Ki kicsoda (Bemutatkozás)

Sziasztok, Metzger Balázs vagyok, 1963-ban születtem.

Mindig is érdekelt a természet, biológia, de pályám másként alakult, ha nem is nagyon. Alapvégzettségemet tekintve gyógypedagógus vagyok, lassan 20 éve vezetek egy olyan pedagógiai szakszolgálatot, mely különféle súlyos problémákkal küzdő gyermekek differenciáldiagnosztikai vizsgálatát végzi, Budapest kétharmadán.

3 fiam van,több házasságból, úgy tűnik 9 évente csinálok gyereket (1989, 1998, 2007, egyelőre).

Gyerekkorom óta volt mindig akváriumom, de igazán nem rég borultam bele nagyon komolyan. Ennek talán egész prózai okai vannak: amíg nem vesztettem el egzisztenciám a válások miatt, addig volt kert, kandalló, favágás.. Most ezt kicsiben élem ki.

Mindig a folyamatok érdekeltek. Szuper komposztot tudok készíteni, hosszabb ideig foglalkoztam bonsaival, ezek folyamatos figyelmet, törődést igényelnek.

Hobbym még a futás, nagyjából a 2 órán belüli félmaratonnál tartok.

Most itt kapkodom a fejem, egyszerre szeretnék mindent, akvaponia, guppytörzsek, co2, világítás, növényismeret, akváriumok.... de az idő alaposan próbára tesz.
Munkám, meg gyerekeim, párkapcsolatom mellett azért szakítok időt, nem is tudok nem szakítani.

Jellemző lehet rám a túlzott lelkesedés, de nyitott vagyok sok dologra, és nagyon örülök, hogy olyan társaságot találtam, ahol hasonló támában vannak "őrültek", és számunkra érdekes témákban gyarapodhatunk!

Sziasztok. Én Szabó Péter .... vagyok. 1994 júliusában láttam meg a napvilágot Miskolcon. Lassacskán 11 éve akvarizálok. Először az egész úgy kezdődött hogy idősebb bátyámnál láttam akváriumot (nagy az időeltolódás a két bátyám és közöttem ) Szóval. Aztán amikor ő már abbahagyta, szokásos nyígás, megkaptam az akváriumot. Halakat és növényeket anyukám testvérétől kaptam, akinek a mai napig is az a 128l-es akváriuma van (ő nála láttam egyébként olyan sziámi harcoshalat ami a szájában költött és nem habfészekben, de sajnos már lepusztult.). Szóval. Megkaptam a valiznériákat, néhány guppit és xifót. Először egy ciklon légpumpa által hajtott burkolt szivacsszűrő ment benne. T12 20w világítással. Idővel aztán cserélődtek a dolgok. Apukám kollégájától tudott venni egy aqua el fan1-es belső szűrőt. Tudjátok milyen menő volt ez akkor és milyen jó dolog? Halk volt, nem úgy mint a ciklon. Ha felhúztam a teljesítményét forgatta a halakat a vízben. Nagy is volt a szivacsa, valamint akármekkorát rátudtam rakni ha levettem az alsó házát. Szóval. volt ez sok sok éve. Aztán jött a philips aquarelle cső. Ez is tökre menő volt és szerettem is. Ő már 18w-os volt és T8-as. Így ment aztán évekig a dolog. Volt bettám, neonhalam, különböző guppik. A legkitartóbb halam a kék-vörös bettám volt. Ilyen hússzínű. Ha ideges volt mert tükröt raktam elé akkor elképesztő színekben pompázott. Szóval. elérkeztem ahhoz a ponthoz amitől minden akvarista fél. Éjszakai csepp csepp csepp. Hoppá, lyukas az akvárium. Vizet leereszt cseppcsepp alá. Reggel irány az edelényi kutyás bolt. Vegyünk akváriumot. De mekkorát? Volt 10 ezer forintom rá. Az első akváriumom 25l volt. Na most gondoljatok abba bele, amikor megvettem az 54l-est. Kb kietlen kopárságnak tűnt annyi növénnyel. Aztán a világítás is gyenge volt hozzá, a szűrő kábele eltört és durrant egy jót a vízben. Időközben beléptem az internet világába. Olvastam sokmindent. Diana Walstadt low tech elmélete fogott meg a legjobban.
Jelentem amit ő megcsinált, nálam is működik. Bárki eljöhet megnézni, az 54l-es akváriumomat nem szűröm, csak forgatom a vizet. A világítás 2x15w e27-es 6500k-es dayligt fénycső. Vízforgató egy aqua-el mini megfosztva szivacsától. Ikráztatni eddig csak ancikat ikráztattam. Valamint most bettákkal próbálkozok. Guppiból rengeteg színváltozat megfordult nálam, illetve endlerből létrehoztam egy eléggé érdekes kobaltkék és rózsaszín variánst, ezt próbálom jelenleg továbbvinni.
Na és a jövőbeli terveim? Egy paludárium vízeséssel és minden jóval, egy növényes akvárium Elatina hydropiper gyeppel. CPO-kat szeretnék tartani. Neocaridina heteropoda összes színvariánsát tartani. Egy bettáriumot készíteni, valamint megismerkedni rengeteg halfajjal. A nagy korlátozás a családom. Jelenleg szüleimmel élek, és behatárolják a mozgásterem ilyen téren. Jelenleg 6 akvárium áll az állványomon. szeretnék még párat tenni oda, de ezek nagy része kicsi lenne (8l)

