Az akvárium szûrése

A lebegtetett vagy bugyogtatott homokszűrésről szintén érdekelne a tapasztalatok!
Méretezésekkel, kialakításokkal ,hatékonysággal kapcsolatban.

A moving bed mozgóágyas szűrésről valakinek tapasztalata?
Mert a témával foglalkozó magyarnyelvű oldalt, méretezésekkel kapcsolatos leírást nem nagyon találok a neten.
Pl. X literes akváriumhoz hány liter k1 vagy hel-x media ajánlott, mekkora szűrőrekeszben elhelyezve. Stb.

Az az érdekes eset áll fenn, hogy ha igen jól eltalált biológiai szűrésed van szinte nem is lesz mulm, vagy igen kevés- a meglévő heterotróf kultúrák szinte "pillanatok alatt" takarítják el ezt. A szivacsos szűréseket én érzésre készítem- abból baj még sose volt ha a média kissé túlméretezett, így lehet játszani a vízhozammal is- már ahol finoman lehet, mert pl. a motorosoknál ez kissé nehéz.
A matteneket általában 2.5x-ös vízátfolyásra ajánlják, de ez is lehet több- nem igaz szerintem hogy csak azért mert egy oldalfalas vagy sarokszűrő is "matten", ezért már azok egy kalap alá esnek. A terjedelem igen számottevő nagyságrendekkel eltérhet, elég ha csak egy átlagos 40x40 oldalú medencét nézünk: az oldalmatten durván ugyan ekkora, míg a sarokba hajlított szivacs lehet ennek akár csak a fele méretű is! Akkor most mihez számoljunk, vagy minek? Természetesen ez nagyon "tudománytalan", semmi szakmai nincs benne, meg nem is menő- de tény hogy egy kicsit is gyakorlottabb akvarista már szemre csinál olyan szűrést ami lazán hozza a kívánalmakat.
Takarítási periódus becsapós lehet egyébként, mert erősen terhelésfüggő. A takarítási ciklusok királyának az oldalfalas szűrőket tekinti a hobbi, de majd ez változni fog akkor ha szélesebb körben megismerik a PM "patronszűrőket". A matten csak egy oldalon dolgozik ugye- és szerintem erőteljes tévedés az hogy az abban felgyülemlő "valami az kosz vagy egyenesen xar- már elnézést. Vajon honnan lenne ezek bármelyike is, ha a matten gigantikus nagy felülete mellé effektíve kis egységnyi felületre eső szívóerő hat? Nem elgondolkoztató belegondolni abba hogy ez vajon mi lehet? Vannak akik tudják a választ, ne röstelljenek hozzászólni- egyébként megjegyzem hogy a témában szinte "ősidők óta" tervezem egy kis blogocska írását, de ez késik..
Végezetül engedtessék meg hogy ismét a cseh emelős karokra szerelt szivacsokkal rendelkező kiviteleket méltassam- nem azért mert még azokat is gyerekeimnek tekintem melyeket a hobbitársaim készítenek, hanem egyszerűen fantasztikusan hatékony működésük okán. Hihetetlen...mondjam azt hogy pl. a FB-n olyan emberek is méltatják akiknek azért van neve a hobbiban, vagy egyszerűen nyilvánosan leírják hogy rendkívüli módon jónak gondolják őket, és örömmel használják? Ez utóbbira példa Lantos Viktor kolléga- igen a GA-ban a garnélás szekciót is ilyenekkel szűrik már, és nem tegnap óta! De ne mindig én éltessem már a technikát, tessenek kipróbálni- a levegős szűrések reneszánszát, és a szivacs mint média újbóli becsületét hozta el nekünk.
T. :Gábor

