Cseh/?/ emelők a végsőkig I.!

Én úgy látom, mintha variálható lenne, jól látom, hogy csonkok vannak, amikről az elemeket le lehet húzni? Így olyan összeállítást csinálhat az ember amilyet csak akar? Még azzal is játszani lehet, hogy hány szivacs és hány emelő van? Ez zseniális, modulrendszerű felépítés.
Egy kérdés még: A próbák során nem okozott gondot a szivacsok egyenetlen terhelése? Merthogy nagyon hosszúak a médiák. Ha tömzsibbek lennének, vastagabbak a lyukacsos csövek, akkor kevésbé érvényesülne az a hatás, amit korábban Spongyafilter videója kapcsán kielemeztünk, hogy a tövén jobban szív. A szivacs falvastagsága lehet ugyanolyan vastag, mint eddig, csak nagyobb átmérővel. Így lassul az áramlás a szívási helyen, ezzel együtt a média két vége közti áramlás különbség is csökken. Ugyan ez a helyzet az egyes médiák között is, amelyik közelebb van valamelyik emelőhöz, az nagyobb szívást kap. Persze ennek a kérdésnek csak akkor van értelme, ha felmerült a probléma a próba során, ha nem, akkor nem érdemes rajta változtatni, ami jó az jó.

Azért még lett egy negyedik kérdésem is ,csak a szerkesztésről lecsúsztam ezért ide írom. A vízcsövek helyzete mármint ,hogy a szívócsövekhez képest asszimetrikus elhelyezésű az gondolom nem tervezési hiba és nem is a véletlen műve Miért így lett kialakítva?
Én azért agyaltam rajt és arra a következtetésre jutottam ,hogy egy médiát inkább mechanikai szűrésre (mivel szerintem itt lényegesen nagyobb az áramlat) még a másik hármat inkább biológiaira hangoltad. De kérlek javíts ki ha nemjó az okfejtésem!
Köszönöm!
Üdvözlettel Karcsi.

Gábor! Ez egy "vadállat"!
Még három kérdést engedj meg és ígérem leszállok a témáról.
Mekkora a vízhozama és a levegő szükséglete valamint hányas csövekből van?
Ez brutál....

Dehogy hadititok, sőt szerettem volna már előbb is képet mellékelni- ne sikerült! De majd most...
A média nem új, csupán mivel ez vékony médiás ezért gondolhattad így! Egyszerű 5x5x 12.5 centis Tm30szivacsokat hordanak a karok- ami jó azon nem kell változtatni.


T. :Gábor

halőrxxlnem szeretnék ám erőszakosnak tűnni, de ha csak még nem számít "hadititoknak" írhatnál róla és az említett új médiáról is amit a sügeresben teszteltetek. Szívesen olvasnám!

Mű II. cső azonnal kiderül hogy villamossági védőcső amint rákeresőzöl, de írom is a blogban hogy az....
A ProMaster egy Lego-szerűen összeállítható tetszőlegesen kialakítható-bővíthető patronszűrős verzió kissé hatásvadász megnevezése /ahogy tőlem megszokott kis huncutsággal/.
T. :Gábor

halőrxxl kollégától kérdezném a blogban említett Pro Master kivitelről lehet tudni valamit? Mert nagyon érdekellne! Előre is köszönöm.

16 os Mü ll. Csőből villanyszerelési vagy vizes kell vagy milyen? A héten megvenném ,hogy hétvégén barkácsolhassak kicsit.

Persze, úgy értettem én is, hogy a szívási ponthoz közel szív erőteljesebben, tehát a légkamrához közelebb, ha nincs visszahajlítva a szivacstartó kar, akkor "felül". Tehát azzal, hogy az erősebb szívási pontot bevisszük a szivacs közepébe, talán egyenletesebb telítődést érhetünk el. Én ilyen komoly kísérleteket nem végeztem, csak gondolom ez a szempont motiválhatta a gyári szűrőnek ezt a kialakítását.

Nem, szerintem is alul (a szívási ponthoz közelebb, a videón lévő elrendezés szerint) fog hamarabb eltömődni, mert ott többet szív. Szerintem ezt az alul-felül dolgot Spongyafilter összekeverhette.