Mindig is lelkes voltam az akvarisztika terén. Sok mindent kaptam ingyen, ezekből hasznot soha nem húztam. (nem úgy mint akvaristán domcsa). Sokat olvastam, olvasok. Aki segítséget kér tőlem, az kap is ha tudok. Ellenségeskedni nem szoktam, ez alól egyszer volt kivétel MMCC akire nagyon megharagudtam egy beszólásáért, de aztán szerintem vele is sikerült megbékélnem.
Sokat szeretek barkácsolni, sokszor vagyok olyan hogy bárkinek megcsinálnék sok mindent anyagárban, főként a ledes világításra és egyéb ilyen világításra gondolok, de hát mára ott tartunk h az is ingyen kellene. Aki ezt végigolvasta, annak egy nagy pacsi

Tényleg, ki is felejtettem tanulmányaimat: Borsodi Ált. Isk: 8 év. Bláthy Ottó Villamosipari szakközép. 4 év és van még 1. Informatikai szakmacsoport nyelvi előkészítős tagozatára járok. Jövőre érettségizek. Továbbtanulni a Miskolci Egyetemen szeretnék mint környezetvédelmi mérnök, vagy gépészmérnök, ezt majd eldönti az idő és az érettségi eredménye.

Köszönöm hogy végigolvastad.

Sziasztok!

Vezetéknevem megegyezik az avatarom fölött olvashatóval, keresztnevem Gyula. Szeptemberben elmondhatom, hogy 50 nyaras vagyok, ha megérem…
Huszonhat éve élek házasságban és van egy huszonnégy éves ügyvédjelölt lányom.
Műszaki középfokú végzettségem miatt éveken keresztül javítottam és építettem különféle faipari, bútoripari, fémforgácsoló, sütőipari stb. ipari gépeket és minősített hegesztési munkálatokat. Később ismét iskolapadba ültem, és felsőfokú szakmai végzettséget szereztem egészen más területen mely teljesen idegen volt az addigiaktól, de erről a munkahelyemről nem beszélek/hetek. Imádtam csinálni, amit csináltam és papírjaim vannak arról, hogy még jól is.
Mikor a Kaszás úr első alkalommal randevút adott, akkor derékba tört a karrierem és a rokkantak keserű kenyerére kényszerültem. Azóta bújócskát játszunk. Ő a hunyó én a bújó.
Zárójeles megjegyzés: 1990-ig hazátlan magyar voltam, azóta pedig román. Nem gondoltam volna egykor, hogy ennyire bonyolult ez a dolog. Néha már én is egészen belekavarodom, és azt sem tudom ki is vagyok, és hogyan köszönjek: Jó napot kívánok! vagy Buna ziua! Pedig a kettő ugyanazt jelenti.

Első saját halam kb. 6 vagy 7 éves koromban volt. Guppik egy 5 literes uborkás üvegben. Mikor még nem is hallottam a szilikonkaucsuk ragasztókról, „maradi” fémvázas gittel üvegezett akváriumokat csináltam magamnak. ….de jó is volt puhítani és sodorni azokat a hurkákat.
Mivel a halakhoz sem sokat konyítok, ezért ma is szinte kizárólag a legegyszerűbb és „legkönnyebb” halakat tartom: guppikat. Publikációim nincsenek, mert nem értek a tollforgatáshoz és írni sem igazán tudok miről.

A magatartásom provokatív és esetenként éles a véleményem, viszont cserébe a hátad mögött nem szeretek kibeszélni. Ha mégis szóba kerülsz, akkor a pozitív oldaladról emlegetlek. Híve vagyok a kölcsönös tiszteletnek.
Rengeteg egyéb hibám van: pl. nem szeretem a kétszínűséget, a mellébeszélést. A hízelgőket/nyalizókat hamar felismerem és megvetem őket.

