Az akvárium szûrése

De a növényes akváriumok nyitottak és mégis jelentkezik az oxigénhiány. Még úgy is, hogy a felszíni hártyát egy skimmerrel eltávolítják. Igaz viszont, hogy a sok növény éjjel jelentős oxigénfogyasztóvá válik.

Azt ne felejtsük el, hogy ha fedő van az akváriumon, akkor hiába fodroztatjuk a vizet, az legfeljebb egy többszörösen elhasznált levegővel érintkezhet, mely cserélődik ugyan, de csak a réseken keresztül, kis mértékben. Míg ha levegőt juttatunk be az akvárium terébe - akár a vízbe, akár a víz fölé - az nemcsak a légteret frissíti, de hűt is. Ez is lehetett az oka, hogy a nagy melegben jobban szuperált a légbeporlasztás. Tehát ha szivattyút használunk - véleményem szerint - mindenképpen használni kell a légbeszívó csövet, mégpedig a tető alól kidugva, hogy friss levegőt szívjon be a tetőn kívülről, ezáltal cserélve a tető alatti légteret.
Én ebben látom a probléma gyökerét amikor csak a vizet hullámoztatjuk.

toist beküldte: Egyetértek. A hullámzó felszín többet ér oxigénbeoldás szempontjából mint, a finom, elkevert beporlasztás.

Ha már újra előkerült a téma, akkor én is leírom a tapasztalatomat. Nekem is úgy tűnik, mint halőrnek, hogy légpumpás levegőztetéssel sokkal jobban dúsítható a víz oxigénnel. Kánikulában volt az a jelenség, hogy a halak elkezdtek pipálni és a maláj tornyosok is mind a felszínre jöttek. Belső motoros szűrés volt, felszíni vízáramoltatással, légpumpa nélkül. A víz hőmérséklete 28-29 °C körül volt. Aztán üzembe helyeztem a levegős szivacsszűrőt a motoros helyett és a probléma megszűnt. Belső motoros szűrésnél nálam mindig megjelenik a hártya a víz tetején, a levegős ezt eltünteti, nem tudom, hogy ez okozza-e a jelenséget, vagyis a hártya akadályozza a beoldást. Növényes fórumokon is írják, hogy nyáron éjszakára gyakran üzembe kell állítani a légpumpát, mert a halak elkezdenek pipálni, pedig azok az akváriumok nincsenek általában túltelepítve hallal. A természetben a csobogás utánozza a légpumpa hatását, azok a vizek oxigéndúsabbak, amiknek csobog a felszíne, mint a csak felszínen áramlóknak.

Visszatérve a mozgóágyas szűrőkre: Azt hiszem találtam egy remek szűrőközeget, ami olcsó ,nagy mennyiségben gyűjthető, és megfelelően struktúrált konkáv felülettel rendelkezik: Petpalack kupakok, illetve a cseh emelőknél már használatban lévő ampullás kupakok. Ezekből itt Budapesten (jelenleg itt tartózkodok) könnyen összejön egy szatyorral, mindenhol van belőle. Mikor forró vízzel átmostam őket és láttam kavarogni a vödörben, akkor ugrott be ez az ötlet. A zárjegyeket mindenképpen le kell áztatni, és egy hipózás is indokoltnak tűnik ez esetben.

Egyet értek, úgy lesz!

Mondom neked....ez a honlap A Honlap! Meg lehet alázkodni elődeink munkái előtt, és lehet körömszakadtáig kapaszkodni hogy hozzuk azt a szintet amit ők nem is oly rég prezentáltak. Most ugye már érted hogy miért berzenkedek néha ha itt vagy máshol "harc van az igazamért", vagy azt hiszik sokan hogy ha kellően sokszor elismétlik a butaságot akkor az igaz is lesz egy idő után? Ez nem az az oldal ahonnan jöttél...majd megszokod, elfogadod és igen jól fogod magad érezni. Nem a pörgés számít hanem a hobbi nyugodt és helyes művelése. Jó útra léptél- isten hozott!
T. :Gábor

Óriási jó írások vannak! A régebbi rétegekben.

