fog tartalmazni, de ha legalább 1 társunknak kedvet csinál egy építéshez, már megérte megírni!
Úgyis erősíteni kell az algázós vonalat, egyedül nem bírom.
Haloda..ugyan!
Mindössze négy kisebb állványon van cirka 1200 lityi vizem-és szinte kizárólag corykkal-ancikkal foglalkozom!Talán az lehet megtévesztő,hogy sokat "szónokolok"...ezt a szenvedélyes hobbiszeretet okozza,meg a tudásvágy.Bár megvallom anno beszereztem a haloda felülvilágítós ablakaihoz szükséges 30m2-nyi edzett üveget..ez máig érintetlenül várja a szebb időket.Bár tervezem még egy állvány beüzemelését az előtérben-de..szóval hasonlóan mint nálad is.
Mindenesetre szivesen látnálak benneteket-a tavaszig kimozdulni sem lesz esélyem-és megvallom éppen ma szereztem be nektek is egy 16-os hidraulika cső darabkát a cső bővítéséhez;)!Vannak terveim arra az időre amit itt fogtok tölteni...és mind akvarisztikai,amolyan vidéki lakás adta lehetőség.Pl. mit szólnátok ha ameddig itt vagytok egy szabadtéri üstben kifőznénk nektek pár ágat,vagy gyökeret?:)Biztos nagyobbak elférnek mint a panelkonyhában...Ilyen vagyok..segíteni szeretnék!
Sera pumpával kapcsolatosan elgondolkoztattál..és igazad van:az általad említett dolgok is okozhatják!Én anno kicsit megtuningoltam annyiban a pumpát,hogy a kivezető csöveket ledrótoztam-nézd csak vissza a képet!Nálam a megtörő kivezetések mellett szépen sziszegett a levegő...annak pedig minden literje drága kincs!
T.:Gábor
halőrxxl: nagyon kedvesek felajánlásaid! Sanyiék már hétvégén említették a látogatást, mindenképpen örömmel megnézném én is valamikor halodádat - őszintén szólva pár hónapja keresztül is mentem már kis faludon Ózdra menet, szóval az utat már tudom!
sandorfipeter: sok sikert az építéshez!
Akkor egy klónt kérjük, az etelon maradjon meg nállad.
Köszi, de részemről így is jól működnek az átemelők, ne fáradj miattam, majd legközelebb jobban figyelünk.
A betét egy nulla értékű csődarab,a sablont magamnak egy félóra alatt klónozom ha még kellene majd.Most Mac dolgain fogok vele hajlítani,a sajátjaim pedig már részben elkészültek a még nem létező állványaimra is...
Örömmel venném ha megutaztatnátok-tudom hogy olyan helyre kerülne ahol megbecsülik,és nem kacatként végzi.
Megismétlem a múltkori ajánlatomat:észleltem hogy Toist jelezte a kamra külső burkolatának elhibázott összeállítását nálatok...ezért ha kéritek én elkészítem nektek ismét-hiszen Mac-ét amúgy is készítem:),az időmbe pedig bele fog férni!Utálnám ha egy darab kihasználatlan 25-ös cső itt fetrengene nálam.... tehát szólj hány darab kell neked,és Toistnak!
T.:Gábor
A betétet köszönettel elfogadjuk, de ha a sablonodat odaadod Te mivel fogsz hajlítani?
Nagyon rendes vagy a sügérekkel kapcsolatban...de jobban szeretném ha nálad növekednének tovább,ugye nem gáz?
Mivel Toist kolléga blogját sajnos kissé offoltuk
Időpont még távlati..de valóban szándékomban áll a nektek nyújtandó segítség.Toist a blog végén jelezte hogy a kamrákat kissé fordítva ragasztottátok össze
Javaslom hogy időben beszéljük majd meg-és a továbbiakat privátban,ne offoljuk a blogot!
T.:Gábor
Nagyon szívesen megyünk. :)Kíváncsi vagyok a halaidra, meg a családodra!