Nos, röviden ennyi. Remélem elég infót adtam magamról ahhoz, hogy elriasszalak.
Hogy a fentiek igazak-e vagy sem, annak eldöntését rád bízom. Én előre szóltam.

Ja, még egy megjegyzés: büszke AME tag.

Sziasztok !
Omen vagyok kinek jó kinek rossz

Berta Mihály néven láttam meg a napvilágot Szolnokon 1981.08.14-én.
Általános iskolás koromban már nagyon érdekelt az akváriumok színes kis világa.
Talán 5.-es lehettem mikor megkaptam az első akváriumom és pár színes guppit.
Később jőttek mollik és dániók .
Kis iskolásként nem szerettem olvasni így mentem a magam feje után és a biosz tanárom útmutatásai után .
Családi körülmények miatt a szerelen megszakadt .
Nagymamámhoz költöztem , de itt nem igazán tudtam akváriumot tartani .
Jó pár évvel később felnőtt fejjel mikor egy Szolnok meletti kis faluban laktam a jegyesemmel . Ezekben az években találtam rá Misi bácsira aki kis üzletében lelkesen mutogatta és mesélt nagyon szép halairól. Itt újra kezdődött minden és fellángolt a szerelem , ám ismét nem tartott sokáig .
Sajnos nem tudtam megfelelő mennyiségű időt áldozni rá és akkor nekem még nem volt netem így sok problémára nem találtam megoldást és a sok csalódás a németjuhászok közé sodort a szél .
Kisebb nagyobb sikerekkel társ tenyésztésbe kezdtem és szorgosan tanultam a kiképzést .
Az élet ismét változott 10 év elröppent a kapcsolat megszakadt a jegyesemmel így visszatértem Szolnokra egy a cég ahol dolgozók számára fent tartott szállóra.
Egy év el telt ismét megtalált a szerelem Szegeden , de a munka itt tartott Szolnokon .Ígyhát ide költöztünk 2011 decemberében .
Jelenleg albérletben ami talán az idén megváltozhat .
Van három nevelt gyermekem akiket nagyon szeretek és egy kis apróság akivel megajándékozott a feleségem tavaj április 29-én .
Ebben az időben váltam visszaeső akvaristává és azóta szorgosan olvasgatok , bővítem a tudástáram .
Szeptemberben rájöttem , nem csak hobby hanem kicsit komolyabb amit szeretnék .
Azóta sikerült pár itt bemutatkozóval levélben és van akivel már volt szerencsém személyesen is .
Az idei évben a most meglévő 350L-em szeretném bővíteni úgy 1000-1500L-el melyben szeretnék 5-6 L-es és 5-6 Cory harcsa fajtát tartani viselkedésüket figyelni .
Ha sikerül szaporítani - tenyészteni .
Most itt tartok szeretnék költözni és az imént írt kis álmot az idei évben megvalósítani.
Mindenkinek kívánnék további sikereket az akváriumok világában !

Üdvözlettel Omen (Misi)

Sziasztok. Kőházi-Kis József vagyok 1995.ben születtem. Nagykőrösön élek és itt is járok suliba. Az első halaimat talán 2. vagy 3. osztályban kaptam, 2 sügér volt amiket egy kis kerti tóban tartottunk aztán ők sajnos 3 év után meghaltak. Hogy mely faj egyedei voltak sajnos nem tudom, pedig nagyon szép kis halak voltak. Aztán 5. osztályban kaptam egy akváriumot mely körülbelül 50 literes lehetett és azóta is megvan. Bár már nem üzemel repedés miatt. Aztán ismét tóban folytattam a halazást mely egy saját kezűleg ásott 5m*3.5m*1m tó volt melyben kárászok és aranyhalak laktak és szaporodtak. Aztán a fólia elért a tóban így kénytelen voltam megszüntetni pedig nagyon szép tavirózsák nőttek rajta. 1 éve bukkantam rá nigro blogjára, és azóta érdekel komolyabban az akvarisztika, ott olvastam először az akvárium magazinról és Pasaréti Gyuláról, akinek ismét megszeretném köszönni, hogy megkaphattam tőle az anci hímem aki most is a munkálkodik és azt hiszem hogy ez a hal mindig is nagy becsben lesz tartva itt nálam. Jelenleg egy 96 literesben próbálok bűvészkedni több kevesebb sikerrel. Végül pedig köszönöm, hogy ilyen remek emberekkel hozott össze a sors ebben a csodás hobbiban.

