Barkácsoljunk együtt

Derűs reggelt .

Nos ott járok , hogy más módszer nem akart eredményre vezetni ezért e jó öreg gillette penge ketté pattint és szép lassan vakarász
Azt olvastam a benzin nagyszerűen oldja be nagyon nem akartam bebüdösíteni a lakást .
Ha végeztem a vakari melóvak majd kiviszem és le tesztelem a benzint a maradékon
Azután szesszel zsírtalanítok és hajrá .
Majd beszámolok a fejleményekről ha a nagyján túl vagyok.
Az viszont kiderült , hogy nem volt ragasztó ott ahol eresztett , mert csak a vízkövet vakargásztam .

Üdv Misi

Ott a pont-van párféle szilikon ragasztó a piacon,én mindig is az FBS-t használtam.Anno volt még a "Sziloplaszt" nevű is,abból a borzalom fehér volt csak elérhető errefelé a korai 80'-as években.Az is jó volt...
Akváriumokat "szoktam kapni" esetenként..kiöregedett,megunt,elrepedt stb helyzetekből származóakat.A bontásuk során már olyanokkal is találkoztam amit én egyszerűen félelmetesen kókánynak gondolok!Nem elég hogy kőkeményre száradtak már,de még pattogzanak is!Másik kedvencem az amikor a használt akvárium üveglapjai egyszerűen szétválnak a "ragasztásnál".Ezt vagy az okozza hogy nem ragasztóval készültek,vagy pedig nem zsírtalanították az üvegeket.A fekete Den Braven alatt is lehet találni akkora buborékokat hogy az csak na...aztán a házilagos javítgatások-még valamiféle habarccsal,vagy valami cementes műgyantával is találkoztam már!
Egy a lényeg:megfelelő ragasztó,zsírtalanított száraz felületek-és megfelelően pontosan darabolt üvegtáblák.Bár erről lenne pár szavam még-főleg a derékszögűség,és az oldalak párhuzamossága okán...erről érdeklődés esetén később.
T.:Gábor

A ragasztót körültekintően kell kiválasztani. Olyan kell ami kifejezetten ajánlott akvárium ragasztásra. A sima tömítő szilikonok erre nem alkalmasak, sem a tapadásuk sem a szakítószilárdságuk miatt. Az ilyennel ragasztott akvárium, okozhat meglepetéseket a működés során.
Az FBS kifejezetten ajánlott üveg, így akvárium ragasztásra is. Figyeltek? Ragasztás és nem tömítés!

Misi...az FBS is szilikon;)
Na jó..holnap próbáld,és ne siesd el-egy akvárium nem pár évre készül.Van olyan akváriumom amit 12 évesen magamnak ragasztottam-műxik most is!De van olyan is amit boltban vettem-az üveg alkotói már egy másik akváriumban foglalnak helyet.
T.:Gábor

Ezt tuti nem szilóval húzták mert az le jött volna .
Szerintem FBS vagy valami hasonló ami alkalmas akvárium ragasztásra .
Csak egy nagyon vékony réted van ami nem akar sehogy lejönni
Próbáltam késsel , pengével , denaturált szesszel és baufix szilikon eltávolító volt az utolsó próbálkozásom a mai nap . Holnap még újra megpróbálom bár hígítom nincs itthon .
Holnap jelentkezem

