Megjelent: 2013. szeptember 22

Sokat gondolkodtam e blogom címén…nem szerettem volna ha hatásvadásznak tűnik,ugyanakkor célom volt hogy könnyedén megtalálható legyen ha valaki e témában keresőzne,és magyar találatra vágyik.Így esett hát választásom a fenti címre-de megvallom szívem szerint az Erdők ölén megnevezést adtam volna neki…így vagy úgy,végül maradtam a lényegretörő cím mellett,és jó szívvel tárom elétek mindazt,amit a témában tudok,illetve az eltelt idő alatt magam is megtanultam.Nem mehetek el amellett sem,hogy rengeteg hasznos információt kaptam részben a fórumokon böngészgetve,részben pedig a ti hozzászólásaitok gerjesztette érdeklődésem okán-volt hogy célzottan keresőztem szerzőre,de akadt amikor ismert blogban olvasgattam utána.Tájékozódásom ki nem hagyható forrása volt az Akvárium Magazin összes rendelkezésemre álló száma,a különböző könyveim,és olyan dokumentumok melyeket idegen nyelvről fordítóztam több-kevesebb sikerrel.E hosszúra sikerült prológusra szükség volt- úgy korrekt ha már előljáróban is megköszönöm mindazok munkáját akik nyomdokain haladva végül úgy érzem egy jó átlagos szintet megütő magyar nyelvű cikket írhattam a témában. Falevelek…vajon kinek a fantáziáját ne mozgatná meg a kérdéskör,nevezetesen hogy mire alkalmazhatjuk ezeket hobbink során?Ugye érdekes lehet a felvetés is,főleg olyan hobbitársaim számára akik hozzám hasonlatosan idegenkednek a vegyszerektől,és ha csak tudják el is kerülik azokat!Falevelek…ok,de milyen faleveleket alkalmazhatunk egyáltalán-melyek azok amiket már kipróbáltak honi vagy külföldi társaink?Milyen észrevételeik voltak ezekkel kapcsolatosan,a medencékben tartott különféle állatainkra ezek milyen hatást gyakoroltak?Sőt-milyen hatást gyakoroltak a tartó közegre,hogyan befolyásolták a víz paramétereket….Ezernyi ki sem mondott kérdés-már most érzem hogy minderre csak részben tudok válaszolni.Nem túlzok:kicsit félve nyúlok a témához,és még írás közben is folyton utánaolvasok…nagyon szeretném ha helytálló,és hosszú távon is használható ismeretanyagot sikerülne prezentálnom. Tovább nem kerülgethetem hát a „forró kását”-érzem türelmetek véges.Vágjunk hát bele!:) Előbb azonban még egy kis felvezetés:hobbiállataink nagy része tőlünk igen messzire eső tájakról származik…mit keresnének hát a nálunk honos levelek az ő medencéikben?A magyarázat rendkívül egyszerű:a honi erdőkben-kertekben is találhatóak olyan fák,melyek levelei nagyon hasonló anyagokat tartalmaznak mint a trópusi fák levelei,igaz az összetételük csak nyomokban hasonlatos.A lényeg azonban nem ezen van-„nyughatatlan”,örökké kísérletező kedvű kollégáink/na és persze magam is!/keresték azt az utat mely során itthon is elérhető a természetből származó növényi származékok sora!A legfontosabb mindezek közül a tannin jelenléte a hazai fák leveleiben,másodikként pedig szorosan felzárkózva azonnal említeni szükséges a huminanyagok meglétét is.Ahogy visszaolvasom magamat kicsit nevetségesnek érzem ezt az egyszerű fogalmazásmódot-de látni fogjátok hogy szerettem volna egyszerű konyhanyelven kifejezni magamat. A tannin jelentőssége kimondhatatlanul fontos a trópusi medencékben…mint tudjuk a tannin másik neve a csersav,képlete C14H10O9 + 2H2O.De itt azonnal erőt is kell vennem magamon,ugyanis nem szeretnék én tudományoskodni-a Wikipédia tökéletesen elmagyarázza miről van szó: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csersav A tannint-csersavat-mi akvaristák rengeteg módon használjuk…igen lágy vizeinket savanyítani tudjuk segítségükkel,de nem kell feleslegesnek gondolnunk jelenlétét keményebb vizeinkben sem!Erre rendkívül nyomatékosan szeretném felhívni azok figyelmét,akik csak legyintenek a falevelekre mondván:”Á,nekem úgyis kemény a vizem,nem savanyít az semmit”!Ez igaz is-mint tudjuk a karbonátkeménységet okozó kalcium-hidrogén–karbonát,és a magnézium-hidrogén-karbonát pufferoló hatása miatt a kemény vizeket csak erőteljebben savas más szerekkel tudjuk leküzdeni-a természetes savak erre csak igen feltételesen,és nagy mennyiségben alkalmasak.Okvetlenül szeretném felhívni figyelmeteket arra az egyszerű tényre,hogy a vízkémia olyan ága a hobbinknak,melyet igen melegen ajánlok tanulmányozni-sőt magam sem érzem naprakésznek tudásomat!Mivel viszont nem is a vízkémiában „vetemedtem” írásra,nyugodt szívvel említem meg:aki savanyítani akar levelek segítségével annak e blog csak támpontként szolgálhat-utánaolvasni okvetlenül szükséges! Rengeteg halunk származik az unalomig emlegetett fekete vizekből/black water/,vagy ha nem is ennyire sötét vizek lakói akkor az oldott növényi savaknak köszönhetően savanyú vizekből származnak.A tannin,és a huminsavak együttes hatásának köszönhetően ezen vizek színe teaszerűen sárgás,de akár egészen sötét árnyalatokat is felölthet-erre nem csak a szintén mindenki által ismert Rio Negro lehet példa!Említhetnénk még a teljesség igénye nélkül a Nánay-t Peruban,vagy a guayana-i Mazaruni-t…de mondom ezek csak példák egy cseh fórumról.Nyilván a környező vidék összes patakja is hasonló,ezek csak a nagyobb folyók…Akit bővebben érdekel a fekete vizek fellehetősége,annak jó támpont ha ránéz erre: http://en.wikipedia.org/wiki/Blackwater_river Ugye nem is olyan egyedülálló már az a sötét víz-nem kifejezetten csak az Amazonas-medencére jellemző?Én azonban most a falevelekkel kapcsolatos gondolataimat osztom meg,így nem veszem figyelembe a folyóvizekben lebegtetett hordalék miatti színt-csupán a fentebb említett /tannin,huminsav/beoldódó anyagokkal szeretnék foglalkozni.Jól ismerjük ezek hatásait vizünkre,illetve halainkra:adott esetben savanyítják/színezik,algák növekedését gátolják,gomba és baktériumölő tulajdonságúak stb,stb….Halaink tartása során is kihasználhatjuk e tulajdonságaikat,stresszoldó képessége mellett halainknak természetesebb és szűrt fényt is engednek a vízbe. Azonnal fel is jajdulnak a növényes akvaristák-de hiszen azért világítok ilyen teljesítménnyel hogy növényeimet jobban kényeztessem,mi lesz velem a sötét vízben?Kérdésem:ezekben a vizekben találhatóak azok a csodás növények melyeket ti tartotok,neveltek?Ugye nem…de megvédem a leveleket akkor is:a vízfestő képességüket egyébként is csak hosszabb ideig való áztatás során élvezhetjük,egy teljesen „kilúgozott levél”/kifőzött,kiáztatott../már alig tartalmaz olyan anyagokat melyek színezhetik vizeiteket.A dekorációs hatás viszont sok ideig élvezhető-feltéve persze akkor,ha nincs olyan élőlény a medencében ami elfogyasztja azokat! Ilyenek pedig szép számmal vannak-itt mondok köszönetet sok garnélafannak,L-es harcsásnak…és legnagyobb örömemre egy igen elhivatott magyar kollégánknak is,aki e remek írást készítette a tájékozódni vágyónak: http://szentgyo.wordpress.com/2009/02/02/falevelet-az-akvariumba/ Aztán még egy-ez már külföldi,de rendkívül szép képekkel is rendelkező blog: http://www.crustahunter.com/laub-fur-wirbellosenbecken/ Érdekes ugye,hogy eddig én főleg a vízre való hatásról beszéltem-aztán tulajdonképpen e kollégáink eleségként is emlegetik?Jah kérem-a garnéláknak ez egyenesen csemege,a különféle algázó halaink is bizonyára ledarálják az őket megillető adagot,és sok csiga sem közömbös irántuk!Nálam az ancik és RC-k nagy élvezettel rendezik el a falevelek sorsát….csupán a falevelek vastagabb erezetét hagyják meg.Bár beszélgettünk már erről,de itt is említeném hogy akik külső szűrőket alkalmaznak,ezekkel vigyázzanak:a szívó részre szükséges egy sűrű rostély vagy durvább szivacs.Mindenképpen meg kell akadályozni a vastagabb erezet szivó ágba való jutását,hiszen ott rejtélyes dugulásokat okozhat. De beszéljünk még a falevelek más hasznáról is-oly sokszor emellett elsiklik a hobbista! Jól tudjátok már többen is hogy én alapvetően corykat tartok-ezért számomra eleségként nem jönnek szóba,de annál inkább rejtekadó helyként,sötétebb aljzatként!Alig olvashatok sikeres megvalósításról-mindenhol csak kívánalomként van a sötétebb aljzat/milyen kétségbeejtő hogy a festett kavicsokban sejtik a megoldást!/,de alig páran tesznek is lépéseket e felé.Nos egy jó lehetőség némi falevél alkalmazása…Coryjaim olyan élvezettel bujkálnak alattuk rejteket keresve,amit elmondani nem tudok-tegyetek próbát!Hmm…kapni préselt tökéletesen lapos catappa leveleket is,ezek nyilván nem erre vannak „kitalálva”-de egészen más a helyzet a kissé felpöndörödő szélű természetes módon szárított levelekkel:egyszerűen megkapóan kedvesek a levelek alól kikandikáló kis coryk!Aztán hogy milyen természetesnek érzik még a levelek közelségét mi sem bizonyítja jobban mint az,hogy egyenesen rájuk is ikráznak….némely nőstényem határozottan előnyben részesíti a levelek fonákját/görbületét mint az üvegfalat,vagy az ez célra betett „ívási mopp”-otJ! Ezért aztán igen egyszerű a dolgom ha az ő ikráit szeretném menteni:egyszerűen a falevelet helyezem a keltetőbe…a kikelő lárvák is keresik a fedezéket! Nagyon belelkesedtem érzem-térjünk hát vissza az eredeti koncepcióhoz:milyen leveleket tehetünk be a medencéinkbe?A kép fent említett linken ezekből bőséges információt találhattok,nem kell megismételnem az írók szavait… viszont mértékletességre inteném olvasóimat!Attól hogy milliónyi fa fogja elhullatni a leveleit,nem mindegyik hasznos ám!A hálózaton való kutakodásom során pontosan olyan hozzászólásokat olvasgattam,mint hazai oldalakon is:szinte minden levél említve van,mindenki mindent bele szeretne tenni a medencéibe-mert azt szedheti le a bejárati ajtaja előtt közvetlenül! L Nem erről van szó-sőt szó sem lehet forgalmas helyekről való gyűjtésről,ne adj isten permetezett kertekből származó levelekről!Ezt szinte mindenhol olvashatjuk-és tartsuk is be. Egyes levelek bár alkalmasak a medencékbe-legalábbis nem ártanak-,de akik célzottan és tudatosan szeretnék alkalmazni a leveleket azoknak jószerével egy kézen megszámolható választásuk lehet.Mindenek előtt említendőek hát a klf. tölgyek,a bükk,és gyertyánlevelek,illetve az éger levelek és tobozkák….ezeknek hosszú időre visszavezethető jó tulajdonságaik vannak,így érzésem szerint aki a vizét is kezelni/módosítani szeretné ezeket részesítse előnyben.A fent említett fajok honosak nálunk is-megtalálásuk nem okozhat problémát!Vegyes érzéseim vannak a különféle gyümölcsfa levelekkel mert kétségtelen hogy könnyedén elérhetőek,de a permetezésről se feledkezzünk meg-ha mi nem is permeteztünk,de a szomszéd igen,és lengedezett a szél..szóval értitek ugye?Vannak persze elhagyott gyümölcsösök,erdőszéli vagy szántó mellet lévő fák is-inkább innen próbálkozzatok pl. eperfa levéllel.;)Ellenjavallt viszont a tűlevelűek használata…. A fórumokon olvasni lehet még a levelek eltérő tulajdonságairól is:nevezetesen némelyik könnyedén szétmegy rövid idő alatt,mást nem kedvelnek a benn lakó élőlények-de van olyan is aki egyenesen arról beszél hogy neki nem tetszik az a fajta levél,más kinézetűvel próbálkozik majd…Igen-ez utóbbi is számottevő kritérium lehet,ezért nem kívánok mereven rábeszélni senkit sem saját gyakorlatomra. Rendkívüli módon számít a begyűjtés helye-és ideje is,de erről majd később-,hiszen igaz ugyan hogy a fa már visszaszívott minden hasznosíthatót az elhaló levélzetből,de ugyanakkor a felhalmozódott szennyezések még ott vannak.Számít továbbá a begyűjtött levelek kezelése-gondozása is….nem csak megtömök vele egy szatyrot és kész!Tárolni is kell,hiszen egy ideig biztosan nem tudunk ebből szedegetni… Nos eddig tartott a könnyed/beszélgetős mondandóm-a nyilván következő folytatásban belemegyünk a kőkemény részletekbe,megvitatásra felvetem gondolataimat a szedés időpontjával kapcsolatosan,és elkísértek a környező erdőkbe engem.:) Az az írás azonban még várat magára –bár már vannak sárga levelek,még él az erdő.Ezen cikkemben célom volt az egyszerűség-a túl sok ismeret esetleg unalmas lehet…érzem viszont hogy ez a téma olyannyira magába zár,mint anno a cseh emelős.Mivel sejtem hogy egy kollégánk szintén e témában fog írni nektek,elegendőnek véltem ennyit a magam részéről….talán még valami:hogy „ütközés” ne legyen,én a tölgy-bükk témát szeretném folytatni,némi égertobozzal vegyítve.Tehát tájékozódásra fel…hol vannak e nagyszerű nemes fák a környezetetekben?;) /Folytatás a levelek lehullása,szárítása,és a tárolás megkezdésekor valószínű részemről…/ T.:Gábor