székely attila vagyok, 76ban születtem. egész kölyökkoromat budaörsön töltöttem, már ott is volt költözködés legalább egyszer. úgy 8-10 éves koromban érkezett a családba az első medence - egyes tanúk szerint 50, egyebek szerint 80 literes. házi barkács világítással, benne egy darab fénycső, egy levegős szivacsszűrő, és guppik meg xifók, valamint élő tubi etetés - nagy csodák. sőt, kisguppi szaporulat is volt emlékeim szerint. órákat töltöttem a komód elé húzott székkel, figyeltem, a kis porontyok hogyan bújkálnak, és kocogtattam az üveget, ha úgy láttam, valami felnőtt kannibál közelít a búvóhelyhez:)

12 évesen döntöttem el, hogy programozó leszek, ez később némi vargabetűvel [első munkahelyem a moszkva téri postán motoros táviratkézbesítő volt - a másik örök szerelem nyomán, friss motoros jogsival hűvösvölgy és adyliget és széchenyi-hegy télen, nyakig érő hóban, motorral... tudnék mesélni] nagynehezen meg is valósult. 96 óta dolgozom ebben a szakmában, először asztali alkalmazásokat majd később kizárólagosan webes dolgokat készítek.
győrbe jártam főiskolára, de egy év után ezt otthagytam, megelégeltem, hogy özönvíz előtti módszerekkel, özönvíz előtti metodikával oktatnak olyan dolgokat, amik alapvetően mindig is az újdonságról, kísérletezésről szólnak.
így hát gimis érettségivel végzem ezt a munkát, hál' Istennek ez eddig nem okozott gondot az eltelt tizenhat évben.
mindenkitől már itt előre bocsánatot kérek: mintegy szakmai ártalomként, megszokásból sokszor írok ékezet nélkül, de még ennél is sűrűbben - mindig - kizárólag kisbetűvel.

jelenleg fehérváron élek, de elég nyughatatlan típus lévén ez nem tudom, meddig fog tartani - az elmúlt tíz évben kilenc költözésen vagyok túl, korábban is volt néhány.

két lányom van, az idősebb 9 és fél, a kisebbik 7 éves. a nagyobbik már régóta könyörög valamiféle háziállatért [ami lehetőleg leginkább kutya legyen], feleségem ezt kijátszandó lepte meg egy 20 literes medencével '12 nyarán, lehetőség szerint minden hibát elkövetve: neonok, mollik, guppik, csak műnövények, kis belső szűrő.

ennek hatására kezdtem el utánaolvasni a dolgoknak, néhány éjszaka alatt átrágtam az elérhető-megtalálható fórumokat, irodalmat [horn-zsilinszky pl], aztán nekiláttam, hogy helyrehozzam a bakikat. így először is a neonok és a mollik mentek, a guppik kaptak még nőstényt, és elkezdtek az élő növények is érkezni, párhuzamosan lassan kihajítottam a műnövényeket - és erősödött az elképzelés, hogy nagyobb medence kellene. ennek megvalósulásában a legnagyobb akadály a feleségem volt, őt meggyőzni került néhány hétbe:)
eddigre viszont sikerült megfelelő egyensúlyt teremteni a 20 literesben is, a guppik két hónap alatt majd 60 kishalat "termettek".

októberben indítottam el a 20as helyett a 65 literest. mivel azt tartom szépnek, ha egy medencében van élet mindenhol, így letettem a garast a lehető legkisebb halak mellé. azóta is egyre inkább úgy érzem, nekem a nanohalak valók, így már csak két guppi hím lakik a medencében, ezeken felül a legnagyobb állatok a két legelső red cherry "tenyészkancám", a többi lakó gyöngydániók, amandalazacok és zöldsávos törperazbórák.

tavasszal tervezek indítani [és asszonyt meggyőzni] egy 200-250 liter körüli akváriumról, ami ezúttal a gyerekszoba helyett a nappaliba fog már kerülni - ide pontylazacokat tervezek tenni, de azok közül is lehetőleg a kisebb termetűeket, hogy cserébe egyedszámban lehessen növekedés.

