Díszhalak etetése

Van már pár éve annak, hogy sikerült fagyasztva vennem. Kibontás után valami borzalmas állapotban voltak. A szagáról nem is beszélve! Ki is dobtam rögtön.

Szia Robi!
Azt gondolom felesleges a fagyasztással kísérletezni gyűrűsférgeknél...A boltit sokkfagyasztással készítik,mi házilag viszont csak a lassúbb módozattal rendelkezünk.E metódus során azonban hatalmas jégkristályok keletkeznek,melynek hatására a sejtfalak elroncsolódnak...kiolvasztáskor egy fertelmes katyvasz az eredmény,némi vérplazma meg hullaszerűen lebegő tubik tömkelegében.
A kitin burokkal rendelkező eleségekkel viszont sikeresek leszünk...magyarázat a szúnyoglárvára!
E halakat nem ismerem élelmezési szempontból-kérlek kérdezz rá még!
T.:Gábor

egy ismertető filmet akartam beilleszteni, de nem sikerül, sajnálom

Sziasztok! Tubit ,több napi fürdetés, után jégkocka tartóba érdemes-e lefagyasztani? Így mindjárt adagokra lehetne osztani. Régebben így tartósítottam a kertben szedett szúnyoglárvát. Tudom nem nagy tétel ,de amit a boltban lehet venni az nekem több heti adag. Amennyiben a fagyasztás nem elképzelhető, akkor lehet mindennap etetni a halakat? Legérzékenyebb gyomrú halam a törpedók, meg a hátonúszó harcsa.

...de miért terhelnélek,ha a fő csapásirányt már megadtad Gyulánk?
Ismét olyat találtál a netet böngészve,ami nekem totálisan új..mondhatni az életben erre nem kerestem volna rá!Most azonban beírtam rossz angolsággal a "Live artemia separation magnetic" keresési kérést,és már van is annyi találat ami bőséggel kielégítő!
Én azonnal a legelső találatban megtaláltam a magyarázatot:a petéket/cisztákat/bevonják mágnesezhető anyaggal,így az szétválasztható a kikelt naupliusoktól.Nagyszerű szabadalom,nagyon ajánlom átolvasásra bárkinek akit érdekel a téma:
www.google.com/patents/EP2090160A1?cl=en
Ám olyan dolgokat is tisztán leír,melyekkel megnyugtat sokunkat..a tudásunk helyes volt!:)Eszerint a ki nem kelt peték nagy többsége alul,míg az üres burkok felül gyülekeznek...
Mond egy fizikai elválasztási lehetőséget is,mely szerint a 212 mikrométer szembőségű szitán a burok,és a ki nem kelt pete fennakad-viszont a kikelt nauplius átmegy!Szóval érdekes olvasmány..ajánlom!
Mátéfi nagyon köszönöm a gondolatébresztő postodat...
T.:Gábor

Ez szenzációs lenne,és nekem megint olyan érzésem van mint anno a fagyasztásos vízlágyításról szóló csodás ötletednél.
Kérlek ha időd engedi fejtsd ki bővebben,vagy adj linkeket-szeretnék tájékozódni magam is.
Köszönettel:Gábor

Ha igazak a hírek, akkor mágnessel szétválasztható a ki nem kelt és a pete burok, a kikelt lárváktól.