Megjelent: 2013. szeptember 22

(Gyűjsünk,de mikor?) Az előző blogban már felvetődtek bizonyos kérdések -talán az egyik legizgalmasabb annak eldöntése hogy gyűjtsünk de mikor,és miért akkor? Ezen írás ezt a kérdéskört hivatott felvázolni,és részben saját gondolataim,részben a hálózaton megtalálható hazai,és külhoni fórumokban olvasható írások reményeim szerint segítenek is megválaszolni mindenkinek ezt a kérdést.Egyáltalán nem nehéz elképzelnem a tettvágytól fűtött kedves olvasóim lelkiállapotát....alig pár hónapja indult el az a folyamat és igény,hogy mi magyarok is egyre nagyobb számban szeretnénk medencéinkben leveleket használni.Szeretnék ebben segíteni -úgy vélem nem haszontalan ha ezt nyilvánosan megosztott formában teszem. Kis háttérinfó-hogy kiélhessem magam a "kétujjas" írásban,és ugyanakkor mégis elválasztott módon de tudjatok a dolgokról:hezitáltam a cikk címén-adjak más címet e második résznek,vagy célszerűbb egyszerűen jelezni hogy ez a második és nem utolsó része egy számomra fontosnak tűnő témának?Ez utóbbit választottam-mindig is szerettem a folytatásos dolgokat.Ígéretemhez híven én bizony elkészítettem ennek az írásnak egy kissé másabb elődjét-de egy áramszünet ezt nem gondolta megfelelőnek....szünetmentes táp tudom..majd egyszer;) Most azonban folytassuk: Oly annyiszor "feketevizeztünk" már,és örömömre meg is beszéltük ennek különböző kialakulásának lehetőségeit a postjaitok segítségével,hogy azonnal bele is foghatok egy újabb kérdés felvetésébe:vajon halaink eredeti élőhelyén hogyan és mikor kerülhet számottevő falevél mennyiség a vízbe? Kínálkozik a lehetőség a poénszerű megválaszolásra,hát megteszem:mikor sok esik bele a vízbe!:)Na ja....de a trópusokon ez nem úgy működik mint a mi mérsékeltövi éghajlatunkon!Ott a fák folyamatosan fejlődnek,csupán a régi elhalt levelek hullanak alá egész évben.Persze egy folyó mindig is dolgozik a medrének megváltoztatásán,így ennek folyományaként elképzelhető partszakaszok vízbeomlása,melyek magukkal rántják a burjánzó vegetációt is.Így már sokkal több levél-ág-gyökér kerülhet egy adott folyószakaszba,bár érzésem szerint ez még mindig nem okozhatja a víz paramétereinek komolyabb változását.Viszont figyelj olvasóm,mert szép lassan szeretnélek rávezetni arra,hogy az ott élő halak-rákok-garnélák stb. hogyan kerülhetnek egész évben kontaktusba a víz fölötti vegetációval!;) Bepotyognak hát a levelek-termések/és még sok más is,de azokat nem taglaljuk eztán/,becsúszhatnak egész erdőrészek is-és jön a legnagyobb változást okozó,évenként pontosan érkező esős évszak.Számunkra elképzelhetetlen az a víztömeg ami ilyenkor szétszalad a folyók kiöntési területein,és ugyanilyen elképzelhetetlen az a biodiverzitás is ami még mindig felfedezésre vár az esőerdőkben.A fórumon nagyon helyesen állapítottuk meg hogy bizony nem csak egyazon növényfaj képviselői,hanem válogatás nélkül minden faj víz alá kerül ilyenkor...az ártalmatlanok,az ehetetlenek-sőt az egyenesen mérgezőek is!Rengetegféle növény teljes egészében a víz alá merül hosszú-hosszú hónapokra..és mégis túlélik!:) Talán egy jellemző adat a mindenki számára ismerős Amazonas folyamról:azt mondják az esős évszakban akár 15 méternyivel is magasabb lehet a vízszint....elképesztő.Ha még azt is hozzávesszük hogy egyik kedves írónk/Molnár Gábor/ a legismertebb feketevizű folyón/Rio Negro-hát persze!;)/ is kétölnyi emelkedést említ-máshol két méternyit-akkor könnyedén elképzelhető mekkora az a terület ami ilyenkor víz alá kerül..Csoda hogy a rengeteg beoldódó anyag megfesti a vizet?A rettenet mennyiségű vízben aztán rohamosan több táplálékot találnak halaink,megváltozik a víz összetétele,rengeteg alkalmas hely kínálkozik szaporodásra-és halaink meg is teszik ezt. Látható hát hogy az akvaristák azon törekvése hogy minél jobban kiszolgálja halaink igényeit,és utánozzuk neki az akkori körülményeket szinte reménytelennek tűnik-de megközelíteni egy nagyon kis morzsányira azért megtudjuk!Ezért teszünk hát be nekik leveleket is....nem csak a vízkémia,hanem az elfogyasztás lehetősége is benne foglaltatik a dologban.Adjuk hát meg nekik azt a "feelinget" akár egész évben hogy génjeikbe zárt ösztöneiket kiélhetik,rejtőzködhetnek,ehetnek,sőt ívhatnak is a vízbe került levelek segítségével.Ugye láttatok már biotópokat amin sodor a víz,kavarog az üledék,és suhannak-vagy éppen egy hordalék kúpban lerakódnak-a levelek?Halaink legtermészetesebb közege ez....jobbat nem tudunk kitalálni semmiféle módon. Alig emlegetett hatása a leveleknek még a növényekre kifejtett hatása:számos nyomelemet is tartalmaz,amit a falevelek akvarisztikai alkalmazásával a legegyszerűbb módon juttathatunk akváriumainkba-növényeink is meghálálják! Pénz....egy nagyon haszontalan dolog,mert hamis ábrándokat kelthet annak birtoklójában-hogy mire fog vezetni ez az allegória mindjárt meglátjuk: megvehetsz bármilyen szuper kütyüt....beteheted az aranygyűrűdet is a vízbe ha halaid nem érzik ott jól magukat!Meg is vásárolhatod a trópusi fák leveleit nem is túl drágán,mi itt mégis a hazai fák leveleiről fogunk beszélgetni-melyekhez nem kell egy fillér sem,de munka az igen!Kérem hát hogy írásomat csak azok olvassák tovább akik tenni nem restek-akik nem a pénzért megvehető dolgok után kutatnak weblapokat böngészve...dolgozni is fogunk,és ettől jobban is érezzük majd magunkat!:) Még valami:egyáltalán nem kárhoztatom azokat a kedves kollégáimat akik mégis venni kényszerülnek,és akik trópusi fák leveleit használják inkább...de csak egy ártatlan kérdés:ugye az ottani gyűjtők is olyan körültekintéssel,és olyan körülmények közül gyűjtenek mint mi?Ugye ők sem a szmogos városok környékén lévő fák leveleit szedik le válogatás nélkül..ugye?Nagyon szeretem a catappa-vagy nevezzük bárhogy-leveleit használni,de nyilvánvaló törekvésem hogy egyszer és mindenkorra itthoni levelekkel váltsam ki őket.Nem a pénz az ok..nemcsak az!Környezettudatosság-minek a fél világon áthozatni a leveleket ha esetleg itthon,tőlünk pár kilométerre is lennének alkalmasak..elgondolkodtató ugye? Jöjjenek hát kedvcsináló képek-a minap egy kedves kolléga megjegyezte milyen szép helyen lakom,elmondom hát hogy az összes elkövetkező kép Járdánháza falu Izra nevű völgyében hegynek kúszó erdei útja mellett készült.Az út szilárd burkolatú volt a szebb időkben,mára a sokáig tartó fagy,és a karbantartás hiánya mondhatni vadregényessé tette...Ladám nyiszorgása,és a hátsó ülésen jojózó gyermekeim legalábbis erre engednek következtetni.Iskolába kellett falevelet gyűjteni....hol máshol tehetnénk meg ezt gyorsan,ha nem egy alig-alig használt erdei út mentén?Nézzük hát... Sorompó nyitva-megvallom életemben eddig egyszer láttam még csak zárva-harminc éve talán ? Erdők ölén kérem....enni lehet az avarról,ahol olyan mikrobiológiai dolgok zajlanak folyamatosan,amit meg kell mutatnom nektek: Képződik a humusz-jellemző hogy nagy eső után vagyunk,mégis olyannyira sok vizet képes megtartani már az avar is,hogy alig nedvesedett át alatta az erdei föld. Egy kis kedvcsináló előljáróban...mint látjátok vörös tölgy is van szép számmal a közeli erdőségeinkben,ám ezek még fiatal fácskák csupán.Alattuk a tavalyi lombozat maradványait láthatjátok...akvarisztikai célra már tavasszal sem voltak alkalmasak,de erre még visszatérünk. A kép közepe táján egy vörös tölgy makkjának kupacsa figyelhető meg-csodás kis elhalt darabja a termésnek-sokkal később még erről is beszélnünk kell!;) Hazafelé vezető utunkon még megmutatom nektek hogy milyen is egy vadon tenyésző égeres..alján a jó kövér félmocsaras földben gigantikus csalánerdő fogadná a behatolót.nincs még itt az égertoboz gyűjtési szezonja-de nézzük hogy néznek ki most: Egy közelibb kép a meleg motorháztetőn: Erről van szó kérem-a tobozkák még nagyon erősen fejlődőben vannak-közepes termés ígérkezik-középen egy megtermékenyítetlen,elhalófélben lévő is megfigyelhető...a hozzá hasonlatosakat majd ne gyűjtsük be a szezonban sem. Végül lazító jellegű képsoromat bemutatván még megmutatom hogy néz ki az út hazafelé..az erdőt figyeljétek természetesen!;) Hát....a fák még "ezerrel zöldek"-sőt mai terepszemlém is alig pár sárguló levelet mutat.Minden itt bemutatott kép pontosan egy hete készült-hogy pontos legyek 09.15.