Amikor megyünk lehet egészen véletlenül nálam lesz néhány kakadu törpesügi
Toist vasárnapig nehezen elérhető, valahol nyaralnak.
Azt te is tudod hogy mivel így tetted bele a szivacsba,nem a leghatékonyabb a szűrés.De megoldás amit a blogban láthatsz-én a későbbiekben javaslom a szivacstartó adapterekkel való bővítést!Ha szeretnéd el is készítem neked....
Isteni lenne ha ti is lejönnétek!Toist mestereteket is invitáltam már...Mac jelezte hogy szeretne barkácsolni is:)Valószínűsítem hogy október vége felé lenne jó az időpont,hiszen szeptemberben valószínűleg hullára leszünk terhelve a melóhelyen,okt.közepén pedig TP.Bocsi az offért,de azt szeretném ha Toist is itt olvashatná...A mesterrel már beszélgettünk a témáról,de még nincsenek tisztázva a dolgok-sőt még nekem is szerveznem kell egy találkozót az ő régi itteni ismerősével.
Meg fogtok lepődni...egyszerű lakásunkban egyszerűen hobbizom.A halak viszont..na majd meglátod!:)Jelzem:pár albínó paleatus szeretne nálatok új otthonra lelni..
T.:Gábor
Venni kéne tapadókorongot mert sajnos csak ebben állítóta be a magát a többiben nem
23-24 villanyszerelési csővel "kifurtam" a szivacsot, és egyszerűen ráhúztam a cseh emelőt, ami kis beömlő csonk miatt benne marad. Lehet hogy mellete egy kis víz beszökik, de nem volt sok választásom mert ezek már működő kifurt szivacsok voltak.
Beszéltem Rékával róla, ha van lehetőség rá szívesen meglátogatunk benneteket! Mikor induljunk
De végül ahogy továbbolvastalak örömmel töltött el az hogy a légemelő magát állította be..:)Még egy jó pont számukra:woohoo:
Gyerünk..szeretném látni hogy te hogyan oldottad meg a szivacs csatlakozást!A téma olyannyira érdekel még ma is,hogy elnézésed kérem ha kicsit bizalmasabb vagyok a postjaimban...Mac-el fogok küldeni nektek gumicsövet a hajlításhoz...nem új,de használható még vagy ezer hasonlóhoz;)!Vagy....gyertek le ti is a pároddal-legalább kedvet kaptok a gyermekzsivajhoz
T.:Gábor
Nálam így üzemel a cseh átemelő
A képen látszik mekkora vízmozgást produkál. Azóta fogat magát és felemelkedett szivaccsal együtt, a legideálisabb pozícióba, úgy hogy a kiömlő résznek a 2/3-a vízen kívül van.
Még egy adalék kissé vájtfülűbb kollégáknak,és egyben a magyarázat is amiért én mégis hajlítom:maga a hajlítás rádiusza befolyásolja a vízhozamot..minél kisebb az ív,annál kevesebb a hozam-vagyis kissé ront a hatékonyságon.A szóban forgó ív viszont valóban nem rossz-ha gondoljátok ne bajlódjatok a hajlítással!Én kísérleteztem az ív rádiuszával ez az igazság....meg valahogy így jobban tetszik.:)De akár docendo discimus....
T.:Gábor
egy villanyszerelő
Sok sikert hozzá,és várom a teszteredményt.Nyilván fizikailag a belső lenyomja majd..de biológiailag??
Persze hogy az afrikaiak is sokfélék..de tudod hogy "máshol" ha valaki sügerezni szeretne,akkor minden aki kevés a közönségnek-a szűrés pedig minimum 8-10-szer keverje át a vizet.Nem akarok agyaskodni..de volt tapasztalatom afrikaiakkal még igen anno.Más utakon járok,más halakat tartok..
T.:Gábor
Arra a bazi nagy palackra vagy a bazi nagy kompresszorra gondoltál a Harcsa utcában?