Nem értem- én azt gondolom/ tapasztalom hogy először mindig alul kezd el tömődni...szerintetek felül?
"Míg ha végig van lyukasztva, akkor a szivacs távolabbi, alsó részei már nem nagyon vannak kihasználva, csak ahogy telítődik a felső rész. Végül is ugyanazt mondom, mint Endre. De én is csak okoskodok. "
T.:Gábor

halőrxxl beküldte: Spongyafilter:
Jelzem egyébként hogy ép ezeket a szűrőket szokták összehasonlítani a cseh emelőkkel- ezek azonban nem azon az elven működnek. Van olyan videóm amin össze is hasonlítom őket mérésekkel is, hát.... De van olyan megoldás is pontosa ebben a blogban amivel megtuningolhatóak- úgy már tényleg szűrők, nem csak "bugyogtatók"
T. :Gábor

Én úgy tippeltem, hogy azért csinálhatják ezt, mert a szívóhatás a legerősebb az első furatoknál és a légkamrától távolodva egyre csökken. Így az áramlást a szivacs közepe felé próbálják irányítani, persze kisebb mértékben a szivacs távolabbi részeiről is húz be vizet, ahogy tömődik a szivacs középtájon, úgy egyre többet.
Míg ha végig van lyukasztva, akkor a szivacs távolabbi, alsó részei már nem nagyon vannak kihasználva, csak ahogy telítődik a felső rész. Végül is ugyanazt mondom, mint Endre. De én is csak okoskodok.
A bolti rotyogók működéséről már linkeltem be korábban egy koreai blogot, itt nagyon jó képek vannak a szerkezetükről. Valamivel már többet tudnak, mint a régi L alakú rodexes változatok, de elmarad a cseh emelő letisztult szerkezete mellett. A csőkifolyó derékszögű megtörése pedig nagyon sokat ront az áramláson.
blog.naver.com/PostView.nhn?blogId=dodaqua&logNo=90172100296

Mostmár talán poénnak is vehetitek, de megint okoskodni fogok (vagy utána majd okosodni is).
Tehát azt kell meggondolni, hogy a szivacstartó lyukacsos cső egyes lyukacsain hogyan oszlik meg az áramlás, vagyis melyik lyukon fog több víz átmenni. A cső végén lévő lyukakon bemegy valamennyi, mely a csőben tovább mozog az emelő felé. Innentől kezdve tehát a következő lyukak már nem egy álló, hanem egy áramló csőbe adják bele a maguk folyadékát. Azt pedig tudjuk, hogy az áramlás szív (lsd vízsugárszivattyú, sok powerhwad így szívja bele a levegőt a vízbe, ezt ismerjük) tehát a cső töve felé haladva egyre több víz megy be az egyes lyukakon, mivel ott a csőben már áramlik a kintebb lévő lyukak hozadéka. Ha tehát a szivacsunkat egyenletesen akarjuk terhelni, akkor két dolgot tehetünk:
- Vagy megnöveljük a szivacstartó átmérőjét, hogy az már nem cső, hanem inkább tartály legyen ,ekkor a benne folyó áramlási sebesség a tövén is és a végén is elhanyagolhatóvá válik. Ezzel egyébként a szivacsunk felületét is megnöveljük, amit egy határ fölött már csak így tehetünk.
- A másik, hogy a cső töve felé egyre ritkábban helyezünk el lyukakat, vagy azokat egyre kisebbre csináljuk.

Az, hogy a cső tövén nincs lyuk, az valószínűleg ennek az elvnek egy lényeglátást nélkülöző továbbvivése lehet.

halőrxxl beküldte: Spongyafilter:
Robotpilóta: németek pl. elterjedten használják, de több magyar akvarista is! anno én is használtam a legelső próbaverzióknál, aztán mikor a hajlított verziók ívét kísérleteztem ki akkor el is feledtem. Persze akinek gond a hajlítás megértem..de mindössze annyi az csak amit a "Cseh légemelők-Let'swork!" C. blogomban videón is láthatsz. Megfelelő betét, egyenletes meleg és sablon..hopp, máris kész!
T. :Gábor

Természetesen azért egy-két próbát teszek....