Sziasztok!
Igen rosszul tettem fel a kerdest! A szivacstombos vagy matten?
Gabor AZ a szurorendszer brutalisan Nez ki!
Ugyebar az ember elkezd olvasgatni.
Itt inkabb gondolok olyan szempontokra, hogy a mulmot mindket rendszernel el kell tavoli.
A szivacstombos altalaban azert tobbet vesz fel, ezert gyakrabban kell takaritani, akar hetente terhelestol fuggoen. Egy matten szurore altalaban 6 honapot irnak h takaritani kell. Itt a tobb ido miatt jobban kialakulhatnak a bacik. A szivacstombbol meg az ember egy reszet kimossa a heti takaritasnal, vagy nem igy van? Ez által romlik a bacik bontó képessége...
Gabor olvastam mar par irasod. A ketkaros azert fogott meg mert az egyiket az aljathoz kozel lehet mulmot eltávolítani a masik meg tovabb bent maradhat, hogy jobb biologiai szűrést vegezzen.
A matten mellett meg ott van h hosszu ideig nem kell belenyúlni es takarítani.
A masik kerdes h olvastam, hogy a bakteriumoknak a legmegfelelosebb a 5-10m/s vizatfolyas, ezt figyelesbe kell venni a szivacstombosnel is? Vagy szoktatok ilyeneket méregetni vagy mar erzesre beallitjatok?
A matten 2,5 cm re szoktak merezetni. A szivacstombnel is ez a megfelelő méretezés?

..és arról még szó sem esett hogy mekkora terhelésre! Ha észvesztően nagy a terhelés /vagy kell a biztonsági tartalék!/ és levegős szűrés kell akkor a válasz már csak egy lehet: cseh emelős ProMaster!
Slim media, extrem efficiency, & long cleaning intervals..és imádom a legfiatalabb "szűrő gyermekemet" ! Azt gondolom ez az a szűrő ami megfelelő méretezéssel bármit meg tud oldani, és már több kollégánál meg is old. A Fb-n hatalmas nagy örömemre már mindennek elkeresztelték a kollégák, nekem egy nagyon jó barátom elnevezése jön be ami játékosan kifejezi sajátosságait..íme a "Hirosima szivacsos zuhatagszűrő" két képviselője, ők együttesen egy 60x70x250cm-es afrikaiakkal gazdagon megrakott medence szűrését fogják megoldani nem is akárhogyan:


T. :Gábor

Hogyhogy vagy?
A cseh átemelő a vízmozgatásra/oxigénbeoldásra való eszköz a hamburger mattenfilter pedig egy szűrési módszer, ami meghajtható különböző vízmozgató eszközökkel (például powerheaddel, cseh átemelővel is).
Ha a kérdés az, hogy szivacstömbös vagy matten szűrés, akkor attól függ milyen célra (és kit kérdezel, mert eltérő kinek-hol-melyik jön be).

Sziasztok!

Cseh emelos vagy matten?
Mindekettonek tudom az elenyet es hatranyat nagyjabol, de megis a tapasztalatok mit mondanak?
Koszonom valaszotokat!
Szep estet!

Anélkül, hogy a szűrés jelentőségét egy pillanatig is kétségbe vonnám, két rövid történet.
Öt évvel ezelőtt nyaralni mentem. A 80 literes akváriumot fedetlenül hagytam, világítást, szürést, szellőztetést kikapcsoltam, az ablakon beeső, visszavert fényt kapta csak az Echinodorusos medence, amiben egy pár Pelvicachromis, fél tucat serpa-lazac meg néhány Cory bóklászott. Egy automata naponta beejtett egy tablettát meg némi száraz granulátumot. Három héttel később két napra hazamentem, a vízszint 5 cm-el lejjebb szállt, a talajt 10 cm-ig beborította a félig rohadt levelek és zöldalgafonat tömege, telehintve a halak minden mozdulatára felkavarodó szmötyival. A medencébe a frontüveg algarétegei miatt alig lehetett belátni. És akkor megláttam, hogy a Pelvi pár vezetgeti szépen a szmötyi és dzsuva közepette a hatmilliméteres kölkeit, azt a másfél tucatnyit, ami megmaradt az ikrázásból... Előtte mérés, szürés, leszívás, szellőztetés, vízcsere, elemzés, etetés, aggódás, majd mindez előlről - semmi. Most meg... Sajnos, másnap ujra elutaztam, az automata etetőt feltöltöttem, s mire két hét múlva újra visszatértem, a kicsi növendék pelvik elfogytak.