Elárulom, hogy az első éjszaka mindig gáz, mert nem tudok aludi. Miért? Mert nem hallom a kompresszort (Hailea ACO-318).
És ez nem vicc, én vagyok az.
Szerencsére minden rendben van vele, úgyhogy amikor megcsinálom a cseh emelő prototípusát, kipróbálásra fog kerülni. Szerintem a 60 literes akvárium 10*10-es sarokmatten szűrőjét jól el fogja látni. De majd kiderül...
Összehasonlítási alapul egy másik, hasonló berendezésű akvárium lesz, szinte ugyanolyan méretekkel, csak a mattent egy belső szűrő feje fogja vinni. Majd mindenképpen beszámolok a fejleményekről, ha máshol nem, akkor a következő Terraplazan (ami sajnos még túl messze van...
Halőrxxl: Az afrikai sügerek között is ég és föld a különbség. Az ürülék nagysága összefügg ott is a halak nagyságával. És hát beláthatjuk, hogy egy kis csigasügér, mondjuk N. multifasciatus nem termel annyi "koszt", mint egy Frontosa.
Ezért is hülyeség az általánosítás, hogy sok az ürülék, meg a sügerek több helyen történő negatív megkülönböztetése. (De ez már megint csak OFF itt)
A légpumpák, és különböző ketyerék zajossága egy jó téma lehetne, mert mindenkit zavar, és sokat sokféleképpen oldjuk meg, hogy ezt eltüntessük. Én pl kíváncsi lennék rá, hogy egy légpumpa mennyire hőmérséklettűrő, mert ha az lenne, akkor feltehetném a padlásra, és csak egy cső jönne le onnét. Ebben az esetben már venném is meg az "ipari" légpumpám. De tapasztalat nélkül nem mernék belevágni.
Ja, és mégegy gondolat a hanggal kapcsolatban. Jópár éve, szerintem már azóta 10 év is eltelt, még egy békebeli Ciklon légpumpa mellett aludtam, mint a tej. (elő is kéne keresnem, hátha még működik, és összehasonlítanám a hangját a Sera-éval
Sera 550 R-t használsz..nem rossz ám,de te is látod a gyengéit.Anno díszhalboltban vásároltam őket-talán egy kivételével-és voltak meglepetések.Az ára nem oly vészes..megvallom az Eheim legnagyobbjáért semmiképpen nem cserélném el.Az-elnézést a márkától,de egyszerűen nevetséges.:(Viszont a Sera-nál is meg kell fizetni a márkát,és bizony tényleg hajlamos a meghibásodásokra,megmagyarázhatatlan tünetekre.Megmagyarázhatatlan?Nézzük hát:
A "motorháztető" nyitása után ugye ezt látjuk-pontosabban majdnem,hiszen én már belenyúlkáltam itt-ott
Mivel az ördög a részletekben lakozik,az általad észlelt jelenség visszavezethető a pumpa egyszerű kivitelére-mindenekelőtt a visszacsapó gumilapocskák állapotára,tisztaságára.
Kissé félek ide linkelni saját blogspotom elérhetőségét,de amennyiben jobban megismerkednél a Sera 550R belső felépítésével kérlek keresd meg...vagy a Google-ba üsd csak be:"Levegőt!"
Már nem emlékszem említettem-e ott,de itt fogom:hatalmas gáz a Serákkal a potenciométer-"1"-es jelölés-meghibásodásra való hajlama....a sírba kergetett a sorozatosan ismétlődő levegőhozam csökkenésekkel:(.Megoldás erre ha szétszeded-felülről kell kezdeni a tekerő gomb felől-és a csúszkás fésűrészre egy csöppnyi WD 40-et adagolsz!Sajnos néhány esetben ez el szokott oxidálódni,és látni fogod hogy reménytelen a tisztítás-legalábbis nekem.Ebben az esetben én összekötöttem a potméter két lábát,állandósítva ezzel a lehető legnagyobb léghozamot..mintegy "kiheréltem" a potmétert!
