Vízkémia

Amit te ezzel az adatbázissal "elkövetsz",az példaértékű....a magam részéről az összes általam elérhető legkisebb patakocskát is mérni fogom,és természetesen a táblázatba illesztem!
Rendkívül jó lehetőség ez arra,hogy egy akvarista képet kapjon a felszíni vizeink sajátosságairól,és a rendelkezésre álló csapvizek minőségéről-munkádat ebben is nagyon szépen megköszönöm,segédkező informatikus ismerősödnek hálás vagyok!A hivatkozó linket még a legelején könyvjelzőztem...aktív adatszolgáltató leszek amint időm engedi-sőt:ha az országban másfelé is szerencsém lenne járni,azokat a vizeket is tesztelem majdan!
A teszt közben vettem észre egy dolgot,amin talán javíthatnátok:mivel pl. a nitrátot csepegtetős teszttel mérem,ott nem adódik halálpontos eredmény..a teszt is csak úgy adja meg az adatot hogy pl:>50mg/l.Nos a táblázatban a kis mezőcskékbe írva ezt a karaktert-">"-komoly nehézségem volt..nem fogadta el,és rejtélyes hibaüziket kaptam...Talán az ismerősöddel karöltve ezt kellene még orvosolnotok.
Egyenlőre ennyi,az időközben felmerülő tapasztalataimról itt foglak értesíteni..addig is köszönöm akvarista táraim nevében is!
T.:Gábor

Egyenlőre nem találom a sehol a hivatkozó linket amely a tesztjelleggel vár de már működő országos vízadatbázisra navigálna kedves olvasó és leendő adatszolgáltató, ezért belinkelem ide, hogy hol találod.

vizipara.akvariummagazin.hu/

Az lenne a kérésem, ha van mivel mérned a csapvized, az általad látogatott vadvizek adatait légy oly kedves és bővítsd az adatbázist, mert minél több adat kerül be annál használhatóbb lesz a későbbieken mindenki megelégedettségére. Ha észrevételed vagy javaslatod van nyugodtan jelezd.

Ez kifejezetten uszodatechnikai mérőberendezés. A rehabban is ehhez hasonló kütyüvel ellenőrzi a fürdőmester a vizet.

pH mérőt nagyobb mérési tartománnyal ennél olcsóbban is lehet kapni, de klórmérőt még nem láttam. Pedig azt sem ártana, hogy megnyugodjak a vízcseréknél. De nem is a klór a fő ellenségünk, hanem az időszakosan használt vízvezetéktisztító löttyök.

Én abszolút nem..de barátságos ára miatt azt gondolom a klórtartalom méréséhez használnám majdan..Köszi az aranyat érő linket!
T.:Gábor

Ezt a Ph és klór mérőt ismeri valaki? Tapasztalat?





www.tvproducts.hu/ph-es-klor-teszter.html

A Szegedi Tudományegyetem részletes tanulmánya a nitrátmentesítésről. Szerintem egy akvaristának is nagyon hasznos olvasmány.
doktori.bibl.u-szeged.hu/23/1/de_911.pdf

Az ígért bővebb mondandó elérhető a "Nitrátszelektív műgyanta-regenerálva!"c.blogban..ha egyet értetek az ahhoz tartozó észrevételeket a blog hozzászólásainál tegyétek meg.Így egy helyen tudnánk tartani azt a "vonalat".
T.:Gábor

Nálam időszerűvé vált a regenerálás egy gyantacsomagocskánál..Így csinálom:


Bővebb-sőt ahogy magamat ismerem sokkal bővebb:(-szöveges résszel,újabb képpel holnap jelentkezem!
T.:Gábor

Én is a laposabb medencékre hajazok, épp ezért szeretnék 1-2 akváriumot megkurtíttatni.