Artemia...az örök téma!
Jó hogy felmerült ez a szétválasztásos dolog,hiszen tapasztalataim szerint valóban létezhet ilyen-a peték közé keverednek a sórákocskák,gyakorlatilag szétválaszthatatlanok.Megvan persze a tippem ere az esetre,de utánaolvastam már hogy mi a tuti a neten....hát mondhatom olvashattam olyanokat,hogy a hajam szála az égnek állt-de legalábbis csodálkoztam nagyokat!
Nos tudjátok hát meg:nem csak a kis kikelt rákocskák,hanem még a peték is fény felé mennek....a burok,és a még ki nem kelt pete is felül helyezkedik el,ráadásul le lehet szűrni teaszűrővel is.Ok-ez utóbbi valami extrém finom szűrővel megoldható,de azt ne a "nagykínaiban" keressétek!
El is ment kicsikét a kedvem az olvasgatástól,így a magam részéről javasolnám neked a sokunk által követett metódust:a kikelt naupliusoknál levegő elzár-és beburkolod pl. alufóliával a kis keltetőt.Kis rést hagysz,amin keresztül fény hatolhat be.Néhány perc múlva szüretelhetsz...csak a fény közelében lévő "felhőből" szippants le,és spec.finomságú szitán fogd fel a kis rákocskákat.Ajánlatos 1-2 alkalommal leöblíteni őket,aztán mehetnek a jól megérdemelt helyükre..a sok kis üres pocak már várja őket!
De mi legyen a többivel,ugye?Még további alkalmakkor is szűrhetsz belőle,de figyelembe kell venni hogy közben ők már nőnek...akár serdültebbre is nevelheted őket,ha vannak nagyobb halak azok élvezettel elfogyasztják majd.
Elgondolkoztató mennyien jelzik a rossz kelést,és hogy erre miféle megoldásokon agyalunk!Valódi artemia keringőt járunk mondhatni-viszont kevesen néznek utána hogy tulajdonképpen hogyan kell helyesen keltetni.Nagyon ajánlott ez-néhány szóban:a doboz/zacsi oldalán általában van afféle "itiner" hogy milyen vízben,milyen hőfokon,és mennyi fényben legjobb az eredmény.Ha ezt lekövettük már jobb az eredmény-de még fokozhatjuk!A peték inkubációs ideje is nagyon számít-azt mondják hozzáértők,hogy a minimum egy éves pete már jobban kel-sőt a még idősebb még jobban!A tárolásra viszont ajánlatos figyelni-párás közegben a peték azonnal megkezdik a hidratálódást,de aztán semmi nem történik,befullad:(Azt nagyon ajánlom hogy hűtve/szárazan tartsuk el a petéket,és csak azt a mennyiséget vegyük ki amit már keltetünk is..Egy kissé korábbi linkemen olvashattátok hogy a peték életképesek maradnak extrém alacsony hőmérsékleten is-magam is jó eredménnyel keltettem egy évig a fagyasztóban tárolt artemia petét!A fagyasztóban uralkodó hőmérsékletet nevetségesen könnyen elviselik..
Tehát:jó/megbízható pete,helyes tárolás,alkalmasan összeállított keltetővíz és körülmények,aztán már csak várni kell.Még egy dolog...a keltető alakjára ügyelni kel,és a porlasztásra is.Az edény falára felverődő peték jelzik hogy valami nem jó..talán túl erős a levegőztetés,netán az edény nem megfelelő formájú?Nevetséges de én a "Pasa-féle" PET palackosban keltettem mindig...működött!
Megjegyzem hogy nagyon jónak tartom azokat a keltetőket,ahol a sötét falú tartályból kis ablakocskán át a kikelt sórákok átmehetnek a világosba....ott aztán összegyűjthetőek.Viszont az is igaz hogy efféle dizájnos keltetővel tenyésztőknél még nem találkoztam-a legegyszerűbbet használják megelégedéssel!
Pana próbálkozz...sikerülni fog!
A legjobbakat:Gábor

A recept az amit a Mester is írt mármint a só víz arány és a hőm ált 25 fok körüli azalatt max 2 nap alatt kikelnek és vastagon van a tetején a sok kikelt pete
viszont a rákocskákkal van a baj nem a keléssel, hogy nem egy helyben gyűlnek össze ahogy írja a könyv is ők sajnos nemigen olvasták azt hol kellene összegyűlniük
összevissza úszkálnak és a víz tetején is hemzsegnek a burkok között

Úgy igaz, - nagyon köszönöm a kiigazítást, Gábor! - a fény is szükséges.

Nálam erősen beszerzésfüggő a dolog-ha sikerül alkalmanként egy liternyit veszek/tárolok el.Ennek ára is változó-3-4000 közötti az ár,és a minőség,valamint a tubi fajtája/ok,faja!/is változó.Nagyon szeretnék komolyabb mennyiséget itthon tárolni,mert a bizonytalanság nagyon rossz..
Sórákkal kapcsolatosan friss infóm nincs,de azt hiszem a Mac által említetteken kívül még a megvilágítással is játszanod kellene.Magam is fogok beszerezni petét....
T.:Gábor

Pana28, az árakat illetően nem tudok válaszolni, mert hiába vagyok háziasszony, nem tudom a kenyér árát sem megjegyezni, nemhogy a haleleségekét.

1 deci tubit szoktam alkalmanként betározni, ami jó ideig elegendő, ha nincsenek Cory ifjoncok (most vannak, szép számmal).

