Az akvárium szûrése

Szia Mikes!

Tényleg megy a méta, hogy mi a jobb, ha beporlasztasz levegőt, vagy ha csak hullámzik a víz. Azt hiszem, a hullám pártiak erősebbek..
Viszont a co2 vel szerintem addig nem lesz gond, míg nem próbálsz meg beoldani valamivel, itt arról beszéltünk, hogy + co2 beoldásnál nem jó a levegőporlasztás.
Én mindenképpen porlasztanék be levegőt, mert ha új az aksi, akkor történhetnek még oxigénhiányos állapotok, illetve olyan eltolódások, melyek veszélyeztetik a halakat, és akkor az oxigén a legjobb a helyreállásra is, meg a halak szempontjából is. Üdv:Balázs.

Üdvözlet mindenkinek! Kb 1 hete állítottam be 80 literes akváriumomat. Hydor crystal 1 típ belső szűrő van benne, magam mosta apró kavics, 2 kicsi vízikehely, egy vallisneria, 2 amazonasi kardfű, kis csomó jávai moha. Most, egy hét után raktam bele 2 kicsi ancistrust. Kis pontylazac csapatot tervezek bele, vörös neont, vagy citromlazacot. Sok infót találni az akvarisztikáról a neten, így sok kérdésemre választ találtam. Amiről megoszlanak a vélemények a levegőtetés: a szűrőn tudok állítani, hogy porlasszon be levegőt, de valahol azt olvastam, ez kinyomja a vízből az oldott CO2-t. Nekem ez kicsit hihetetlennek hangzik. Kérdésem: Mi az igazság levegőztetés fronton? Kell, lehet, káros? Bocs a sok körítésért! Várom válaszotok! Mikes

Gábor, igyekszem a szeren lenni. Az lenne most a jó, ha mindenki megcsinálná a magáét, és aztán jöhetnének a tapasztalatok. nagyon belementünk a témába, ez persze nem baj.
Az én 120 literesemben teljesen egészségesek a halak, és a co2 miatt most már gyönyörűen nő minden növény.
Viszont amikor heti 2, újabban már négy vödör vizet cserélek, bizony nagyon is kész az a víz a tisztításra. Akvarista szempontból teljesen cserélendő és haszontalan, viszont locsolandó növény szempontból kánaán. És ha még belenyomkodom a szűrőszivacsot... van pár növény, de nagyon sokat kiöntök. Sajnos várnom kell, míg meg tudom valósítani, és tapasztalni, hogy ez a rengeteg élő táp vajon mennyire lebontható egy minimálakvapóniával... És nem fogom kihagyni a fürtös paradicsomot.

sajnos a kép nem töltődött föl
Attila

Szeretnék közzétenni két képet a növényes szűrésről amit 1994-ben Simon Attila akvarista barátom ismertetett az akvárium magazinban és közzé tett a Salgótarjáni akvarista stúdió előadásain és a mellékelt rajzon illusztrált is. De ő nem csak elméletben írta le hanem elkészítette a magát a szűrőt is ami kiválóan működött működött is.Sajnos betegségéből adódóan felhagyott az akvarizálással és szűrő első elkészült példányát nekem adományozta ami egy 60L akvárium szűrésére volt tervezve. Én is kipróbáltam és valóban jól működik.
Íme a képek.

Erről szólt..igen!
Nem az a célunk hogy gigantikus növényeket neveljünk,hanem hogy minél erősebb legyen a szűrésünk.Sőt..az sem baj ha a növény alig vegetál,mert a baktériumkultúráink mindent lerendeztek-na erre azért kicsi az esély.Pontosan érted már Balázs hogy miért ezt javasoltam...
Ha figyeled most már több szálon fut a növények felhasználásának lehetősége,van olyan elképzelés is amely nem tartalmaz-vagy kevés-közeget az utolsó"növényes" kamrában.
Olvasgass csak utána...kellemes délutánt!
T.:Gábor