A tanár úr valóban tanár úr..
www.akvariummagazin.hu/index.php/ame/83-...ermet-nyert-pragaban
Cikkek keresése a honlapon: "Főoldal" fül lenyitása, tallózás a 42 oldal csodásnál csodásabb cikkei között- jelenleg ismét megfogadtam hogy nagy gyönyörűséggel elolvasom a " Gázok hatása az akvárium biológiai egyensúlyára" c. írást.
Ha idézetet találsz tőlem és nincs megjelölve forrás azt azt jelenti hogy a neten is megtalálod- copy a szövegre, Google keresőbe illeszt és enter... Örömmel jelentem hogy a 3. találat már a Te kommentedre mutat- nos ennyit a net hitelességéről, ezért kell mindig lektorált irodalomból is olvasni.
T. :Gábor

Endre! Én is elég új vagyok itt a fórumon ezért nem akarlak kioktatni de egyetértek halőrxxl fórumtársal. Lazíts kicsit!

Rendben, értelek!
Az internetet kényszerből használom források keresésére. Az akavrista blogokról egyet értek, ha még én is tudtam ott blogot írni... Ezzel szemben azért egy egyetemi TDK dolgozat nem a 4/b, azt azért hozzáértő emberek ellenőrzik, mielőtt jóváhagyják, azt az írójának szakemberek előtt, egyetemen tanító emberek előtt szóban is meg kell védenie, és már a mű keletkezésekor tudományos fokozattal bíró személy felügyeli a diákot, annyira nagy balgaságot nem szoktak bennük leírni, cserébe fent van az interneten, na persze rangban mindenképpen alatta marad az általad említett forrásoknak. Lehet, hogy a könyvtár jobb hely lenne a kutatáshoz, de ahhoz is legalább szerzőket, címeket ismernem kell. Ezért vagyok itt. Pl ezt a tippet: Szita Tanár Úr, ezt nagyon megköszönöm, de azt hogy előre megígéred, hogy bele fog törni a bicskám... Mi is a teljes neve Szita Tanár Úrnak? Akkor könnyebben keresek tőle való könyveket a témában. Ezek szerint Ő konkrétan akvarisztika témakörben vizsgálta a denitrifikáció jelenségét, és gyakorlati tanácsokat is találhatok az elmélet mellett az írásaiban? Ez az infó másnak is hasznos lehet itt.

Valódi írott-nyomtatott szakirodalmat is használok, időnként még magamat ellenőrizve is ismételten rákeresek hogy nem halványodnak-e emlékeim! Egyébként létezik az a folyamat amit te leírtál /tehát teljesen az ammónium/ammóniáig "visszabomlik" a nitrát, de ez olyannyira ritka hogy azt gondolom nem is kell ezzel egyenlőre foglalkoznunk. Jobbnak látom ha a nagyon-nagyon alapokat véssük be de tántoríthatatlan bizonyossággal, mert ez rengeteg esetben megvéd minket a "net borzalmaitól".
A Cichlids-ről származó írást ismerem, de első olvasáskor képzavarba kerültem ott, és még nem volt időm újból rendezni magamban- valószínű hogy valamit nem jól értettem tehát nem úgy ahogy a cikkecske írója szánta- visszatérek még rá hogy tisztázzam magamban.
És néhány szó most erről a honlapról amin épp aktívkodunk: tudod kolléga azért nagyon jó itt beszélgetni mert védett környezetben vagyunk- ha majd jobban ki és megismered az itteni írásokat és azok íróit is, látni fogod hogy nem Marcsika a 4/b-ből írja a netről copyzott válogatot badarságokból levont következtetéseit, hanem rengeteg esetben sikeres akvaristák, elismert szakemberek, netán tudományos fokozattal is bíró társaink tisztelnek meg bennünket írásaikkal. Egy dologban biztos vagyok- és ez számomra nagy nyugalmat ad!- ez pedig az hogy ha én mint aktív tag nagyot tévednék bizonyosan kopogtatnának.."Gábor ez nem frankó, ezt magyarázd meg!"