Spongyafilter: remek téma, erre neked csak az tud érdemi választ adni aki tapasztalattal is rendelkezik! Az ilyen felépítésű karos szűrők működési sajátossága az, hogy az alsó részen a csövön belül is elkezdenek megjelenni a baktériumtelepek. Akár olyan mértékben is, hogy a szűrő elkezd köpködni, vizet már alig szállít- nos a takarítás időintervallumát szeretnék azzal csökkenteni hogy a szivacsnak csak felülről adnak vizet első körben- tehát előbb a felső rész "duguljon el", aztán ez haladhat lefelé miközben a szűrő hosszabb időn át nem igényel takarítást.
De: kérdezem én hogy ha nem a teljes felületet használjuk ki már a legelső pillanattól kezdve, akkor minek a nagy média- talán a lustaság fél egészség okán? Én azért készítem úgy a szivacstartó karokat ahogy, mert tapasztalataim szerint így kap a szivacs a legegyenletesebb terhelést- mire takarítanom kell már a teljes felület eltömődött! Azért még egy inspiráló célzatú pár szó: van olyan megoldás is amin pár hónapja dolgozom ami minden kívánalomnak megfelel..lassú dugulás, nagy média. Az a csodás a barkácsolásban hogy akár sokkal előrébb is járhatunk mint a gyártók, kísérletezhetünk, "trükközhetünk"- és mindezt olcsón!
Jelzem egyébként hogy ép ezeket a szűrőket szokták összehasonlítani a cseh emelőkkel- ezek azonban nem azon az elven működnek. Van olyan videóm amin össze is hasonlítom őket mérésekkel is, hát.... De van olyan megoldás is pontosa ebben a blogban amivel megtuningolhatóak- úgy már tényleg szűrők, nem csak "bugyogtatók"
Robotpilóta: németek pl. elterjedten használják, de több magyar akvarista is! anno én is használtam a legelső próbaverzióknál, aztán mikor a hajlított verziók ívét kísérleteztem ki akkor el is feledtem. Persze akinek gond a hajlítás megértem..de mindössze annyi az csak amit a "Cseh légemelők-Let'swork!" C. blogomban videón is láthatsz. Megfelelő betét, egyenletes meleg és sablon..hopp, máris kész!
T. :Gábor

Robotpilóta beküldte: A villanyszereléshez kapható nagyobb ívről mi a véleményetek?

Mármint hatékonyságra mert nemtudom tudok e esztétikus íveket hajlítani. Sohasem próbáltam

A villanyszereléshez kapható nagyobb ívről mi a véleményetek?

Újra belenéztem a Légi hidak című bejegyzésbe, érdekes olvasmány rengeteg képpel, ezúton is köszönet érte Gábornak. Az lenne a kérdésem, hogy van annak különösebb jelentősége, hogy a szivacstartó karokon a furatok hol helyezkednek el? A blogbejegyzésben a képeken látszik, hogy a te szűrőidnél a szivacs teljes hosszában vannak a karon furatok. Míg van olyan gyári szűrő(tetra), ahol a furatokat csak a szivacstömb felső felénél alakítják ki, talán a "sera l60" is ilyen. Van ennek szerepe a szivacson átmenő vízáramlásban?
Itt van egy videó, a 2. perctől érdekes:

Ez egy jó diagram, ha igazak az adatai. Látszik, hogy 200l/h fölé fölösleges emelni a léghozamot, mert már nem nő tőle a vízhozam. Sőt ha jól látom, már 150 l/h levegő majdnem hozza a maximumot. Tehát ennyit lehet maximumként számolni egy cseh emelőre.
Tehát ha rendelkezésre áll 200l/h léghozam, sokkal érdemesebb kettéosztani két cseh emelőnek, akkor valóban megkétszereződik a vízhozam. De valamelyik blogban volt is erről szó.

Most ismét "elolvastam magam" ott, és hát már több domain megszűnt stb..de szerencsére anno is gondoltam erre, és több honlap információit is egybegyúrtam! Tessenek hát olvasgatni ha érdekel valakit bővebben, minden linket szorgalmasan megnyitni stb- nem hiszem hogy aztán sok kérdés maradna. Ha mégis akkor nagyon szívesen állok rendelkezésre természetesen..
Megint elkapott a gépszíj- imádom a mai napig a témát, és most a linkeket bogarászom ahol ismerős gondolatokat olvasok. Jó visszaemlékezni, felidéződnek a pár évvel ez előtti gondolataim is. Azt hiszem nagyon szerencsés vagyok, mert egy hozzám nagyon illő témában élhetem ki bütykölési hajlamomat...
Egyébként van olyan honlap is linkelve ahol egész szemléletesen megtekinthetőek a különféle átmérőkhöz tartozó vízhozamok, levegőszükséglet stb. Bár azóta már saját markáns tudásom és tapasztalataim is vannak a témában, de olyan jó nézegetni, emlékezni!
www.aquaristik-normal.de/assets/images/L...agramm-Messwerte.gif
T. :Gábor