Nebula! Tényleg nem rossz megoldás utolsónak rakni a növényest, talán valami kis szivacsot utána még.. Mert akkor valóban nem ugrik meg nagyon a növény, és a maradékot meg teljesen kiszívja, és ráadásul "élő" víz megy a halaknak, ami nem nagyon mérhető, de szerintem fontos lehet. Akkor ez egy passzív akvapónia... és ez az utolsó fázis a szennyvíztisztításban is. A növények éhezni nem fognak, hiszen egy pohár vízben is meddig bírja egy növény.
És ha kisebb a növekedési erély, akkor nem párologtat úgy, a gyökérzetet sem kell kordában tartanunk, a hely sem akkora gond...

De megoldás az is lehet, hogy a szervízakvárium sokkal magasabb üvegből készül, vafy meg van toldva egy olyan anyaggal, ami mérsékelten engedi át a párát, de párás mikroklímát teremt?

Most talán lesz időm megnézni azokat a növényeket, melyeket írtatok.
Én kettővel bővíteném.
Az egyik a calathea. van a munkahelyemen, nagyon szép, gracilis növény, nem nő olyan 40 cm-nél magasabbra, ez a blue grass fantázianevű... Azt írják róla, hogy kifejezetten szereti a párát, és állandó nedvességet igényel, sztem agyagágyba kiváló. Szerintem nagyon jól kordában tartható. A legfőbb gátja éppen az, hogy a száraz levegőt nem bírja, de épp a munkahelyemen csontszáraz a levegő, és virul.
A tűző napot nem szereti, de fényjgényes. Valószínűleg kipróbálom, ott van kéznél.
Tőosztással szaporítható.
A másik teljesen más felfogású, csak az érdekesség kedvéért. Ez a császárfa, amelyik egy forradalmi eredmény, keresztezésekkel létrehozott biológiai erőmű, évi irtó nagy növekedéssel, és hatalmas levelekkel. Nyilván ez a lakásban nehezen elképzelhető, meg a vizet is szívja, de nagy napfény, nagy hely és száraz levegő esetén, és metszéssel talán a legnagyobb nitrátfeldolgozó lehet.