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Minden itt olvasgatónak nagyon melegen ajánlom Szita tanár úr írásait- én már a FB-n nyilvánosan is megköszöntem neki hogy anno megírta a "Szita-összest"...nekem ő hozta meg a kedvemet a kémiához amit folyamatosan és örökkön-örökké tanulok eztán is! (Y)
T. :Gábor

Találtam szennyvizes irodalmat, több is van.
Kétféle rekcióegyenletet írtak le a denitrifikáció folyamatára:
az egyik ebben van:
www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&s...-DNu3HOnz2Yg&cad=rja
A másik itt: kornyezet.elte.hu/cimlap/hu/kornytan/Zar...6/Balogh_Zsanett.pdf.
Ebben a cikkben:
www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A...nologiak_I/ch17.html
Említenek egy módszert, ami a szennyvíztisztítás esetében drága, de talán érdemes lenne megvizsgálni alkalmazhatóságát az akvarisztikában: az ammónium MgNH4PO4 formában történő kicsapatása. Ez 8 körüli pH-nál jó hatásfokkal lehetséges. Sajna elemi magnézium kell hozzá.
Említik itt az ammónia kifúvatását is, ez az amire emlékeztem. Ezen leírás alapján az akvarisztikában nem tudom elképzelni használatát. lúgosítani és melegíteni kell a vizet.
Ezt találtam még:
forum.cichlids.hu/showthread.php?398-Denitrifik%E1ci%F3
mit gondoltok ez utóbbiról? Hihető?
Esetleg tud valaki konkrét akvarisztikai szakirodalomról, ahol ezt a jelenséget leírják, mint akvarisztikában alkalmazottat?

Sejtettem. Honnan idéztél?
Természetesen ennek a cikknek, amit linkeltem, nem feltétlenül hiszek. Valami szakirodalomra gondoltam, ahol ezt rendesen leírják, mégpedig akvarisztikai gyakorlatban, nem pedig valami szennyvizes témában.
Az üzemanyagra még emlékszek is, de nem tudom hol olvastam, hogy nagyon vigyázni kell, nehogy túladagoljuk, mert ha nem fogy el, belemegy az akváriumba. Úgy rémlik hogy valamikor értettem (érteni véltem) a folyamatot, de az már régen volt. Jártam egy talajvédelem nevű tantárgy előadásaira, ott volt szó a szennyvíztisztítókról, de az is olyan régen volt, hogy a jegyzeteket vagy megtalálom még, vagy nem. Ha sikerül beindítani a régi számítógépemet, talán ott még meglesz.

Bicska bele fog törni... Sokkal bonyolultabb a dolog, ráadásul idézem: " A folyamat végén elemi nitrogén keletkezik, amely visszakerül a légkörbe. ".
Nagyon szép dolog a reklám és a hiedelem, de minél mélyebbre ás valaki a témában annál inkább el is bizonytalanodik, illetve elkezd hitetlenkedni a reklámokon...röviden: az idézett akvaristás blogokban nekem hiányzik a folyamathoz szükséges "üzemanyag", mert maga az anoxis vagy anaerob környezet még csak az első lépcső.
T. :Gábor

Pap Endre beküldte: Valahol olvastam egy olyanról, hogy denitrifikátor. Úgy tálalták, mint egy módszer arra, hogy kivegyük a nitrátokat a vízből.

Itt egy másik módszer: www.akvariummagazin.hu/index.php/forum/1...eralva?start=20#4920 , szvsz olcsóbb, biztonságosabb, egyszerűbb, kisebb, stb...