Üdv Misi

És ennyivel le is van rendezve?
Mi az hogy nem lehet eltávolítani a szilót?Tisztán mechanikus úton is lejön ha ügyesen csinálod..hidd el tudom mit beszélek.Medencéim 90%-a használt üvegből,bontott akváriumból mentett üvegből van.Tipp kell?
Sima felületről úgy távolíthatjuk el ha a sniccert használjuk-de nem az élét,hanem az újratört penge orrát!Az éle igen könnyedén kicsorbul,utána már csíkokat hagy...De mielőtt elkezdenéd a sziló eltávolítását egy dolgot tegyél meg:a penge élével vágd le a sziloplasztot amennyire letudod,és az üveg éleit sorjázd le erőteljesen.Sokszor alig élezik le-és régi üvegnél könnyedén keletkeznek kis apró kagylós törések a vágott élnél.Ha erőteljesebben lecsiszolod akkor ennek esélye kisebb,ráadásul a tulajdonképpeni élen már nem is marad ragasztó.Innentől kezdve a vágás is egyenesnek számít-tehát a törésvonal-a penge okos használatával így is eltávolítható rettentő sok ragasztó.Minden ilyen művelet türelemjáték-és ha megvagy,ha teljesen tiszta az üveg látszatra akkor adj neki szilikoneltávolítóval-vagy nitrohígítóval;)
Ragasztáskor régi ragasztó ne maradjon..mindig erre törekedjünk.
T.:Gábor

Akkor holnap egy alapos tisztítás után mehet a ragasztás !
Teszek majd fel képet ha készen lett
Köszönöm szépen a segítséget .

Üdv Misi

Az alaplap megfordítása jó lehet,mert akkor kevesebb régi ragasztós felület találkozik.igaz,hogy én csak egy 70-es medence alját ragasztottam újra de ha jól emlékszem nem tettem rá súlyt,így is jó lett,kevesebb ragasztó préselődött ki az üveglapok között.

Jaj,Misi...szerintem az nem jó,ha marad rajta régi ragasztó...én pengével le tudtam szedni a régit.
Ha mégis marad,akkor rossz esetben levegős lehet a ragasztás.

Sziasztok !

Vissza térnék eme korábbi linkemhez .
Saluosi : El jutottam az alsó lap levételéhez , de sem szesszel sem szilikon eltávolítóval nem bírom eltávolítani a ragasztót
Ha minimális réteg marad és FBS-el újra ragasztom az nem okozhat gondot ? Ugye az nem megoldás , hogy megfordítom a fenéklapot hisz az oldal lapok szélein is ott marad .
Illetve ha ez így jó akkor mekkora súllyal érdemes lesúlyozni a fenéklapot , hogy normális legyen?
Vagy elég a saját súlya neki ?
Ha kell neki a terhelés azt gondosan el fogom osztani

Előre is köszönöm a válaszokat !

Üdv Misi

Ha körbetekered a csöveket gégecsővel akkor kihasználod a kontaktusból eredő hő áttételeződést-de ha rossz a levegőáramlás a csövekben alig fogsz érezni valamit..persze adja az ég hogy ez is elegendő legyen!
Alapvetően az öntöttvas,és lapradiátorok két különböző célra lettek kitalálva,illetve van gazdasági oldala is.Ha megnézed a két különböző konstrukció közötti árat rá fogsz jönni hogy miért oly népszerűek a lapradiátorok.Való igaz hogy a régi szép időkben mindenhol az igazi nagy robosztus tagosított öv. radiátorokat használták...aztán jött az árérzékenység,és előbukkantak a nagy vízterű,de már acéllemezből készített "klónok".Ezeknek még mindig megvolt az az előnyük,hogy a nagy víztérfogat miatt jobban tárolták a meleget,de még ennél is továbblépett az ipar a kereslet hatására.Egyre csóróbbak lettünk és egyre megalkuvóbbak,ugyanakkor szerettünk volna mi vevők is jó fűtést-de olyat ami olcsó elemekből épül,sőt kevés ráfordításból használható a szezonban is.Megkaptuk a parapetes gázkonvektorokat,a kicsit tehetősebbek pedig a lapradiátoros fűtés rendszereket.Figyeled Sándor:itt már más energiahordozóra szánt fűtésről is beszélünk-mert tagadhatatlan hogy a lapradiátorok a hozzá "kitalált" réz,és a kompozit műa.csövek a részben automatizált gázfűtés gyermekei...Hol vannak már azok az idők amikor a vastag hegesztett csövekben ömlött az olcsó forróvíz,és bárki csinálhatott gőzfürdőt is akár lakásából?
Természetesen ennek esztétikai okai is vannak-elkezdtük csúnyának érezni a vastag tekergő csöveket,szerettük volna elrejteni a technikát...de ennek ára van sajnos.
Rövidre zárva:a lapradiátorokból van ún.konvektorlemezes is/amit te néztél/,és van sima is..van egyedülálló,és van dupla kivitelű is.Leggyakrabban a dupla konvektorlemezes kerül felhasználásra,nekünk például mindegyik ilyen-kivéve a garancia után atomjaira porladó méregdrága dizájnos törölköző szárító radiátorunkat:(.A gégecsővel összevetve csak azt ajánlom figyelmedbe,hogy ne csak a felülettel,hanem a hőátadó felület hőmérsékletével is számolj...ráadásul a már említett levegő cirkuláció is közrejátszhat,gondold hát meg.Kétségtelen hogy a kivitelezés,és a belefeccölt anyagiak terén a gégecső lesz a nyerő-kérdés mennyit dob majd a hőmérsékleten.
Amit még ajánlok figyelmedbe,ha mégis a radiátor mellett döntenél:minek neked öntöttvas-hiszen a rendszeretekben éjjel-nappal azonos hőmérsékletű víz kering?Na mindegy-a megoldás úgyis a te kezedben van,még az is lehet hogy marad a ventilátoros rásegítés/ennél is van azért jobb:az olajtöltetű elektromos kis radiátorok;)/Ha lenne éjszakai áramod akár egy még gazdaságosabb elektromos rásegítésről is szó lehetne-de engem dühítene ha átalányt fizetek és mégis fázok a családdal együtt.Állj a sarkadra-az a legolcsóbb hosszú távon ha legális megoldást kérsz a problémára,és nálatok is lehet tetszőleges meleg!
T.:Gábor