A másik egy éve nyáron esett. Ugyanez, tökben. Aksi: 110 liter, Echinodorusokkal. Titteya, Pentazona, cory, anci. Nyaralás előtt fedő le, gépek és lámpák ki, csak most nem indítottam be az etetőautomatát. Amikor négy hét után a nyaralásból hazatértem, az akvárium látvány ugyanez volt, kiszőrösödött levelek, moszat az algán és alga a moszaton, szmötyi és dzsuva mindenütt. És 14 darab Titteya, fél cm-es növendékek csókáztak a rothadvány között, szemmel láthatóan jól érezték magukat (még mindig meg vannak).
És ekkor nem mértem sem nitrátot, sem keménységet, sem pH-t, csak örültem és gyönyörködtem a kis halakban.

Ja, aki kamionos...

Ausztriában megálltam egy boltnál. Bementem és megvettem... 50*50*4 14€ (a kék olcsóbb)

Hol?

Sikerült beszereznem fekete mattenszivacsot, 4cm vastag és TM20 sajnos TM30 nem volt. Remélem ez a méret is megfelellő lehet. Persze kékben minden méret volt... Vélemény?

Üdv. Karcsi!

Rájöttem, mit rontottál el, figyelj: Te bizonyára úgy gondoltad, hogy Q=120, de nem, mert n*Q=120 ahol n=2,5 Q=50 (kb az akváriumod mérete) Perszer ez sem pontos, mert akkor 125 lenne n*Q, de azzal nehezebb volt fejben számolni, ezért vettem az az esetet, amikor n*Q=120, de mint szó volt róla, 150 is lehet.ekkor ugyanazon a szivacson gyorsabban megy a víz, de még az is benne van a tűréshatárban. Mivel nagy a tűréshatár, lehetett élni ilyen durva kerekítéssel a gyors és egyszerű számítás érdekében.

Robotpilóta beküldte:

Pap Endre beküldte: Ütsd be a képletet excelbe, az nem rontja el! Valószínűleg a mértékegységekkel mentél el. Ne feledd a képletben szereplő állandókat. Csak helyettesíts be, semmi mást nem kell csinálni.

Ittt a díszhal.info képlet

melléklet nem található

V = vízáramlás sebessége (cm/perc)
A = a szivacs felülete (cm2)
Q = a szűrt vízmennyiség (liter/óra)
n = az akvárium vízmennyisége óránként
d = a szivacs vastagsága (cm)

Read more: diszhal.info/cikkek/hamburger_mattenfilter.php#ixzz3x8rKIFMB

Azért én nem engedtem el a kérdést ,hogy ezen képlet alapján amiért nem jön ki a korábban toist és Pap Endre által kiszámolt érték. Azthiszem rájöttem, de legyetek szívesek és véleményezzétek!
Ha az "n" értékkel nem szorzok mint ahogy a képletben szerepel ,csak viszonyítási értéknek veszem alapul a "Q" érték megállapításához akkor kijön a korábban kiszámolt 200cm2

Üdvözlettel: Karcsi!