Valahol olvastam egy olyanról, hogy denitrifikátor. Úgy tálalták, mint egy módszer arra, hogy kivegyük a nitrátokat a vízből. Addig értem a dolgot, hogy az anaerob bacik nitrát légzéssel a nitrogén vegyületeket visszaalakítják ammóiává. Ezután mi történik? hogyan tünteti el az ammóniát, amitől nagy nehezen az aerob szűrő megszabadította a vizet? Tudok róla, ohgy vannak olyan szennyvíz tisztítók, ahol ezt az ammóniát kiszellőztetik a vízből, de azt már nem tudom ,hogy ezt pontosan hogyan csinálják. Egy ilyen kiszellősztetés működik az akvarisztikai denitrifikátornál is?
Itt olvastam erről:
www.akvarista.hu/akvarista-cikkek/akvari...itrifikatort-hazilag
www.akvarista.hu/akvarista-cikkek/akvari...or-1-ev-mukodes-utan
Valamikor, mikor a kommentek még megvoltak, valaki elmagyarázta ezt ott, de az már nagyon régen volt.

halőrxxl beküldte: 1, Elsősorban az hogy milyen célra, mekkora medencébe szánod. Pl.oldalmattennek 5 centis mivel megtartja magát-kisebb méretű medencében vagy hajlított sarokmattennél már a 3cm is elég lehet. A szivacs vastagsága jelenleg igen heves érdeklődés kereszttüzében áll, az egykori gigantikus nagy szivacstömbökkel szemben érdekes dolgok derülnek ki a vékony darabokról is.
2,.Az általad jelzett méretek a szivacs cellaméretét jelzik, minél nagyobb ez a szám annál több egész cella van egy négyzetinchen belül.
-A legritkább a Tm10 csak előszűrésre való főleg durva szennyeződésekhez pl. tavaknál.
-Tm20 már akvarisztikai gyakorlatban is ismert előszűrőként, tömődés esetén már elképzelhető megtelepedő baktériumkultúrákkal is
-Tm30 a leggyakoribb sűrűség, ezt elterjedten használjuk mindenféle szűrőhöz. Első osztályú könnyen tisztítható cellaméret.
-Tm45 egy igen sűrű /majdnem mint a "matracszivacs"/ habanyag, gyakorlatunkban főleg kisebb szűrőknél vagy garnélák medencéinek elválasztására használjuk.
T. :Gábor
Ui.: ne a medence méretét, hanem a célt nézd amire használni szeretnéd! Egy köbméteres medencében is nagyon jó a Tm30 biológiai szűrőnek, de 100 literes kishalas növényeshez is kellhet a Tm20 előszűrőnek.

Köszönöm Gábor a kimerítő választ! Bár a szivacs cella méretezési számokat ismertem mert elég sokat kutakodom a témában ,de valaki még biztos hálás lesz ,hogy ide leírásra került ez is.
Tehát akkor nekem halashoz 5cm TM30 kell a garnishoz meg 3cm TM45 mindkettő sarokmatten lesz. Indulásnak biztos jólessz a többit meg a tapasztalat hozza Na meg a vízteszt!

Üdv. Karcsi

1, Elsősorban az hogy milyen célra, mekkora medencébe szánod. Pl.oldalmattennek 5 centis mivel megtartja magát-kisebb méretű medencében vagy hajlított sarokmattennél már a 3cm is elég lehet. A szivacs vastagsága jelenleg igen heves érdeklődés kereszttüzében áll, az egykori gigantikus nagy szivacstömbökkel szemben érdekes dolgok derülnek ki a vékony darabokról is.
2,.Az általad jelzett méretek a szivacs cellaméretét jelzik, minél nagyobb ez a szám annál több egész cella van egy négyzetinchen belül.
-A legritkább a Tm10 csak előszűrésre való főleg durva szennyeződésekhez pl. tavaknál.
-Tm20 már akvarisztikai gyakorlatban is ismert előszűrőként, tömődés esetén már elképzelhető megtelepedő baktériumkultúrákkal is
-Tm30 a leggyakoribb sűrűség, ezt elterjedten használjuk mindenféle szűrőhöz. Első osztályú könnyen tisztítható cellaméret.
-Tm45 egy igen sűrű /majdnem mint a "matracszivacs"/ habanyag, gyakorlatunkban főleg kisebb szűrőknél vagy garnélák medencéinek elválasztására használjuk.
T. :Gábor
Ui.: ne a medence méretét, hanem a célt nézd amire használni szeretnéd! Egy köbméteres medencében is nagyon jó a Tm30 biológiai szűrőnek, de 100 literes kishalas növényeshez is kellhet a Tm20 előszűrőnek.