-én.Élnek hát még a levelek.... Na végre elérkeztünk a tulajdonképpeni kérdéssel kapcsolatos gondolataimhoz....gyűjtsünk,de mikor? Alapvetően két megoldás lehetséges ugye,de ennek is vannak árnyalatnyi fokozatai. Szedjünk zöld leveleket, szárítgassuk meg otthon és azt használjuk? A diólevélnél tudjuk hogy így ajánlja több-köztük magyar- kolléga is,és nem gond a levél fiatalkori juglontartalma sem-sem a növényeknek,sem az állatainknak nem árt.A füge,és eperfa leveleknél is olvasható a garnélásoknál-algázósoknál a friss,még zöld levél etetése.Arra viszont már több helyen is figyelmeztetnek,hogy csak annyi kerüljön a vízbe ami el is fogy viszonylag gyorsan-a levél élő mivoltában volt leszakítva,benne az utolsó percig zajlottak a folyamatok! Ha zölden szedünk mégis mikor tegyük ezt-fiatal levélke korában,mikor még bársonyosan puha?Esetleg idősödvén amikor már teljesen kifejlődve szabályos vegykonyhaként részt vesz minden egyes levél a fotoszintetizálásban?Ilyenkor szabályosan rohannak a különféle vegyületek az egész edénnyalábrendszerben,a levél él,és élni akar!A klorofill ilyenkor van csak igazán elemében-működik a vegykonyha!Az ilyenkor leszedett levél mindent tartalmaz ami csak egy növényben lehetséges....tehát elvileg aki etetési célzattal szedi ilyenkor jól jár vele!Kérdés hogy ha szárítjuk mennyire módosulnak a levél erezetében megszáradó nedvek,és mennyire alkalmas ez a levél a víz kémiai összetételének manipulálására?Aki ilyen célzattal tárazna be leveleket mennyire jár jól a zölden szárított levelekkel? Sok a kérdés-jól tudom....de nem oktalanul!Sajnos alig találni kielégítő választ hálózatszerte,sőt azt gondolom ezek nem is elegendőek számomra.Ilyenkor kénytelen az ember saját kútfőből származó válaszokat generálni saját kérdéseire...érdekes dolog,ezt hívják gondolkodásnak?:D Majd segítetek a blog hozzászólásainál-mert kérdéseimet ezzel a célzattal is teszem fel.Okoskodjunk,"túrjuk együtt" a netet-aztán kitárgyaljuk! Végül is szedhetünk élő leveleket....adhatjuk azonnal is őket étkezési célzattal,de meg is száríthatjuk őket.És itt jön a probléma:ha elkezdjük szárítani az addig zöld és élő levél zsugorodik,pöndörödik,egyszóval mindent elkövet csak hogy ne legyen könnyű a dolgunk!:D Lehet persze fagyasztani is-eleségeknél szokás-de kérdem én:kell még egy furcsa tekintet a családtól mikor pakoljuk a fagyasztóba a leveleket?....vidámkodtam csak-persze hogy ez az út kerülendő.Szárítani kell őket,mert tudjuk hogy a dehidratálás az egyik ősidők óta jól bevált tartósítási mód.A pöndörödés ellen -emlékeztek ugye?-anno alkalmaztuk a préselést,és lehet is ilyen irányú ötleteléseket találni a hálózaton.Viszont alig hiszem hogy alkalmazható lenne ekkora levéltömegnél-a kivitelezésről pedig újabb aggályaim származnak!Újságpapírok között nem jó...bár már állítólag ólom mentes a technika,de a nyomdafesték még mindig ott van.Vegyünk többszáz itatóspapírt?Ne....rátapadhat a préselendő levelekre.Szárítsunk szúnyogháló alatt?Megtehetjük,de akkor kisebb mennyiségekkel kell dolgoznunk,mert ehhez ugye szükségeltetik egy nagy sík felület is.Ugyanez vonatkozik a géz,necc,és más ritkás szövetekkel leszorított módozatra is....de én továbbgondoltam! Ha már mindenképpen zölden kell az a levél,hát hadd pöndörödjön össze-mielőtt a medencébe tesszük egyébként is le illik mosnunk,mindössze előbb kicsikét beáztatjuk hogy a levél kigöngyölhető legyen annak sérülése nélkül.Nagyon jó módszer a mikróban való "gyors áztatás",azt mondják így sokkal hatékonyabban el is meríthető a száraz levél...a lágy levéllemezt aztán már könnyedén mosogathatjuk. Lemosás,dörzsölés,súrolás...rendben van,de azt tudni kell hogy amit felszívott a levél-és itt szennyező anyagokra,permetekre gondolok-azt eltávolítani belőle nem tudjuk!Ismételten itt van hát a gyűjtési hely alapos ismerete,főleg ha kerti növények leveleit szedegetnénk! Még csak annyit tennék hozzá a témához,hogy a levelekben van bizony protein is-mintegy 12-21% közé teszi a rendelkezésemre álló irodalom néhány faj esetében,bár a neten rákeresőzve unos-untalan mindig csak a növények számára elérhető tápanyagtartalmat emlegetik.Nem csoda ez kérem....nem oly régi a téma még világszerte sem.Akit érdekel egy kis tudomány ezzel kapcsolatosan itt megtalálhatja: http://www.spectrumanalytic.com/support/library/ff/Plant_Nutrients_in_Municipal_Leaves.htm Jöjjön hát a másik lehetőség-gyűjtögessünk száraz leveleket? Én ezt az utat választom...nem azért mert ezt tartom az egyedül helyesnek!Nyilván ilyenkor a levelek tápanyagtartalma már csökken,de nekem rájuk főleg vízkezelésre van szükségem.Egy-szintén nem magyar sajnos- tanulmány ami mérte a levelek tannintartalmának változását,a következőt mutatta ki:áprilisban-tehát a vegetációs idő kezdetén-a levelek 0.5%-ot,míg szeptemberben már 5.0%-ot mutatott ez az érték!Nyilvánvaló hát hogy ha vízkezelési célzattal szednék leveleket,akkor már az elhalt leveleket kell céloznom! Ennek egyébként több haszna is van számunkra,időhiányban szenvedő,helyben szűkölködő mai embereknek-vegyük sorra: -a levelek szárazak,könnyedén légszárazzá alakulnak otthon -a tannintartalom a lehető legmagasabb,kevesebb levéllel ugyanolyan hatást érhetünk el -nem pöndörödnek,nem kunkorodnak a levéllemezek-kevesebb hely,használat előtt egyszerűbb tisztítás -a leveleken már csak kis számban vannak olyan rovarok amit otthon nem látunk szívesen -az őszi gyűjtés egyszerűbb,hiszen: a)-nem néznek minket furcsán az emberek:D b)-a kivitelezés is könnyebb,hiszen a levél "lejön" a fáról c)-remek családi program,és romantikus kirándulás is egyben A sort folytathatnám,hiszen számos észérv is emellett szól....azt gondolom hát,hogy akiknek hasonló céljaik vannak a levelekkel mint jómagamnak,azok várják a zordabb időket-nem kell már sokáig várnunk!Ma kora hajnalban itt a nagy vidéki csöndben és árnyalatnyi ködben zörejekre figyeltem föl...az egymást kergelésző bőregerek szárnya biztosan nem kelthette e zajt.Kávémat fogyasztva mégis meghallhattam azokat a számomra mindig is szimfóniaként élvezett hangokat melyeket a lehulló levelek ágakhoz,és egymáshoz verődése okoz....kezdődik hát!Bár még csak alig néhány sárguló dió és cseresznyelevél simul a gyepre,bár még zöldellnek az erdők-elkezdődött az őszi lombhullás.A természet és benne a fák készülnek a nagy változásra,érzik hogy most egy másmilyen világ következik.Az idő határozottan morózusabb lesz,jönnek előbb a hűs,majd később a metszően hideg északi szelek....közeleg az igazi ősz.A fák eldobják immár semmire sem jó leveleiket,lecsupaszodik a táj...az eddig rejtekben lévő madárfészkek is napvilágra kerülnek,a mezőkön rókák keresgélnek apró egérkékre vadászva-mi pedig elindulunk hogy begyűjtsük egész évre elegendő levélmennyiségünket.Persze lehet egy kicsit többet is-évekig eltartható,barátoknak ajándékozható ez a teljesen ingyenes dolog.De hogyan gyűjtsünk-hogyan szárítsunk,és hogyan tároljuk el őket?Nos erről,és ahogy magamat ismerem még kicsit is többről lesz szó következő írásomban az alkalmas idők eljövetelével.... Tartsatok ki,élvezzétek a még néha jó melegen sütő napot....eljő az az idő amikor csak gyűjtött leveleink illata,és fantasztikusan szép formái idézik bennünk majd az idei őszt.Kellemes olvasást,jó egészséget nektek-rendkívül szivesen fogadok minden további észrevételt,ötletet,javaslatot-várlak benneteket a fórumon!:) T.:Gábor