Még talán annyit hogy egyértelműen jó hatással van a felszín mozgatása is a vízi szervezetekre ugye...senki nem azt mondja itt hogy badarság, csak némileg összevetettük a dolgokat. Ha a természetnél maradunk elég ha a nyári punnyadó melegre gondolunk tavaknál, vagy arra mikor jön egy kis szellő és máris fodrozódni kezd a felszín, a halak máris kissé élénkebbek stb. Az is egyértelmű mindenki számára hogy bárminemű porlasztáskor is van felszínmozgás, ez nyilvánvalóan nagyobb felszínt jelent és több lehetőséget/nagyobb hatékonyságot az oxigén /és minden más gáz/ diffundálására mindkét irányba /vízből, és vízbe/. A legnagyobb a probléma akkor ha a felszínt bárminemű hártya vonja be...akik anno az olajkályhás korszakban is halaztak már azok tudják hogy rejtélyes módon de mindig volt valamennyi kis fényes filmecske a felszínen dacára annak hogy természetesen a medencéinket akkor is fedtük! Ma már az a jogszabályban is előírt kötelességünk /lenne!/, és nem csak azért áldásos mert a halak netán kiugrálhatnak. Gondoljunk csak a Brown-féle mozgásra- na ugye hogy por az mindig van és lesz? Ez a mozdulatlan vízfelszínen megülő hártya a mi legfőbb ellenségünk, és tulajdonképpen a vízfelszín megtörésével egyik célunk is az hogy a felszínt folyamatosan tisztán tartsuk- igaz viszont hogy nyitott medencéknél mindazt a port, spórát, stb. bele is mossuk a vízbe ami azt eléri. Én a magam részéről ezért még tenyészetekben is javasolnám a fedést, de mindenki maga tudja ugyebár.
Sajnos az idők során valahogy olyan színezetet kapott a növényes akvaristákkal folytatott beszélgetésem, mintha ellenség volnék- pedig csak a vízben élő magasabb rendű élőlényeket védeném. Az a röhej hogy sajnos sok teljesen vérprofi és tényleg hihetetlen tudással bíró kolléga sem helyez megfelelő hangsúlyt erre, pedig az ő szavuk-mivel azon a téren guruk- rendkívül sokat mozdíthatna a témán. Én is elhűlve nézem sokszor a csonttá soványodott vagy épp kedvetlenül lézengő halakat, de meg kell hagyni hogy szerencsére nem mindegyik akvakertésznél van ez így! Nos az ő nyomdokaikban kellene járni a hobbi azon ágának is, feltéve akkor ha mindenki feléri ésszel a célt: egészséges életerős növényzet, és ugyan ilyen fauna! Ez az igazi mélyvíz, és ezen még sokat kell dolgoznia a növényes ágazatnak. Mi "hagyományos akvaristák" sem kell azonban hogy lemondjunk a fantasztikus vegetációról, csupán a növényzet okos megválogatásával úgy kell megteremtenünk medencéinket hogy a kompromisszum egy egészséges összképet teremtsen. Én megértem hogy a jobbára emers módon élő és csak időleges vízborítást elbíró növényeknek CO2 kell, én elfogadom hogy tápozni kell, sőt abban is egyetértek hogy akár még a nitrátot is pótolni szükséges ha a növényzet úgy kívánja- de kérdem: vajon az állatvilág szükségletei nem ugyan ilyen fontosak? Sőt...de ugye ez már itt off, és csupán polemizálásnak is érthető.
Rendkívül érdekes egy számunkra idegen közegben élő lényeket gondozni, szaporítani...de ha jól szeretnénk csinálni bizony ezt a közeget kell a lehető legjobban megismernünk, és meg is értenünk a benne zajló folyamatokat. attól hogy egy akvárium vize teljesen tiszta fizikai értelemben, még lehet élhetetlen- a szűréseink minél jobbá tételével éppen ennek az élhető sőt élvezhető víznek a minél tovább jó kondícióban való tartását célozzuk ugye. Nagy örömemre mára már úgy néz ki hogy a hobbi ismét visszatalál a helyes útra, és elsőrangú feladatának a vizek biológiai szűrését tartja- az csak hab a tortán ha a víz még kristálytiszta is lesz.
T. :Gábor

Toist elnézést, akkor félreértettem a dolgot. Nekem a belső motoros szűrőim levegőztetője sosem működött rendesen, el is zártam a levegőcsapot és általában légpumpáról ment a porlasztás, vagy nem volt semmi. Nem hasonlítottam össze a két esetet, de lehet, hogy tényleg jobb a felszínen mozgatni velük a vizet, mint mélyebben használni a porlasztót. Mostanra már a motorosok a szekrényben pihennek nálam is.
Halőrnek is reagálva, én néztem elég sok aquascaperes videót az interneten, olyanokat, amikben van magasnyomású CO2 beoldás és nem tudom miért, de nekem azon furának tűnik a halak viselkedése. Egy jól működő akváriumban a halak úgy viselkednek, mint tyúkok a baromfiudvaron , "kapirgálnak", keresgélnek, táplálék után kutatnak, látszik, hogy otthonosan mozognak és van egy komfortérzetük(persze halfajtól is függ). A növényes medencékben nekem valahogy olyan idegbetegnek tűnnek. Konkrétan nem tudom megmondani, hogy mi nem stimmel, de látom, hogy valami nem működik jól.