Sórákot a Mestertől ellesett módon szűröm, azaz levegő leállít, állni hagyom, levegőcsővel leszívom egy molnár szitán (ha jól emlékszem 300 mikronos ) átszűröm.
A kelési arány elgé rossz lehet Nálad, ha annyi marad. Megkérdezhetem, hogy milyen hőmérsékleten, mennyi ideig keltetsz? Milyen márkájú petékkel dolgozol?

Üdv mindenkinek!

Olvasgattam itt a tubis dolgokról
Ki mennyiért veszi amúgy? És mekkora adag?
Nálunk egy adag 100 ft ami nem tudom mennyi lehet mennyiségre de egy elég kis mérőedénnyel van csak amit a halak pikk pakk megennének
van esetleg aki nagyobb tételben vásárolja? és ha igen mennyiért vagy hogy lehetne hozzájutni Debrecen környékén?
Illetve a sórák leszűrésnél, ki hogy csinálja?
Nekem nem igazán akar sikerülni, bármeddig keltetem is mindig van valamennyi pete ami vízközt úszkál illetve a sórák is rengeteg van vagy a víz alján vagy a tetején a burok körül így szinte lehetetlen rendesen leszűrni
a végén fel szoktam engedni a leszűrt sórákot és burkot és beleteszek pár halat ami kieszi a vízből de ennél szeretnék valami jobb megoldást
ha bárkinek van valami ötlete szívesen várom
egyébként én 1350-ért vettem azt hiszem 50g-ot
Az nem olyan rossz ár nem? és nagyon jól kel.

Sziasztok!
Ma egy kedves fórumtársunktól kaptam privát érdeklődést,és úgy gondoltam a legjobb erre a fórumon válaszolni-hátha nektek is van hozzáfűzni valótok,netán az én véleményem nem eléggé kielégítő.Bátran mondjátok hát ti is el a véleményeteket-megvallom engem is érdekelne!
Íme hát levelének kivonata:
"Szia Gábor!
Sikerült vennem friss tubit.100 ft-30 gramm. Egy hét literes vödörbe tettem 4 liter csapvizet, és három marék havat.Ebbe tettem a tubit. Nem látom, hogy mozognának. Ez így ahogy van nem jó?? Ma még lecserélem egyszer a vizet, és holnap adhatom a halaimnak? Az eladó így ajánlotta.Meddig tárolhatom így őket. Kint vannak egy hátsó fűtetlen szobába.
Nem tudom honnan hozták, hogy etették őket, tehát semmit.
Mi a véleményed?"

Fussunk neki hát:én nagyobb vödröt adnék nekik ha lehet,és mindenképpen alaposan kilevegőztetett,vagy pihentetett csapvizet.Nem rossz ha van benne hó,netán amíg az idő engedi ennek segítségével a hőmérséklet alacsonyan is tartható-visszafogva ezzel a tubik "működését".De nem most-hiszen mint említi kollégánk friss a tubifex,így az lenne a célunk hogy mielőbb kiürüljön a béltartalom!Ezt úgy tudjuk némiképpen siettetni ha effektíve magasabb hőmérsékleten helyezzük el őket,és levegőporlasztással biztosítjuk nekik a megfelelő oxigén mennyiséget.Javaslom hát hogy egyenlőre maradjanak a fűtetlen szobában,de havat ne tegyél be-és lehetőség szerint enyhén porlassz be nekik levegőt.Nem szabad hogy kavarja őket a víz áramlása...csak mozogjon a víz!Naponta cserélsz rajtuk vizet,de ekkor mindig át is mosod őket...az "átmosó víz" is klórmentes legyen-erre kérlek ügyelj!Tároláskor bevett szokás régi tubisoknál hogy pár vékony szelet burgonyát-a krumpli is jó!-helyeznek a tubicsomó alá...azt mondják így keményebbek lesznek,de legalábbis hosszabban megőrzik a jó kondíciót.Ehhez hozzáfűzni nem tudok-nálam eleddig mindig hamarabb elfogyott a tubi semmint megromlottak volna.Ideális az átfolyó friss/hideg víz lenne....a mesterünk így tart életben érzésem szerint néha gigantikus mennyiségű tubit.
Ajánlani szokták még ugye kevés vízben-vagy akár víz nélkül is-a hűtőszekrény legalsó polcán való tálcán életbentartást is..én így csinálom.Viszont mivel te más úton jársz,azt taglalom a továbbiakban.
A vödörben minden adandó alkalomkor amikor arra jársz kísérd figyelemmel a tubik állapotát-ha azt látod hogy egy csoportba gyűlve élénkvörös gomolyagként himbálóznak-olyanok mint egy nagy paróka!-akkor a legjobb úton haladsz a hosszabb távon való életbentartásuk felé.Baj akkor kezd lenni amikor a vizük bezavarosodik,és megjelennek az első kósza férgecskék,majd a csapat nem áll össze már..ilyenkor extra vízcserékkel próbáljuk meg őket életben tartani,de ajánlott a mielőbbi feletetés-nem tudni mi lesz?A kifehéredett, büdös tubi már nem alkalmas semmire..én sosem szeretnék eddig eljutni,és kívánom hogy senkinek ne legyen ilyen "élménye"!A félig már kifehéredett tubi alaposan átmosva még esetleg felhasználható-de figyelem:csak akkor etessük fel ha a másik vége még mozog...és akkor is csak szuper kondícióban lévő,immunrendszer tekintetében atombiztos halakkal.
Tegyük fel hogy sikeres leszel..én azért több időt várnék a tisztulásra,de 3-4 nap múlva váltott vízben eltávozik minden béltartalom.Ekkor megkezdheted a kisebb adagokkal való etetést,hadd szokjanak halaid hozzá előbb.Nem tudom nincs-e specifikusan olyan halad aminek etetése ellenjavallt,ennek kérlek te nézz utána!
Tudod felvetettél egy olyan dolgot ami engem is igen foglalkoztat..az etetésük!Nem-ezeket csak begyűjtik,és hetekig is elélnek mindenféle eleség nélkül.Bár volt szerencsém egy speciálisan nekik szánt recept szerinti eleség receptjét olvasni,én még eddig csak eltartottam őket.Ha tudnánk hogy mivel kell jóllakatni őket,én bizony a pincémben nekifutnék a tubitenyésztésnek...terv van is,de sokkal későbbi projekt még;).
Sok sikert,köszönöm hogy tanácskéréseddel megtiszteltél-a többiek észrevételeit is várom tisztelettel!
T.:Gábor