Erdős György vagyok,budapesti.1963-ban születtem.Elsőben megláttam az első akváriumot az iskola igazgatói szobája előtt,és ott eldőlt,hogy ez szerelem lett az első látásra!
Néhány nap múlva,már órákat könyököltem otthon egy pici akvárium előtt és figyeltem a kis páncélos harcsát és az első xifót,amint bujkálnak a dús növények között.
Tizenévesen néha csak szülői segédlettel sikerült a szaporulataimat üzletekbe eladnom,mert általában csak elkerekedett szemmel néztek rám a boltosok,ha Aplocheilus lineatust,bíborsügeret,vagy Julidochromis ornatust kínáltam eladásra nekik kisiskolásként.
Az elmúlt negyven évben nagyjából az összes akváriumban tartott nagyobb halcsaládok képviselőiből szaporodott a medencéimben néhány faj.
Nagy kedvenceim a Botiák,büszke vagyok a kis macracanthus csapatomra,akik már 15 cm felettiek.Az utóbbi tíz-tizenöt évben afrikai sügérekkel foglalkoztam főleg,de mostanában az L-es harcsák kezdtek érdekelni.
Nagyjából 1000 liter vízzel "gazdálkodok" itthon 14 akváriumban.
Szívesen tanulok mások tapasztalataiból is és szívesen segítek bárkinek aki hozzám fordul kérdéseivel,persze ha tudok válaszolni.

Hát én vagyok az aquad (Így! Csupa kisbetűvel, mint nemecsek ernő)
Dezse Tiborként születtem 1961-ben a festői Budapesten.
14 éves koromig albérletben laktunk a Ráth György utcában, közel a Déli vasúthoz.
A házi nénink (főbérlőnk) Irmuska néni volt, akinek édestestvére a Csaba utcában lakott és nem mellesleg, Rosconi Győző bácsi (ki ne halott volna róla) édesanyja volt. Mivel Irmuska néni szinte harmadik nagymamám volt, nagyon sokszor és sok helyre vitt magával, mint fogadott unokáját, így Emi néniékhez is, ahol nagyon gyakran találkoztam Győzi bácsival is.
Innen egyenes út vezetett akvaristává válásomhoz, hiszen néhány találkozás után, már napi vendég voltam a Margit utcai boltban. 1966-ban édesanyám bevonult a kórházba kishúgom születését abszolválni. Ez idő alatt megkaptam édesapámtól első akváriumomat, mely egy kb. 30 literes vasvázas edény volt, bora légpumpával működtetett üvegfelszerelés képezte a technikát, de rendelkezett fénycsővilágítással, mely akkor igen korszerűnek (menőnek) számított. Kis idő után sikerült használtan vásárolni egy 80 literes akváriumot (a mai napi meg van a pincében. Ekkor kezdtem el igazán komolyan foglalkozni az akvarisztikával.
Később igyekeztem önellátó lenni, így magamnak barkácsoltam akváriumokat, állványokat, világításokat, hálót, és más felszereléseket is. Aktívan részt vettem a TIT Központi Akvarista Szakkörének a munkájában, ahol vezetőségi tag is voltam. Nagyon hiányoznak azóta is a különféle szakkörök, vagy akvarista klubok!
A többi meg jött magától...!

Könyveim: Tengeri akváriumok (1997)
Akváriumok (2002)
Akvárium história (2006)
Akváriumfüzetek 1. (Nosztalgiaakváriumok létesítése 2010)

Akvárium Magazin: Alapító (1992), Laptulajdonos
Főszerkesztő (1992-1993)

Megjelent cikkeim: 78 cikkig számoltam, azóta nem tartom nyilván

Díjak: 2010-ben kitaláltam és létrehoztuk a Magyar Akvarisztikáért díjat

Megalapítottam az Akvárium Múzeumot, melynek már volt nyilvános bemutatója is (2009. szeptember)

TV-műsorok: Erzsébetvárosi TV
A TV2 Szőrmentén című műsorában (1999. november 6)
A TV2 Szőrmentén című műsorában (1999. november 20.)
Magyar Televízió Iskolautca című sorozata (2002. június 20.)

Rádióműsorok: Klubrádió (1999. október 30)
Budapest Rádió (2006. február 22.)

Előadások: Ebből is volt jó néhány, de nem vezetek statisztikát róla.
Folyamatosan figyelemmel kísérem az akvarisztika magyarországi helyzetének alakulását és nagyon nem tetszik. Nagy erőket fordítok arra, hogy az akvarisztika hobbijellege és átfogó ismeretanyagainak művelése ismét visszatérjen, és, mint a boldog időkben, az akvarisztika ismét polihisztorokat neveljen. Ezt a célt szolgálják az utóbbi időben megírt és vagy megjelent, vagy meg nem jelent cikkeim, melyek megpróbálják bemutatni, visszahozni az akvarisztika régi hangulatát. Akvárium antikvárium c. sorozatomban, (mely az AM-ben jelent meg korábban, de már nem) megpróbálom az összes megjelent könyvet bemutatni. A Magyar akvarisztika arcképcsarnoka című sorozatomban bemutatom a nagyöregeket. És folytathatnám a sort, de nem teszem, mert minek.