Igen....Ahogy Saluosi mondja a fedőüveg félrehúzása borít mindent.Esik a hőmérséklet,a víz párolgása miatt csökken a vízszint,esetleges por kerül a medencébe,stb...éppen ezért is hoztam föl azokat a növényeket,melyekről magam úgy gondoltam hogy alkalmasak.De vigyázzunk!Az üvegről visszacsöpögő víz pl. a kagylótutajt egész biztosan tönkreteszi-ez ellen jó megoldás ha magát a fedőüveget megdöntve helyezzük fel.Ha eltolható-két részes-tetőnk van,ezt a ferdeséget úgy állítsuk be,hogy a felső üvegről ne az alsó üveg tetejére vezessük a vizet..erre figyeljünk!De egészen extrém esetben magát az egész állványunkat is megdönthetjük...mindössze 1-2mm eltérés a vízszintestől már kielégítő eredményt hoz.
Erről pár szó,még most amíg nem késő:nálam minden állvány így van beállítva-észre sem lehet venni!Azonban értelemszerűen nem a front felé-magyarán a faltól kifelé-dől,hanem éppen ellenkezően-a fal felé.Az állványainknak olyan stabilnak kell lenniük hogy lazán elbírja ezt a kis "hátradőlést"-egyébként szintező lábakkal ez gond nélkül pillanatok alatt megvalósítható.Még egyszer:csak 1-2 mm amiről beszélünk!
Ezen már filózgattam régebben is..hogy mi lenne a megoldás a porolódás,és a párolgás-hővesztés ellen.Végül egy eléggé vad elképzelésem támadt:mi lenne ha a benövényesített szűrőakváriumunkra is készítenénk egy vékonyabb/4mm/üvegből megvalósított "búrát"?A találkozási pontoknál nem probléma a kondenzvíz visszavezetése,a növények egyáltalán nem porolódnak..kevesebbet kell pluszban fűteni....De még valami:ilyenkor télen gondoltatok már arra hogy a medencéink bizony ott is hőt adnak le ahol sosem nézünk bele?Hátul..állványokon oldalt sem igazán tekingetünk be az élővilágra,ugye?Akkor meg mi akadálya hogy egy burkolt hőszigetelő lappal megakadályozzuk az erős hőleadást?Esztétikusan is meg lehet oldani..a halak meg örülni fognak,mert kevesebb stressz éri őket hiszen nem minden oldalról érheti őket a mozgás,az elhaladó emberek árnyéka stb.Magának a szűrőakváriumnak a szigetelése szinte magától értetődő..de gondolkodjatok csak el azon hogy esetleg a díszmedencéket nem lenne érdemes ahol lehet?Jó pár éve nálam járatos a megoldás...tudjátok mennyi energiát lehet ezzel spórolni?
De még visszatérve a dolgok elejére-mert hajlamos vagyok elszaladni a témával;)..
Mi lenne ha Saluosi olyan üvegtetőt készítene ami afféle öszvér megoldás lenne?Kolléga a megoldás egyszerű,ha gondolod ezen is rágódj kicsit:Mi történne ha a hátsó üvegből készült tetődet kiváltanád-vagy megrövidítenéd egy plexi csíkkal?Innen vágod már ugye a gondolatmenetet....ahol ki kellene mennie a növény szárának,oda vágsz egy nyitott ablakot.:)Nem sokkal nagyobbat mint a növény szára-és a kecske is jóllakott,a káposzta is jobban megmaradt.Várom visszajelzésed,és örülök hogy te is részt veszel a beszélgetésben!/Egy KV.rendel!/
T.:Gábor

Ha csupán 2 centire húzod el a hátsó fedőüveget, kisebb a párolgási veszteség, de a vized minősége fokozatosan a csapvizet fogja überelni.

Eszembe jutott,hogy ha növényeket telepítek az akvárium fölé a víz alatti gyökerekkel,akkor a fedő üveg használata nehézkes és nagy a hőveszteség fűtött,trópusi akváriumok esetében.
Talán inkább a fedőüveg alatt is "működő" úszónövényekre fogok koncentrálni...

A csuda vigye el! Mindig volt akváriumom, de most ezekkel a témákkal teljesen felcsigáztok. Sosem foglalkoztam vízkémiával, az akváriumi növények pedig végképp csak a színük és a formájuk alapján érdekelt, stb...
Most meg? Jártam szánkózni a gyerekekkel Dobogókőn,nem értették, miért túrom a hó alatt a talajt, köveket gyűjtöttem. A phililps lámpa szaküzletbe is gyakran bemegyek nézelődni, este meg a szennyvíztisztításról olvasok...

Szóval Gábor, asszem mindannyian belepörögtünk ebbe...
Az meg külön érdekes hogy mennyire felgyorsult minden, de az a fránya kis gyökér akkor se nő gyorsabban az akváriumba dugott futó filo esetén...

Utána kell néznem (mint ahogy mindennek) annak is hogy milyen szobanövényt dugtam hirtelen elhatározásból még a munkahelyi aksim vizébe. Gábor írta, hogy szalad, és akváriumba rakható növényekre vadászik, na én is... Ez valami szeldelt bőrszerű levelű, fás szárú felnyurgult növény, kollégám hozta be, 3 szor öntöztem aksivíttel, egyszerre 10 levelet hoz minden szárán. Az egyiket levágtam, s be az aksiba (tudom, várni kellett volna, míg megszárad a vágott rész, de akkor a kis levelek elpusztulnak), és amikor indulok haza, látom, a buborékok megállnak a vízfelszínen, valami beoldódott a vízbe. Na, gyorsan ki a növényt, és most izgulok, mi lesz velük a hét végén... Remélem semmi baj.