Gábor osztom a véleményed , jobb az élővel etetni.

Lehet sokaknak nemtetszőt mondok,de az isten mentsen meg a fagyasztott tubitól engem!Halálom a sok kifehéredett hullatubi a vízben..a halak csak ímmel-ámmal eszik.Mondom ezt úgy,hogy legutóbb katonaságom előtt etettem ezzel.Szkeptikus vagyok a maiak jobb minőségével kapcsolatosan..
T.:Gábor

Sziasztok! A tubival való etetéssel kapcsolatban érdekel, hogy milyen rendszerességgel adható a halaknak? Érzékeny gyomrú halam nincs. Lehet úgy, mint a vörös szúnyogot heti 2-3 alkalommal? Élőt biztos nem tudok beszerezni ,esetleg fagyasztottat. Gyorsan nem fogy el, mert van vagy 12 halacskám. 3 cory, 2 anci,5 torpedó, 1 háton úszó harcsa, 1 sziámi algázó. Marokszám ennyinek nem szórhatom.

Larry Reimhardt amerikai díszhaltenyésztő egy igen érdekes cikkét olvastam egyszer. Ő is és Stan Schubel is azon a véleményen voltak, hogy amennyiben egy hal élni akar, akkor alkalmazkodnia kell a körülményekhez. Ha különféle expozícióknak vannak kitéve, mint pl. baktériumok, vírusok, akkor generációról generációra nő az ellenállóságuk. Lesznek olyanok akik elveszítik a versenyt, de hát ez természetes dolog és ezen csodálkozni sem kell. Sőt, a természetes szelekció az adott körülményekhez viszonyítva történik meg. Ha sterilen és gyógyszerfürdőben tartjuk halainkat, akkor ahhoz fognak alkalmazkodni, annak a veszélyével, hogy a továbbiakban igen sérülékenyek lesznek minden ettől eltérő életérrel szemben. Sokszor beszélünk arról, hogy bezzeg régebben milyen ellenállók voltak a halak. Hát persze, hogy azok voltak! Nem volt még ozmo, nem volt UV, nem volt ez a sok akvarisztikai gyógyszer. Ezek mind lehet, hogy pillanatnyi előnyt jelentenek, de hosszú távon jó eséllyel teszik sérülékennyé a következő generációkat. Kicsit gyakorlatiasabb oldaláról: ma a vadon befogott halak vitalitását sokan dicsérik. Azonban mi is történik velük? Kifogáskor különféle paraziták stb. hordozói. Export előtt karantén és erőteljes gyógyszeres kezelésnek vetik őket alá. Egy részük ezt túléli, majd megérkezik a célországba. Ott újabb karantén, újabb gyógyszerek. Végül megérkezik az akvaristához, pl. diszkosztartóhoz, ahol mi várja? Steril akvárium! UV és egyéb módszerekkel fenntartott halott élettér, ő a diszkoszhal esetleg néhány növény él az egész akváriumban. Na jó van még benne pár baci, ami mesterségesen szelektált és válogatott a szűrőhöz. Minden más élőformának az elpusztítása szinte már kötelező feladata az akvaristának. Ha szerencsés az akvarista, akkor a beszerzett vad diszkoszai ívni fognak és utódokat nevelni. Sikeres, gondos és szinte elhullás nélküli felnevelés után, újabb és újabb generációk lesznek élettani szempontból sterilnek számító környezetben. Fokozatosan minden ellenálló képességüket