Megjelent: 2013. július 14

Fekete szúnyoglárva Aligha tévedek nagyot,amikor azt állítom hogy ezt az élőeleséget valamennyi akvarista ismerheti-előfordulnak esővizes hordókban, kis pocsolyákban éppúgy,mint árvizek után visszamaradt vízállásokban.A Dunán idén levonult hatalmas árhullám okán még olyanok is kapcsolatba kerülhetnek velük,akiknek abszolút semmi érdeklődésük nem volt eddig feléjük-és csak a kellemetlenkedő rovarokat látják bennük.Tény hogy igen kellemetlen vérszívó rovarok fejlődhetnek ki belőlük,mi akvaristák azonban kicsit más szemmel is nézünk rájuk. E bejegyzésemben kívánom rögzíteni mindazt,amit eddigi tapasztalataim mondatnak velem-ugyanakkor eltekintek a tudományos nevek,és a mélyebb ismereteket célzó szakszöveg ismertetésétől.Nézetem szerint magatok is rátaláltok a csípő szúnyogok családfájára,az pedig csak nagyon keveseket érdekel hogy pontosan milyen szúnyog lárváját "tenyésztjük" éppen.Mint előbb is jeleztem:e blog nem célozza a szúnyogok meghatározását,és nem is kívánok "idegen anyagot" felhasználni....a képek között azonban fellelhetőek lesznek a neten már megtalálható fényképek,ezzel szeretném megkönnyíteni a könnyebb felismerésüket. Azonnal nézzünk is egy ilyet,hiszen már most időszerű hogy tudjátok pontosan mely lárváról beszélek majd nektek,miről szólnak tapasztalataim: /Szeretném megköszönni mindazok munkáját akik a képeket készítették,és amennyiben zavaró hogy én is használom őket természetesen egy szerkesztés során eltávolítom a felhasznált anyagot!/ http://honffygabor.uw.hu/e107_plugins/content/images/culex.jpg A képen szép sorban láthatóak a víz felszínén éppen gázcserét folytató lárvák....nos róluk szól a mostani írás.Ha követitek a hivatkozást,akkor ott máris egy igen hangulatos leírást olvashattok a mindannyiunk által tisztelt szakírónk tollából-Dr.Lányi György neve ismerős mindenkinek. Az írásban említett metódus során mi magunk is sikeresek leszünk a fekete szúnyoglárvák/továbbiakban csak lárvákként emlegetem majd őket/ keltetésében,és nyilván fel is fognak cseperedni nálunk!Azonban kertes házban lakó kollégák ettől eltérhetnek-és magam is eltértem....írásomban ismerősként fogjátok olvasni néhány mondatomat,hiszen erről már beszélgettünk itt: http://www.akvariummagazin.hu/index.php?option=com_kunena&func=view&catid=4&id=17&limit=20&limitstart=480&Itemid=322 Tulajdonképpen a #489.postnál indul a téma,és hozzáteszi mindenki amit tud....én időnként újabb tapasztalataimmal is bővítem az ismereteinket,ezen bejegyzés pontosan az összefoglalást célozza.No persze lesznek olyan képek melyeket még nem láthattatok,sőt a blog vége felé egy olyan mosolyt fakasztó kis eszközt is mutatok majd amiről eleddig még nem is beszéltünk....de ne "scrollozz" előre,inkább olvass még!;) Jött a nyár és bár az idei eddig hűvösebb mint gondoltuk,mindenhol meg is jelentek a szúnyogok....nosza,hát halainknak is kedveskedhetünk ám lárváikkal,csináljunk valamit!Mindenhová petézhetnek ahol bármilyen kis vízfelületet találnak-célunk csak az,hogy célzottan nekik kihelyezett edénykékben is megtegyék ezt!Innen aztán már könnyedén begyűjthetjük a lárvákat,sőt a petéket összeszedve akár külön is kikeltethetjük őket.Ennek célja nyilván az,hogy azonos nagyságú lárvákat "szüretelhessünk",mert akár ivadék halainkat is meglephetjük némi vadászni valóval.Mint tudjátok én főleg az aljzat közelében élő halakkal foglalkozom,de nekik is kedveskedhetünk ezekkel....később taglaljuk! Kezdjünk is neki azonnal a szúnyogok csalogatásának,igazi szezonjuk nyáron van....annak pedig előbb-utóbb vége!Tekintsétek meg az én "telepem" egy részét.... Ugye hangulatos?Igen-ez a kezdő állapot,mely mára kicsikét módosult: Mielőtt ezzel folytatnánk némi magyarázat....miért alkalmazom ezeket a tejes ládákat,és miért nem gyűjtök egyszerűen az esővizes hordóinkból?Mint minden kertes házban lakó nekem is vannak természetesen a csapadék,és a kútvíz tárolására szolgáló hordóim..A kút vizével annak hidegsége miatt azonnal locsolni nem ajánlatos,a növényeket nem érinti jól a 12 fokos vízzel való hirtelen lehűtés-ezért kell állni hagynom.Nos erre a célra én is a szokásos 200 literes lemezhordókat használom,persze hogy abban is van némi szúnyoglárva....a hangsúly a "némi" szócskán van!A hordókban lévő víz felülete mindössze ~ 2400 négyzetcentiméter,a ládáké ezzel szemben mindössze~1950 négyzetcentiméter-mégis ők a nyerők! Hogy miért?Nézzük hát sorjában:itt háborítatlanul petézhetnek a nőstény szúnyogok,a víz szintje csak lassan változik,hőmérséklete a napi hőingadozást követi....mint a természetes vizek.A lerakott petéknek nem kell az állandó megsemmisüléstől tartaniuk,míg a hordókban ugye locsoló/gyerek kezek mind megzavarják őket.A hordóban kedvezőtlen a kikelt lárvák begyűjtése is,nem beszélve arról hogy csak igen fáradságos munka árán szedhetnénk ki az összes lárvát.Az egyenlőtlen nagyságú szúnyoglárvák feletetése,lakó helyiségbe bevitele igencsak kockázatos lépés-a jó melegben könnyedén kikelnek a már vérszívásra is képes szúnyogok....na ennyit csak pár szóban.Láthatjátok hogy nem kifejezetten öncélú,hanem ésszerű is a külön edényzetben való szúnyoglárva keltetés/nevelés!Ha szomszédainknak el is magyarázzuk hogy miről van szó-haleleség-,netán némi prezentálást is eszközlünk nekik én bizonyos vagyok benne hogy problémánk ebből nem lesz!Kertes házban mindenkinek van vizes hordója....a mieinkből meg ki is szedjük a lárvákat,tehát tőlünk szúnyog nem fog származni...és öntől kedves szomszéd?;) Lehet aztán hogy szűkebb körünkben ez rendszeres szúnyoglárva gyűjtési kérést von maga után....".ugyan már,gyere szedd ki a hordónkból Gábor!" Ha időnk nem engedi javasoljunk némi étolajat a víz felszínére.... Nézzük hát még pár szóban a mi kis ládáinkat.mint említettem az én barna ládáim eredetileg tejes ládaként látták meg a napvilágot,de szerintem nem lehet gond a fehér színű húsos ládákkal sem!Bátran keressetek rá a hálózaton,nem ritkán még pár száz forintért is hozzá lehet jutni....és messze nem csak fekete szúnyoglárvához jók!Célszerű többet vásárolni mint ami kell az adott pillanatban,mert biztos vagyok benne hogy lesznek még felhasználási ötleteink....vízibolha,Moina,televényférgek,gilisztás kultúra télire-és a végtelenségig sorolhatnánk,ugye?Azt gondolom ha földrajzi távolság miatt szállítani kell gazdaságosabb ha többetek igényeit egyetlen szállítással oldjátok meg-én idén már nem,de jövőre tuti "belehomorítok" még jó pár ilyen ládába!Erősek,olcsók/használtan/,strapabírók..mi kell még? Az edényzet megvan hát,mit kell tennünk ha magunk is szeretnénk fekete szúnyoglárvát tenyészteni?Keressünk egy félreeső helyet nekik,ahol nem zavarunk elhelyezésükkel senkit...egész hosszú időn át itt lesznek majd,sőt lehet hogy a következő évben is.A ládákat elhelyezni bármin lehet-lényeg hogy közelítsünk a vízszinteshez,hiszen víz is lesz benne.Szót kell ejteni a napfényről is:tapasztalatom szerint bárhol működni fog-de a vízvirágzás,és az igen erős nappali felmelegedés kiküszöbölése érdekében ajánlott félárnyékba tenni.A mély árnyék nem lesz jó....a vízben lévő mikroorganizmusoknak is kell fény,hiszen a lárvák ezekkel táplálkoznak majdan-sőt egy plusz ötletként a ládákban lévő vízben algásíthatunk különféle cserepeket/köveket is algázóinknak.Gondoljuk hát végig hová helyezzük...aztán töltsük fel vízzel,és várjuk a szúnyogokat.Ennyi....ennyi?Messze nem-így merüljünk bele jobban! A fórumon említettem már,hogy eredetileg száraz fűvel indult minden edény,aztán fórumtársam linkjeit követve gondoltam úgy hogy teszek próbát csalánnal is.A fenti /kisebb/képen ezt szemlélhetitek,amikor is a két balszélső ládában a már működő szénás,középen a mulcsozásra szánt füves,jobb szélen pedig a csalános edényt láthatjátok.A mulcsozásból származó füvet én nem javaslom...sajnos a megindult bomlás miatt hol alászáll,hol pedig a felszínen lebegnek a fűszálak-ebből lárvát gyűjteni igen fáradságos,és a végeredmény tekintetében kissé "gazos" a zsákmány.Mint megfigyelhetitek ez valóban az első kísérletek egyike,a növényi összetevők még csak a'la natur bedobálva,és kész is....a tenyészetek azonban már így is kielégítő eredményt adtak! A folytatásban taglaljuk akkor az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat:a szénás tenyészet vize amolyan jó réti illatot gerjeszt,bátran asszociálhatunk az ázott széna illatára egy kora hajnalon.A mulcs illata már komolyabb,de még mindig csak egy kissé-benne némileg felfedezhető a korhadás,és árnyalatnyi föld illat is.A csalános tenyészet az komoly!:D Vize nagy tömegben átláthatatlan,egy méternyiről már érezni lehet hogy itt kérem boszorkánykonyha van,vagy mi a szösz....számomra jellegzetes mocsárszagot áraszt,mely nem kellemetlen,de azért panellakások erkélyére nem igazán javallom. A peték sem egyenletesen oszlanak el a klf. ládákban!Vezet a "black water"-es csalán,második a széna,és csak utolsó helyre tudta magát felverekedni a mulccsal indított kultúra.