Mac..mire vársz?Nyomass egy világraszóló blogot,rengeteg képpel,és szöveggel..hogyne érdekelne minket!
Az AM-béli cikket is kiugró szemekkel olvastam,de nem bírok várni több hónapot míg esetleg lesz folytatás-kis türelmetlen vagyok!
Nebula nyilván más növényre asszociáltál...én az úszónövényeknél beszéltem róla.:)Egy csoda növény-bár nekem szinte minden az ami a vízben-vízen vagy vizes élőhelyen él.Nézd csak:
www.google.hu/search?q=vizij%C3%A1cint&i...ial&client=firefox-a
Nagyon köszönöm az ajánlatodat,de sajna nemigen járok én 30-40km-től messzebbre.Viszont szivesen olvasnék a vele szerzett tapasztalataidról!
T.:Gábor

Nebula, ha kérdésed van, tudod, hogy bármikor fordulhatsz hozzám.

Számtalanszor bejártam telepeiket, és elég jól ismerem. Vannak olyan anyagaim is, amikhez a munkám révén jutottam. Tehát ha kell, kérdezz.

ezt az organica oldalt elraktam magamnak, csak még nem volt időm átolvasni az egészet. alaposan meg akarom nézni, mert piszkálja a fantáziám, köszönet érte!

ez kicsit off, de gábor, ha fehérváron jársz, szólj rám mindenképp!
vödörszám vágom ki a limnobiumot... hetente megduplázza magát. mellé pistia és lemna minor is akad számolatlan mennyiségben.
nagyon szívesen adok, mert nem győzöm a ritkítást.

szóval, hogy on is legyen: a vízijácint emers? vagy tud úgy is nőni?

Nos, Uraim, létrehoztam egy albumot, amelynek elérhetősége AME - Egyéb - Organica technológia.

Egy magyar cégről van szó, amely kizárólag növényekkel, és mikro- és makroszkopikus élőlényekkel (cyclops, daphnia, csiga, stb.) tisztítja meg a szennyvizet.
A képsorozat Telkiben készült, ahol még a helyi kórház - gyógyszerekkel, stb. -erősen szennyezett vizét is együtt kezelik a környező 3-4 település szennyvizével.

A végeredmény? Majd nézzétek meg mennyi hal úszik a kifolyó vízben, sőt, már a teknős szaporulat is fejtörést okoz nekik.

Láttok majd olyan képet, ahol "külön kockákban" láthatók a növények. Azok nem mások, mint szűrőrekeszek.
Itt vág egybe nebula terveivel. Miért ne lehetne az egyes szűrőrekeszeket munkára fogni? Hm?