Még két kérdés...
1. Milyen szempontok alapján "kell" szivacsvastagságot választani 3 vagy 5cm?
2. Milyen szempontok alapján választatok természetesen a TM sorozatú különböző nagyságú (ppi10, ppi20, ppi30, ppi45) szivacsok között és milyen területre melyiket javasoljátok.

Mert ahány oldalt nézek a neten, szinte ugyanarra az akváriumméretre mást-mást ajánlanak.

Üdv. Karcsi

Tyuhú, de meglódultatok! Baráti tanács: ha ennyire aktívak vagytok egy témában ne kapkodjatok, hanem vesézzétek ki legalaposabban az épp aktuális témát- aztán újabbat!
Nos nézzük: a "matracszivacs" használható, és használva is van a hobbiban- elég ha a legnépszerűbb és legismertebb Rodex-szűrőre gondoltok. Igaz ugyan hogy hamar elzsírosodik, meg fehér meg minden- de használatos. Amiért egyre többen mégis a Tm sorozatú spec szűrőszivacsokat használjuk az is - nagyon helyesen!- megfogalmazásra került- köszönet!
A TM sorozat egyáltalán nem polisztirolból van, hanem egy sokkal strapabíróbb ugyanakkor semmiféle kockázatot nem jelentő egyféle poliuretán hab alkotja- de hogy ne írjak feleslegesen íme saját billentyűzetem szülötte a szűrőszivacs témában: www.koi-farm.hu/index.php?option=com_con...-to-szures&Itemid=31
Szerettem olvasni a számítással kapcsolatos fejtegetéseket- lehet hogy hihetetlen, de én nem a számoknak hiszek hanem a szememnek és halaimnak. Abból baj sosem származott hogy a média nagyobb volt a kelleténél- ha fér alkalmazzunk mindig a lehető legnagyobb felületet. Tudatosan nem köbtartalmat írtam, mert épp ez idő tájt fut be sikeres pályát a legújabb cseh emelő verzióm, a ProMaster sorozat. Ez egy speciálisan "vékonymédiás", de oltári nagy felületű szűrőcsalád, Lego-szerű variálhatósággal stb. Örömmel tájékoztatlak benneteket hogy pár hete debütáltak egy addig teljesen ismeretlen, ám azóta nagyon jó barátommá váló kollégánál, ő afrikai sügereket tart és szaporít...legnagyobb medencéje közel 3m hosszú, 1200 liter. Sokkoló ugye? Kőkemény- de a levegős szűréssel ez is megoldható, sőt a kolléga tudtán kívül még extra terhelésnek is kitette a szinte friss médiákat minden gond nélkül! Talán erről pár hónap múlva-ha nem is itt- de még mesélek!
Moving bed szűrők: szuperek, fantasztikusak, de helyettesíthetőek! Valóban öntisztulók, de például az én szememet zavarta az állandóan mozgó média. Tudom, rejtsem el...én azonban nem a közismert K1 médiával futtattam, hanem egy SK kitalált és valóban szuperül működő másikkal. Talán majd erről is egyszer, mert nevetséges már tényleg hogy mi mindenben választom a DIY megoldásokat!
Végezetül: igazán köszönöm a cseh emelőkkel kapcsolatos véleményeiteket, de mindenkié jó- a víz jön belőle, és ez számít! Egyébként mint már számos alkalommal jeleztem abszolút semmi közöm nincs a megalkotásukhoz, magát az emelőt- a "lelkét"- mind a mai napig csak egész finoman tuningoltam. Az érdem az egykori cseh akvaristáké akik a fáma szerint porlasztó kő szűkében voltak et cetera, et cetera...zseniális! Én csupán a szivacstartó adapterek és megoldások terén voltam önálló, ha az jó az az én érdemem semmi több!
Jujj, még a levegőről....nem sajnos az Eheim 400 nem fog elbírni annyi emelőt, sőt mea culpa de én szeretném az Eheimet arra rábeszélni hogy gyártson már végre egy nevéhez méltó légpumpát- ideje volna! Én az enyémet elajándékoztam...
T. :Gábor