Már több mint két éve van szerencsém Notropis amecae-t tartani. Nagyon hálás vagyok Pasaréti Gyulának, az AME elnökének, és Liziczai Márknak, a Magyar GWG Csoport projektmenedzserének, hogy rám gondoltak.
Az elmúlt egy-két évtized során a kalászhalak, mint akváriumi díszhalak iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt. Ez nem is csoda, hiszen békés, könnyen tartható és mindemellett színpompás fajok tartoznak e csoportba. A kalászhal-alakúak (Atheriniformes) rendje számos családot magába foglal, mind közül a szivárványhalak (Melanotaenidae) családja az egyik legfajgazdagabb. A szivárványhalak közé tartoznak a közismert Melanotaenia és Glossolepis fajok, de a hozzájuk nagyon hasonló, bár kevésbé ismert Chilatherinák is. E cikkben a Chilatherinák egyik gyakrabban tartott fajával ismerkedhetünk meg!
A legyezőfarkú (fantail) az egyik legelső szabványba foglalt guppi változat. Kódszáma A1. Általánosságban egy hosszú, fátylas, viszont alacsony farokúszójú, ezért a háromszögfarkúaknál idősebb korban is mozgékonyabb úszóformájú változatról van szó, melyhez megnyúlt, hegyes végű hátúszó társul. Verseny testhossza a nagyfarkúaknál általános 26 mm.
Ázsia sügérvilága meglehetősen szegényes – és számos innen származó díszhalnak, melyeket köznapi nevükön sügérként említünk, valójában semmi köze a valódi sügérekhez. Így van ez a Badidae család tagjaival, vagyis a kéksügérfélékkel is, melyek a gurámikkal és labirintkopoltyús halakkal mutatnak közelebbi rokonságot, az Anabantiformes rendbe tartoznak.
A rö
vidfarkú („C”) főkategória második változatának bírálási szempontjai következnek - a kategóriának megfelelő farokformájú halakat magyarul lándzsa- vagy hegyesfarkú guppiknak nevezzük.
Néhány évvel ezelőtt nagy újdonságként került akváriumainkba egy új algaevő hal, melyben párosult a tetszetős küllem és a kiváló algaevő tulajdonság is. Nem véletlen, hogy egy csapásra kedveltté vált, és azóta is rendszeresen felbukkan az állatkereskedések kínálatában. Sokan viszont még mindig nehezen azonosítják be őket. Éppen ezért elérkezettnek láttam az időt, hogy szülessen e fajról is egy cikk, hiszen a magyar nyelvű szakirodalom még mindig meglehetősen hiányos róla.
Sok szó esik manapság a klímaváltozásról, az egyre súlyosbodó, ember által okozott természetromboló behatásokról, hiszen sajnos ennek a korszakát éljük, ha akarjuk, ha nem. A föld klímája melegszik és egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve nemcsak a szárazföldi, de a vízi élőhelyek teremtményei is.
Ez a téma már nagyon régóta foglalkoztatja a Betta tartókat, főként a vad Betták szerelmeseit, köztük engem is.
Hogy tisztán láthassunk az alap defeníciókat kell értelmezni.
Fakultatív: szabadon választható, nem kötelező
Obligát: kötelező, elmaradhatatlan
A kardfarkú („B”) kategória utolsó szereplőjének leírásával jelent meg az utolsó nyomtatott lapszám, így az online cikkezést innen folytatom. Akit érdekelnek az előző standardok, általános bírálási információk, stb, az előző lapszámokat meg tudják még vásárolni. A lapban eddig szereplő tematika szerint tervezem befejezni itt a cikksorozatot.
Nagy öröm számomra, hogy a nyilvánosság elé tárhatok ilyen szuper felvételeket, amiket Csaba bajtárs vett fel akváriumában a méltán híres (inkább hírhedt) Csoki Gurámiról ( Sphaerichthys osphromenoides).
Aki már akvarizál egy ideje és érdeklődik a labirintkopoltyús halak iránt, biztosan találkozott velük különböző internetes és nyomtatott szakirodalmakban. Jellemzőjük, hogy világszerte csak néhány valóban sikeres tenyésztő volt képes tenyészteni/szaporodásra bírni ezt a fajt, emiatt legtöbbször csak WF példányokhoz lehet hozzájutni. Élőhelye Malajziában és Szumátrán található, így a halak több ezer km-t utaznak, míg megérkeznek Európába. Nem meglepetés ezek után, hogy az amúgy is legyengült halak rosszul viselik az utazással járó stresszt és a megváltozott vízparamétereket. Természetesen több olyan trópusi díszhalunk van, amik gond nélkül veszik ezeket az akadályokat, de a csokoládé gurámi nem tartozik közéjük. Különösen érzékeny mindenféle parazitális, gombás fertőzésekre. Fő problémát viszont általában az okozza, hogy stressz szintje nagyon magas. Rosszul viseli a környezet változásokat, és emiatt az állatok jobban ki vannak téve a betegségeknek. A problémát még az is súlyosbítja, hogy nehezen fogadják el a száraz eleségeket és főként csak élő eleséggel táplálhatóak.
Csaba 4 db állatot kapott, amiket egy kb. 35 literes akvárumba tett.
Vízparaméterek:
pH: 5,3
KH: 2
GH: 8
T: 27 fok
Hetente 2x 15% vizet cserél így csökkentve a bomlástermék szintjét az akvárium vizének.
Videó elérhetősége: http://labyrinthparadise.blogspot.com/2010/02/szenzacios-ikrazas-turoczi-csabanal.html
Horváth Balázs Gergő
|
Bejelentkezés