Amit Halőr irt most, hogy kisebb oxigénhiány is káros, mit amit látni lehet, nagyon jól mutatták ez éppen emlegetett kánikula idején az ajzatból előjövő giliszták. Nem vagyok nagyon tapasztalt akvarista, de látva, hogy előjöttek a gilik, tudtam, hogy tennem kell valamit, noha a halaim még semmi jelet nem mutattak. Ekkor oda is betettem egy levegőztetőt, és ventillátoroztam. nemsokkal ezután a gilik eltüntek, és tudtam ,hogy rendben vagyunk - eltekintve a korábban már kitárgyalt giliszták jelenlététől, amiket akkor kiszedhettem volna, de nem kapcsoltam, később sem, hogy ez eszembe jusson, az kellett, hogy Halőr javasolja .
Egyébként most jut eszembe, hogy volt olyan, hogy a hőmérséklet rendben volt, de eldugult a szivattyúm légbeszívó csöve, és ezt nem vettem észre. A felszín fodrozódott, fedő volt az akváriumon, de a légbeszívás hiányában a giliszták már előjöttek. ekkor agyalni kezdtem , és ekkor esett le, hogy nem porlaszt a szivattyú. Belefúltam a beszívócsőbe, kinyomta a dugót, újra ment a légbeszívás és a giliszták újra eltűntek.

Vagyis akármilyen elhasznált is a levegő, várhatóan mindig több lesz benne az oxigén, mint amit a víz oldani tud, így nem ez lesz az akadálya a beoldódásnak, értem.
Azt azonban, hogy a légbeporlasztás nem hűti az akváriumot, sem elméletileg, sem tapasztalat alapján nem írom alá. Azok a buborékok mire felérnek a vízből, telítődnek párával (ami lehet hogy később lecsapódik az üvegen, de valamennyi úgyis elhagyja az akvárium légterét), e pára pedig biztosan párolgáshőt visz magával.
Az egyik kicsi akváriumomban korábban még kicsi motoros belsőszűrő volt. Kíváncsiságból direkt megfigyeltem ,hogy a szoba azonos hőmérséklete mellett - amit szintén mértem - megváltozott a hőmérséklete a víznek, már akkor is, mikor a saját légbeszívóját használtam (persze eközben működik a fodrozódás is, ami igen hasznos, ezért itt is felszínközelbe kell hagyni a vízsugarat). amikor átálltam akkor még légporlasztós szűrőre, tovább esett az egyensúlyi hőmérséklet, persze nem sokat 1-2°C csupán. A fűtő állandó teljesítményű, nem hőfokszabályzós, így a magától beálló vízhőmérséklet a hőkivitel változásával megváltozik a vízhőmérséklet. A nagyobb különbség akkor mutatkozott meg hőmérsékletben, mikor eljött a kánikula. Magasabb hőmérsékleten már többet hűt, mert több párát tud kivinni a meleg levegő. Tovább lehet trükközni azzal, ha esetleg átvezetem a légcsövet egy jegesvödrön, ezzel hideg levegőt fújok be, ami további folyamatos hőelszállítást tett lehetővé, mikor megjött a nagy meleg. A leghatékonyabb vízhűtésnek azonban az bizonyult, ha levettem a fedőt és odaállítottam a ventillátort , az mindent vitt, 30-ról visszaálltam vele 24-re, és éjszaka le lehetett kapcsolni.