Így az előbb is említett gyűjtési nehézségek,és a hozam kicsinységének hatására őket el is feledtem gyorsan... Ideje hogy végre felnyissam a "gépháztetőket" ,ugye várjátok már hogy mi lehet a ládákban?Nézzük hát: E képtől kezdődően vadonatúj tapasztalataimról olvashattok,még annyira frissek hogy tegnap készült az egész dolog-kifejezetten a ti tájékoztatásotokra készültek a következő képek/kísérő szövegrészek. Legelőbb hadd osztom meg veletek azt az érzésemet,hogy nagyon tetszik...tetszik amit a képen látok!:)A földet kissé elplaníroztam a ládák alatt,elkészültek a tetők is,az egésznek mostantól van olyan kinézete hogy látni lehet:komolyan gondolom,és módom volt időt is szánni elképzeléseimre.Mint látod olvasóm két különböző sűrűségű hálót alkalmaztam az egyszerű léckereteken-mondanom sem kell hogy nem véletlenül!A két bal oldalin maradék szúnyogháló van tűzőgéppel felerősítve,míg a következő három láda tetején az ún. Dryvit üvegszövet hálót alkalmaztam ugyancsak tűzőgéppel alulról felerősítve.Nem véletlen hogy nagyobbak a keretek mint a ládák....minden irányban ~3cm-el tágasabb a keret mint a ládák befoglaló méretei-erre azért van szükség hogy ne a keret,hanem maga a háló feküdjön fel a ládák szélein.A láda ugyanis a kerettel egyetemben lehet kissé deformálódott,így a merev keret nem takarna kielégítően-a hálóknak szerepük van!Megjelentek ugyanis a vízre szomjazó darazsak,eleddig 6 fajt azonosítottam be a fürkészdarazsakig bezáróan...veszélyes dolog a közelükben hálózgatni,a lódarazsak közelsége pedig egyszerűen életveszélyes is lehet!Egyik hajnalon cickány srácot mentettem a vízből,egy másik napon pedig a vízből kievickélni képtelen cincérnek segítettem tovább élni...de a csigák is hagytak "névjegyet"némi ürülék formájában-kelletek hát a tetők. A Dryvit hálón képtelenek a nagyobb bogarak-darazsak behatolni,ugyanakkor a szúnyoglányok minden további nélkül nyugodtan petézhetnek...ez volt a koncepció,és mint a tetők felemelésekor tapasztaltam is bevált!A háló alatt háborítatlanabb a víztükör,felemelésekor azonnal vagy harmincan távoztak is-vért most nem vételeztek tőlem.:) A szúnyoghálón viszont még ők sem tudnak behatolni..akkor minek fedtem le ezzel a két ládát?Azért hogy a petecsomókat ebbe a két ládába rakhassam át....hogy kiegyenlített nagyságú szúnyoglárvám legyen,ne pedig egy méretben/korban eltérő állomány!Rendkívül fontos a bábok kerülése,erről nem tudunk eleget beszélni...a kis halaknak pedig hiába adunk nagy szúnyoglárvát,maximum megcsipkedi-belátható hát hogy ha nem szeretném ezt az eleséget osztályozni állandóan,akkor kézenfekvő a megoldás. Külföldi társainknál is olvasható az a kívánalom,hogy szeretnék a lárvákat tisztán begyűjteni,így az oltásként használt növényi részeket valamiféle szitába,vagy sűrű textilbe gondolják elhelyezni....a gondolat jó,de erre a harisnya csak egyszer használható sajnos.A fű már annak betételekor óhatatlanul is elindítja a szálak elszakadozását,a felszaladt szemű harisnya pedig nem képes betölteni többször is feladatát.Folytassuk is ezen a fonálon a beszélgetést,annál is inkább mert most zöld fűvel próbálkoztam: A harisnyanadrág "ülepre való" része a dupla szövéstől erősebb,de mint látható nehezebben is járja át a levegő...a lábszári részből vágott viszont sérülékeny,pedig üvegszálas harisnyát használtam. A zöld fű csalogató hatása,és a harisnya szerintem túl sűrű volta azt eredményezte,hogy vannak ugyan petecsomók,de messze nem annyi mint a szénánál-a csalán toplistás szerepéről nem is beszélve!A víz illata számomra a rothadást közelítő emlékeket idéz,színe is megtört,kissé kellemetlen..zöld fű a továbbiakban tehát felejtős,bár ez is működik. Ha már itt tartunk nézzük már meg hogy milyenek a vizek ugye? A bal oldali kissé sárgás/nagy tömegben inkább zöldes!/víz a szénás tenyészetből való,a jobb oldali viszont a csalánnal aktivált ládából....képtelenség volt a csalánosból most lárva nélkül vizet merni.Ismét mondom:a csalánosnak jellemzően mocsárszaga van,a hálón is megmarad az illat..azonban a szúnyogok szempontjából ez nagyon vonzó,tehát a továbbiakban is "hadrendben " marad.Aki viszont nem ismerkedne vele az bátran használja a szénás verziót-hozama kb 75%-a csalánosnak,szinte semmi illat,és gyönyörű víz-amint a képen is szemlélhető. Nos ezekért harcolunk mi....a petecsomók egyenként akár 300 lárvát is eredményezhetnek,elképzelhető menyi élményt okozhatunk velük a rájuk vadászó halainknak!A petéket itt is szemléljétek meg: Valóban mint afféle kis csónakocskák ringanak a víz színén-illetve ha jobban megfigyeljük a felszíni feszültséget kihasználva helyezkednek el.A peték begyűjtésekor nagyon hasznos tudni hogy a még ki nem kelt petecsomók hasonlatosak ezekhez-a már kikelt petecsomók ellaposodva kifkeszenek a vízen.,őket felesleges pátyolgatnunk már. A piros mezőben ehhez igen közelálló,begyűjtésre már érdemtelen csomókat mutatok nektek... Apropó,próbáltatok már kézzel szedegetni ilyen petecsomókat?Nem könnyű dolog-bár nem a petecsomó súlya/:D/,hanem annak szinte "megközelíthetetlen" volta a nehezítő tényező.Ha kicsit is zsírosabb a kezünk-pl. nem fél percen belül mostunk kezet-akkor tapasztalni fogjuk hogy a petecsomócskák "elszaladnak" az ujjaink elől ,a víz felületi feszültségét megbontó mikroszkopikus méretű zsíros réteg mintegy eltolja őket....Ezért gondoltam megmutatom az elhivatottabbaknak azt a kis kanálkát amit direkt e célból fabrikáltam percek alatt: Műanyag nyélre ömledékragasztóval ráapplikált rozsdamentes szúnyogháló darabkáról van szó,melynek széleit visszahajtottam egy alkalmas fogó segítségével-elkészítése valóban néhány perc!A részletekben lakozik az ördög..mutatok még egy jobb nézetet adó képet: Figyeld meg a kis szerszám fejrészét kolléga....mint egy kis kanál olyan öblözete van.Használatkor derül ki a valódi értéke,pillanatok alatt lehet vele dolgozni,íme a példaképek: Ugye milyen hasznos az a kis mélyedés a "petéző kanálban"?A körvonalak kialakítását indokolja a ládák sajátossága:mivel vannak kisebb zugok,így a lekerekített orrával oda szépen benyúlhatok,az egyenes falak mellet pedig ennek oldalát hozzásimítva szó szerint pillanatok alatt szedhetem el a petéket ha célzottan apró méretű frissen kelt lárvára van szükségem,vagy egy ládát újra szeretnék indítani.Nagysága 25x60mm szemre saccolva.... Miután én a blogképekkel párhuzamosan két telep újraindítását is végeztem,van képanyag-ez például a már kimerülőben lévő csalános lehálózásakor készült: A vörös nyilakkal szeretném figyelmedet a már bebábozódott lárvákra irányítani-ezek már élő állapotban etetésre alkalmatlanok sajnos.Akváriumunk melegében tényleg nagyon gyorsan kikelhetnek,akár már pár nap múlva vakarózhat este a család:( Ráadásul sok hal nem is szívesen fogyasztja,így túlélési esélyei hatványozottan megnőnek.Javaslom hogy amennyiben ilyen vegyes fogásunk van,akkor vagy osztályozzuk,vagy készítsünk belőlük "fojtott lárvát".Egyszerűen tekerünk egyet a hálón,majd vagy begumizzuk,vagy mint én is egy csipesszel látjuk el: A csipeszelésnek hála nem tudnak kivergődni a hálóból-a sima fejjel lefelé állított hálóból sokan kiszöknek! A kis zsákocskát aztán víz alá merítve türelmesen kivárjuk hogy a lárvák mind elpusztuljanak.....tapasztalataim szerint ehhez 20 percre szükség van!Amennyiben túl hamar etetnénk a fojtott lárvával tapasztalni fogjuk hogy pár darab újraéled-na ezeknek a példányoknak a megfogása igen komoly feladat egy növényes,és csak corykkal népesített jó nagy akváriumban!Persze hogy van megoldás:én mikor a méréseket végeztem belefutottam ebbe a hibába..azt hittem már mind elpusztultak,de nem.Azért pár endler lány rendezte a sorsukat,és ha már ott voltak bónuszként hagytam hogy le is fialjanak..sosem lehet tudni!;) A vegyes nagyságrendű szúnyoglárvát lehet még fagyasztani is...rendkívül jó kaja a téli ínségesebb időkben,olyan mintha a nyár ízét adnánk be halainknak..én nagyon ajánlom a spájzolást! Hmm..lehetetlen értékelhető képet készíteni még a guppijaimról is ha szúnyoglárva vadászatról van szó!A Knodusoknál ezt meg sem próbáltam....esélytelen mindenfajta próbálkozás őket akár egy képen is kimerevíteni.O.woworae-k a lelküket adnák lárvákért..a fojtott/fagyasztott verzióért coryjaim a tűzbe mennének.Csoda ha szeretek bíbelődni velük?;) Nekem viszont ott kellett hagynom vehemensen táplálkozó halaimat,mert két edényt ugye indítanom kell,és még korántsem végeztem a témával. A fenti képen a mindenki számára ismerős réti széna és a csalán van,mint növényi "segédeszközeink".Mai eszemmel már a csalánt javaslom mag nélkül szedni,hiszen a magok kibújhatnak a..... ....szúnyoghálóból készült tasakocskák résein!Beszéltem a harisnyák alkalmatlanságáról,most ezekbe vetem a hitem-reményeim szerint nagyobb résein megfelelően sok illatanyag fog csalogatóan hatni a szúnyogok nőnemű egyedeire.Anyaga igazán masszív,üvegszálas anyagot használtam.Ugyanezen anyagból vannak lakásunkon már 12 éve a szúnyoghálók,némi fakulástól eltekintve erősek/időjárásállóak-ajánlom!Kérem figyeljétek meg a szélek eldolgozását...visszahajtva vannak összevarrva,hogy a szálak ne bomolhassanak ki. Egy zsákocskát szénával,egyet csalánnal helyeztem a ládákba,majd vízzel való feltöltés után a helyzet így néz ki: Az innenső ládánál látható hogy két csipesszel oldottam meg a zsákok lezárását,így belőle majd csak akkor jön ki a növény amikor én akarom..és erre van még idő!;)Dolgom végeztével lezártam a tetőket....már csak a petéző nőstényekre vár a feladat-én kész vagyok! Azért még egy kis érdekesség:a ládákban természetesen nem csak fekete szúnyoglárvák szeretnék magukat jól érezni,hanem a Chironomusok lárvái is... A zöld nyilak egyértelműen a zselés állományú petecsomagokat mutatja,a fehér kör,és a benne lévő nyilak pedig a láda vízszintjét,és annak párolgás általi csökkenését.Ha netán ilyen petéket keresnénk akkor tudjuk hol keressük..a vízszint alatt pár milliméterrel! Egy jobban látható kép a peteburokban leledző regimentnyi kis lárvákról: Felmerül a kérdés hogy ennyi petéből miért csak nagyon kevés vörös szúnyoglárva kel ki..a magyarázat nem e blog témája/eltérő as fejlődésük mint a fekete szúnyoglárváké!/.Mutatok búcsúzóul egy Chironomus lárvát nektek..nekem csak igen kevés nevelkedik fel a ládákban,hiszen elsősorban a "féltestvér"fekete szúnyoglárvák a célom. Veszendőbe azért semmi sem ment még újrainduláskor sem.... Ajánlom figyelmetekbe a fent vázolt módszert-halaim mindegyike imádja az élő eleséget,ez pedig ajándék szinte...főleg így nyár derekán. Sok sikert! Ezúton köszönöm meg mesterünk segítségét a ládák terén,valamennyi olvasómnak pedig az érdeklődést. T.:Gábor