Visszatérve a ti általatok barkácsolt cseh emelőkre:nincs azzal az ég világon semmi gáz....nem kiállításra készült,és ezer százalék hogy használható! A legkomolyabban mondom:lelkes csapatotokat nagyon szivesen támogatom bármivel amit csak én el tudok követni.Azt gondolom Mac és pár társunk még az ősszel vendégségben jár majd nálam,így akár el is küldöm nektek mindazt amit nem tudtok beszerezni-és nekem van.De akár szivesen látnálak is szerény lakásunkban-így legalább személyesen is megismerkedhetnénk..és te hajlítanád le Mac hugom vízvető csöveit a később ajándékba kapott sablonnal..ami a blogban szerepel.:)Na?Ha másra nem is,de egy igazi járdánházi lecsóra vendégeim lennétek...echte bio!
Bizony a sok kis szűrő,a kis légpumpák hatalmasra duzzaszthatják a fogyasztásunkat-és a zajt is.Egyetértek:idővel egyetlen pumpa jó választásnak tűnik.
Várom válaszod...légpumpákkal kapcsolatosan is szivesen beszélgetnék veletek!
T.:Gábor
A félig off-hoz szólnék még hozzá (majd a végére valamennyire vissza is kötném a topic témájához...): egy Sera 550R-t én is nyúzok már legalább 5 éve.
Annak ellenére, hogy tökéletesen megbízható, engem a nem túl nagy teljesítményénél sokkal jobban zavar 2 dolog:
- a lábak terhelése (pl mennyire dugod a vízbe/milyen követ teszel rá) összefügg. Hiába a 4 kivezetés, ha az egyiket módosítod, a többi 3 kivezetésen leadott levegő is módosul. Ez különösen idegesítő tud lenni, ha az egyik kivezetésével pl sórákot szeretnél keltetni. Sajnos nem csak a két szélső van egymásra hatással, hanem bármelyik bármelyikre - emlékeim szerint 2 kivezetéshez 2 gumiharang, de csak egy tekercs tartozik belül...
- a teljesítménye ingadozó, néha erősebb, néha gyengébb a leadott összlevegő változatlan körülmények között is. Erre a mai napig nem találtam magyarázatot.
Amúgy hangja szinte nincs, szekrénybe rakva különösen, bár én az első motoros szűrőm (régi "kocka" aquael fan 2) beüzemelése után anno 2-3 napig alig aludtam, aztán megszoktam - néhány centire volt a fejemtől -, azóta az ilyen jellegű zajok egyáltalán nem zavarnak az alvásban.
Mostanra, hogy nálam is összegyűlt pár belső szűrő, néhány powerhead, 2 külső szűrő és 2 légpumpa én is nagyjából az egészet elcserélném (najó, kivéve a tetratec ex700-at
Igen,te sügérezel...az ott képződő ürülék nagysága sokak szerint aggasztó mennyiségű,bár megvallom tartottam N.multifasciatusokat egyetlen szivacsszűrővel egy éven át.Hát nem is tudom....a fizikai szennyeződés csak egy dolog,szerintem sokkal fontosabb ami láthatatlanul,a víz kémiájában történik.Meg kell jegyeznem,hogy bár nálam a vízben nincsenek lebegő "koszok"-de egyértelműen nincs olyan hatékonysága a szivacsos szűrésnek,mint mondjuk egy nagy külső szűrőnek.Bár ilyenem sose volt...