Van saját weboldalam ( www.aquad.hu ), blogom (aquadblog.blogspot.hu/), Útjára indítottam a világ első akvarista videó hírlevelét, és videó email szolgáltatását, és még nagyon sok minden van a tarsolyomban! Készül az akvarisztika történet könyvem bővített kiadása (tervezett: 600-700 oldal), és még mások is.

Sziasztok!

Horváth Tamás-nak hívnak és 1982 október 3-n születtem Ajkán, itt is nevelkedtem és itt kaptam el a kisállat fertőzést a bátyámtól. Emlékszek még az első akváriumra ami bátyámé volt melyben márvány és kék gurámik úszkáltak. És én csak bambultam a nagy golyó szemeimmel azt a csodálatos kis vízvilágot.
mikor nagyobb lettem ( átvitt értelembe ) és egyedül már mászkálhattam a környező erdőkben bátyámmal akkor sunyiba mindig meglátogattuk a legközelebbi kis patakot ahol a ma már ritkának számító és védett fajra pecáztunk ( akkoriban még fogalmam sem volt hogy milyen kis kincseket fogdostunk, ez a kis kincs pedig a fürge csele volt)egy befőttes üveggel és kenyérdarabkákkal. Higgyétek el hogy oly sok volt belőlük akkoriban hogy nem győztük fogdosni és rángatni ki a befőttes üveget a vízből. De szép is volt . Sajnos azóta eltűntek abból a patakból.
Én elmondhatom magamról hogy tartottam fügecselét akváriumban mert minden egyes darabot hazacipeltünk
amit fogtunk, bár szüleim annyira nem örültek neki, és másnap már mentek is vissza a patakba.
1997 ben Nyaralásnak indult hogy meglátogattuk nagybátyámékat Sarkadkeresztúron, és nem sokra rá már azon kaptam magam hogy idejárok 8-ik osztályba.
Asztalosnak tanultam tovább, majd mikor végeztem a sulival rögtön mentem dolgozni és világot látni. Dolgoztam Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Sopronban, és végül Esztergomban töltöttem a leghosszabb időt azaz 8 évet. Ez idő alatt folyamatosan volt akváriumom, és tartottam halakat.
2011 őszen kezdtem el komolyabban foglalkozni az akvarisztikával és a szaporítással.
2012 májusában személyesen megismertem Pasaréti Gyulát és onnan-tol kezdve egyenes út vezetett a komolyabb témájú halakkal és amikben kisebb-nagyobb sikereket érek el a mai napig, és remélem ez így marad még nagyon sokáig.
Jelenleg 1000 liter vízben halazok 22 db akváriumban.
És ebben Szeretnék még egyszer köszönetet mondani mindazoknak akik támogattak, és segíttetek .
Hát ez lennék én röviden

Nevem Remete Mary, de sokan csak a „kimondhatatlan” nickemen ismernek, de ha a chat-en valaki Mac-et szólítja meg, az is engem takar.
Abszolút vidéki vagyok, ugyanis az Egyesült Államokban születtem 1969. Nagyboldogasszony havában.

Amióta az eszemet tudom, imádom az állatokat, és mindent, ami nem városi környezet. Az USA-ban a Michigan-tó fertőzött meg, amit csak súlyosbított a város két állatkertje: a Brookfield, és a Licoln hatalmas akváriumaikkal. Volt minden: cápától kezdve delfinen át egészen a legmütyürebb vízi-murmucig. Mégis legkedvesebb időtöltéseim egyike – a kutyázáson kívül – a víz alatti hajókirándulás volt. Úgy bizony, a Michigan-tó oly mély, hogy kiránduló „tengeralattjárók” merültek alá, melyeknek a vízszint alatti elülső része nagy ablakokkal volt ellátva, és csodálhattam a tó élővilágát.

Hazatértünk után sem voltak „halatlan” napok, hisz’ a háztömb körül biciklizve gyakran megálltunk barátnőmmel, hogy Gézával (Dr. Szita Géza) beszélgessünk. Ő nem is egyszer kedvesen beinvitált bennünket, és megmutatta a kis uszonyos ékszereit, míg anyukája Jaffa szörppel kedveskedett nekünk. Meggyőződésem, hogy Tőle kaptam el a Poecilia reticulata-vírust, ami hosszú évekig lappangott bennem, míg néhány évtized elmúltával teljes erővel kitört. Azt hiszem, hogy „különös” érdeklődésem a halak iránt (biológia, etológia) is valahol az Örökös Tiszteletbeli AME Tag számlájára írható.