Megjelent: 2013. április 20

 Hmm....most elgondolkodtam azon hogy a mindennapokban szükség lehet-e hasonló blogra.Nyilván nem nagy-viszont akik élvezettel olvasnak azok csalódni nem fognak most sem.Mivel blogjaim java része az akvarisztikát érinti ez is közéjük sorolható-néhol retro jellegű kis tárgyacskákkal,és néhány képen szemlélhető földmunkától meggyötört kezemmel.:) A lényegre koncentráljatok-mutatok pár érdekes dolgot-mondok olyanokat melyek nem biztos hogy tetszenek mindenkinek....Nem az a lényeg hogy ki mióta akvarizál-hanem hogy közben milyen gondolatai vannak.Ezekből osztok meg párat most....

******

Beszélgetünk mi a honlapon sok mindenről-néha az ember azt gondolja felesleges papolni,hiszen bárki megszerezheti a tudást ha utánaolvas.Ez csak részben igaz....a tapasztalatokat élőben kell megszerezni,ha pedig vannak akkor némi unszolásra jó ha meg is osztjuk-ezért van a hálózat.Szóba kerültek a porlasztók,beszélünk a központi levegőrendszerről mint nem okvetlenül szükséges,de több medencével rendelkező akvaristáknak már áldásos kiegészítőről.Írásomban szeretném nektek megmutatni hogy a használat során mi az ami a cső végére kerülhet nálam...és mi az amiről nem a legjobb véleményem alakult ki a használata során eltelt években.Szerettem volna belesűríteni a fórumba modandómat-többen igen élénken érdeklődnek a téma iránt....e blog szerves része Halivadék "Új állvány,levegőrendszer"c. blogjának-csupán mondandóm nagyobb terjedelme-és a képek-indokolják eben a formában való prezentálását. Essünk hát neki,öntsük ki a kis "kacatkákat" rejtő régi elelségesdobozkát.... Van itt minden..mi szem-szájnak ingere-pontosabban amiket az évek alatt ebbe a dobozkába tettem....nézzük hát sorban mi az ami minket most érdekelhet? Porlasztókövek-én nem hiszek abban,hogy csupán áramlással megfelelő oxigénszintet tudok teremteni medencéimben.Ha jobban megfigyeled,láthatod:nem csak a szín változik,hanem a kövek sűrűsége is.Próbáltam én már mindent....el is mondom rögvest hogy milyen tapasztalataim vannak! A zöld kövek viszonylag nem régen beszerezhetőek errefelé-talán a Tatrapet forgalmazza.Szépen átfújható,közepesen finom buborékokat ad-idővel vagy a kis levegőbevezető csonknál válik el,vagy maga a "kő" morzsálódik.Eldugulásra nem hajlamos...felújítani értelmetlen az ára miatt. A szürke kő már durvább buborékokat ereget,tartalék állományban van nálam. A kék köveket szeretem...finom-közepes porlasztást tudnak,viszonylag tartósak-de ezek is hajlamosak a morzsolódásra. A fehér,és a sárga kő régebbi darab-finomra porlasztják a befúvott levegőt.Viszont cserébe el is tömődnek elég hamar-kiszárítva azért még használhatóak újból.Savas tisztítással ne próbálkozzunk ezeknél-atomra eldugulnak. A fenti képen a levegő szabályozásához valaha gyártott,és mai korszerűbb kis szelepkéink láthatóak-ezt később bővebben kifejtem;). Itt már azokat a kiegészítőket szemlélhetitek melyek a csöveinkhez csatlakoztatva elosztják-irányítják a levegőnket.A kereszt,az "Y",a "T" ismerősek ugye?A toldó,a kis csapocskákkal ellátott elosztó szintén ismerős-neked is van,jól gondolom? Hmm....nekem is sajnos. Sajnos?Miért sajnálom hogy vásároltam ilyeneket?Azért mert megfigyeléseim szerint nagyon olcsó tömegtermékekről van szó,melyek minősége nem kis kívánnivalót hagy maga után-a későbbi képeken látni fogod.Felmerült hogy ezeket hogyan csatlakoztassuk a levegő rendszerünkhöz,és hogy egyenesen a kis csapocskát beragaszthatjuk-e?Semmi esetre sem-Halivadék is megmondta:anyaguk miatt nem ragaszthatóak be egyszerűen,én meg egyenesen azt állítom hogy nem is érdemesek arra hogy egy kicsit is komolyabb rendszer levegőhozamát erre bízzuk!:( Aztán még azt is gondolom hogy magát a csapot beragasztani nem lenne jó..mi van ha eltörik,mi van ha sérül? De folytassuk csak ezzel a kis ismerőssel: Kérem ez egy vadonatúj "T" elágazós levegőosztó csapos egység egyenesen a fiókomból-kidobhatom! Ezeket is...minek nekem ilyen?:( Tiszta szívemből elnézést kérek a gyártótól-forgalmazótól,de ezek a sorjás ,szétrepedező valamik mire valók?Talán arra hogy a levegőrendszerem mindenhol sziszegve adja tudtomra:inkább adj több pénzt,de ilyet ne vegyél! Hmm.....azért ez komoly volt a részemről.Igenis használhatják hobbisták,igenis sok ideig én is használtam őket.Alkalmasak-de fenntartásokkal.Nagyobb nyomást előállítani képes légpumpákhoz-főleg ha még nincsenek is kihajtva hozam tekintetében-én nem használnám.Viszont kis "levegőlökőkhöz" megfelelhetnek-és az igazi hobbisták használnak ilyet garmadával.:) Ne szontyolodjatok hát el ha ilyenekkel dolgoztok-csak figyeljétek meg:nem ereszt,nem szeretne még szétszakadni?Ha igen akkor csere,és ok.... Itt fönn mutatom magát a kis csapocskát-mint látható már használatban van,ezért igen ajánlott a tisztítása.Figyelem:a csapocska mindösszesen 2mm-es furattal rendelkezik-maga a ház is-,így a legcsekélyebb felrakódás is akadályozza a levegő továbbjutását!Ahogy látjátok a tömítési feladatot csak a súrlódás látja el-a csapocska többi része ami a furatba kerül nehogy megsérüljön!Ha azt tapasztalnátok hogy mégis ereszt zárt állapotban akkor cserélni szükséges-fillérek,tényleg nem drága. Beszélnünk kell még magáról a működés közben szerzett tapasztalataimról-nem valami fényesek. Mivel jelzem hogy a csapocska,és maga a test is 2mm-es furattal rendelkezik,a finom állítást kissé nehezítettnek gondolom.Mindössze a kar 40-45 fokos elfordításával már a teljes nyitottság állapotából el is juthatunk a zárt állapotig.Tehát kicsi a lehetőség,és egy kézzel nem is igazán kezelhető.Mindezek dacára persze nálam is járatos,de egyre inkább kikopnak a következő szelep miatt: Ez egy olcsón beszerezhető tűszelep,hálát adok annak a webshopnak mely forgalmazza.... Bár szétszedett állapotban ez is mutat egy kicsike belógó műanyagfelesleget-de csak véletlenül....mint észleltem csak egy valahogy belekeveredett darabka volt,egyszerűen kifújtam belőle.A fönti képen már előreszaladtam kicsit az ismertetésével,de ha már itt tartunk akkor szemléljük meg a belsejét!A képen szemben lévő furaton jön föl a levegő,és a furatszélén tömít a tulajdonképpeni szelepszár.A furatok 3mm átmérővel készülnek,jóval nagyobb átfolyást biztosítva levegőnek/víznek egyaránt.Igen a víznek is,hiszen hasonlókat láthatunk a csepegtetős öntözési rendszereknél is...itt azonban levegőről van szó.:) A következő képnek lett volna talán legelöl a helye: Nézzük hát miből is áll ez a rém egyszerű kis műanyag szelepecske.Bal oldalon ugye a szeleptest,középen maga a tömítettségért felelős O gyűrű szerű megoldás-de nem az,mert ennek inkább egy hengerszerű gumi alkatrész-,jobb oldalon pedig maga a szelepszár mely egybe van öntve a szabályozó kupakszerű "kezelőkarjával".A tömítő gyűrű felfekszik a szelepszár egyenes részén,azon csúszva oldja meg a gáztömör zárást.A kupakban is menet van-hiszen összecsavarva a szeleptesttel ezzel állíthatjuk a kúpos vég befeszülését/nyitását a szelepházban.Tehát ha nagyon egyszerű is,mégis csak tűszelep-és gyönyörűen zár! Az alul látható képen már összeszerelésre kész állapotban van,mindössze csak pár tekerés és kész is!Tisztítása egyszerű-bár a levegő sodrása úgy veszi körül a kúpos záróvéget,hogy igen kevés lerakódásra ad alkalmat. Cseh emelőimnél szükséges a pontos levegőmennyiség beállítása,és a gyors korrigálás sincs ellenemre..vagy amikor kis keltető medencécskébe rakok porlasztót,ott is pillanatok alatt állíthatok a levegő mennyiségén-és mindezt egy kézzel is!:) Megszámoltam:3.5 fordulat a zárt/teljesen nyitott állapot között a lehetőség.Persze nem pontosan ennyi-de 1.5-2 fordulat szemmel is látható levegő különbözetet jelent..ezt nevezem én pontos állítási lehetőségnek! Akkor sincs baj ha túlzottan kinyitnánk....több levegő ugyan nem jön,de a tömítő gumigyűrű megtartja a szelepszárat,és szivárgás továbbra sincs.Mivel nem tudtuk kitekerni,nem fogjuk lelejteni a kis "tekerentyűt" sem-ez pedig nagyon jóleső tud lenni akkor ha nincs kedvünk keresgélni. Összességében ezt a fajta szelepet tartom az elfogadhatónak mind árban,mind pedig kivitelben egy levegőrendszerhez. Vannak persze csili-vili fém társaik is....azokat azonban vegyék a profik,vagy a nagyobb büdzséből gazdálkodó hobbi társaink;) Még van egy kép amin össze szeretném hasonlítani a kétféle levegőcsapocskát: Esküszöm nem akarattal választottam ilyen kart a pirosból....ezt máris sorjázni kell hogy megláthassuk a tulajdonképpeni 2mm-es furatát.A fehér színű tűszelep már markánsan jobbnak ígérkezik itt is-nemhiába:3mm az a furat amin jöhet/mehet a levegő. Folytassuk most azzal aminek a helye a csövünk elején kell hogy legyen-ezek az irodalomban ajánlott visszacsapó szelepek. Ismerősek ugye-ilyeneket adnak a "nagy Sera"-k mellé.De legnagyobb sajnálatomra nem mind az aminek látszik-ki tudja melyik a kakukktojás? A kérdés persze nem nehéz-persze hogy az alsó lett fordítva címkézve.....Bosszantó tud lenni ha előtte nem próbáltuk ki a szabadon átfújás lehetőségét-lehet hogy egyik pumpakivezetésünk nem fogja tudni az általa megtermelt levegőt bejuttatni a rendszerbe. Jogosan vetődik fel a kérdés:ha már olyan sok helyen ajánlják a rendszerbe illesztését,vajon hogy néz ki belül?A visszacsapó szelepeket ugyanis az esetleges víz visszaszívódás ellen tervezték bevetni....nézzük mi van belül! Mielőtt azonban ti szétszednétek megjegyzem:össze van ragasztva-keményen,csak egy éles késsel tudtam ezt az egyet nem is roncsolás mentesen "beáldozni".Eddig ok is..de mi van tényleg belül?:) Egy kis gumikupak-ekkor már sejthető hogy milyen megoldással: A kis kupakocska végén van egy rés....alap esetben zárt,a bejövő levegő nyitja ki.A teljesen tisztán látáshoz még azt tenném hozzá hogy a levegő áramlása ebben a nézetben alulról jön-tehát a merevítő bordácskák nem állnak ellen,és a kis rés kinyílhat: Ha viszont visszaáramlás lenne-áramszünet,technikai malőr stb. miatt-a levegő vagy víz már ellenállásba ütközik!Ilyenkor a rés zárt állapotában a merevítő bordák még jobban összeszorítják azt-kipróbáltam,nem lehet átfújni még nagyobb erővel sem-tehát a konstrukció jó,és nem is drága....ha tehát több kisebb pumpát kötnétek egy rendszerre,akkor azok nyomását/levegőjét be tudjátok "injektálni" a közös gyűjtőcsőbe..a többiről már ejtettünk pár szót a fórumon. Azt viszont elmondom,hogy magasan elhelyezett egy darab pumpa,légtömör csövezés esetén nem szükséges ez az alkatrész-nekem is kimaradtak.Kissé visszafogja az áramlást,hajlamos idővel a kifáradásra,elkoszolódásra-akkor pedig már nem tud zárni.Ezért akinek ilyen biztonsági elem is be van építve az kísérje figyelemmel a működését,időnként tisztítás,vagy tesztüzem nem árthat! Végezetül nézzünk még pár érdekesebb megoldású porlasztót.... Faporlasztók...az egyik mondhatni relikvia,egy nagyon kedves társamtól kaptam pár éve.Az hogy miért került mégis kibontásra csakis a következő kép magyarázhatja: Figyeled olvasóm:két különböző eljárással készített porlasztó,és két eltérő buboréknagyság is!A bal oldalin szemlélhető az az eset,ha a porlasztót a fa keresztben elvágásával készítik-ilyenkor a rég kiszáradt fában láthatóak a szállítóedény nyalábokat alkotó vékonyka kis csövecskék.Valaha míg a fa élt ebben áramlott a tápanyagokat szállító nedv a lombkoronáig,és vissza-most levegőt porlasztunk e kis csövek segítségével. A másik porlasztó a fa növésével párhuzamosan darabolt hasából készült-jóval apróbb porlasztott buborék méret,és nagyobb ellenállás jellemzi.A két porlasztó két különböző fajból is készült. Akit behatóbban érdekel,az nagyszerű porlasztókat készíthet kiszárított hársból...tudom,éppen ezért szárad nálam egy kisebb tőke!:) Hopp..az Eheim speciális porlasztója,az örök életű!Persze hogy használom...a víz előkészítéskor vele "bugyborékoltatok",állítható sapkája révén a benne lévő filcet tetszőlegesen összeszorítva. Szedjük már szét...pár pillanat hogy lássuk mit rejt,hogyan készült?Ennyi mindössze az egész:egy menetes állítható zárósapka,egy filckorong-mely évekig jó,de kimosható,új készíthető bármikor!-és egy hordozó test a szervesen hozzávaló tapadókoronggal.A tapadókorong nélkül nem ok....az zárja le a levegő útját "hátrafelé"-de persze be is dughatjuk .Ezt a példányt 2007 óta használom-elmosom,és azt hinnéd vadiúj,a filc meg szintén szuper még. Ez a fajta porlasztó önállóan alkalmazható....szépen szabályozható a buborékok nagysága,felújítható-örök darab ha rá nem lépsz! Bejegyzésem végéhez érkeztünk....de valami még van a tarsolyomban nektek:)! Felvetődhet bennetek:vajon honnan ez a nagy levegő imádat nálam?Kérlek....mikor én kezdtem még nyoma sem volt a motoros szűrőknek,a csodaszép külső szűrőket pedig csak külföldi katalógusokban nézhettük nyálcsorgatva....Volt ugyan "baráti országból származó" megfelelője,de mi mindannyian az a meseszép Eheimet szerettük volna!Csodás kis szivattyúja ámulatba ejtett,a fogyasztás meg mit számított még a 70'-es években mond?Én akkor még csak gyermek voltam-édesanyámék pedig a hobbimat levegő hajtású szűrőcskékkel támogatták-erre futotta. Aztán egész életemben nem lett gigantikus külsőm....mikor már a magam ura voltam másra kellett-maradtak hát a sokak által csak fenntartással elfogadott belső motoros szűrők,és a levegősök.Nálam mindig duruzsolt a légpumpa... Régebben-lehet hogy ma is,csak itt nem az tuti!:(-lehetett kapni olyan porlasztókat melyek az Eheimhez hasonlóan filcbetétesek voltak.A méretük nekem nem felelt meg,ezért terveztem egyet mely belefér a mindenki által csak szivacsszűrőnek aposztrofált,máig nagy számban használt szűrőcskébe.Nekem is jópár darab van..a keltetőkben,előnevelőkben használom.Tapasztalatból mondom:nagyszerű dolog-manapság pedig virágkorát éli a garnélások,és a nano akvaristák körében. A tervrajzot elküldtem örökbecsű barátaim egyikének-legyártatta,visszaküldte a kész darabot.Beleszabtam a filcet-és megkezdte a működést a legnagyobb megelégedettségemre:)! Egy nagy baja volt csak:a roppant érdekes kis kütyü felkeltette kisebb fiam érdeklődését,és olyan helyre tette ahol csak ő találhatja meg....apa nekiadta.Már ő sem tudja hol van ez a fantasztikusan titkos rejtek-én pedig emlékeimben őrzöm azt az időszakot amikor megbizonyosodhattam róla:vannak igaz barátok,és vannak segítő szándékú kollégák közöttünk!Pecajocó előtt tisztelgem amikor beillesztem valamikori tervrajzomat,és köszönöm Jocókám..azóta már személyesen is volt módom. Nem tudok érzelemmentesen írni....és képtelen vagyok mellőzni a kis "vadhajtásokat" írásaimban.Elnézést ezért-szívesen állok rendelkezésetekre ha kérdés volna. E blogra való hivatkozást beillesztem a fórumra-egyenesen halivadék inspiráló blogjának hozzászólásaiba,hiszen oda való.. . Külön köszönetet mondok az Akvárium Magazin cikkírójának,Füredi Ferencnehttp://www.akvariummagazin.hu/index.php?option=com_banners&task=click&bid=7k "Az oldott oxigén..."c. cikke okán. Tisztelettel:Gábor