el fogják veszíteni, hiszen nem kell alkalmazkodniuk semmilyen kihíváshoz, kórokozók mentes víz, állandó hőmérséklet stb. Visszakanyarodva L. Reinhardthoz. Ő úgy alapozta meg a tenyészállományát, hogy mindezt fordított sorrendben végezte el. A kerti tavakba kihelyezte a halakat és éveken keresztül ott tartotta őket és az összes akvarisztikában előforduló betegségekkel fertőzte szándékosan a generációk sokaságát. Kizárólag természetben gyűjtött táplálékkal etetett, amit semmilyen módon nem fertőtlenített, hanem gyűjtés után úgy ahogy volt beöntötte a tavakba. Néhány év múlva csak olyan halai maradtak, melyek minden kihívással meg tudtak birkózni és a halak immunrendszere képes volt megfelelő választ adni.
Azaz ellenálló halai lettek.

Mátéfi beküldte: Véleményem szerint a vadon fogott élő táplálék esetén nem a különféle baktériumok jelenthetik a veszélyt (az a föld minden pontján jelen van, sőt, trópuson még hangsúlyosabban) hanem a különféle vegyi anyagok, nehézfémek, melyek egy idő után akkumulálódhatnak és okozhatnak gondokat. Baktériumoknak és vírusoknak az eredeti élőhelyükön is ki vannak téve a halak. Persze ha sterilen, gyakorlatilag ozmo vízben tartanak halgenerációkat minden expozíció nélkül, akkor jó esély van arra, hogy az immunrendszer nem vagy csak részben tud kialakulni ivadékkorban. Ha a megfelelő impulzusokat és stimulációt időben megkapja a hal, akkor kellő ellenálló képessége lehet mire felnő. Melynek a szervezete nem tud megbirkózni a kihívásokkal azokért nem kár, azokat egyébként is illene kiszelektálni. Ha 100 utódból 100 utódot felnevelünk, azok közül kb. 15-20% jó eséllyel gyenge immunitást és egyéb hibákat fognak továbbörökíteni. A természetben azok kiválasztódnak, vagy elpusztulnak, vagy eleségállatok lesznek.

Szívemből szóltál, ill. írtál Gyulám! Díszhaltenyésztés nem pöpec halodáról szól, hanem a felnevelt halak életképességéről. Természetes élőhelyeik néha meghökkentenek: temérdek rothadó növényi "hulladék", vízfelszínen úszó döglött madár, stb.

A kezdetem kezdetén, a Harcsa utcában mondotta nekem volt Minárik Gábor, hogy nem szabad sz@rozni. Azóta, bizony kicsi koruktól edzem halaimat: kapnak élőt, félholtat (mint HalőrXXL tubijai), és szárazat. Néha rendszertelenítem a vízcserét, van, hogy egy hétig koplalnak (pl. kórházi bentlét), csak szokják a gyűrődést.

Mindezt miért? Fogalmam sincs, hogy hová kerülnek a nálam világrajött halak. Lehet, hogy egy olyasvalakihez, aki még azt sem tudja, hogy az akváriumba víz is kell, de lehet, hogy egy olyan Nagy Öregnél köt ki, mint Pasa. Egy a lényeg: a hal immunrendszere ne adja fel. Egy gyereknek is meg kell ennie az évi 1-1,5 kg koszt, hogy egészséges immunrendszere fejlődjék ki. Akkor miért lenne ez más uszonyos barátainknál? Hm?