Az hogy az aquascapereknél éjjel ez a tapasztalat engem egyáltalán nem lep meg sajnos...kimondottan tisztelem és becsülöm specifikus ismereteiket, de egy növénytartásra /sőt mocsári növények szinte hajtatásszerű tuningolására/ kihegyezett medence az én szememben kín az állatoknak. Nem akarok most belemenni hogy mi okozhatja a jelenséget, csak bevetek egy keresőszót ha kedvetek van: " methemoglobinémia halaknál" Hajrá- érdekes lesz!
Aztán még: amikor a halak elkezdenek pipálni, akkor a baj már sokkal nagyobb semmint azt gondolnánk- itt most egyértelműen nem azokra a halcsaládokra gondolok melyek kívánják is a légköri lélegzetvételt, hanem a hagyományos "vízi halakra". Amint azt az AM régebbi számában is nagy élvezettel olvashatjuk sajnos az oxigénhiány mint jelenség már jóval korábban mételyezi halaink életét minthogy pipálni kezdenének! A pipálási határ mint olyan jóval kevesebb oxigénszintnél található, mint a kezdődő és minden életfolyamatban káros oxigénhiányos állapot. Részemről legszívesebben megölelném az akkori cikk íróját olyan szépen levezette, látványos méréseket és egy általam plátói szerelemmel kedvelt műszert is bevillantva...szóval számomra aki halas ember vagyok és szó mi szó kissé sok halat is tartok nekem szinte kötelező a folyamatos levegőbeoldás. Működik-működhet a felszín fodroztatása is, de egy régebbi linken lévő táblázat is híven megmutatja a hatékonyságok közti különbségeket.
A legjobb az lenne ha nem is kellene semmit csinálnunk a vízzel, de ez a hobbi nem erről szól..
T. :Gábor

Spongyafilter! Gondolom azért idéztél be, mert ellentmondást véltél felfedezni a kettőnk gondolatai között, de én sem mondtam mást - vagy legalábbis nem erről beszéltem (szövegkörnyezet is fontos). Az idézett részt úgy kell értelmezni, hogy sokkal jobb pl. egy belső motoros szűrőt a felszínhez közel porlasztás nélkül üzemeltetni, mint mélyen a felszín alatt úgy, hogy apró buborékokat porlaszt amik felmennek a felszínig, de nem mozgat ezáltal jelentősen. A levegős szűrés szerintem is jobb, mint a belső motoros, több okból is, alapvetően egyet is értettünk Gáborral is, szóval szerintem kicsit félreértetted a dolgot.
Endre! Értem mire gondolsz, de én úgy tapasztaltam, tökmindegy honnan szívunk a kis csővel, ha belső szűrőnk van (több év alatt egyszer sem lett kevés a vízben oldott oxigénem attól, hogy csak a "zárt" tető alatt volt a kis cső vége). A gyakorlat elméleti háttere az lehet, hogy az oxigén vízben rosszul oldódik, 6-7 mg/l környéke a maximum az általunk használt hőmérsékleten, a levegő 1 literjében pedig nagyjából 200 mg az oxigén, tehát magas a buffer, emellett az akváriumi világítás által melegített levegő és a párolgás egyaránt kifele hajtja az akvárium fölül a levegőt, a kis réseken mindenképpen elég aktív légcsere történik (elég csak arra gondolni alátámasztásul, hogy párszáz liter akváriumnál is mennyivel nagyobb a szoba páratartalma, még akkor is, ha üvegtető van minden akváriumon). Viszont van egy kijelentésed, ami egyáltalán nem igaz: ha levegőt juttatunk be az akvárium vizébe, az önmagában nem hűt. Az valóban tud hűteni, ha fölüle aktívan hajtunk ki levegőt pl ventillátorral, mivel a párolgás erősebb lesz és ez endoterm folyamatként hűti az akváriumban maradó vizet. Visszaolvasva amit írtam, úgy tűnhet, hogy kötözködöm, de nem ez történik csak ha már elméletet keresünk a gyakorlat mögé, próbálom azt megtalálni, ami alátámasztja a valós gyakorlatot. Nem kell elhinni egyébként, csak próbáld ki! Nem durván túltelepített akváriumnál (és ez nagyon fontos kitétel!) elég oxigén fog bekeveredni - a telefon kamerája sajnos még mindig nem jó, hogy pl az L333-asokat levideózzam, jelenleg 2 akváriumom működik bárminemű beporlasztás nélkül kiválóan (csak felszín mozgatással), de hogy egy példát mutassak a múltból, az esőztető szintén csak felszínfodrozásra (felszín alól felfelé) állítva ikráztattam és neveltem fel pettyes indiai tarkasügereket, a hozzászólásban és linkelten látható képek, videók is mutatják, hogy nagyon nem érezték rosszul magukat - a hozzászólás alján a 3. videón az is elég jól látható, mennyi a felszínfodrozás mértéke.