Viszont megnéztem hogy is néz ki egy lemezradiátor, hát nem valami nagy "víztere". És a két vízzel töltött rész között hullámosan meghajlított lemez van. Nem számoltam ki pontosan, de ha a 2 csövet körbetekerem gégecsővel akkor ugyanott vagyok, mert a bordázás miatt jelentősen megnövelem a hő leadó felületet.

Persze az igazi az volna ha még egy öntöttvas radiátort fel tudnék szerelni, mert oké hogy az neheze melegszik fel, de ha egyszer felmelegszik akkor aztán fűt rendesen.

Mármint elé gondltad ha jól értem? Még egy öntött vas nem férne el mert ott van előtte egy állvány, esetleg egy lemezradiátor. Sajnos körbe van építve akváriumokkal és állványokkal a radiátor.

Az ablakokat most akarom körbeszilózni mert abban a helyiségben nem cseréltük. Szerencsére külső falrész csak az ablakok alatt van.

És mi a pálya azzal ha nem hosszában hanem szélességében terjeszkedne a radiátor?Két "nadrágidommal"lazán megoldható...
Ha mindenki pazarol a panelban,mindenkinek sokba kerül-ha van aki "takarékoskodik",és a szomszédokkal fűtteti fel a saját lakását is-valamilyen szintig-akkor ha költségmegosztó van pipára teszi a szomszédokat.Emlékszem mi volt mikor pár évig magam is panellakó voltam...
Egyébként talán még megoldható villámgyorsan egy belső szigetelés-olcsó,és kivitelezheted magadnak is...kérdés hogy a nyílászárókon mennyi megy el a melegből,illetve mennyire megbízható a régi külső szigetelés.Száz szónak is egy a vége:drága a tél...szigeteljünk ha lehet!A cserevizek hőmérsékletét még fokozottabban ellenőrizzük,mert a nappali árammal felmelegített víz drága mulatság-én tudom!
T.:Gábor

Nálunk a nappali van legszélen, ott tényleg nagy a radiátor. Kívülről van rajta szigatelésˇ~30-35 éves 3 centi vastag hungarocell, amit a csusztatott zsalus házaknál az időtájt alkalmaztak. A fal nálunk is hideg, ezért a szekrénysort oda raktuk, ami elég sokat megfog belőle. A halasban mi is használjuk a hőtükröt, de a párartalom miatt nem ragasztom fel a falara, hanem hagyok egy kis légrést hogy ne penészedjen be a fólia mögött.