Mivel a szűrő média-itt csak szivacsokról beszélek-teljes felületén nyitottan helyezkedik el,természetesen nem keletkezik annyira direkt szívóhatás kis felületen,mint a külsőknél.Így értelemszerűen nem szív minden keletkező mulmot magába-igaz viszont hogy ez könnyedén eltakarítható a heti vízcserékkor.Ugyanakkor a biológiai oldalról azt gondolom verhetetlenek...legyen bár a legszuperebb Sipo,vagy bármilyen Bakto....A matten szűrés igazi vetélytársa véleményem szerint a szűrő akváriumok,és a növényes szűrőmédiával megáldott rendszerek lehetnek.Nem kívánok itt a külső szűrők ellen ágálni..de van egy bizonyos határ,mely fölött már erősen gazdaságtalanok anyagilag.Aztán még elgondolkodtató hogy vajon egy tizen-huszon valahány akváriummal rendelkező hobbista hogyan gazdálkodja ki az árukat,a fogyasztást stb..
Nálam egyértelműen ezen okok miatt nyilvánvaló a törekvés az egyszerűbb-olcsóbb megoldások felé.Igaz sok melót kell belefeccölni...de halaim vitalitása kárpótol.
Hát Péter,igazából okosabbat nem tudtam mondani neked,ugye?Itt kettáválik a hobbid,mert el kell döntened mit szeretnél:motoros szűrést,avagy levegős rendszert?Nyilván mindkettőnek vannak határai..de gazdaságilag az a legmegterhelőbb ha későn váltasz-mint én:(.Kevés számú akváriumnál talán a powerek viszik el a pálmát,de egy határon túl-szóval ahogy írtam is.
Nem ismerem a bővítési céljaidat,a lakásod e célra történő átalakítási lehetőségeit-így egyenlőre a halk belső motoros szűrést javaslom.Aztán lehet hogy mások mást mondanak...
Felnőtt vagy már...a fórumokon meghallgatott vélemények nálad is csak egy részét képezik saját elgondolásaidnak.Azért tájékoztass majd a fejleményekről-én szeretném nyomon követni a hobbid fejlődését.
/Egy kicsit zavar az,hogy mindig előjön ez a "pumpák zajossága" téma...a fene egye meg!Viszont tökéletesen érthető,és jogos a felvetődése.Talán más rovatban érdemes lenne beszélnünk erről a témáról amúgy igazán "össznépileg".Engem is zavar..nagyon zavar a zajszennyezés.Tárgyaljuk ki ha vannak olyan kollégák akiket érdekel a téma-kérem hogy válasszátok ki a megfelelő topicot,és folytassuk ott,ok?:)Megköszönném az ötleteiteket,és a majdani hozzászólásaimhoz fűzött válaszokat!/
T.:Gábor
Na de visszatérve az elejére. Most a Tanganyika sügeres akváriumok kisebb traktusát fogom bővíteni, kisebb testű csiga és/vagy torpedósügerek kollekciója lesz az akváriumokban és ahhoz kell majd a technika. A levegős szűrés az, ami elsőre beugrott.
Szidtam magam, hogy kb 1-1,5 éve adtam el egy Sera R550-es levegőpumpát kihasználatlansága miatt. De kérdésedre válaszolva semmi bajom nem volt a Seraval, de a fejemben biztos valami baj van, ezért rosszul esne, hogyha ugyanolyan Sera pumpát vennék kb 2-szer annyiért, mint amennyiért eladtam. Ezért vetődött fel bennem a kérdés, amire se itt, se sehol nem válaszoltak...
(Olvastam a blogod a légpumpák elemzéséről, de nálam szempont azért, hogy halk legyen viszonylag)
A nagyobb légpumpákat is nézegettem, de a hangja miatt egyenlőre elvetettem, majd az egy későbbi fázisban fog megvalósulni, mert a szobámban azt már nem tudnám elhelyezni, valamilyen más helyen kell. Gondoltam a padlástérre, de nem tudom a hőmérsékletet hogyan tolerálják ezek a szerkezetek, félek tőle, hogy nem jól...
Most írnom kéne valami okosat a végére, hogy ne vegyétek észre, hogy az egész hozzászólásban OFF voltam...
Milyen boltban lehet kapni ezt a híres neves MŰA II-es csövet, villanyszerelésiben, vagy vízvezetékesben? (ugye, hogy milyen okos kérdés...