Megjelent: 2013. április 13

Csirkemell zöldségágyon ...avagy mit tegyünk ha kevés az a kedveskedés amit halainknak adunk? Készítsünk nekik saját kezűleg valami finomat.....valamit amit mi is megennénk-na persze fenntartásokkal csak.A házi eleségek készítésekor olvassunk nyitott szemmel utána az összetevőknek,hiszen használni akarunk halainknak,nem problémát okozni.E rövid bejegyzésben nem követem a szokott "Gáboros" mentalitást,tömör leszek;):D Nem szeretjük a csirkemellett...így volt ez pár évvel ezelőtt is már,amikor ennek a receptnek a kigondolásán okoskodtam.Számos coryt tartottam már akkor is-mára kezd elvadulni a hobbi,de e család még jobban érdekel!Persze hogy minden tőlem telhetőt megadok nekik-sőt kicsit többet is igyekszem-mégis szeretek a mai napig a konyhában "peszterkedni"...jöjjön hát egy húsos eleség melyet ajánlok figyelmetekbe. Hozzávalók: -egy egész csirkemell filé -4db közepes tojás -20dkg csalán/fagyasztott is lehet!/ -fél zacskó zselatin/Horvát Rozi,de bármelyik jó../ -egy teáskanál édesnemes fűszerpaprika őrlemény Ennyi...a hozzávalókat megfőzzük-párolva még jobb!-és megvárjuk amíg kihűl.Ameddig ez megtörténik én kiengedtem a fagyasztva tárolt párolt csalánt,és elfogyasztottam egy kávét....volna,ha kisebbik fiam kaják iránt érzett olthatatlan vágya nem kényszerít az eleség alkotórészeinek azonnali mentésére.Gergő olyan mint én voltam az ő korában...mindegy hogy mi,csak jó illatú/ízű legyen,és meg tudjam kaparintani.:) A csirkemellet daraboljuk a hús rostirányára merőlegesen 1-2mm hosszúságúra-a szike élességű kés segítségünkre lesz,ujjainkkal szorosan fogjuk a húst,hogy ne tudjon szétmorzsolódni.Közben persze a végéből csipegethet a segédünk ha mellettünk sertepertélne véletlenül...A felvágott "pipijavát" egy keverőtálba téve rávagdossuk a főtt tojást-sárgája is mehet,elegendő ha 6-7 darabra vágjuk.A kiengedett-vagy ha friss akkor a párolt csalánt is betéve megkezdjük a mix készítését.A csalán levéből csak keveset adagoljunk....Manapság már jó erős botmixerek vannak,de előbb alacsony fordulaton dolgozzunk.Amint érzékeljük a konzisztenciát még adjunk hozzá csalánlevet addig,amíg egy sűrűbb főzelék állagát el nem érjük.Időközben már hozzáadhatjuk a paprika őrleményt is,ezzel alaposan homogenizáljuk el a halaknak szánt finomságot. Amint elértük azt hogy az alkotórészek még éppen hogy megkülönböztethetőek -max egy milliméteres darabok!-már csak egy dolgunk maradt.A zselatint nagyon kevés meleg vízben olvasszuk föl,és alaposan keverjük el a mixben-kész!Öntsük ki tálcákra úgy.hogy 2-3mm vastagságú legyen,majd fagyasszuk le. Pár szót még erről a kajáról-ez tényleg ehető,hiszen a csalán is emberi fogyasztásra alkalmas gyógyhatású növény-begyűjtésekor azonban az "Ancibrikett"-nél taglaltakat tartsuk be.A kész mixnek fenséges illata van -semmi baj nem lesz ha megkóstolod kollégám.De a gyermekedre figyelj ha olyan torkos mint az enyém....folyton belenyújtogatja a kis ujjait mondván hogy csak azt nézi meleg-e...aztán persze hogy lenyalja!:D Finom..komolyan mondom ha nem tudnám mi ez én simán belaknék belőle....na hagyjuk!:) Az illatok előcsalják a család több tagját is-ezért mielőbb tudatosítsuk hogy ez halkaja! Fagyasztóból kivéve így néz ki: A tálcáról leválasztva törjük megfelelő darabokra,és egy külön kis edénykében tároljuk halkajáink között....etetéskor ez az eleség rátapasztható az akvárium üvegére,ott aztán rövid időn belül fogyasztásra készen aláhullik. A zselatin mint egy hajlékony lapot egyben tartja,és reménykedhetünk benne hogy halainknak is tetszeni fog-de még jobban hogy ízleni is!Én nem vetődtem árnyékra..nézzétek: Bocsi ha egy kézzel és régi géppel nem tudtam gyönyörködés közben nyugton maradni.... Ezt a fajta eleséget ajánlom minden olyan halnak mely elfogyasztja....nem specializált,viszont a szűrést illendő kikapcsolni-mint egyébként is szokásos.aggasztó a tojástartalom?Semmi baj nem lesz ha megfelelően keveset adsz belőle halaidnak...a biológiai szűrés rendben legyen ám!Mint látod olvasóm én coryknak adom-de minden halam csipeget belőle annyit hogy főétkezés gyanánt használjam,még lazacaim is kockahasat eresztenek tőle.De hangsúlyozom:keveset adj belőle ameddig ki nem tapasztalod a megfelelő mennyiséget.Ha halaid hamar elteltek vele a maradékot-remélem nem lesz ilyen;)-távolítsd el..legközelebb kevesebbet adj nekik. Ha kellően finomra aprítottad ,és megfelelően homogénre is készült már a másfél centis ivadékok is kaphatják.Nálam reggelre általában tükörvíz fogad és a halak éhesek megint-de ezt a kaját nem adom nekik csak heti egy alkalommal-a többi eleségnek is sorra kell kerülnie! Sok sikert-ha csak a videó tetszett már akkor is megérte írnom e rövidke bejegyzést.