Bár mérésekkel nem tudom alátámasztani, de azóta ez a lakás legmelegebb helysége, legalább 2 °C a különbség!!!

Mi is távfűtéses panelban lakunk, szintén földszinten, ráadásul az épület legszélső lakásában. Se alulról, se oldalról nincs "rásegítés" mivel így nincs szomszédunk. A nyílászárók ócskák, régiek, viszont cserébe pl. a legszélső szobába hatalmas a radiátor, és ha igazán hideg az idő, akkor olyan meleg, hogy szinte hozzá se tudunk érni. Mi úgy oldottuk meg a dolgot, hogy ezt a bizonyos legszélső szobát (pont ez a gyerekeké) belülről leszigeteltük (dryvit), és a radiátor mögé tettünk egy hővisszaverő fóliát. (ennek is van neve, de azt ti biztos jobban tudjátok).

Hivatalosan kellene engedély, mert nyár végén feltöltötték a rendszert, de még nem kezdték meg a fűtést addig ki tudnám nem hivatalosan cserélni. (de fűtés közben is ki tudnám cserélni, mert az előző tulaj alulra és felülre is szereltetett csapot, de ezt csak zárójelben jegyzem meg)
A gond hogy max 10-20 cm-el hosszabb radiátort tudnék felszerelni, mert közvetlenül mellette ott van a 450 literes aksi amit nem szeretnék egy centivel sem odébb vinni. Ezért gondatom a hasznos felület növelésén. Néhány száz forint/m áron lehet kapni ~1-2 cm átmérőjű fém gégecsövet, azt gondoltam végigtekerni a felszálló csöveken(2 x 2,70m).

Igyekszem takarékoskodni, tavaly a 4 radiátorból csak 2 volt nyitva folyamatosan, a többi legtöbbször zárva volt. Idén a gyerkőc miatt valószínűleg 3 lesz nyitva. Tudom hogy ezzel nem spórolok igazán, de ha a házban többen észbe kapnának és nem az ablakon engednék ki a meleget, akkor egy kicsivel kevesebb lenne mindenkinek a fűtésszámlája, mert kevesebb lenne a ház összefogyasztása amit szétdobnak légköbméter arányosan, de aki már 30 éve szellőztet annak magyarázhat az ember.

Jogos...valamennyit használhat,de adok egy tippet:kérd meg a közös képviselőtöket hogy hadd szereltethessél fel nagyobb radiátort
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.
,így egy kalap alatt megoldódik a gond.Bizony hogy zabálja az áramot-dícséret amiért környezettudatos vagy/na meg takarékoskodnál is!/
Ez nem lopás-szeretnéd kivenni olyan mértékben a részedet amennyit más is kap ugyan annyiért!Ismerős az ablakon kiengedett meleg...vajon az ökológiai lábnyoma mekkora lehet ilyen pazarló és elavult rendszernek?Ne hagyd magad-járj utána!
T.:Gábor

Szerintetek lehet a halas szobám hőmérsékletét növelni azzal hogy a padlótól a mennyezetig futó fűtés felszáló csövének a felületét megnövelem mondjuk úgy hogy körbetekerem fém gégecsővel, ezzel megnövelve a hőleadó felületet?

Távhő,általánydíjat fizeteük, nem mérős a rendszer szóval nem "lopnám" a meleget. Az igazi loőás az, hogy a legtöbb lakásban éjjel nappal nyitva az ablak, ahelyett hogy elzárnák a radiátort.

Földszinti lakás úghogy a folyamatos 26 C fok eléréséhez rá kell segítenem egy termosztátos hősugárzóval, ami nem kevés áramot eszik, ezért gondoltam hogy inkább a távhő hatásfokát kellen egy kicsit javítani, hogy ne kapcsoljon be olyan sűrűn az a bizonyos áramfaló.