Az Anubiasokkal kapcsolatosan:nem úgy gondoltam hogy hirtelen most meg emersként nevelni..megint át kellene állnia.Egyszerűen a víz felszínéhez közel ültetni-amenyiben van ilyen rekesz-és hagyni hogy végre-valahára kikecmereghessen..mert nálam az összes erre törekszik! Tehát megvárni míg önállóan kinő a vízből-a kúszó gyöktörzs maradhat a helyén,a gyökerecskék kapaszkodhatnak az aljzat gyanánt pár centis rétegben elterített médiában.De ez csak az Anubias,amiről az a hír járja hogy lassan növekszik a víz alatt.
Nézzünk azonban egy másik,immár valóban a vízinövények táborába tartozó fajt,az Egeria/syn.Elodea/densa-t!Évtizedeken keresztül nálam a máriának nem maradt meg...pedig szeretem a színét,a habitusát.Aztán pár éve-talán most 3.?-LDA16-os ancijaimmal egy zacsiban érkezett pár letört hajtás-azóta én látom el itteni barátaimat ezzel a szép növénnyel!:)szabadon úszóként nevelem...pontosabban nem csinálok én semmit vele,csak időnként egy-egy fél vödörnyivel megritkítom.Csodás fehér gyökerecskéket enged ki a szárából,pár vízközti halam nagy örömére.Szerintem abszolút igénytelen..nyáron a vizes hordónkban vadon tenyészett!/a pipijeink is megeszik:D/Talán egy ilyen növény,vagy hasonlóan lebegőként tartható társai is megfelelnének!De akár mondhatom a vízi petrezselymet is...a mesternél egy régebbi fotón a vízből hatalmasan kinőtt példányt láthattunk.
Aztán ne hanyagoljuk el az igazi úszónövényeket sem!Rendesen rajongok értük-és az élve etetett Drosophiláim,Collemboláim is;)-pedig az oly közismert Riccia nálam nem marad meg.Cserébe viszont gigantikus tűrőképességű békalencse mezőim vannak.Ez a növény nálam már őshonos....kiirthatatlan,pedig rengetegszer próbáltam már.Azt mondják hasznos..igaz!Aztán hadd említem trópusi vágyálmomat,a Limnobium laeviegatum-ot..mikor Pesten járok mindig elfeledem beszerezni..itt meg lehetetlen:(.De ne menjünk el egy másik békalencse mellett sem:a keresztes békalencsével még nem volt szerencsém találkozni,de szerintem unikumként tartanám...
Ejtsünk szót még igazi,turbó növényről is-sőt akár kettőről hirtelenjében!Ha külső szűrőakvárimban nem hátrány a csodaszép virágzat,ajánlom figyelmetekbe a vízijácintot...Ha fedetlen helyet is adtok neki,a kagylótutaj egyenesen felrobban az élettől-és a jó "erős" víztől!
Olvasgassatok utána bátran...a természet már mindenre kitalálta a módszereket,mi pedig kövessük!
Saluosi:látod ezen még nem filóztam-de nem is igazán van ilyen ismeretem.Talán "növényfejekkel" kellene beszélnünk!
Amint látjátok akutból krónikussá változott a témában való érdeklődésem...
T.:Gábor

Elképzelhetőnek tartom az anubiasokat,persze szoktatás után...És eszembe jutottak az akva-kertészetek,ahol egy csomó akváriumi növényt tartanak vízszint felett,persze igen párás környezetben.
Esetleg mocsári növények,vagy olyanok,amelyeknek van emers és sumbers formája is?Mit gondoltok?
Nagyon nem értek a témához,ezért lehet,hogy naív a kérdésem...a nitrogéntartalmú vegyületeken kivűl a növények nem vonnak ki olyan anyagokat,pl ásványi sókat,nyomelemeket a vízből,amire esetleg a halaknak szükségük lenne?Vagy ezeket állandóan pótolgatni kéne hálából a víztisztaságért?

Igaz Gábor, tényleg nem jó a közös rendszer a betegségek miatt.

Böngésztem a neten, és véletlenül ráakadtam egy hírre 2035-ből: A Sokuszony Alapítvány a helyi rendőrséggel, bejelentés alapján jutott be egy lakásba, ahol a tulajdonos súlyosan megséretette a 2030 évi LXXIX. eü. törvény a haltartásról több pontját. A szobában tartott akvárium vízminősége több halfaj esetén nem volt megfelelő (vegyhatás, co2 szint), ezenkívül olyan halakat tartott együtt, melyek egymásra akár károsak is lehetnek. Mivel felmerült a bűncselekmény gyanuja, a feltételezett elkövetőt előzetes letartóztatásba helyezték. Egy rosszabb állapotú vitorláshalat (melynek ráadásul nem volt üzemképes a chipje), a helyszínről a Hullámok Alatt Halmenhely telepére szállítottak.
A feltételezett elkövető akár 3 évi fogházbűntetést is kaphat halkínzás vétsége miatt, de ha feltételezett tette szándékossága kiderül, ennél sokkal súlyosabb bűntetésre számíthat.