A halazást egy 84 literes medencével kezdtem, de ahogy elhatalmasodott rajtam az aqua-kór, úgy gyűltek a lakás különböző szegleteiben fellelhető szabad helyeken a medencék. Egy hobbitársnak hála, megkaptam régi állványát, és medencéit, és onnantól számítom vírusgazda mivoltomat. Jelenleg hobbi szinten 800 literben pancsolok, de tavasztól őszig a szabadban is, 300 literben végzek „rideg haltartást”. (Amikor e sorokat írom, még 14 medence – uszkve bruttó 400 liter – sóvárogva várja, hogy megteljen élettel.)

Koós Attila vagyok 1955 Május 23-án születtem. Jelenleg Karancsalján lakom.
Szakmám villanyszerelo.

1987 óta tartok díszhalat, nagyobbik fiam ötlete alapján egy 8L akvárium paradicsomhalakkal.
Ebbol az ötletből a horgászat felé kanyarodott el, nekem maradt az akvarisztika és a mai napig
is tart ez a szenvedély. 1990-ben csatlakoztam a Salgótarjáni József Attila műv. házban működő
"betta" akvarista körhöz ahol találkozhattam helyi régi és kezdo valamint fovárosi akvaristákkal. Amióta a kör -késobb Stúdió- tagja lettem szinte minden közösen rendezett kiránduláson ( Bükk, Mátra dekoráció gyujtés, TEHAG, fovárosi tenyésztok, nagykerek, Kecskemét ) kiállítások építésében, szervezésében.
Írogattam az Akvárium Magazinbam ( Akváriumi megfigyelések, Elveszett és meglelt lelőhelyek,
Az akvarisztika helyzete magyarországon).
2005 tol tagja vagyok az AME-nak ahol a felügyelő bizottsági tag vagyok. Valamint részt vettem szinta minden rendezvényen amit a TIT, AME rendezett.
Jelenleg 7 akváriumban halazom amatőr szinten hobbiból, kissebb nagyobb sikerrel.

Attila.

Tiszteletem,sziasztok!