A gondjaid egy akvarista élma. Az az akvarista pedig én vagyok

Van itt egy kis holland cikk a ioncserélő nitrátszűrésről illetve a gyanta regenerációjáról kisfilm:

www.cichlidenkwekers.nl/nitraat-filtering/

..nálam pedig égertobozkák,és néha tőzegtea okozza a kissé sötétebb vizet.Nos:amennyit eddig használtam egy adott szín eléréséhez,az most édeskevés-de nem szándékozom növelni a mennyiséget,inkább több búvóhellyel láttam el az akváriumaim azon részét,ahol alkalmazásban ez a "fegyver".
Merthogy valóban komoly anyagnak érzem....Meg kell azonban említenem,hogy mielőtt ezt használtam volna,néha bizony igencsak látszott a víz terheltsége-és ez már a 3.-4.napon is jelen volt a vízcsere után.Coryjaim sűrűn jártak a felszínre,sőt,a társbérlő ancik is közelebb húzódtak a felszínhez.Tették mindezt annak ellenére,hogy erős porlasztással-szűréssel igyekeztem megfelelni igényeiknek.
DE....meg kell vallanom erősen túlnépesített medencékről beszélek.Ezek nevelő akváriumok,bennük semmiféle növény nincs...Néha bizony kissé túl jól sikerült a szaporítás,és el sem merem mondani hány db kis cory használta azt a kicsinyke vizet növekedésre.Sajnos lépnem kellett az ügyben,még szerencse hogy sikerült ez a csúcs gyanta!
Tanulság amit én annak gondolok:vagy sokkal több akváriumban kell hobbiznom,vagy pedig vissza kell fognom magamat,és halaimat.Esetleg kifejezetten az ő igényeiknek megfelelő laposabb-ám nagyobb alapterületű medencéket kell beüzemelnem-nos mint látod vannak gondjaim,de édes gondok ezek!
Köszönöm hogy megosztod tapasztalataidat!
T.:Gábor

A látvány nem mindig jó tanácsadó. Mivel tebang levél kissé színezi a vizet, nálam a ránézés nem jön be.
Viszont, ha felnyitom az akváriumot, és a legcsekélyebb "kanális' illatot vélem kialakulni, akkor azon nyomban cserélek.

Gondolom elbánok a lágyvízben oldott sóval;)
Kaptam hozzá tanácsokat is,és még azt az instrukciót,hogy akár több ezer/!!/ciklus is elképzelhető..no ez nem piskóta.Egyébként valóban lehetséges a vízcserék ritkítása,igaz nálam rutinszerűen megy-éppen most is.Azt mondják akkor kel regenerálni,mikor a víz ismét "terhelt kinézetű" lesz,és a gyanta elszineződik.Nos akkor nálam még bőséggel van ideje...az a 20 dkg körüli mennyiség amit a már említett akváriumba tettem mintha vadiúj lenne..még semmi jele elszineződésnek.
Bár nálam harisnyában vannak a kis adagocskák,véleményem szerint sokkal jobb volna valami lapos "fazont" adni neki..így könnyebben átjárná a víz,és nagyobb felületen érintkezhetne a káros anyagokkal-ergo hatékonyabb lenne a munkája.
Már gondoltam rács közé tenni,vagy laposan elfektetni a beömlő víz útjában..sőt van már az áramlás útjába belógatott verzió is-eleddig minden működik!
T.:Gábor

Örülök, hogy bevált.

A regenerálása gondolom menni fog, ugye?

Időközben már van saját tapasztalatom is a nitrátszelektív műgyantával:pontosan az történt nálam is mint mindenkinél aki ezt használja/milyen meglepő/
A vizeim kristálytisztává váltak-mintha a halak a "levegőben úsznának"-a párom szavai:).Corys nevelőmben a kicsik jóval ritkábban mennek fel egy kis légköri oxigénért,ami nem meglepő..hiszen a nitrát mint tudjuk csökkenti a hemoglobin oxigénszállító képességét.Időközben matten mögé is került pár csomagocska,a légemelő beömlésével közvetlen közelségbe...nos:a mattenben lévő kultúra továbbra is él-virul,viszont sokkal bátrabban merek szárazzal is etetni!Eddig még hátrányt nem tapasztaltam.
T.:Gábor

Elevenszülős (Molly) medencében használom, amiben 4 db barna Ancistrus is lakik.

Hónapokig kínlódtam, mert hiába rendzseres (heti 2-3) vízcsere, és belső szűrő puceválás, és kéthetente aljzat proszívózás, határozott kanális szag áradt a medencéből.

Amitóa SZAT van, nincs szag, és tisztább is a víz. Igaz, a biztonság kedvéér megy a heti 2-3 vízcvere, és szűrőpucolás.