Megjelent: 2012. december 26

Igen....a tél!Mire jó ez a hideg,sokszor kellemetlenül metsző széllel,és közlekedési nehézségekkel "kecsegtető",ugyanakkor meghitt korai estékkel áldásosan pihentető évszak?Arra bizonyosan hogy a fűtésszámlánkat megdobja...hogy a fogvacogtató hidegben összefagyott végtagokkal a buszra várva zsebkendőinket halomra gyűrjük a zsebünkben ugye?:D
De hogy még mire jó,azt íme elmesélem én kéretlenül is.......
Rengetegszer hívlak benneteket egy kis szabadtéri sétára-ebben az időszakban sincs ez másképpen.Gyertek velem virtuálisan egy kis Sajóparti sétára....idézzünk fel együtt letűnt időket,emlékezzünk a nem is oly régvolt történésekre.Öltözzetek melegen....majd levetitek a felesleges darabokat mikor össze-vissza bujkálunk a fák között,mikor egymás nyakába havat szórva mégis kimelegszünk ebben az áldott jó fagyos időben!:)Csüccsenjetek be mellém a régi orosz vasba-ki majd én nyitom nektek az ajtókat,mert befagynak mire odaérünk....balga fejjel lemostam az autót,és most minden egybefagyott rajta-benne.Induljunk hát...én vezetek,én ismerem a járást errefelé-és én mutatom most meg nektek hogy mi az ami megigéz,elvarázsol engem e sokat látott tájon!Tudom jobbára városlakók vagytok...most mégis megmutatom nektek az igazi természet téli képét,és esküszöm nem kíméllek majd benneteket ha egyszer  valóban mellettem ülnétek az ekkorra már meleget ontó fűtött Lada kombiban....bezötykölődünk majd olyan helyekre is ahol senki nem jár...csak mi,és a természet lesz ott!
Nos induljunk hát...hatalmas tempóval-a nálam szokásos max.80km/h-val:D-közelítjük meg a szentélyt,ahol kisgyermeknek érzem magam a mai napig,ahol megtanulom becsülni ami alig pár kilométerre van a lakott helyektől.Most elérzékenyülök,de mikor a valóságban is áthajtottam a gát koronáján egészen más érzések kerítettek hatalmukba....isten hozott hát benneteket is vadvízországban,ahol atermészet az úr,ahol nincs mellébeszélés,és mit sem számít az hogy ki honnan jött-itt mi vagyunk a kicsik,a porszemek.Íme:
Szeretettel köszöntelek benneteket a természet fagyos ölén....a zúzmarás délelőtt bennetek is olyan érzéseket generál mint bennem is?Élvezitek?:) A víz sustorgása,a néha pattanó fák messzire hangzó hangja....a messzi távolból idehangzó kutyaugatás,és a varjak károgása festi alá e képet.....De hajoljunk már le a vízhez a fenébe is...meg kell mosni melegvízhez szokott kezeinket,és némi arcpirító mosakodás is belefér ám!Amint megtöröltük magunkat már készen állunk arra,hogy átérezzük milyen hideg is van valóban....le kell venni a sapit,a kesztyűket pedig hagyjuk a kocsiban.....hadd szenvedjen porhüvelyünk ha már ide merészkedtünk-de ti tudjátok!;) Nekem minden itteni látogatásomkor első dolgom e "megtisztulás"...mintha ezáltal alkalmasabbnak érezném magam hogy bepillantást nyerjek egy folyó mindennapjaiba.
Zúzmarás most a növényzet-hála az égnek hogy nincs melegebb,így megmutathatom nektek mire képes a felszálló párás levegő a vízparton...
Nem...nem fekete-fehérre módosítottam a képet,sőt e blog egyetlen képét sem módosítottam semmi különleges effekttel-ezt teszi a természet így télen.Figyelitek a vékony hártyajeget a part szélén?A víz hőfoka mondhatni fickós...most inkább nem fürödnék ha nem muszály!Ejtsünk hát erről pár szót,mert nem szeretném ha ti viszont megtennétek.Némi baráti intelem is társuljon e folyóparti sétánkhoz,folytassuk ezt a vonulatot kicsit ha megengeditek....


Már a horgászrend is kimondja hogy a folyók jegére lépni tilos és életveszélyes....de ha nem is a szabályok tisztelete,hanem józan eszünk okán tesszük,ne is merészkedjünk rá!Én jól tudom hogy volt olyan királyunk akit a Duna jegén koronáztak,meg hogy néha a jégtörőknek is hadrendbe kell szállni-de ez kérem a Sajó....igazi hamisítatlan valójában,nem csatornaszerű mederbe kényszerítve,hanem zabolázatlanul hömpölyög.Bár a képek készítésekor csak -4 celsius volt,ezért a szabad víztükör.A folyók később,és egyenetlen vastagságú jéggel adják át magukat a tél jeges szorításának,isten mentsen meg attól bárkit hogy alatta beszakadjon a kiszámíthatatlan kéreg...a víz sodra azonnal aláviheti a többi jégréteg alá-menekülés csak igen ritkán sikerülhet..Vigyázzatok hát ha víz mentén jártok-jobb az óvatosság,mint a balga-meggondolatlan hősködés.Bár a képen "valaki"rámerészkedett a jégre,ha nem érzitek magatokat repülőképes madárcsontúnak ti ne tegyétek kérném.
Másik veszélyforrás ilyenkor is az ún."törőpartok-"környéke,csakúgy mint bármely más időszakban is...nézzünk csak egy képecskét:
..sőt,még egyet:
Ne menjetek közvetlenül a szélére...az átfagyott talaj sosem tudni mikor omlik alá,az összetartó vegetációs gyökérzet meddig bírja a gravitációt.A táj megkapó szépsége ne tévesszen meg senkit....itt bizony nem a magunk alkotta szabályzatok érvényesülnek,itt alig van valami ami értünk van.Ha a természetet járjuk alkalmazkodjunk...
Már az autónk leparkolásakor is figyelnünk kell a dolgokra.....hatalmas ártéri fák vannak néhol,ősidők óta dacolva a természet törvényeivel,a levonuló árvizek eróziójával...sosem lehet tudni mi lesz velük,és mikor?A füzek hajlamosak a belső szöveteik elhalására,és a micéliumokkal átszőtt belső elhalt törzsű fák potenciálisan is veszélyesek tonnás súlyukkal...Aztán vannak kiégett belsejű fák is,mementóként egy villámcsapás emlékére-vagy sajnos inkább az emberi gyarlóságra:( Az ártéri aljnövényzet kiszáradván hatalmas tüzeket okozhat néha-ennek áldozatul eshet némely fa is,amit csak a lélek tart még állva..figyeljetek oda,és nem lesz gáz!
Bár nagyon tanulságos a természet körforgása az már hétszent....ami az egyik pusztulása,az másnak éppen hogy az életet jelentheti,mint e fa belső korhadt részében kukacok után kutató madarak által kivájt üregek is híven mutatják...az arányok végett telefonomat "mellékeltem":

Ugye érzékelhető a fa nagysága,és dölésszöge is?Vajon meddig ad még helyet az alatta hűsölő teheneknek a nyáron?Ez a fa még áll,de van amelyik már behódolt a természetnek....pedig istenem de sok emlék fűz hozzá!Méteren felüli átmérővel a környék kardinális fája volt,közvetlenül mellette hajtottam el mindig lépésben mikor kedves horgászhelyemre mentem be-igaz sokszor csak hallgatni,gondolkozni.Meg szeretném jegyezni:a képek közvetlenül e horgászhely környezetében készültek...gondozzuk,takarítjuk.Bárkit szivesen látnék itt horgászni,de kérem ne hagyja itt a mocskát-sem a testéből kikívánkozó dolgokat!
Számomra szentély a hely....
A fáknál tartottunk....meg a vénséges Salix albánál.Rengeteg élmény fűz hozzá.Enyhet adó hűvösében szoktam hagyni az autónak alig nevezhető csotrogányomat,száradt és lehullott gallyaival tüzelünk ha melegednénk éjjelenként,vagy nyársalásról van szó...De e fa tövében lelte meg kedves horgászcimborám is a 2010-es engedélyét..mert segítő munkájáért cserébe bizony egy halőr oda rejtette neki,mert sajna ő nem bírta volna kiváltani...íme:

Laci..ha olvasnál tudod hogy az akkori örömed nekem sokkal többet számított mint egyszerű elérzékenyülés..ezúton is köszönöm az állandó segítségedet,az önzetlen hozzáállásodat mikor segítségedet kérem némi ellenőrzés okán.Idővel akvaristát faragtam belőled....lassan már túlteszel sokunkon.Az általad szedett égertobozokból még az egri akvaristáknak is jutott-köszönök minden eddigit barátom!:)
És elérkezett az,amikor már nem tudom tovább halogatni az elkerülhetetlent....be kell mutatnom öreg sokat látott barátom halálát is.Megjegyzem hogy kívülről abszolút semmi jelét nem mutatta még a készülő bajnak...előjel nem volt,hatalmas szeleket-áradásokat átvészelt már.Most mégis meghajolt a természet hívó szava előtt,és soktonnás törzsét darabokra szaggató kín közben lehajolt...a másik oldalát már elkezdték széthordani a környéki emberek,de itt még teljes szépségében mutathatom meg nektek a halálában is méltóságos öreg füzet.Íme,okuljatok hát,és gyönyörködjetek-én még ilyen fennséges torzót nem láttam:

Egy közelebbi képet,ugye?Tessenek csak...

Az autót a méretek érzékelhetősége miatt állítottam közvetlen mellé....búcsúzom tőled öreg fűz....remélem még évekig ellenállsz majd az áradásoknak,és minden ittjártamkor megsimogathatom csodás maradék törzsedet.Gyökérzeted nyilván túlél sokunkat-próbálj meg oldalt kisarjadni,én óvni fogom új hajtásaidat,és csak azokat hajtom félre melyek akadályozzák a behajtást a helyre.Köszönünk mindent....halálodban is méltóságos,és fennséges vagy!
Készült videó is amint bemászok a fa alá,és morzsolgatom a belső elkorhadt részét.....de ezt egy ideig még nem szeretném megvágni-beilleszteni.Azonban amiről korábban beszéltem:ugye hogy a parkolóhelyet is meg kell választani okosan?;)
Tovább menvén a parton láthatom még azt a kis lefűződött mederdarabocskát is,melyből számos kis halat engedtem szabadon a nyáron...Téli képe:

Nos a nyáron még valahogy nagyobbnak tűnt:
A fát természetesen személyesen ismerem....tudom honnan hozta a 2010-es áradat,tudom hogy mekkora döbbenet volt amint a víz kiharapván alóla a partoldalt végül ide görgette.A nyáron ebben a kis mederben számtalan kis halacska maradt fogságban..a kavicságyon a víz kiszaladt alóluk,elzárta őket a szabad víztől a fa íve alatt látható sóder felrakódás.Én kapámmal szabad utat engedtem nekik....íme a megmentett,és ekkor már a szabad vizet megérző kis halacskák-ez nem akvarisztika,de tudom érteni fogjátok milyen jó érzés volt látni elsuhanó kis testüket a folyóban.E kép nekik állít emléket:
Hhhhh.....néha kell egy kis sóhaj is!;)
Még pár képet beszúrok búcsúképpen,nem szükséges semmi komment hozzá.
De jó is volt..de szép is volt!
Utunk végeztével haladjunk kifelé az ártérről immár...autómat második fokozatban,csupán az alapjárati fordulatszám viszi kifelé...gyönyörködöm a tájban.Arcom,füleim,de még a vékonyka ujjaim is átfagytak...kipirulva élvezem az autó fűtésének áldását.Mikor aztán ismét átbukkanok a gát koronáján,már látom amit eddig észre sem vettem:füstölnek a kémények mindenfelé,embertársaim is érzik a telet.Van aki éppen motorfűrészt berregtetve vágja tüzelőjét,van aki egy kis lopott gallyat tol a biciklin....Tél van kérem...még annak is az eleje!
Azért meg nem állhatom hogy végezetül ide is ne illesszek be egy kis képecskét..hiszen ez volt a kirándulásom apropója,ezért is jöttem én.Egy valódi hamisítatlan Sajó parti Karácsonyt szerettem volna kívánni nektek..nem sejtettem hogy az ölembe hulló kis háló ad még jobb ötletet is.Íme hát....igaz hogy én magam jótanácsokkal bőven ellátva "engedtelek el benneteket",de magam a kis fácska felállításakor bizony térden felül merültem a hűs vízbe.:)Csúszik a part....tudtam én!:D
Kellemes Karácsonyt,boldog Új évet nektek!
Igérem hogy tavasszal az ár levonulta után ide még visszatérünk-és akkor bőséges akvarisztikai vonzata is lesz újabb mondandómnak!Köszönöm hogy végig olvastad gondolatiam......egy jó forró mézes-citromos tea ilyenkor áldásos!:)
T.:Gábor