Csépányi Gábor vagyok,1969-ben születtem Ózdon,kisgyermekkoromat jelenlegi lakhelyemen Járdánházán éltem.Általános iskolai tanulmányaimat is itt,illetve 5.-es korom után bennlakó kollégistaként a mezőkövesdi Martos Ferenc Általános Iskolában folytattam....a tanulás megyegetett,egyáltalán nem az akartam lenni ami vagyok.Akkoriban még igen mélyen szerettem volna az állattannal foglalkozni,azon belül a hidrobiológia vonzott igazán.Aztán hogy-hogy nem az ózdi Bródy Imre szakközépben szereztem gépi forgácsoló szakképesítést,iskoláim végeztével e szakmában is dolgoztam az Ózdi Kohászati üzemekben.A katonaság után 93-95 között lehetetlen volt errefelé munkát találni-közben megszűnt az ÓKÜ is.Időközben természetesen mindenféle tanfolyamot végeztem-legtávolabb állóaknak talán a vállalkozók ügyintézője,és a D.J. vizsgát érzem..
'95 után 8 évet a fővárosban,majd 4-et Gödöllőn a Caterpillarnál dolgoztam.Voltam én minden...esztergályos,csőszerelő,lakatos,darus,hegesztettem,fúrtam,faragtam..amit csak kellett.Fővárosi munkahelyem révén az országos gázprogram keretén belül az ország számos pontján végeztem nagynyomású gázhálózat szerelését-Sárándtól Zalaegerszegig,Ózdtól Szegedig.A Caterpillarnál horizont esztergályos voltam...máshol főleg lakatos,karbantartó,miegymás.Imádom a szakmámat...de a család haza vonzott.
2007-től vagyok ismét "aktív borsodi"-ekkor született a harmadik gyermekünk-gondoltam ideje meglátnom hogy nevelkedik fel egy csemete.Hazajöttem egy jónak látszó munkahelyre,ahol 1.5 évig semmi gond nem is volt..élveztem a fémipari szalagfűrészes munkát,a főnökeimet barátként tiszteltem-egy darabig.A nagy válság,és a helyi munkahelyek kihalásos alapon való betölthetősége miatt voltam a polg.mest. hivatal dolgozója is.Faluőrként néha a -20 fokban bicikliztünk éjjelenként...később árkot ástam,homokzsákot rakodtam....majd a hivatalnál raktáros,és mindenes lettem.Mikor aztán ez is megszűnt már azt hittem ismét a munkásszállók következnek..de nem.Az utolsó pillanatban adódott jelenlegi munkahelyem,ahol előbb csomagolóként-most már darus-raktárosként dolgozom.Droid vagyok minimálbérért...de a családommal kelek és alszom.
'99 telén nősültem....elvettem a legaranyosabb lányt akivel csak a jószerencse hozhatott össze,ő három gyermekkel aranyozta be életemet.Dominik/2000/,Anett/2002/,és végül a mindenben rám hasonlító Gergely/2007/nevű gyermekeinket neveljük a tisztességes életre ebben a nehéz időben.
Hobbi?Mindig is a vizek partján "csartogtam",a legelső kiolvadó patakban már térdig kellett gázolnom...talán hat évesen már saját akváriumom volt,amit később számos követett.Nem is oly rég még megvolt az a förtelmesen ragasztott/fehér sziloplaszttal!/akvárium,amit magam készítettem 9 évesen..és ami végül meghatározta a hobbimat.Persze számos vaskeretes,sőt öntött üveg akvárium is volt akkoriban a szobámban....legelső halam a zebradánió volt.Falusi gyermekként élveztem a szabad természet szépségét,hogy közben rendszeresen tetanusz injekciókat kellett kapnom az nem számított...léptem törött injekciós tűbe,térdembe kisbaltát vágtam..szóval éltem a falusi srácok néha zabolátlan életét!
Minden élőlény érdekelt...nagymamám mosóteknőjét tele hordtam vartyogó békákkal,szobám szőnyegén futóversenyt rendeztem a tarajos gőtéimnek.De talán a trópusi halak vonzottak annyira mint semmi más....ha ők elpusztultak volna vajon honnan pótolom őket-ráadásul a szülői szigor sem biztos hogy engedte volna az újabb áldozatok beszerzését.Ezért hát olvastam rengeteget...és mindent megtettem hogy halaimnak az ég világon megadassék minden földi jó.Emlékszem amikor legelső mikró oltásomat kaptam-ez a késői '70-es években lehetett-,és láttam a felcseperedő kis vitorlásokat.Azóta is tudom mi a legjobb halaimnak-talán ezért használok arányaiban kevés mesterséges eleséget.
Mára szinte kizárólag csak a harcsák hoznak már lázba...coryjaimat dédelgetem/vagy inkább ellenállóra nevelem;/,egyéb harcsáimat érdeklődéssel gondozom.Persze van pár endlerem,némi kis O.woworae-m...de ha nálam néznél be az akváriumba azt hinnéd csak a vizet szűröm.Bezzeg mikor az etetés következik!Szeretném ha coryjaimat szaporíthatnám is..a technikai feltételek nagyobb része már megoldott,és pár kisebb sikert is elkönyvelhetek-az igazi hobbizásra azonban manapság az időm,és az erőm is kevés..
Pár éve szabadidőmben az ÉMHE hivatásos halőrként alkalmaz...horgászni szinte már nem is szoktam,inkább csak nézelődök,csodálkozom a folyón.
Barkácsolni szeretek-néha muszáj is-írni ha nem is tudok,de szintén szeretek...és itt az ideje hogy olvasómra is gondoljak,ezért talán már sok is amit elmondtam;).
Tisztelettel:Gábor

Sziasztok!


Orosi Viktornak hívnak. 1981-ben születtem Fehérgyarmaton, illetve gyerekkoromat a Szamos bal partján elterülő, Tunyogmatolcson töltöttem. Boldog házasságban élek feleségemmel és másfél éves kisfiunkkal (Márk), aki már most nagy érdeklődést mutat a halak iránt. 2011-ben végeztem a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi karán, mint élelmiszermérnök, állatitermék-technológiák és minőségügy szakirányon.

A halak iránti szeretet egészen kisgyermek koromban kezdődött. Akkoriban édesanyám tartott díszhalakat (elevenszülők) a fémkeretes akváriumába, amelybe gittel voltak beragasztva az üveglapok. Máig emlékszem azokra kis színes, izgő-mozgó élőlényekre. Ezt követően, tíz éves koromban kaptam meg az első akváriumomat (kb. 80 liter), melyben aranyhalakat, neonhalakat, vitorláshalakat tartottam. Jelenleg dél-amerikai sügérek tartásával és tenyésztésével foglalkozom. A hobbim iránt nagyon elkötelezett vagyok, sokat olvasok a témában és megpróbálom az így szerzett tudást, illetve tapasztalatot átadni mások számára is.