Egyre kell vigyázni, hogy elég nagy kiszerelésű legyen.

Nekem 3 db normál boríték nagyságú van, és bizony kettőt kell a medencébe tennem, hogy eredménye is legyen.
Sajnos azt nem tudom megmondani, hogy milyen módszerrel tudod kiszámolni, hogy mennyi SZAT kell medencédbe. Abban sem vagyok biztos, hogy a nagyobb jobb. Talán más okosabb e téren.

Érdeklődnék:milyen tapasztalataitok vannak SZAT gyantával?
T.:Gábor

Kollégáim (vegyészek) és az internet segítségével néhány választ már találtam, gondoltam, megosztom az olvasókkal:
1. a csapvízre vonatkozó kérdésre: a klórozáskor elvileg és állítólag csökken a pH, mert a klór savakat képezve oldódik a vízben. Amikor ez a klór az állás vagy forralás során eltávozik, visszaáll a klórozás előtti, magasabb pH. Valszeg nálunk a klórozás előtti víz pH-ja eleve enyhén lúgos, amit a klór állít be 7-esre. Ezért lesz újból lúgos állás után.

1a kérdés: valószínűleg nem káros az egészségre, hiszen vannak eleve lúgosnak árult üveges vizek.
1b kérdésre: egy hátránya tuti van a magasabb pH-nak: az ammónia-ammónium arányt a mérgezőbb irányba tolja el. Ami azt jelenti, hogy sokkal kevesebb tűrőképessége van a halaknak lúgos vízben az ammóniamérgezésig. Másrészt utánaolvastam, és az irodalmi adatok alapján a 8-8,5 pH a felső határa az elfogadható pH-knak - megint azt jelenti, hogy sokkal kisebb a tűréshatár, már egy pici pH növekedés is lehet káros, ha eleve innen indulok.

Továbbra is várom, hogy mások másféle válaszokat is adjanak, ha van gondolatod, tudásod ezügyben, kérlek, oszd meg velünk.

Mértem a különböző vizeim pH-ját. Mivel cseppteszttel mérem, annyi állapítható meg, hogy egy feles értéken belül van valahol (tehát pl 8-nál nagyobb, 8,5-nél kisebb). A következő eredmények születtek:
akvárium1: 8 - 8,5 (talaj: mészmentes kvarchomok; növénytápok adagolva) (ezt megmértük pH mérővel is, szintén 8,5 körüli jött ki, pontosan nem emlékszem, de lehet legalább tudni, hogy jó a csepptesztem)
akvárium2: 8 körül (talaj: kavics, semmit nem adagolok)
akvárium3: 8 körül (talaj: kavics, semmit nem adagolok)
akvárium4: 8 - 8,5 (nincs talaj, semmit nem adagolok)
csapvíz amint kifolyik a csapból: 7 körül
állott csapvíz (műanyag hordóban): 8 körül
forralt csapvíz (műanyag hordűban): 8 - 8,5
(a 8 körül az kicsit több, mint 8, de még messze a 8,5-től)

és a kakukktojás: az ivadéknevelő gurámisban 6 - 6,5 (nincs talaj, semmit nem adagolok)

Kérdéseim lennének a vízkémiát rendkívüli módon tudókhoz, vagy akinek ezzel kapcsolatban ötlete van:
1. mitől megy fel a csapvíz pH-ja 8 felettire? Akár forralom, akár csak állni hagyom, akár beteszem az akváriumba, akár nem?

2. mitől megy le a kis gurámis akváriumban a pH? Mindegyik akváriumban forralt csapvízzel (ugyanazzal, kezeletlenül) cserélek, a gurámis max. abban tér el, hogy mást etetek, nevezetesen sórákot (mosva).

1.a) kérdés: van-e egészségre, bármire hatása, hogy lugos a csapvizem, amit iszok, amivel fürdök?
1.b) kérdés: a halak/élőlények mennyire szeretik, és mennyire tolerálják (ez két külön dolog) a 8,5-ös pH-t?
mézgurámi, anci, guppi, sziámi algaevő márna, Botia striata, valamint Neocaridina heteropoda rákok

Köszi előre is, ha hozzáteszed a saját tudásod-gondolataid.